Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-07-01 / 7. szám
2011. július- myth paksi atomerőmű 9 Képzés a Babes-Bolyai egyetemen Az atomerőmű minősített oktatói évente továbbképzésen vesznek részt, melynek során a felnőttképzést érintő változásokról kapnak tájékoztatást, valamint más intézeteknél (cégeknél) alkalmazott képzési módszerekkel, gyakorlatokkal ismerkedhetnek meg. Idén rendhagyó módon a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen folyó képzésekbe és kutatásokba nyerhettünk bepillantást. Csoportunkat nagynagy szeretettel fogadták az egyetem nemzetközileg is elismert tanárai. Az előadásokat követően dr. Magyari Tivadarral, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesével, a Magyar Tagozat vezetőjével beszélgettem. (Magyari Tivadar szociológusként végzett, szűkebb szakterülete a kutatásmódszertan, de foglalkozik médiaszociológiával és felsőoktatás-szociológiával is.)- Látogatásunk kapcsán tartott előadásából, mely gondolatokat tarja a legfontosabbaknak, továbbá ön szerint milyen lehetőségeket biztosíthat ez a kétnapos szakmai program?- Egyetemünk számos kara és a paksi atomerőmű között hosszú ideje szoros szakmai együttműködés van. Akár az intézményesített, akár a személyes kapcsolatok révén lehetőség nyílik szakmai konzultációkra, egymás tevékenységének megismerésére, mely egy olyan kiemelt fontosságú ipari létesítmény, mint a paksi atomerőmű, számos előnnyel jár mindkét fél számára. Szeretném kiemelni, hogy egyetemünk egyben magyar nyelvű felsőoktatási intézmény is, hiszen mintegy 7000 hallgató részére 70 alap- és 30 mesterszakon magyar nyelvű képzést biztosít. Egy-egy ilyen esemény alkalmat ad a meglévő kapcsolatok megerősítése mellett újak építésére, de ami még ennél is fontosabb, hogy a szakemberek konkrét témákban kicserélhetik gondolataikat, javaslatok és észrevételek hangozhatnak el, mindez közös anyanyelvűnkön.- A Babes-Bolyai Tudományegyetem melyik karán, intézetében van lehetőség energetikai képzést választani?- Egyetemünkön kiemelkedő színvonalú fizikaképzés folyik, ami nem csupán a klasszikus fizikaismereteket foglalja magába, hanem részben az energetikában alkalmazott speciális szakismereteket is. De ugyanezt mondhatom el a vegyészeti képzésünk és kutatásaink esetében is. Beszélgetőtársam dr. Néda Zoltán tanszék vezető egyetemi tanár, a Fizika Kar Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékről, akinek egy igen izgalmas és érdekes előadását is meghallgatta a paksi csoport.- A tanszék, illetve ön milyen elméleti és alkalmazott kutatásokat folytat?- Statisztikus fizika, azon belül is a kollektív jelenségek, fázisátalakulások, szinkronizációk és a véletlenszerű (sztochasztikus) jelenségek kutatásával foglalkozom. Kollégáim közül néhányan számítógépes szimulációs kutatásokat végeznek különböző rendszereken. Ezek elsősorban nanostruktúrák vizsgálatára és modellezésére irányulnak, de végzünk számításokat szupravezető rendszerekben és atomi ütközésekkel járó folyamatok tanulmányozásával is foglalkozunk. Kutatásaink egy részét az atomenergetikát is érintő témákban végezzük, ilyen például a nagy energiájú ütközések vizsgálata, az atom- és fotonkölcsönhatások kutatása.- Milyen célok alapján készítette el a mostani előadását?- Szinkronizáció témakörében tartott előadásom tematikáját úgy állítottam öszsze, hogy az atomerőmű különféle szakterületeiről érkező csoport egészének érdekes legyen, ugyanakkor a bonyolult matematikai képleteket szándékosan mellőztem. Egyetemi hallgatóim számára is olyan előadásokat tartok a legszívesebben, amikor az iparral való kapcsolódási pontokra és alkalmazásokra is rávilágíthatok, példákat mutathatok be arra, hogy az elméleti kutatási eredmények milyen módon épülnek be az ipari alkalmazásokba.