Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-07-01 / 7. szám
8 2011. július- mym paksi atomerőmű -Kutatóegyetemi pályán Tavaly bejelentették, hogy elkészült a Budapesti és Gazdaságtudományi Egyetem új Q épülete. Ezt a konferenciát már ott tartották 2011. június 21-én. A Műegyetem tavaly tavasszal kezdeményezte kutatóegyetemi programját. Valamivel több mint egy év elteltével számvetés készült. A folyamatosan születő eredmények az oktatásban és a gazdaságban az alábbiak szerint hasznosultak: • a fenntartható energetika, • a járműtechnika, közlekedés és logisztika, • a biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, • a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, • az intelligens környezetek és e-technológiák kiemelt témaköreiben. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet egyes meghatározó személyiségek köré szerveződött csoportok végzik, bevonva a munkába az arra érdemes diákokat is. A K+F+I témák szinte egésze az egyes tudományterületek határmezsgyéjére korlátozódik, így rendkívül sok a karok közötti munkamegosztás. Kedvez ennek a tendenciának a bolognai folyamat indukálta „áthallgatás” is. Finn mintára vannak hallgatói projektek is, keretében megtapasztalhatják a sikeres csapatmunkát: ez a DEMOLA-program. Új típusú partnerség: együttműködést ajánlanak kis- és középvállalatoknak, melyhez az egyetem saját kockázatára nyújt segítséget, s majd csupán a későbbi haszonból részesül. Fenntartható energetika - jellemző a téma fontosságára, hogy az Energiagazdálkodás című folyóirat külön számot szentelt az elért eredmények bemutatásának. Legfontosabb és legnehezebben befolyásolható energiafogyasztók a háztartások, ezen belül is a nagyvárosok nagyobb komfortigénye. A helyi megújuló energiák bekapcsolása az ellátásba nem csak csökkenti a hálózat terhelését, de a szállítás, átalakítás veszteségeit is megspórolja. Hosszú távú energiaellátási tervek készülnek 2050 időszakig a fenntartható fejlődés figyelembevételével. Szélerőművek és a velük kooperációban működő tartalékerőmű, tároló érdekeltségi viszonyai és a gazdaságossága, szabályozó törvényi hátterének fejlesztése, lehetőségei. Az EU 2008-ban elfogadott energiastratégiája az üzemelő atomerőművek biztonságának növelését, a IV. generációs reaktorok fejlesztését tűzte céljául. A hazai kutatások ennek megfelelően számos szimulációs számítást és modellkísérletet végeznek. Nanotechnológia - szinte sehol sincs akkora fejlődésre kilátás, lehetőség, olyan szerteágazó alkalmazás és kooperáció, mint itt. Mihály György a memristorral kapcsolatos kutatásokról számolt be. Ez egy új, passzív áramköri elem (memória), mely a tároláshoz nem igényel energiát, valamint kicsi, gyors és olcsó. Ilyen elemekből épített számítógépnél elmaradna a „bootolás” ideje. Bekapcsolódtunk a DARPA SyNOPSE-programba, mely az agykapacitású processzorok kidolgozását célozta meg 2016-ra. A gráfén nanotechnikai alkalmazásaival is folytatnak kísérleteket. Kiváló biológiai szenzorok építhetők. Azon kívül, hogy szerkezeti elemek felületeinek tulajdonságait megváltoztatják, a gyógyszerkutatásban is rendkívül nagy szerephez jutnak. A hatóanyag ebbe „csomagolva” ott hat, ahol szükséges - vérgáton átjutva talán az Alzheimer-kór is hatásosabban gyógyítható lesz. Ilyen „csomagolással” vizsgálati kontrasztanyag juttatható célzottan bizonyos eddig nehezen vizsgálható szervekhez. gyulai OSART-vizsgálat az örmény atomerőműben A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Üzemeltetés Biztonságot Vizsgáló Csoportja (OSART) május 16-án, 11 szakértővel érkezett Örményországba. Leber Ferenc, a paksi atomerőmű reaktor osztályának vezetője az örmény erőmű üzemviteli biztonsági értékelésén az „Üzemvitel 2” területet vizsgálta. Ide tartozott az összes, tűzvédelemmel kapcsolatos kérdés, a balesethelyzeti felkészülési témakör, a munkába bocsájtás feltételeinek az engedélyeztetése, valamint az üzemvitel, illetve a karbantartási tevékenységek engedélyeztetése is. A Metsamor település mellett elhelyezkedő