Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

16 2012. május <•> mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat 3. díjas pályázatok (1. rész) Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások Az üzemfenntartási főosztály metrológiai üzeme az erőművünkben használatos sugárvédelmi műszerek hi­telesítéséhez igen nagy aktivitású neutron és gamma sugárfor­rásokat alkalmaz, amelyeket sugárágyúkba és különböző célmű­szerekbe építettek be. Dózisteljesítményük olyan magas, hogy egy-egy műszer besugárzása során az ember számára ez már félhalálos dózist (4,5 Sv) jelentene. A pályázók az utóbbi évek­ben olyan műszaki megoldásokat dolgoztak ki, melyek jelentő­sen növelték a közel 30 éve üzemelő besugárzókkal folytatott tevékenység sugár- és munkabiztonságát. Ezen kívül az újonnan alkalmazott célberendezések ionizáló sugárzás elleni védelmét is sikerült javítani. Az érintett berendezések: kis és nagy gam­ma besugárzó, neutron besugárzó, aktivitásmérő kalibráló pad és az elektronikus dózismérő kalibrátor. A helyszíni kalibrálás­hoz alkalmazott - korábban kézzel mozgatott - radioaktív hite­les anyagminták árnyékolását javították, a mozgatást és kezelést biztonságosabbá tették. Az Egészségügyi épület pincéjében lévő sugárfizikai laboratóriumban a mérőszobát, és a szomszédos besugárzókat folyamatos monitorozással ellenőrzik a telepített sugárzásérzékelők és kamerarendszerek. A sugárforrásokat zárt rendszerben mozgatják. A mérőszoba és a besugárzó helyiség közös ajtaját munkahengerrel mozgatható, ólombetétes külön ajtó zárja le. A sugárforrások (alfa, béta, gamma) tárolására új, sugárvédelmi szempontok alapján is méretezett tárolószekré­nyeket szereztek be. A sugárforrásokat megfelelő, biztonságos szállítókonténerekben mozgatják. Ezekkel az intézkedésekkel jelentősen megnőtt a labora­tóriumban dolgozók és a berendezések karbantartását végzők sugárbiztonsága. A munkatársak hatósági élettartam dózisa a legtöbb esetben a feljegyzési szintet sem éri el. A megvalósításban több hazai kutatóintézet és a sugárfizikai szakterületen több évtizedes tapasztalattal rendelkező cég vett részt. Orbán Mihály, metrológiai üzem- Orosházán születtem, 1956.10.15-én. A szarvasi Vajda Péter fimnáziumba jártam fizika tagozatra. Ezt követően automati­ka üzemmérnöki, majd a Budapesti Műsza­ki Egyetemen villamosmérnöki oklevelet szereztem. Diplomamunkám a sugárfizikai detektorok holtidő meghatározása volt. 1978 óta dolgozom a paksi atomerőműben, különböző beosztásokban. Voltam sugár­­védelmi szolgálatvezető, sugárfizikai labo­ratóriumvezető. Hosszú ideje a metrológiai szervezet munkáját irányítom. Szívesen oktattam több éven át fiatalokat az erőmű Energetikai Szakképzési Intézetében a nuk­leáris méréstechnika rejtelmeire. Örömmel látom, hogy többen az MVM PA Zrt. munkatársai lettek. Közel 20 éve veszek részt a Műszaki Alkotói Pályázatokon, ahol több 2. és 3. helyezést értem már el. Nős vagyok, három gyermekünk van. A nagylányunk gaz­dasági szakon végzett egyetemet, férjhez ment és babát vár. A fiam a Pécsi Tudományegyetemen diplomázott személyügyi szervezőként, és Budapesten dolgozik. A kisebb lányunk Szege­den egyetemista. A mai napig aktívan sportolok, kerékpározom, uszodába és konditerembe járok. Sokat kempingezőnk a feleségemmel, több külföldi világtalálkozón is részt vettünk már. Szabadidőmben szívesen borászkodom Györkönyben, a pincehegyen lévő prés­házunkban. Fontos megemlíteni, hogy habár az idei és a tavalyi második díjas pályázatunk ötlete az enyém volt, a megvalósítás nem jött volna létre a kollégáim magas szakmai hozzáértése és segítsége nélkül. Sós János, sugárfizikai laboratórium- Kiskunmajsán születtem 1963. 02. 08-án. A PAV-hoz 1982 májusában léptem be, idén 30 éve, ebből 6 évet 3 műszakban töltöttem. Itt végeztem el a Miskolci Egyetem DFK-t és szereztem műszaki rendszerszervező diplo­mát, majd több szaktanfolyam következett. A mostani munkahelyemre, a sugárfizikai laboratóriumba is már 20 éve kerültem. Kalibráló mérnökként kezdtem, majd vezető mérnök lettem, jelenleg pedig laborve­zetőként és minőségügyi vezetőként dolgozom. Munkám elis­meréseként megkaptam a „Szakma Ifjú Mestere”, 2006-ban az Atomerőmű Kiváló Karbantartója címet, 2011-ben pedig a Cég­gyűrűt. 