Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

2012. május 17 : mym paksi atomerőmű Generációk a szakmában Läufer Miklós gépészként húsz évig dolgozott a paksi atomerőműben, 2003-ban üzemtechnikusként vonult nyugdíjba. Fia, Läufer Gergely Miklós 1999-től dolgozik az erőműben, jelenleg az üzemviteli főosztály külső techno­lógiai osztályán az üzemeltetés„F" műszakában gépész. Läufer Miklós 1947-ben, Hatvanban született, az általános iskolát is itt végezte. 1966-ban okleveles gépésztechni­kus képesítést szerzett Salgótarjánban, a Stromfeld Au­rél Általános Gépipari Technikumban. Első munkahelye a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár volt, itt egy üzemi célgépen a készülő diesel motorok üzemanyag­­rendszerének kialakításán dolgozott, majd a cég szer­kesztési osztályán helyezkedett el. A kötelező katonai szolgálatot követően a Hatvani Konzervgyárban tíz évig energetikusként tevékenykedett, majd a Heves megyei Vízmű Vállalathoz került, ahol művezetői feladatokat lá­tott el. 1982-ben egy újsághirdetés hatására jelentkezett a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, ahol Tímár Gézával, a külső technológiai osztály akkori vezetőjével egyeztetve, 1983. január 2-án kezdett gépészként. 1985-től egészség­­ügyi problémák miatt nem műszakozhatott tovább, ezért nyugdíjba meneteléig, 2003-ig a külső technológiai osz­tály üzemtechnikusaként dolgozott. Miklós fia, Läufer Gergely, Hatvanból Paksra költözésü­ket követően az első osztályt a lakótelepen lévő 2. számú általános iskolában kezdte. Már gyermekkora óta nagyon érdekelte az erőmű. Olyan volt számára, mint valami sci-fi filmből vett város, amit csak messziről látni a hatalmas épületeivel, kéményeivel, és ez a titokzatosság mindig ott lebegett. A lakás erkélyéről sokszor nézte a fényeket, ahova édesapja járt dolgozni, de a sportpályán a céges ün­nepek hangulata is nagy hatással volt rá. A későbbiekben ez a gyermekkori élmény is közrejátszott abban, hogy az atomerőművet választotta munkahelyéül. Paksról később sem akart elköltözni, ezért a pályaválasztásnál sem volt kérdés, milyen döntést fog hozni. Az általános iskola elvég­zése után, a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskola könnyűszerkezeti lakatos szakán tanult tovább. Az erőmű kapuján először 1992-ben, szakmai gyakorlatos ta­nulóként lépett be, 1994-ben, képzettségének megszerzé­sét követően, az egyik külsős karbantartó cégnél folytatta üzemi területen a munkát. Eközben az 1994-1997-ig tartó időszakban folyamatosan képezte magát, a kötelező erő­műves tanfolyamokkal párhuzamosan elvégezte a paksi Vak Bottyán Gimnáziumot, majd ezt követően a gépész­technikumot is. 1999-ben felvételt nyert az Atomix Kft.-n keresztül a külső technológiai osztályra, ahol azóta is dol­gozik. Gergely elmondta, az erőművel kapcsolatban sok különleges élményben volt része. Ahogyan az első talál­kozásakor az erőmű fizikai méretei nyűgözték le, később pedig az üzemviteli tanfolyamok döbbentették rá, hogy milyen bonyolult rendszert képez a paksi„villanygyár”, úgy a munkából adódóan a mindennapok során is rengeteg új tapasztalatot sikerül szereznie. Hozzátette, műszakos kol­légáival jól összeszokott társaságot alkotnak, ami nagyban hozzájárul munkájuk sikeréhez. Gergely hobbijai közé tartozik a gitározás, a fotózás, a vadászat, az airsoft, illetve a számítógéppel való foglala­toskodás is, szabadidejének legnagyobb részét azonban párjával tölti. KV Nukleáris Újságíró Akadémia - Ganz A Nukleáris Újságíró Akadémia legutóbbi program­jában, 2012. március 30-án egy szakmai látogatás szerepelt a Ganz Engineering és Energetikai Gép­gyártó Kft.