örmény atomerőmű két blokkját 1989-ben az akkori szovjet vezetés egy körülbelül 100 kilométerre történt földrengés miatt leállította. Az erőműben a földrengés során semmilyen rendszer nem károsodott, ezért 1995-ben a nagymértékű áramhiány miatt a 2. blokkot újraindították. így a meglévő vízenergia-kapacitás mellett, a metsamori erőmű egy blokkja a maga 250-270 MW villamos teljesítményével az ország átlagos 600 MW-os teljesítményigényének a 40 százalékát fedezi. Leber Ferenc elmondta, korábban Örményországban naponta csak egy órára kapcsolták be az áramellátást, így a lakosság körében igen népszerű döntés volt az atomerőmű újraindítása. Érdekességként megemlítette, hogy a reaktorteljesítmény azért lett 92 százalékon maximálva, mert a hatékonyság további növeléséhez el kellett volna végezni egy közel egy hétig tartó feszültségvesztéses üzemzavar-szimulációt. Ezt az államelnök nem engedélyezte, mert nem tudták politikailag felvállalni az ismételt áramhiányt, inkább ezen a teljesítményszinten adták ki a működési engedélyt. Ez egyébként az erőmű szempontjából jó, mert komoly tartalékokkal rendelkeznek a reaktor hőfizikai paraméterei tekintetében, a megtermelt villamos energia mennyisége pedig így is elegendő. Leber Ferenc hozzátette, ehhez a generációhoz (WER-440/V230) tartozó blokkok Oroszországon kívül máshol már nem üzemelnek. Örményországban ennek a sorozatnak a földrengésveszélyes területre készült változatát, a V270-es altípust üzemeltetik. Ennek a felépítése hasonló a paksi blokkokhoz, viszont jelentős biztonsági berendezések hiányoznak. Többek közt a fővízkörhöz nem kapcsolódnak hidroakkumulátorok, hiányzik a lokalizációs torony a buborékoltató kondenzátorokkal, és nincs ZÜHR-rendszer. Ezt egy primer köri lehűtő rendszer helyettesíti, amely két külön alrendszerre osztva, három-három nagynyomású primer köri lehűtőszivattyúból áll, de mivel ezek egy helyiségben vannak elhelyezve, a rendszerfüggetlenség hiányzik. Ráadásul a hűtővizet egy közös tartályból szívja az összes berendezés, ezért az egész koncepció inkább a múltat idézi. Örményország szoros kapcsolatot tart fenn a többi WER-440-es blokkot üzemeltető atomerőművel, így Pakssal is (WER- 440/V213). A WANO támogató missziójának keretében már több alkalommal is jártak nálunk, különböző szakterületekkel is rendszeres a kapcsolatuk. A metsamori erőmű 1. blokkja leginkább „bontóként” szolgál a 2. blokk alkatrészigényének kielégítésére. Emellett itt oktatják a karbantartó személyzetet, illetve az egyéb területek betanulóinak is kialakítottak itt gyakorlati oktatózónákat. 1982-ben nagy tűz volt az 1. blokk villamos kábeleinél, amelynek során áram nélkül maradt a fővízkör, így nem volt lehetőség a reaktor mesterséges hűtésére. Az erőmű dolgozói 6 órán belül nagyfeszültségű kábeleket húztak ki a dízelgenerátoroktól a szükséges berendezésekig, ezzel a mesterséges keringtetés és hűtés viszonyait megteremtették. Ez a fukushimai eset tekintetében is bravúros teljesítménynek minősül. Tanulva ebből az eseményből, rendelkeznek egy negyedik dízelgenerátorral, amelyről különálló kábeleket húztak ki a legfontosabbnak ítélt fogyasztókhoz. Ezek nincsenek bekötve, de abban az esetben, ha az alap betápkábelek működésképtelenek lennének például egy földrengés miatt, akkor ezeket a mobil kábeleket gyorsan csatlakoztatva, a reaktor hűtéséhez létfontosságú berendezéseket továbbra is el tudnák látni energiával. Azt lehet tehát mondani, hogy a most elvárt, nálunk is hamarosan bekövetkező stresszteszthez szükséges berendezésekből egy bizonyos részt ők már régebben megvalósítottak. Ezt különösen pozitívan értékelte az OSART-vizsgálat, és „Jó gyakorlatként” minősítette azt is, hogy ennek használatára nem csak kiképezték, de rendszeresen tréningeztetik is a személyzetet, hogy vészhelyzetben hatékonyan tudják bevetni a mobil energiaellátó rendszert. Az OSART-vizsgálat alapot szolgáltathat arra, hogy Uyen módon elő tudják készíteni az erőmű 2016-ban lejáró üzemidejének a meghoszszabbítását. Bár ehhez számos feltételnek kellene még teljesülnie, van rá esély, a régi blokktípus ellenére. Új blokkok építésében is gondolkodnak, de ennek egyelőre nincsenek meg a feltételei. Többek közt jelenleg nincs olyan szárazföldi útvonal, ahol egy reaktortartályt Örményországba lehetne szállítani. A meglévő reaktorok a mai Azerbajdzsán területén keresztül érkeztek, 1991-ben azonban háború tört ki a két ország közt, és azóta is háborús viszonyok uralkodnak a határ mentén. Az ország emiatt meglehetősen szegény, két fő bevételi ága a mezőgazdaság, illetve az idegenforgalom.