Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-07-01 / 7. szám
2011. július 7- mym paksi atomerőmű-Műszaki alkotói pályázat díjnyertesei - 7. rész Az alkotói pályázatom (74 oldal) a szekunder köri védelmek, reteszek kiváltása. A dolgozat megalkotásának fő motivációját az adta, hogy az erőmű már 20-25 éve üzemel a jelenlegi rendszerekkel, és az üzemkomplexum élettartam-hosszabbítás és átfogó irányítástechnikai rekonstrukció előtt áll. A pályázat az erőmű előtt álló modernizációs folyamatok egy szeletének, a szekunder köri védelmek és reteszek rekonstrukciójának egy alternatíváját mutatja be, mely a jelenlegi rendszerrel ellentétben egy egyszerűen átlátható és kezelhető egységes platformra helyezné a szekunder védelmek, reteszek rendszerét. DOBRI ZOLTÁN OPERATÍV SZEMÉLYZET, A MŰSZAK, SZOLGÁLATVEZETŐ - Pécsen születtem. 1991-ben végeztem az Energetikai Szakképzési Intézetben irányítástechnikai műszerészként. Az atomerőműben dolgozom 1991 óta. Az irányítástechnikai üzemvitelen, műszerészként kezdtem. Ipari elektronika technikumi és mérnök-informatikusi végzettségem van. Irányítástechnikai hatósági vizsgával rendelkezem 2003-tól. Az irányítástechnikai üzemvitel A műszakjának 2004-től művezetői, majd 2007-től szolgálatvezető mérnöki beosztásában dolgozom. Dicséretet kaptak Lapunkban folyamatosan ízelítőt adunk a pályázat díjazott alkotásaiból. A szerzők nyilatkoznak közös művükről és bemutatkoznak olvasóink előtt. Ez alkalommal a dicséretben részesülteken a sor, és egyben a bemutatások végére értünk. Gratulálunk a díjazottaknak! A jelzőrendszer korszerűsítésének lehetőségei (Szekcionált irányítástechnikai rekonstrukció) MACH GYULA MÁTÉ OPERATÍV SZEMÉLYZET, A MŰSZAK, ÜGYELETES MŰSZERÉSZ - Székesfehérváron születtem, középiskolai tanulmányaimat az ESZI-ben végeztem. Közvetlenül az iskola után, 2004 júliusában kezdtem az erőműves pályafutásomat az Interlock Kft.-nél. Külsősként a gépész szerviz osztály műhelyében a forgácsoló- és hőkezelő gépek villamos karbantartásával foglalkoztam egészen 2006 februárig. Felvételt nyertem 2006 novemberében az irányítástechnikai üzemviteli osztályra, ahol azután közel egy év képzés után 2007 szeptemberben átkerültem a Paksi Atomerőmű Zrt. állományába. Manapság időm nagy részét tanulással és önfejlesztéssel töltöm, mert szeptemberben kezdem az utolsó évemet az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki Karán alapképzésen. Házas vagyok, egy éve nősültem. Hobbim a szakmámon kívül az autószerelés. Szekunder védelmek és reteszek kiváltása A rendszer feladata, hogy a nem várt eseményekre akusztikus és vizuális jelzésekkel felhívja a vezénylő személyzetének figyelmét. A pályázatom (27 oldal) alapvetően az erőműben alkalmazott jelzőrendszer korszerűsítéséről szól. Bemutatom az összes lehetőséget az egyszerű logikai áramkörtől egész a számítógépes felügyeleti rendszerig, majd azok előnyeit és hátrányait elemezve kiválasztom az erőmű számára a legoptimálisabbat. Azt részletesen bemutatom. Ez nem más, mint mikrovezérlőkből épített célhardverek, amik kiváltják azon berendezéseket, amelyek a főbb hibákat okozzák a jelzőrendszerben - ilyenek, mint az impulzusrelé (PUC), mechanikus tabló és annak izzószálas világítótestei. Majd extra funkcióként a naplózó számítógép, ami a működésekről archív adatbázist készít. Ez a pályázat igazából egy sorozat második része. Pakson élek, nős vagyok. Két gyermekem van, egy 13 éves fiú és egy 5 éves kislány. Kondenzátorba redukálok vezérlésének megvalósítása PLC-vel A kondenzátorba redukálok a főgőzvezetékből gőzt hivatnak a kondenzátorba, ezáltal a főgőzkollektor nyomását csökkentik, a lehűtött gőz visszakerül a rendszerbe. A sótalan víz és a hő nem veszik el az üzem számára, mint a szabadba történő a redukálás esetén. A dolgozat (99 oldal) elkészítésének célja a paksi atomerőmű kondenzátorba redukálói számára egy új vezérlés és szabályozás megvalósítása. A téma választásában a fő szempont az volt, hogy az atomerőmű élettartam-hosszabbítás előtt áll, és ez magával hozza azokat a műszaki problémákat, melyek a készülékek és