-nél. A Ganz EEG Kft. mint a magyar energetikai gépgyártás meghatározó szereplője és az előd Ganz-gyárak innováci­ós hagyományainak folytatója elkötelezett a magyar ipar szellemi örökségének megőrzése iránt. Ezért is vállalta, hogy a saját rajztárával együtt fenntartja, rendszerezi és digitalizálja a Láng Gépgyár műszaki hagyatékát. A Ganz EEG Kft. vezetősége által hozott döntés előz­ménye, hogy a technikatörténeti jelentőségű dokumen­tumgyűjtemény fennmaradását nem tudta biztosítani a Láng jogutódja, az Alstom Hungária Zrt., amely átadta a magyar hajózás műszaki emlékeinek mentésére ala­kult Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítványnak a 60 köb­méternyi rajzanyagot. A Ganz EEG Kft., amely 49%-ban a magyar Ganz Holding, illetve 51%-ban a Roszatom orosz állami konszernhez tartozó Atomenergomas Nyrt. holding tulajdona, azonnal jelentkezett, hogy biztosít­sa a Láng-rajzok és dokumentáció fennmaradását. Fel­ajánlotta saját rajztárát, és azt, hogy biztosítja a rajzok állagmegóvását, katalogizálását, illetve digitalizálását, valamint az anyag kutathatóságát. Az anyag a technika­­történet és a hadtörténet kutatóinak is érdekes lehet, hi­szen a rajzok között repülőgép-alkatrészek, de még első világháborús német tengeralattjárók alkatrészeinek raj­zai is vannak. Az 1844-es alapítás és Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kereke óta mindig is az innovációk biztosították a cég fejlődését és túlélését, a válságos időszakokban is. A cégvezetők egyben világhírű feltalálók voltak. A céget Ganz halála után, 1867-tól Mechwart András irányította. A rovátkolt őrlőhengere és hengerszéke forradalmasította V___________________________ a világ malomiparát, és megalapozta a századfordulóra gyáróriássá váló Ganz hírnevét. A villamos ipart forra­dalmasító transzformátor a ganzos Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly találmánya volt, egy másik volt igazgató, Kandó Kálmán fázisváltója pedig a villamos vasúti vontatás elterjedésének volt az alapja, csakúgy, mint a vasúti dízel vontatásban a Ganz-Jend­­rassik féle dízelmotor, illetve a Kaplan-turbina nyomán kifejlesztett propellerszivattyú, amely a 30-as években több világrekordot is tartott. A Ganz EEG Kft. ezeknek az innovációs hagyományoknak a folytatója, amit az is jelez, hogy 2009-ben a cég új, kettős beömlésű szivattyúcsalád­ja megkapta a magyar Innovációs Nagydíjat. A Ganz az 1860-as évek óta gyárt szivattyúkat és víz­turbinákat, amelyek Magyarország és Európa mellett a világ számos országában üzemelnek. Emellett atom­­erőművi berendezéseket - a nyomottvizes reaktorok fűtőelem kötegelnek mozgatását végző kazettaátrakó be­rendezéseket és az átrakási technológiához kapcsolódó különféle vizsgáló és átrakó eszközöket - készít. 1980 óta összesen 20 átrakó berendezést gyártott atomerőművek számára és 18-at újított fel. A cég az orosz tulajdonosi háttérnek köszönhetően bejutott az egyébként meglehetősen zárt orosz energe­tikai gépgyártói piacra. A cég fűtőelem hermetikussá­­got ellenőrző sipping rendszert szállít a szlovákiai mohi atomerőmű átrakógépéhez és jelenleg zajlik a csehor­szági dukovany-i atomerőmű átrakógépeinek felújítását célzó mechanikai és irányítástechnikai munkák előké­szítése. Az összes szovjet típusú erőmű számára a cég­csoporthoz tartozó cég gyártja a fő keringető szivattyúkat is. Eddig több mint 100 WER-440-as reaktorhoz és 120 WER-1000-es reaktorhoz gyártottak gőzfejlesztőt. WollnerPál __________________________________________________y Megújuló energiatárolási klaszter Konferencia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, Tatabánya, 2012. már­cius 30. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Balogh Ernő, a Magyar Energetikai Társaság választmányá­nak tagja üdvözölte az egybegyűlteket, majd Bencsik János, országgyűlési képviselő, az energetikai szakbizottság elnöke hívta fel a figyelmet az energiatárolás fontosságára, mert a megújuló energiaforrások a szél és a nap rapszodikusan áll­nak rendelkezésre. Ezek után bemutatkozott a két projekt: szlovák részről Horváth Adrián (Green Energy Storage Consulting s.r.o) és Guzli Piroska (Első Magyar Energiatárolási Klaszter Nonprofit Kft.). Mindketten külön-külön, de hasonló céllal információs irodát működtetnek. A tudást megosztják, együttműködnek, és rövidesen honlapjuk is lesz. Tófalvy Zsolt nagyon szép és tartalmas diákon mutatta meg, hogy miközben az elmaradott és fejlődő országok job­ban szeretnének élni, amihez rengeteg energia kell, mindezt úgy kellene biztosítani, hogy a klímaválságot ne növeljük. Korábban az EU 20-20-20 programja 2020-ra 20% megújuló energia felhasználását irányozta elő. Ennél egy gyorsabb üte­mű beavatkozás kell - megjelent a 450 PS program, mely a dekarbonizációt célozza, hogy a C02 kibocsátás gyorsabban csökkenjen 2035-re. A megújuló energiafajták felhasználása részarányát 30%-ban szabja meg. Martha Holczheiová ha­sonlóképpen ítélte meg a helyzetet Szlovákiából, ők a Gara­mion építenek kisebb vízerőműveket. Dr. Hajtó János professzor - aki eredetileg vegyész, de a félvezető kutatás egyik úttörőjeként Angliában is kutatott -, az új típusú nap- és szélenergia-hasznosító technológiákat ismertette. Míg a napsugárzás energiáját 90%-ban haszno­síthatjuk hő formájában, addig villamos energia nyeresége: napelemmel 6-18%, Greatzel-cellával 12%, parabola tükrös koncentrátorral és Stirling motorral 30%. A Greatzel-cella (MilleneumiTechnológiai díjat nyert) egy igen ígéretes mesterséges fotoszintézis megoldás. Üvegla­pok között a nanokezelt (megfestett) Ti02 az ultraviola sugár­zás fotonokat befogja, a szabad elektronok az üveglap belső felére gőzölt elektródákon jelennek meg. A folyamatot plati­num katalizálja. Mivel ez a napelem átlátszósága miatt abla­kokra is szerelhető mint a hővédő fólia, a hagyományos nap­elemekkel összeépítve együttesen több energiát termelnek. A szélből kinyerhető energia a szélsebesség harmadik hatványával arányos, ezért a szelesebb helyekre érdemes azokat telepíteni, mint pl. a Kisalföldre. A függőleges tenge­lyű szélkerekek a hagyományosak több hátrányos tulajdon­ságát küszöbölik ki, pl. nagyobb szélsebesség-intervallum­ban működőképesek. Érdekes megoldás a rácsszerkezetű adótornyok belsejébe szerelt függőleges szélkerekek, me­lyek a biztonsági akkumulátorokat töltik, így nem kell igény­be venni a hálózati betápot. A Dunántúlon, 50 ha területre egy „mintafarmot" tervez­nek, intelligens hálózatban zsinórüzemű önellátó megújuló energiaellátásra: 20% szél-, 40% nap-, 20% bio- és 10% víz­erő felhasználással. A megoldás kulcsa a szabályozás és az energiatárolás. Balogh Ernő világéletében erőművekkel foglalkozott (17 évig atomerőművünk építésén). Még a gázturbinás tarta­lék-erőművek sem tudnak 10 percen belül üzembe állni, míg az általa megismert berendezések igen. Kedvenc témáját, a Vanadium Redox Battery (VRB) energiatárolás módszerét és a nátrium-kén akkumulátort (NaS) ismertette. Helyhez kötött berendezésként működtethető a VRB. Re­verzibilis tüzelőanyag-cellaként üzemel. A rendszer hatás­foka 70-75%, míg a hidrogénes tüzelőanyagcella vízbontás/ egyesítése folyamat összhatásfoka 32-35%. A VRB tároló­nál 13000 töltés/kisülés garantált, az elektrolit folyadékok a membrán meghibásodása esetén sem lépnek egymással reakcióba, nem elegyednek, nem környezetszennyezők, mil­liszekundumos reakcióideje van a terhelésváltozásra. Nagy a tárolókapacitása, nagy telepeket lehet az egységekből kiépí­teni, rendkívül kicsi a karbantartásigénye. Végül Dőry Zsófia doktorandusz megnyugtatta a hall­gatóságot, hogy az energiatárolás hidrogén formájában az utóbbi időkben kidolgozott módszerek, eljárások következ­tében már biztonságos. Több példát hozott szigetüzemben működő tárolókról a világ minden tájáról. gyulai

Next

/
Thumbnails
Contents