2010-ben A BME mérnöktovábbképzőjén minőségügyi mérnök diplomát szereztem, majd EOQ (European Organiza­tion for Quality) Minőségügyi Rendszermenedzser oklevelet. Tavaly is indultunk a Műszaki Alkotói Pályázaton, akkor II. díjat sikerült megszereznünk. Az idei III. díjnak is nagyon örülök. Paksról 17 éve költöztünk Tolnára, egy kertes házba, amit azóta is folyamatosan újítgatunk. A feleségem is az erőműben dolgozik, a kibocsátás-ellenőrző laboratóriumban. Fiunk tavaly sikeresen megszerezte a Corvinu­­son, Nemzetközi Tanulmányok szakon az alapdiplomáját, most az ELTE mester szakára jár, kislányunk bejárós, Szekszárdon a Garay gimnáziumban elsős. Szabadidőmben a ház körül min­dig akad tennivaló. Az utóbbi években lelkes amatőr borkóstoló (bíráló) vagyok, indulása óta (2009) oszlopos tagja (tanulója) a szekszárdi PTE IGYFK „BORkultúra SzabadEGYETEM"-nek. Ha van rá módunk, a barátainkkal járunk kirándulni, túrázni, nagyon sok szép helyet jártunk be már Magyarországon. * * * A kiégett üzemanyag szállító C30-as konténer nyomás és hőmérséklet paramétereinek folyamatos mérése, ellenőrzése, illetve regisztrálásának biztosítása A kiégett üzemanyaggal megtöltött konténer hőmérsékletének és nyomásának mérése és az értékek meghatározott határok kö­zötti tartása a helyszíni váltású konténer kiszolgáló személyzet feladata. Korábban a konténerre rögzített, mintavételre is alkal­mas csőcsonkra szerelt manométer és a tartály belsejébe nyúló védőcsöves hőmérő értékeinek ismételt leolvasása és egy adat­gyűjtő lap kézi kitöltése jelentette az ellenőrzést. Az új megoldás elektronikus mérőeszközöket önálló, szü­netmentes áramforrású Yokogawa típusú regiszterre köti. Ezzel megvalósítható a szinte tetszőleges időintervallumú adatrög­zítés, még szállítás közben is. Ehhez nem kell új mérőhelyeket (nyílásokat) kialakítani a konténeren. A mérő és regisztráló rendszert egyelőre párhuzamosan üzemeltetik, de később kivál­taná a kézi adatrögzítést. A társszervezetektől kölcsönzött elemekből kialakított re­ferenciaméréseket kiépítették és a méréseket elvégezték, előbb inaktív, üres konténerrel, majd „megpakolt” konténerrel is. Az eredmények kiválóan bizonyították az új mérőrendszer meg­felelőségét, ezáltal a nukleáris biztonság növelését. A regiszter nemcsak tárolja, de továbbíthatja is az adatokat hálózati hozzá­férés esetén. Az adatgyűjtő Yokogawa QT2789/0 vagy Honeywell HFS11-089-NJ-00 típusokkal is megépíthető. I Huszák Zoltán, nukleáris fűtőanyag üzem- Kalocsán születtem 1968-ban. Szüleimmel a 70-es években költöztünk Paksra, azóta is itt élünk. Középiskolai tanulmányaimat a pécsi Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolá­ban végeztem, atomerőmű szakon. 1986-ban kerültem az erőműbe, a reaktor osztályra,---------------------1 primer köri gépészként. 1994 óta a nukleá­ris fűtőanyag üzem kötelékében dolgozom. Elvégeztem a Duna­újvárosi Főiskola gépészmérnök-karbantartási szakát, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Intézetében folytattam tanulmányaimat. Feleségem a Pákolitz István Városi könyvtárban dolgozik gyermekkönyvtárosként, lányom a katolikus gimnáziumban első osztályos, fiam szintén elsős az ESZI-ben. Családommal né­hány éve költöztünk a Duna közelébe, ahol nagyon jól érezzük magunkat a család kedvencével, Maci kutyával. Bojtos András, biztonsági rendszer osztály- Szekszárdon születtem 1982.02.07-én, az­óta Pakson élek. Általános iskolai tanulmá­nyaimat a Deák Ferenc Általános Iskolában végeztem. Az ESZI-ben érettségiztem 2000- ben, és 2001-ben ipari elektronikai techni­kusként (műszerészként) végeztem. 2001. október 1-től a Vörös és társa Kft.-nél dolgoz­tam, 2002 januárjától az Atomix Kft. alkalmazásában a káig bro speciális mérések csoport tagjaként, műszerész beosztásba kerültem. 