Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-06-01 / 6. szám
fotók: Gyulai János Gőzfejlesztők leiszapolásának üzemeltetése a turbinák leállítása után 2012. június <■> ■ mym paksi atomerőmű 15 Műszaki Alkotói Pályázat 3. díjas pályázatok (2. rész) A szekunder köri hőhordozó normál értékénél nagyobb diszperz korróziós termékek okfeltárása (hol keletkezik, hova rakódik), valamint a nemzetközi tapasztalatokra alapozva a blokk leállítási fázisban tovább üzemelő leiszapolás csökkenti a rendszerben oldott állapotban lévő magnetit mennyiségét. A blokk leállításakor, amikor már a turbina is leáll, megváltoznak a hőmérsékleti és az áramlási viszonyok a gőzfejlesztőkben. Ennek hatására a lerakódásokból szenynyező anyagok oldódnak ki, amelyek károsak, mert gyorsítják a korróziót. Ha ez után is folytatjuk a leiszapolást, csökkenthetjük a rendszerben maradó szennyeződések mennyiségét, lassíthatjuk a korrózióját. A korrózióvédelem más „fronton” is folyik, és ez a határa a leiszapolásnak. A Lipcsei Műszaki Egyetem kidolgozott egy módszert a gőzfejlesztők számára: okta-decil-amin (ODA) 200-500 kg/m3 töménységű oldattal töltik fel a rendszert, amikor a primer kör átlag hőmérséklete eléri a 200 °C-ot, a táptartályoké pedig a 150 °C-ot. A felületre kiváló anyag teljes korrózióvédelmet nyújt. Ez a folyamat visszainduláskor is valamilyen formában végbemegy, tehát mind leálláskor, mind visszainduláskor a technológia adta lehetőségek határai között folytatni kellene a leiszapolást a gyűrűs és periodikus terekben egyaránt. Számos érintett berendezésre (kollektor, tágulási tartály, hőcserélő, utánhűtő, szűrő) az üzemeltetési paramétereik figyelembe vételével kialakítható olyan útvonal, melyen keresztül a gőz-vizes fázis szakaszos üzemben leüríthető. A vizsgálatból kiderült, hogy a gőznyomás csökkenésével csökken a leiszapolt mennyiség, de a program befejezéséig kimutatható az áramlás. Bonyolultabb a helyzet a visszaindulás korai szakaszában történő leiszapolás esetében. Az munkaszervezéssel megoldható, hogy a szükséges berendezések olyan szereltségi állapotban legyenek, hogy elláthassák feladatukat. Bizonyos üzemi feltételek teljesüléséhez viszont már átkötéseket, elzáró és szabályzó elemek beépítését tennék szükségessé. A csapadékvizgyűjtő szivattyút nagyobb teljesítményűre kellene cserélni. (Ezen átalakítások egy része szerepel a sótalanvíz takarékossági programban is.) Vegyészeti vizsgálatokat végeztek az óránként vett mintákból: vasat, rezet, és minden harmadikban krómot, nikkelt, kobaltot, mangánt keresték. A turbinák leállítása után is folytatott leiszapolások mintái szerint a diszperz vas koncentráció emelkedett legnagyobb mértékben, a minta 92 %-át adta. Turánszki Larisza, rto, rendszertechnológus- Moszkvában születtem. Az általános iskola befejezése után a Moszkvai Energetikai Egyetemen, Atomerőművek és berendezések szakon folytattam a tanulmányaimat. Ügy terveztem, hogy majd valamelyik moszkvai kutató- vagy tervezőintézetben fogok dolgozni, semmiféleképpen egy igazi atomerőműben. Férjhez mentem egy magyar fiúhoz, akivel együtt jártunk egyetemre, és Paksra jöttem. 