berendezések elöregedésével járnak. A közel harmincéves technológia és a hozzá tartozó berendezések már egyre nehezebben karbantarthatok, üzemeltethetők. Gyakoribbak a meghibásodások, indokolatlan működések, melyek előbb vagy utóbb komolyabb üzemzavarokhoz vezethetnének, ami mindenképp elkerülendő. A másik fontos stratégiai célkitűzés a blokkok teljesítményének növelése. Ez irányítástechnikai szempontból azért eredményez lényeges változásokat, mert a jelenlegi műszerezettség mellett nem érhető el kellő pontosság, megbízhatóság, valamint a jelenleg határértékképzésre alkalmazott kontaktmanométerek és nyomáskapcsolók, a vezérlőkörökben lévő relék és mágneskapcsolók, a szabályzókérökben alkalmazott alacsony integráltsági fokú készülékek nagy része a 60-as, 70-es években készült, és a mai követelményeknek egyre kevésbé képes eleget tenni. Az atomerőműben az egyes rendszerek eddigi kiváltásai során gyakran alkalmazták a Siemens által kidolgozott rendszereket. Ezért a relés vezérlés kiváltásánál a választásom a SIMATIC S7 PLC-re esett, mint egy új, modern és megbízható, az atomerőmű irányítástechnikai megvalósításaival szemben támasztott követelményeknek minden szempontból megfelelő rendszer kidolgozására. A kondenzátorba redukálok vezérlésének vizsgálatakor igyekeztem felderíteni azokat a gyenge pontokat, amelyek a megbízhatóságot, pontosságot, üzembiztonságot befolyásolhatják. A relés vezérlés PLC-vel való helyettesítése önmagában nem ad megoldást az érzékelők kapcsolási hibáira és pontatlanságára, ezért megoldásként modern és intelligens érzékelőkkel helyettesítettem azokat. MADÁCH FERENC ZSOLT OPERATÍV SZEMÉLYZET, C MŰSZAK, SZOLGÁLATVEZETŐ- Pincehelyen születtem 1973-ban. Az ESZI-ben végeztem irányítástechnikai műszerészként 1991-ben, szerencsémre azonnal felvételt nyertem az irányítástechnikai üzemviteli osztályra műszerészként. Később művezetővé neveztek ki, jelenleg pedig a C műszak irányítástechnikai szolgálatvezetője vagyok. A munka mellett tanulmányaimat is folytattam: Pécsen ipari elektronikai technikusként végeztem, majd a Dunaújvárosi Főiskolán mérnök-informatikus diplomát szereztem. Két csodálatos gyermekem van: egy 15 éves lányom és egy 13 éves fiam, akikkel igyekszem minden szabadidőmet együtt tölteni. Az érdeklődőknek a pályamunkák a Műszaki Könyvtárunkban hozzáférhetők, évekre visszamenőleg fellelhetők, kutathatók. gyulai Súlyosbaleset-kezelési hidrogén-rekombinátorok telepítése Amint erről többször beszámoltunk már újságunkban, az atomerőmű egyik legfontosabb feladata, hogy 2011-ben benyújtsa az üzemidő-hosszabbítás engedélykérelmét az 1. blokkra. Az engedély kiadásának egyik feltétele az úgynevezett súlyosbaleset-kezelési (sbk) feladatok megvalósítása, azaz a maximális biztonságtudatosság szellemében fel kell készülni arra, hogy olyan körülmények alakulnak ki - még ha ezek bekövetkezésének valószínűsége elenyészően csekély is -, amelyekkel az erőmű tervezése során nem számoltak. Ennek a feladatcsoportnak a keretében került megvalósításra az 1. blokkon a 2011. évi átrakás alatt az „SBK kapcsán hidrogén-rekombinátorok telepítése” című átalakítás is. A témáról az illetékes szakember, Kiss Ernő projektvezető adott átfogó tájékoztatást.- Mi a közelebbi funkciója a hidrogén-rekombinátoroknak egy esetleges súlyos baleset kezelésében?- Összefoglalóan az a feladatuk, hogy a tervezésen túli, illetve a súlyos baleseti folyamatokban felszabaduló jelentős mennyiségű hidrogént semlegesítsék, a hermetikus tér integritásának biztosítása érdekében. Részletezve: egy esetleges súlyos baleset folyamán a tervezési üzemzavarok bekövetkezésekor aktivizálódó hidrogénforrásokon kívül is keletkezik hidrogén: a zóna felhevülése, leolvadása során a magas hőmérsékletű fémek (elsősorban Zr, Fe, Cr, Ni) gőzzel történő kölcsönhatása miatt jelentős menynyiségű hidrogén keletkezik, ami a törésen és/vagy a térfogat-kompenzátor lefúvató vezetékén keresztül kerül a hermetikus térbe. A súlyosbaleset-kezelés egyik fő eleme a reaktortartály épségének megőrzése a reaktorakna elárasztásával. Amennyiben a reaktortartály sérülését