2003-ban fél évre besoroztak. 2003 év vége felé léptem be a PA Rt. állományába. Azóta levelező ta­gozaton elvégeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villa­mosmérnöki karát, és 2009. augusztusától technológus mér­nökként dolgozom ugyanitt, a biztonsági rendszer osztályon. A menyasszonyommal élek Pakson, nyárra tervezzük az esküvőt. Hobbim a foci, de jelenleg sok időmet lefoglalja a Sárgödör téri présházunk felújítása. * * * Blokkvezénylői és diagnosztikai célú turbinamonitorozó rendszer átalakítása A régi, eredeti orosz technológiára alapozott turbina rezgés- és hőmérsékletmonitorozó rendszer már nemcsak karbantartá­si és üzemeltetési gondokat jelentett, de nem hozta a tőle el­várható pontosságot sem. Az Emerson Process Management magyar irodája 2011-ben az I. blokkon felújította a CSI 6500 rendszerének beépítésével. Az új rendszer több, pontosabb és szabványos adatot szállít az üzemelő turbináról, ezzel nemcsak az üzemvitelt segíti, de a karbantartás tervezéséhez is támpon­tokat ad. Egységesen háromirányú rezgésgyorsulás-érzékelők kerültek beépítésre a csapágybakokon. A kis- és nagynyomású ház relatív elmozdulását gépcsoportonként mérik, valamint a tengelyelmozdulást három érzékelővel. A hőmérsékletet is több helyen, különböző közegekben mérik. Ez összesen 242 mérést jelent blokkonként. Mivel a rezgésmérés amplitúdó alapúról a szabványos se­besség, gyorsulás alapúvá vált, meg kellett határozni a védelmi értékeket. Az egy érzékelős rendszerről áttértek a három érzé­kelősre, így egy-egy érzékelő meghibásodása nem okoz védelmi működést, üzemkiesést. Újdonság a relatív tengelyelmozdulás mérés is, mely a forgógép rezgés alapú hibáit hamarabb láttatja, mint a csapágybakba épített rezgésmérés. Célja, hogy megfelelő idő után, tapasztalatok birtokában tengelymozgás alapú véde­lemre térhessünk át, amit a nemzetközi szakirodalom is javasol. Az új rendszer blokkonként önálló, saját szünetmentes áramforrással rendelkezik. Magában foglalja a diagnosztikai, a technológiai, a huzalozott és a menedzsment hálózatokat. A kártyák üzem közben cserélhetők. Az új rendszer sokkal jobban támogatja a diagnosztikai munkát, ezáltal jobban tervezhetők, ütemezhetőek a karbantar­tások. Olyan funkciója is van (bár nem használjuk), hogy előre definiált események bekövetkezésekor e-mailben értesítést küld az illetékesnek. A gépindulás, leállás, terhelésváltás esetén indu­ló, majd lecsengő tranziensek lezajlását kiválóan nyomon lehet követni. Szép, világos képet szolgáltat a vezénylőbe. Az érintő­­képernyőn keresztül könnyebb a beavatkozás is, melyet a vész­jelzések, előjelzések alapján a nyomógombok színeváltozása is segít. Látható, hogy ki van bejelentkezve, meddig érvényes a kódja az ötfokozatú jogosultságból. A többi blokkokon is felújításra kerülnek a turbinamonito­rozó rendszerek évente egy-egy blokk beütemezésével. Papp Zoltán, irányítástechnikai műszaki osztály- Szekszárdon születtem 1975-ben. Általá­nos és középiskolát is ott végeztem, majd a BME Gépészmérnöki Karának Energe­tikus mérnöki szakára jelentkeztem, ame­lyet 1999-ben fejeztem be. Munka mellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán közgazdász szakmérnök végzettséget szereztem. Első munkahelyem az ESZI főiskolai karához kötődik, ahol labormérnökként dolgoztam. A nappali képzések mellett a fel­nőttek képzését is szerveztük, illetve oktattuk őket. Az ESZI át­szervezésével jöttem be az atomerőműbe dolgozni. A villamos műszaki osztályon kezdtem, az irányítástechnikai műszaki csoportban, majd az osztályt és a szakterületet érintő számos átalakítást követően a FIREKP-t követően kerültem a jelenlegi munkahelyemre. A munkáim mindig is az átalakításokhoz kö­tődtek. Jelenleg a MAP pályamunkám mellett most készítem elő az átrakási neutron ellenőrző rendszer átalakítását. Szekszárdon élek feleségemmel, 13 éves nagylányommal és 9 hónapos kisfiámmal. Szeretjük a természetet, sokat kirándu­lunk, túrázunk. gyulai

Next

/
Thumbnails
Contents