- A szakmai programok mellett Örményország turisztikai szempontból is igen színes palettát kínál - mondta Leber Ferenc. Az ország legfőbb nemzeti jelképe az Ararát-hegy, amely a történelem viharai miatt jelenleg Törökország hoz tartozik. Hasonlóságot véltem felfedezni az örmény és a magyar emberek saját hazájukhoz való viszonya között, figyelembe véve az ország területének megváltozását, a nagy lélekszámú közösségeket és természeti értékeket a szomszéd országokban. Leber Ferenc emellett megemlítette még a főváros, Jereván Párizséhoz hasonlítható utcáit, az egyedi épületeket, a város nyüzsgő életvitelét. Kárpáti Viktor Leber Ferenc (balról) megbeszélés közben Innovációs kiállítás „Tarts velünk a jövőbe!" címmel rendeztek kiállítást a Millenáris park B csarnokában 2011. május 7-10. között az informatika éllovasai (mintegy 25-en), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél közelebb hozzák az Ifjúságot a számítógépekhez. Szinte már elképzelhetetlen olyan iskola, ahol a tanulók nem találkoztak volna még számítógépekkel, de az itt kiállított konfigurációkkal nagy valószínűséggel nem. 3D-s konzoljátékok sokasága ösztönözte mozgásra a látogatókat, de interaktív oktatási módszerek, internetbiztonság és okos iroda is kínálta magát. Ezt a helyszínt használták fel arra, hogy a Nemes Tihamér országos középiskolai számítástechnikai tanulmányi verseny díjkiosztóját megtartsák mind programozói, mind alkalmazói kategóriában. A három fordulóból (iskolai, régiós és országos) álló versenysorozatban összességében több mint 300 iskolából 3800 diák vett részt. Az eredményhirdetés során városunk neve is elhangzott, mert Kuti Lívia, az ESZI diákja bekerült a legjobbak közé, a döntőbe. A helyezettek ajándékkönyveit a Microsoft Magyarország és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság biztosította. Noha Nemes Tihamér kutatómérnök nevéhez elsősorban a hazai televíziózás megteremtése fűződik, munkássága rendkívül szerteágazó volt (logikai gépek, sakkfeladvány-megoldó gépek), a számítástechnika iránt is érdeklődött. Kibernetikai gépek című könyve viszont csak halála után jelent meg. A kiállítás érdekes színfoltja volt két egymás melletti stand: • Insafe: az EU támogatásával létrejött szervezet országonként a biztonságosabb internetért küzd. Egy kiadványával a nagycsoportos óvodásokat, valamint az 1-2. osztályosokat vonják be az internethasználatba és a biztonságot érintő fogalmakba. • ECDL: az informatikai írástudás nemzetközi vizsgarendszere pedig az idősek otthonaiba viszi el és adja át a napjainkban már nélkülözhetetlen készségeket - internetező nagyival reklámok Több versenyt rendeztek már nagyszülők és unokák alkotta csapatok között. gyulai Intel, DELL Annyi új fejlesztés történt a két világcégnél, hogy egy rövid konferencia keretében adtak róla tájékoztatást Gárdonyban (2011. június 23-24-én). A DELL újratervezte a laptopcsaládját - egyfajta dokkoló szolgálja ki mindegyik típusát. Megerősítette, legömbölyítette a házat - eredményeképpen a törési tesztjeik 1 m-ről, 2 m-ről magasan a legjobbak. Széles választéka van a méreteknek: egyetemistáknak jegyzeteléshez szánták a 10 collosat. Egyes gépek 180 fokban nyithatók, mások kiforgatva tablet PC-vé alakíthatók (XT3), de van hadseregnek szánt strapabíró változat is (XFR). Az asztali gépek tekintetében is előrukkoltak egy újítással. A kisebb dobozba szerelt gépet a monitor mögé rakhatják a felhasználók. Az akkumulátorokra is 3 