nem lehet megakadályozni, a reaktoraknában a beton-olvadék reakció során további nagy mennyiségű éghető gáz (H2, CO) keletkezhet. A modellezett súlyos baleseti folyamatok során fejlődő jelentős mennyiségű hidrogén esetleges égése következtében kialakuló nyomáscsúcs veszélyeztetheti a hermetikus tér integritását. A hermetikus térben korábban elhelyezett, tervezési üzemzavarokra méretezett hidrogén-rekombinátorok mennyisége és felülete kevés ahhoz, hogy ezt kezelje. Ezért több és nagyobb teljesítményű rekombinátor beépítése vált szükségessé. A legfontosabb követelmény, hogy a súlyos baleseti folyamatokban felszabaduló jelentős mennyiségű hidrogén nagy részének semlegesítésével a hermetikus téri nyomás értéke a sérülési nyomás (3,35 bar) alatt maradjon.- Mi a működési elvük a hidrogénrekombinátoroknak?- A hidrogénrekombinátor a hűtó'közegvesztéssel járó, tervezettet meghaladó esemény során a boxban keletkező légkörből származó hidrogén és oxigén átalakítására szolgál. A katalitikus rekombináló anyag palládium, ami a kazettákban elhelyezkedő 4-6 milliméter átmérőjű golyó formájú alumínium-oxid-rétegre van felhordva. A rekombinátor passzív módon működik, azaz a hidrogén és a palládium reakciója önállóan beindul, és a reakcióhő révén a kéményhatás következtében felépül egy konvekciós áramlás, amely folyamatosan új gázelegyet táplál be, így nincs szükség aktív szerkezetre (például ventilátorra, fűtésre...). A beépített rekombinátormodul a katalizátort tartalmazó kazettákból, a befoglaló fémházból, valamint a hozzátartozó kéményből áll. A ház úgy van kialakítva, hogy biztosítja a kazetták befogadását, elősegíti az alul belépő és felül kilépő gáznemű közeg természetes átáramlását a szerkezeten, lehetővé teszi a rögzítését az épület szerkezeti elemein. A ház elülső oldala fölött lévő ferde rész ellenőrző ajtóként van kialakítva, lehetővé teszi a kazetták akadálymentes be- és kivételét.- Hogyan és milyen mennyiségben történt a rekombinátorok beszerzése?- A tervezési alapadatok meghatározása után közbeszerzési eljárással választottuk ki a berendezések gyártóját és ezzel a NIS-PAR-44 és NIS-PAR-46 típusokat. Blokkonként 30 helyre összesen 60 darab - a 4 blokkra tehát 240 darab - rekombinátort kellett beszerezni. A két típus között a különbség a bennük elhelyezhető kazetták számában van: a 44-es típusúba 44 darab, a 46-os típusúba 46 darab kazetta helyezhető el.- Milyen különleges szempontokat kellett figyelembe venni a rekombinátorok elhelyezésénél?- A rekombinátoroknak csak építészeti kapcsolatuk van, más rendszerhez nem csatlakoznak. Egyes rekombinátorok tartószerkezete a hermetikus falhoz, míg másoké a nem hermetikus falrészhez van rögzítve. A rekombinátor házlemezének falvastagsága 1,5-3 milliméter. Egy méretezési üzemzavar esetén a kialakuló torlónyomás hatására a rekombinátorok deformálódhatnak és/vagy leeshetnek a helyükről, ezzel - nagy súlyuk miatt - kárt okozhatnak a környező berendezésekben. Ezért az A201 és A256 helyiségekben telepített rekombinátorokat megfelelő védőkerettel látták el. A berendezések elhelyezésénél a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet által készített tanulmányokat kellett figyelembe venni.- Mely cég volt a kivitelező az 1. blokkon? Milyen atomerőműves szervezetek kapcsolódtak még be a munkába?- Az OAH NBI által engedélyezett kiviteli tervek alapján a kivitelezést az Ovit Zrt. irányította, alvállalkozóként az Isoszer Kft.-t foglalkoztatta. A munkában több atomerőműves belső szervezet is részt vett. Valamennyi kolléga munkáját ezúton is szeretném megköszönni.- Milyen ütemezésben valósul meg a rekombinátorok telepítése a többi blokkon?- Az 1. és 4. blokkon a kivitelezés már befejeződött, a 2. és a 3. blokkon is elkészülnek a munkák a 2011. évi főjavítások során. Prancz Zoltán Az atomerőmű üzemtörténésze, Beregnyei Miklós kollégánk szerkesztésében jelent meg az Építettük és védtük című könyv, mely az atomerőmű építésében részt vállalt honvédségi alakulat (MN 2986) történetét ismerteti. Beszerezhető a Látogatóközpont recepcióján, korlátozott példányszámban.