- Volt-e lehetőségük szakmai látogatás keretében részletesebben megismerni a paksi atomerőművet?- Örömmel mondhatom, hogy a paksi atomerőmű, egyetemünk fizika szakos hallgatói közül néhány fő számára a szakmai gyakorlatos képzésüket biztosítja, mely rendkívül hasznos. A fizikai jelenségek és a köztük lévő összefüggések elméleti oktatását követően a diákok testközelből ismerhetik meg az atomerőművi technológiát, részletes információkhoz juthatnak szűkebb szakterületükre vonatkozóan. A szakmai programunk második napján többek között dr. Nagy Zsolt előadásaira került sor, aki a Vasbeton és Acélszerkezetek Tanszék adjunktusa.- Röviden, mit tudhatunk önről és a szakmai tevékenységéről?- Egyetemi éveimet követően maradtam a tanult szakmámnál, egy svéd vállalatnál az acélszerkezetek romániai piacra való bevezetésével, majd kutatásával és termékfejlesztéssel foglalkoztam. Oktatói pályámon a doktori disszertációm témája a hidegen hajlított idomokból készített acélszerkezetekhez fűződött A tanszéki kutatások a betonszerkezeti és acélszerkezeti témákat foglalja magába, teszteléseket és - más intézetek bevonásával - laboratóriumi terheléses vizsgálatokat végzünk- A tanszéken milyen, esetleg az atomerőművekhez is köthető képzés, valamint kutatás zajlik?- Az atomerőművi építményekhez kapcsolódó kutatási munkák intenzitása növekedett a közelmúltban bekövetkezett, japán atomerőművet ért természeti katasztrófa után. Érdeklődésem középpontjába került, az ott meglévő épületek és acélszerkezeti elemek mélyrehatóbb vizsgálata, illetve megismerése.- Szakmai szemmel milyennek tartja a fukushimai reaktorblokk épületszerkezetét és annak terhelhetőségét?- Kutató kollégámtól kapott adatok alapján kijelenthető, hogy a földrengés által okozott terhelésnél némileg nagyobb erejű mozgásokat is képesek elviselni a reaktorok és egyéb épületeik. A legnagyobb gondot a földrengést követő szökőár által az atomreaktor épületgépészeti károsodása okozta. Annak megítélése, hogy elkerülhető lett volna mindez, nehéz egyértelmű szakmai választ adni, hiszen közismert a japán precizitás. A szeizmológiai tervezési gyakorlatuk bámulatos és rendkívül alapos, ráadásul számukra nem rend§ kívüli esemény a földrengés, gyakorií ságuktól fogva. A legmélyebb részlete! két is feltáró vizsgálati eredmények többsége - feltételezhetően - egyelőre csak japán nyelven érhető el. BR Napirenden az üzemi tanácsok átalakítása Késésben van a magyar jogalkotás, mert - bár már a parlament előtt fekszik az Európai Üzemi Tanácsok létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük folytatott konzultációs eljárás kialakításáról szóló új uniós irányelv átültetését biztosító jogszabály - június ó-ától már az új irányelv szerint kellene működniük a hazai vállalatok üzemi tanácsainak is. Az Európai Üzemi Tanácsok létrehozására vonatkozó 2009/38/EK irányelv 2009. június 5-én lépett hatályba. A tagállamoknak ettől számítva két év állt rendelkezésükre, hogy az Európai Üzemi Tanácsokról szóló új irányelvet a nemzeti jogba átültessék. Az új rendelkezések kizárólag a nemzeti jogba való átültetést követően lépnek hatályba az adott országban, vagyis az új irányelvek közvetlenül és automatikusan idén június ó-ától kezdve alkalmazhatók. Az irányelvben található megfogalmazások átültetésére irányuló „Elektromos hálózat Európában, Az Európai Üzemi Tanácsok struktúrájának megerősítése a villamosenergia-iparban a munkáltatók és a munkavállalók által megalakított önkéntes párbeszéd intézményei tanulmányozásával, az RWE, az E.ON