év garancia van. A legújabb intel processzorokkal szerelték fel az alaplapokat. Ősztől kapható lesz a 3D-s processzorral is (Ivy Bridge), mely már a 22 nm technológiával készül és így kis fogyasztású és gyorsabb működésű. Bár a DELL-eszközök nem zöld színűek (általában sötétszürkék), a termék, a gyártás az, valamint legjobb az ár/teljesítmény arányuk. Szakértők az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hívták fel arra a figyelmet, hogy rövidesen megáll a processzorok töretlen fejlődése - elérik a rétegvastagsággal a jelenlegi síkban fejlesztett tranzisztoros technológia határát. Az intel az Ivy Bridge processzorokat 3D- ben építi meg 22 nanométeres csíkszélességgel. Jóval szerényebb áramfelvétel mellett is nagyobb teljesítményre lesznek képesek. A térbeli processzortervezés azonban rendkívül bonyolult és az áramköri megoldásokon kívül speciális gyártási eljárás is kell, mivel több millió lyukat kell fúrni az egyes rétegeket elválasztó szigetelő szintekbe, melyeken a függőleges csatlakozókkal összekapcsolhatók a különböző szintek. Az ilyen chipek lehetővé tennék egy iPod jelenlegi belső áramköreinek egytizedére zsugorítását, miközben a sebesség megtízszereződne. Jó volt közvetlenül a gyártóktól hallani az új termékekről. gyulai Júniusi számunkban hírt adtunk a Kenton-féle könyvgyűjteményről, amely az atomerőmű hamarosan megnyíló Atomenergetikai Múzeumának állományát gyarapítja. A Kenton-hagyatékot vizsgáló sorozatunk első része stílszerűen a földön épült első atomreaktorról szóló könyvet helyezi nagyító alá, a „The First Reactor” (Az első reaktor) címűt, melyet az amerikai Atomenergia Bizottság adott ki 1967-ben. „Nem láttam a műszereket” - emlékezett vissza egy tudós. „Minden egyes pillanatban [Enrico] Fermit kellett néznem, az utasításaira várva. Az arca mozdulatlan volt. Szemei egyik kijelzőről a másikra ugrottak. Arckifejezése olyan nyugodt volt, hogy megkövesedett. De hirtelen az egész arca széles mosolyban tört ki.” Fermi csendesen, boldogan jelentette be: „A reakció önfenntartó. A görbe exponenciális.” És ezzel kezdetét vette az atom-Kenton-hagyaték: könyv az első reaktorról reaktorok kora. A dátum 1942. december 2-a volt, a helyszín Chicago, pontosabban egy sportpálya lelátója alatti szupertitkos laboratórium. Mindezt egy olyan könyvben olvashatjuk, mely ugyan egy kormányhivatal gondozásában látott napvilágot, mégis rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő. A műben nem csak a két szerző által a 40-es években papírra vetett visszaemlékezések jelennek meg, de Fermi egy publicisztikája is, mely eredetileg a sikeres reaktorkísérletet 10 évvel követően jelent meg a neves U. S. ATOMIC ENERGY COMMISSION 0<n»n of Technical Information amerikai lap, a Chicago Sun Times hasábjain. Sőt, Fermi felesége, Laura is teret kap a kiadványban: kissé megmosolyogtató lehet, de akkora volt a titoktartás, hogy a Fermi családhoz 1942 decemberében érkező vendégsereg minden tagja sorra gratulált Enricónak, a meglepett feleségnek azonban fogalma sem volt arról, hogy miért is gratulálnak férjének. A titokra Laura számára nem is derült fény még évekig. A „The First Reactor” a lehető legérdekesebben mutatja be a projekt előkészületeit és a sikerhez vezető utat. Nemcsak a történelem- és fizikakönyvekben megszokott információk vannak tehát itt, hanem számos anekdota is. Az egyik tudós például a reaktorhoz szükséges grafittömbök elkészítéséről beszélt így: „Megtudtuk, hogy éreznek a szénbányászok. 8 órányi grafitmegmunkálás után úgy néztünk ki, mintha egy fekete amerikaiakról szóló műsorra lennénk kisminkelve. Egy zuhanyzás csak a legfelső rétegét szedte le a grafitpornak.” A könyvnek humoros pillanatai ugyanúgy vannak, mintteljesen komolyak. Előbbire példa, mikor egy kissé elszámított kísérlet kellős közepén Fermi bejelentette: „Éhes vagyok. Menjünk ebédelni!” Utóbbit jól példázza, hogy a 2. világháború elején a nyugati tudósok megegyeztek: nem publikálják kutatási eredményeiket, mert az a nácikat segíthetné. Simon Zoltán