1990- ben kezdtem dolgozni a paksi atomerőműben. A reaktor osztályra kerültem, technológusként. Csak a szervezeti átalakítások miatt változott időről időre a munkahelyem. Lényegében, a kezdetek óta primerköri technológusként dolgozom. Szeretem a munkámat. Szinte minden feladatban lehet találni érdekességet, csak pozitívan kell hozzáállni. A pályázati munkában annyi volt a szerepem, hogy a vegyész kollégáim kérésére megnéztem, van-e lehetőségünk a megszokottnál tovább üzemeltetni a gőzfejlesztő leiszapoló rendszert. A saját (primerköri) rendszereim felépítése ezt nem teszi lehetővé. A turbinás kollégáimnak az érdeme, hogy a szekunderkörben olyan lehetőségeket fedeztek fel, hogy biztosítani tudták a feladat megoldását. A férjemmel több mint 20 éve vagyunk házasok. Három gyermekünk van. A nagy fiunk az ESZI-ben, az informatika szakon tanul. Ebben az évben fejezi be a technikusi képzést, és az ELTE-n szeretné folytatni a tanulást, szintén informatika szakon. Nem is kételkedik, hogy felveszik-e vagy sem: jól tanul, és már két középfokú nyelvvizsgája is van - angol és orosz. A kisebbik fiunk a tanuláson kívül a paksi Tűzvirág táncegyüttesben táncol. Minden fellépését igyekezünk megnézni, mindig gyönyörű élményt nyújtanak a táncosok. A kislányunk az általános iskolában másodikos. Szeret rajzolni, zeneiskolába jár és nagyon jól halad úszástanulásban. Nagyon szeretek Pakson lakni, mert szép, nyugodt város, közel van a munkahelyem, a gyerekeknek az iskolák. Sok a sportolási és a kikapcsolódási lehetőség. Minden télen ki szoktam menni néhány napra Ausztriába síelni, kicsit hiányzik a kemény orosz tél és a hó. De Oroszországba is megyek, amikor csak lehetőség adódik: kiküldetés, szabadság. Szerencsére, minden út Moszkván keresztül vezet, így minden alkalommal találkozom az ott élő testvéremmel, a rokonaimmal és a barátaimmal. Pfeffer István, to, technológus mérnök- Pakson születtem 1966. december 24-én. Szekszárdon a Rózsa Ferenc szakközépiskolába jártam, majd energetikus mérnökként végeztem a BME-en. 1985-ben pályakezdőként helyezkedtem el az atomerőműben. Kezdetben turbinagépész majd turbinaoperátor lettem. 2006 óta a turbina osztály üzem kiszolgálási csoportjában technológus mérnök munkakörben dolgozom. Tevékenységi köröm kiterjed az operatív üzemviteli dokumentumok karbantartására és készítésére. Nős vagyok, lányom 14 éves, családommal Pakson lakom, hobbim a kertészkedés. Debreczeni Csaba, to, művezető- Pincehelyen születtem, 1967. 12. 30-án. A középiskolát Szekszárdon a Csapó Dániel Szakközépiskolában végeztem, gépészként. Gépész technikus Mohácson lettem. Az erőműbe 1986. 09. 1-jén vettek fel szekunderköri gépésznek. A vizsgát 1987 márciusában tettem le, 1997-ben turbina operátornak, 2000-ben turbina főgépésznek vizsgáztam le. Szekunderköri művezetőnek neveztek ki 2006-ban. A családommal Zombán élünk. A feleségem óvónő és csecsemőgondozó a helyi bölcsődében. Két fiunk van. A nagyobb első éves, gépészmérnöknek tanul a Pannon Egyetemen Veszprémben. A kicsi a Tolnai Lajos gimnáziumban all. osztályba jár, kézilabdázik és mindketten az ASE-ban vitorláznak. Szeretek kertészkedni. Kedvencem a szőlőművelés és a borkészítés. A 2012. évi Szekszárd Hegyközségi Borversenyen a „legeredményesebb kistermelő” díjat kaptam, nagy örömömre! Varjúné Baracska Ilona, veo, laborvezető- A Veszprémi Vegyipari Egyetem radiokémia ágazatán megszerzett friss vegyészmérnöki diplomámmal 1979. szeptember 1-jén kezdtem atomerőműves munkámat, a radiokémiái laboratóriumban. Az első nagy szakmai kihívást számunkra a labor „felállítása”, berendezése, működésének megszervezése, műszaki hátterének biztosítása, analitikai munkájának megszervezése jelentette. Kollektívánk nagyon jól