az EDF gyakorlatára fókuszálva című projektről június közepén az MVM székházában rendeztek kétnapos nemzetközi konferenciát az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) szervezésében. Mint Gál Rezsőtől, az EVDSZ elnökétől megtudtuk, a villamosenergia-ágazatban megfigyelhető a szociális dialógus magas színvonala. Egyrészt az ágazatban ennek hagyományai vannak, nem függetlenül attól, hogy - közszolgálati funkciókat ellátván - állami tulajdonban voltak a cégek elődjei, másrészt az ágazat, jellegéből fakadóan jobban épít a hosszú távú, kiszámítható tervezésre, harmadrészt a korábbi privatizációk, a cégek összeolvadásai, akvizíciói és az a törekvés, hogy a modern technológiákat modern struktúrákkal kövessék a vállalatok, szükségessé és fontossá teszi a megbeszéléseket a munkavállalók képviselőivel. A projekt azokra az energiaipari holdingok európai üzemi tanácsaira koncentrál, amelyek jelentős bevételt elérve erőteljes fejlesztéseket folytatnak, és jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak. Az új Európai Üzemi Tanács direktíva és a korábban elfogadott 2002/14/EC direktíva a nemzeti információról és konzultációról nagyobb lehetőséget ad a munkavállalói képviselőknek, hogy az üzemi tanácsok keretén belül tárgyalásokkal és a részvételi intézményrendszerét felhasználva rendezzék a vállalatcsoporton és vállalatokon belüli konfliktusokat. Ugyanakkor néhány üzemi tanács esetében olyan gyakorlatok kezdtek meggyökeresedni, amelyek egyrészt tartalommal és jól működő együttműködési rendszerek kialakításával töltik meg az EÜT-nek biztosított jogi kereteket, másrészt túlmutatnak az együttműködés direktívákban meghatározott formáin. így van ez a villamosenergia-ipari vállalatok jelentős részénél is. Több vállalatnál, például az E.ON-nál léteznek olyan fórumok, amelyek nemzeti szinten a holding üzemi tanácsainak biztosítanak fórumot, például a magyar Üzemi Tanácsok Társasági Együttműködési Fóruma, illetve léteznek olyan fórumok, amelyeket szakszervezetek működtetnek nemzeti szinten, amelyek az EÜT-képviselőknek biztosítanak lehetőséget az információcserére: Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Együttműködésének Fóruma. Fontos megemlíteni az európai szervezetekhez való kapcsolódás önkéntes lehetőségét is, jelen esetben az energiaiparban tevékenykedő EMCEF és a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő EPSU. A projekt keretében vizsgált vállalatokon belül az üzemi tanácsok működése is meglehetős strukturáltságot mutat. Az érvényben lévő direktívában meghatározott minimumfeltételeknél messze tovább lépett ezen vállaltok nagy része. A holdingok, akár nemzeti, akár európai szinten a EÜT évi minimum egy kötelező összejövetelén túl információs rendszereket alakítottak ki, csoport szintű (nemzeti holding szintű) üzemi tanácsokat hoztak létre, témaspecifikus állandó bizottságokat alakítottak ki, vagy az EÜT vezetőségének lehetővé tették, hogy szorosan kapcsolódjon a holding humán- és gazdálkodási stratégiájához, és a problémákat gyorsan jelezze, és azokra megoldásokat dolgozzon ki. A projekt célja, hogy a létező struktúrákat és jó gyakorlatokat feltérképezze, szakértői tanulmányokkal, oktatással, a munkavállalókkal folytatott párbeszéd intézményeinek struktúráit megerősítse, kísérleti jelleggel új hálózatokat alakítson ki a munkavállalók egyéb képviseleti szerveinek (szakszervezetek) bevonásával (Európai Üzemi Tanács Koordinátorok) a kialakuló tapasztalatokat értékelje és az ezekből levont tanulságok segítségével ajánlásokat fogalmazzon meg az EÜT szabályozás jövőbeli továbbfejlesztéséhez. A budapesti konferencián