Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-07-01 / 7. szám
2012. július mym paksi atomerőmű 15 Fejezetek az új Munka Törvénykönyvéből Az új Munka Törvénykönyve rendelkezései 2012. július 1-jével léptek hatályba. A legfontosabb törvényi változások közül most az egyedi megállapodások lehetőségét és a munkaszerződés tartalmát tekintjük át. Egyedi megállapodások A korábbi szabályozás szerint, amennyiben a felek a Munka Törvénykönyve egyes szabályaitól el kívánnak térni, úgy arra kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új szabályozás szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábban kollektív szerződésre volt szükség (pl. hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása, melynek alapján a munkavállaló munkabéréből levonásnak lehet helye). Emellett sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások, amikor a munkáltató és a munkavállaló el kívánnak térni a Munka Törvénykönyve általános szabályaitól (ilyen lehet például az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozó szabályok, valamint az átalánydíj jellegű bérmegállapodások). A munkaszerződés tartalma Nincs munkaviszony munkaszerződés nélkül. Munkaviszonyról attól az időponttól beszélhetünk, amikor a munkáltató és a munkavállaló közösen megegyeznek a foglalkoztatás legalapvetőbb feltételeiről. A feleknek a munkaszerződésben legalább három kérdésre kell választ adniuk: milyen feladatot, hol és mennyi fizetésért kell elvégeznie a munkavállalónak. A munkaszerződés első kötelező tartalmi eleme azoknak a feladatoknak az általános meghatározása, amelyeket a munkavállalónak a munkaszerződés alapján teljesítenie kell. Ezt nevezzük munkakörnek. A munkakör általában egy-két szavas megjelölés, amely keret jelleggel, általánosan foglalja össze a munkavállaló feladatait (pl. asztalos, könyvelő, bolti eladó stb.). E tág meghatározáson belül a munkáltató jogosult meghatározni, hogy konkrétan milyen feladatokat kell ellátnia a munkavállalónak. Például a munkáltató dönt arról, hogy az asztalos munkakörű munkavállaló szerdai munkanapján széket, ajtókeretet készítsen, vagy éppen egy sérült ruhásszekrényt javítson ki. A munkakör ugyanakkor korlátozás is: a munkavállaló csak az adott feladatcsoporthoz tartozó munkát köteles ellátni. Az említett asztalos például a munkadarab elkészítése után a munkaasztal környékének összetakarítására köteles, de a mellékhelyiség felmosására nem utasítható, mivel ez már nem tartozik a munkakörébe. A munkakörben való megállapodás az új Munka Törvénykönyve szerint is a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Ha a felek nem állapodnak meg a munkakörben, a munkaviszony létre sem jön. A munkakör tehát csak általánosan, keret jelleggel rögzíti az ellátandó feladatokat. A munkakörbe tartozó teendők részletes kifejtését, a munkaköri feladatok listáját munkaköri leírásnak nevezzük. A törvény előírja, hogy a munkakörbe tartozó feladatokról a munkáltató a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni. A munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, csupán egy tájékoztató dokumentum, amelyet a munkáltató átad a munkavállaló részére. Ebből eredően a munkaköri leírás tartalmát - a munkakör keretei között - a munkáltató egyoldalúan módosíthatja. Nagyon fontos azonban, hogy a munkaköri leírás nem lépheti át a munkaszerződésben rögzített munkakör kereteit. Csak olyan feladatokat sorolhat fel, amelyek - a közfelfogás alapján - az adott munkakörhöz tartoznak. Például, az „adminisztrátor” munkakörbe tartozhat az iktatórendszer kezelése, a postázás, telefonüzenetekkel kapcsolatos ügyintézés, vagy az archiválás stb. De biztosan nem tartozik ide az iroda takarítása. Bevett gyakorlat, hogy a munkaköri leírásban a feladatok felsorolását a munkáltató egy általános mondattal zárja, amelyben fenntartja magának a jogot további teendők meghatározására. Például: „a munkavállaló továbbá köteles minden olyan egyéb feladatot ellátni, amelyre az ügyvezető utasítja”. Ez a megfogalmazás önmagában nem tilos. Ugyanakkor ez nem hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy olyan feladat elvégzését rendelje el erre hivatkozással, amely nyilvánvalóan nem része a munkakörnek. Tehát az „egyéb feladat” is csak a munkakörbe tartozó feladat lehet. Ugyanez a másik oldalról is igaz: ha a munkaköri leírás ugyan nem tartalmaz kimondottan egy feladatot, de az vitán felül a munkakör része, úgy annak ellátását a munkavállaló nem tagadhatja meg. A munkaköri feladatok felsorolásának nemcsak a munkakör, hanem a munkaidő is korlátot állít. Azaz a munkáltatónak arra is tekintettel kell lennie, hogy a munkakörbe sorolt feladatok elláthatóak-e a munkavállaló munkaidejében (pl. napi 8, heti 40 órában). A munkakörnek a munkavégzés tárgyi korlátái (mit kell csinálni) meghatározása mellett még számos tekintetben van jelentősége. Például a munkakör jelentőséghez juthat az egyenlő bér elvének alkalmazásakor, az egyenlő értékű munka meghatározásánál, a kártérítési felelősség szigorúbb alakzatainál (pl. leltárfelelősség, munkavállalói biztosíték), vagy a tekintetben, hogy mely munkavállalót lehet vezető állásúnak minősíteni. Lászlóné Németh Ilona Környezettudatos atomerőművi üzemeltetés 800000 - 700000 - 600000 - 500000 - 400000 - 300000 - 200000 ■ 100000 ■ I nil ill ll 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 1. ábra: 1996-2011. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg] Sallai Orsolya, a környezetvédelmi osztály vezető mérnöke arról adott tájékoztatást, hogyan épült be az Atomerőmű működtetése során a környezetvédelmi tevékenységbe a napjainkban egyre erősödő környezettudatos üzemeltetés iránti elvárás. Az Atomerőmű hosszú távú működésének egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. így nem meglepő, hogy a vonatkozó előírások betartásán túl az Atomerőmű nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos működtetésre. Annak elősegítése érdekében, hogy az üzemeltetés valamennyi fázisában a jelenleg elérhető legalacsonyabb környezetterhelés fenntartható és fejleszthető legyen, az Atomerőmű 2001 -ben önként vállalt feladatként bevezette és tanúsíttatta az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően a környezetközpontú irányítás rendszerét (KIR). A rendszer működtetése, fejlesztése révén az Atomerőmű életébe egyre inkább beépült a környezettudatos gondolkodás. Ezt támasztják alá a független tanúsító cégek által elvégzett komplex felülvizsgálati és okirat-megújító auditok is. A KIR szabvány és a jogszabályok követelményeinek betartása érdekében hosszú évek óta működtetjük a munkahelyi környezetvédelmi megbízottak hálózatát, akik elsősorban az ipari és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi feladatok végrehajtását segítik. A környezetvédelmi osztály egyik célja, hogy a karbantartás, üzemeltetés munkafolyamatai a tervezésétől, annak végrehajtásáig környezettudatos módon kerüljenek végrehajtásra. Ennek egyik sarkalatos pontja a hulladékgazdálkodás, ahol a főbb céljaink (keletkező hulladékok mennyiségének, veszélyességének csökkentése, minél nagyobb arányban történő hasznosítása) megvalósítása érdekében cselekvési programot készítettünk. A program folyamatosan és egyre sikeresebben zajlik. Ennek néhány fontosabb eleme: • A leselejtezett veszélyes anyagok (vegyszerek, festékek stb.) veszélyes hulladéknak minősülnek. Ezért a szavatossági idő lejárta előtt meglévő felesleges - eredeti rendeltetése szerint felhasználható - készleteket értékesítjük. • Az újratölthető festékkazettákat, patronokat, tonereket anyagként újrahasznosító és újratöltő vállalkozásnak adjuk át. 2010-től a fénycső hulladékokat is hasznosításra adjuk át engedéllyel rendelkező vállalkozónak. így a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének hatékony csökkentése mellett, növelni tudjuk a cég költséghatékonyságát is. • Az irodai és a csomagolási papírhulladék hasznosítási arányának növelése érdekében tett intézkedések révén 2004-ben bevezettük a papírhulladék szelektív gyűjtését. Az üzemi területen kihelyezésre kerültek a papírhulladék szelektív gyűjtőedények. 2010-ben a kommunális szolgáltatóval kötött szerződés alapján további 17 helyre került kihelyezésre fedeles, kerekeken gördülő konténer, amelyek szintén a papírhulladékok szelektív gyűjtését szolgálják. 2010-ben kiterjesztettük a szelektíven gyűjthető hulladékok körét a műanyag hulladékok szelektív gyűjtésére. A téma kapcsán szeretnék kitérni még az erőmű és a természet harmonikus kapcsolatát elősegítő néhány műszaki megoldásra is. Az Atomerőmű 1996 óta a Csámpai vízcsatornán keresztül segíti a Faddi-holtág hűtőgépházi klíma berendezések hűtővízzel történő vízutánpótlását. A jó vízminőség, valamint a megfelelő vízszint biztosításán túl a fürdőzés és a vízi sportok kedvelői számára is kellemes környezet tartható fenn. Az erőmű mellett található halastavak friss vízzel történő ellátása pedig kondenzátor hűtővízzel történik. 2006-ban létesült az Atomerőmű beruházási területén az ökológiai park, amelyben őshonos magyar állatok élnek (pl. szürkemarha, dámszarvas, mangalica). A környezettudatos atomerőművi üzemeltetést igazoló adatsorokból két diagramot ragadnék ki. Az első ábrán jól látható, hogy 2006-tól kezdve a veszélyes hulladékok mennyisége a korábbi évek hulladékmennyiségének kevesebb, mint felére csökkent (a 2010-2011. évi növekedés oka a főként az üzemidő-hosz-2. ábra: A keletkezett ipari hulladékok újrahasznosítási aránya szabbításhoz kapcsolódó felújítási, karbantartási munkálatok volumenének jelentős növekedése volt). Míg a második ábra az ipari hulladékok újrahasznosítási arányát mutatja be. Az ipari hulladékok legnagyobb része az Atomerőműben a technológiai rendszerek és épületek felújítása, cseréje, karbantartása során keletkezik. Mennyisége ún. „hulladékszegény technológiák" alkalmazásával nem csökkenthető, mert nem hulladéktermelő tevékenységből keletkeznek. A felújítások, cserék és karbantartások típusa és volumene határozza meg a keletkező ipari hulladék fajtáját és mennyiségét. A technológiai rendszerek és épületek felújítása, cseréje és karbantartása eredményeképpen az Atomerőmű üzembiztonsága nő. BR