összekovácsolódott, ezt a hagyományt, az együttműködést és egymás munkájának segítését mai napig megőriztük. A beosztástól függetlenül, akár vezetőként, akár kollégaként mindig számíthatok munkatársaimra. Szakmai kihívásokban bővelkedtünk, feladataink nem voltak unalmasak, legyen szó akár primerköri, akár szekunderköri rendszerekkel kapcsolatos változtatásokról, programokról vegyészeti ellenőrzéséről. Osztályunk feladata a technológiai közegek kémiai és radiokémiái ellenőrzése, a primerköri hőhordozó és a fűtőelemek állapotának, valamint a technológiai berendezések korróziós és radiációs állapotának felügyelete. A tevékenységi körünkön belül radiokémiái és analitikai szakterülettel foglalkozom, eleinte beosztott, majd csoportvezető mérnökként, 1991-től pedig laborvezetőként. Két gyermekem van. Fiam már dolgozik, a KKÁT-ban dozimetrikus. Lányom még főiskolás, idegenforgalmat és turisztikát tanul. A szabadidőmre nem panaszkodom, nekem is annyi jut erre, amennyi egy a családi ház és egy nagy kert mellett lehetséges. Az egésznapi irodai munka után élvezetes számomra a kertben bíbelődni. A „sötét” közös üzemi vezénylő kialakítása A közös üzemi vezénylőket a két-két ikerblokkra építették ki. Innen kezelhetők a primer és szekunder köri, a külső üzemi és a vegyészeti rendszerek. Az üzemeltetett rendszerek technológiai paraméter eltérések tablójelzőre vannak kivezetve, ez hívja fel a személyzet figyelmét, ha be kell avatkoznia. Jelenleg olyan nagyszámú tablójelzés van, ráadásul fölösleges, ami már elveszti figyelem felhívó jelleget, ezért ilyen formában nem segíti az operátort. Javasolt átalakítások: A szakaszos üzemelésű rendszerek, üzemen kívüli állapotában fellépő hibajelzések kevés információt hordoznak, ezért célszerű azok reteszelése az üzemi állapothoz (48 db). Pl. a 11RW08W002 fűtési hőcserélőt üzemen kívülinek kell tekinteni, ha a 11RH61S201 fűtőgőz tolózár zárva van. Azokat a jelzéseket, amelyek normál üzemállapotban jeleznek, át kell alakítani az attól való eltérés jelzésére (4 db). Egyszeri információt hordozó jelzések fellépésének időbeli korlátozása (35 db). Pl. a 01TM50B001 tartály feltöltődését vagy leürítését jelzi, amire az operátornak intézkednie kell, mely után a jelzésnek már nincs tovább funkciója, ezért 5 perc elteltével a jelzést bontania kell. Azon jelzéseket, melyek nem adnak értelmezhető, segítő információt, meg kell szüntetni (8 db). Pl. a 10TS22N001 szűrő előtti 02 koncentráció nem esik 2-5% közé, a nem üzemelő ágon nem értelmezhető, és beavatkozási lehetőség sincs. A javasolt átalakításokkal a világító tablójelzések egyértelműbbé válnak, és a számukat jelentősen csökkenteni is lehet: Tárnok László, ro, technológus - Kábán születtem 1956-ban. Kora gyermekkoromat az Alföldön illetve később Mórágyon töltöttem. Vegyipari Középiskolában tanultam tovább 1970-től, Veszprémben. Az érettségi után egy veszprémi kutatóintézetben kezdtem el dolgozni, a MÁFKI-ban. Az atomerőműben 1980 óta dolgozom, előbb, mint küv operátor, 2006-tól pedig technológusként. Négy okos, szép gyermekem van. A lányok: a legkisebb középiskolás, az ESZI-ben első osztályos. A legnagyobb Nyíregyházán vállalkozik a vendéglátásban. A fiúk: a nagyobb végzett gépészmérnök, a kisebb harmadéves mérnök-informatikus hallgató. Szabadidőmben zenét hallgatok, illetve ehhez kapcsolódóan a fiaim koncertjeire járok. Igyekszem sokat mozogni: tenisz, illetve az új szerelem a biciklizés. gyulai