Belgium, Németország, Franciaország, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria, Olaszország, Ciprus, Oroszország és Magyarország képviselői vettek részt. Mayer György Berlinben járt az orosz klub Orosz Központ Pécsen Május 9-én a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában egyben a béke napja is. A Paksi Orosz Klub csoportja ezen a napon Berlinben koszorúzáson vett részt Európa egyik legnagyobb szovjet katonai temetőjében. Berlin Treptow nevű városrészében a hasonló nevű park közepén található ez a temető, ami egyben emlékpark is. Az emlékmű 12 méter magas, bronz főalakja egy 150x550 méteres sík területre néz. A tömegsírok a térség közepén vannak. A koszorúzáson Berlin oroszországi nagykövetén kívül a mai, volt orosz államok küldöttsége és veteránok helyezték el a megemlékezés virágait. A csoport megkereste a Berlin központjában lévő szovjet katona emlékművét is, melyet a Németország feletti győzelem és a Berlin bevételekor elesett 80 000 szovjet katona emlékére emeltek (a közelben lévő kancellária romjainak köveiből) közvetlenül a háború befejezése után. Az emlékmű formájában egy görbe stoa, melynek központi pilonján a diadalmas Vörös Hadsereg katonája áll. Fegyverét tartó és lefelé mutató kezei határozott jelentéstartalmat hordoznak. A katona szobra alatt cirill betűs felirat van, „Örök dicsőség a német fasiszta hódítók elleni csatában elesett hősöknek, a népek szabadságát és függetlenségét biztosító Szovjetuniónak’’. Az emlékmű környezete parkosított kert, melyben a Vörös Hadsereg harci eszközei: lövegek, harckocsik vannak elhelyezve. Az emlékmű mögött egy szabadtéri múzeum található. A klub tagjai ellátogattak a Brandenburg szövetségi tartományban lévő Potsdamba. Itt a Sanssouci, egy volt porosz királyi kastélyegyüttest és a potsdami konferenciák helyszínét tekintették meg. Itt rendezték meg 1945. július 7-e és augusztus 2-a között a „három nagy” potsdami konferenciáját. A teheráni és jaltai megbeszélésekhez hasonlóan a Szovjetuniót Sztálin képviselte. Az időközben elhunyt Roosevelt utódaként az amerikai elnök, Truman mellett július 28-tól új szereplő volt, a brit választásokon vesztes Churchillt felváltó Attlee. A paksi orosz klub így emlékezett meg a 66 évvel ezelőtt lezajlott eseményekről. WollnerPál Magyarországon másodikként a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szlavisztika Intézet, Szláv-Filológia Tanszék ad otthont az Orosz Világ Alapítvány közreműködésével és támogatásával létrehozott Orosz Központnak, melynek ünnepélyes átadása 2011. június 29-én történt. A központlétrehozásánakfolyamata 2008-ban indult. A Pécsi Tudományegyetem és az Orosz Világ Alapítvány 2010 májusában aláírt egy együttműködési megállapodást az Orosz Központ létrehozása érdekében. Az alapítvány a központszámára közel 700 kilogrammnyi könyvet, folyóiratot, CD-t és egyéb információs anyagot tartalmazó csomagot biztosított. Ennek értéke hozzávetőlegesen 3 millió forint, és a jövőben az anyagok folyamatos bővítését is biztosítja az alapítvány. A Bölcsészettudományi Kar campusán, a Szláv-Filológia Tanszéken az alapítvány támogatásából kialakítottak egy 66 m2 helyiséget a központ számára, amely lehetőséget nyújt oktatásra, kutatásra, a klasszikus és modern orosz kulturális értékek megismerésére. A terem a legkorszerűbb technikai igények mentén lett felszerelve. Az átadás során egy tanulmánykötet bemutatójára is sor kerül, amely a tanszék munkatársai, illetve külkapcsolatainál dolgozó kutatók, oktatók munkáit tartalmazza, speciálisan az Orosz Központhoz kapcsolódóan. Az Orosz Központ az egyetem és a város polgára i szá m á ra egya rá nt nyitott. Wollner Pál
