Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-01 / 1. szám

10 2011. január paksi atomerőmű MIT-tanulmány - új üzemanyagciklus-paradigma kell Mining & Conversion ÜO,Fuel Light Water LWR5NF Milling & Enrichment Fabrication Thermal Reactor Storage ^ ReP°s,tory Fast Neutron Reactor A zárt nukleáris üzemanyagciklus vázlata Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2010 végén ta­nulmányt publikált a nukleáris cik­lus belátható jövőjéről a világban és az Amerikai Egyesült Államokban. A szerzők úgy találták, hogy az uránkész­letek sokkal nagyobbak, mint azt koráb­ban feltételezték. Ezért szerintük az USA- ban továbbra is a jelenlegi, egyszer hasz­nálatos fűtőanyaggal működő könnyűvi­zes (LWR) reaktorok dominálnak majd, mert ezek létező, megbízható és kipró­bált konstrukciók, igazoltan biztonságo­san és gazdaságosan működnek, emellett nagy számban megépíthetők bármely jö­vőbeli atomenergetikai forgatókönyvben előre jelzett elektromosenergia-igény ki­elégítésére. A jelenleg üzemelő LWR-reak­­torok üzemideje 60 évre szól, sőt valószí­nűleg meg is hosszabbítható. Más reak­tortípusok gazdasági hasznosítása csak sokkal később lehet realitás, a hosszú ter­vezési, tesztelési és tervengedélyezési idő miatt. A tanulmány szerint ezért és a nagy költségek miatt ebben az évszázad­ban valószínűleg nem lesz szükség a nagy konverziós hatásfokú (képződő ha­sadó anyag/kiinduló hasadó anyag) gyorsreaktorokra a fenntartható nukleá­ris ciklus megvalósításához. Az 1-es kö­rüli konverziós hatásfok elegendő a fenn­tarthatósághoz és számos alternatív nuk­leáris ciklus megvalósítását teszi lehető­vé, úgymint: • Teljesen új típusú reaktorok, példá­ul kemény spektrumú LWR kifejlesztése a hagyományos gyorsneutronos nukleá­ris üzemanyag-ciklusban működő reakto­rok helyett. • Gyorsreaktorok kifejlesztése, me­lyek kis dúsítású uránnal is indíthatók nagy dúsítású urán vagy plutónium he­lyett - így kiküszöbölhető az LWR-reak­­torok kiégett fűtőelemeinek repro­­cesszálása. Ezek az új reaktortípusok lehetővé te­szik a rendelkezésre álló urán- és tóri­umkészletek teljes hasznosítását, vala­mint jelentősen fejlettebb gazdasági, non­­proliferációs, környezetvédelmi, nukleá­ris és sugárbiztonsági valamint hulladék­­kezelési jellemzőkkel rendelkezhetnek majd. A következő évtizedeket arra kell felhasználni, hogy a felhatalmazott inté­zetek a K+F tevékenység fókuszálásával kidolgozzák az új nukleáris üzemanyag­ciklus működésének feltételeit. A tanul­mány szerint az új koncepcióból követke­zik, hogy a kiégett fűtőelemek legoptimá­lisabb kezelése középtávon az átmeneti tárolókban való elhelyezés. Ez biztosítja a hulladékkezelés gazdasági hatékonysá­gát és a következő egy-két évtizedben ki­dolgozandó nukleáris üzemanyagciklus­­opció flexibilitását, vagyis tág teret hagy a későbbi felhasználási lehetőségeknek. A tanulmányban javasolt 100 év nagyság­­rendű átmeneti tárolás egyáltalán nem zárja ki, hogy az időszak vége előtt sor ke­rülhet a kiégett fűtőelemek reprocesszá­­lására, vagy esetleg végleges elhelyezé­sére. Ezt az időközben elvégzendő kuta­tások lesznek hivatva eldönteni. Azonban nem lehetetlen, hogy a kutatások ered­ményeként a kiégett fűtőelemek mélysé­gi geológiai elhelyezése lesz a kiválasztott opció az újrahasznosítás helyett. A tanul­mány készítői úgy látják, hogy az Egye­sült Államoknak szövetségi tulajdonú központi átmeneti kiégett fűtőelem­tárolót kellene létesítenie, ahová legelő­ször a leszerelt atomerőművek fűtőele­meit helyeznék el. Bármi lesz is a kiégett fűtőelemek sorsa, akár a feldolgozás, akár az átmeneti tárolás, szükség lesz a radioaktív hulladék végleges elhelyezé­sére. A végleges tárolók létesítésének nem csak tudományos, gazdasági és pénzügyi feltételei vannak, nagyon fon­tos a különböző társadalmi igények és szempontok minél teljesebb figyelembe vétele. Ez biztosíthatja a hulladék-elhe­lyezés választott módjának lakossági el­fogadottságát. A tanulmány egy új K+F program elindítását javasolja alternatív végleges hulladék-elhelyezési helyszínek és módszerek kidolgozása és szelekciója céljából a jelenleg létező (nemrégiben le­állított) egyetlen elhelyezési opció (Yucca Mountain Project) helyett. A kiválasztás alapjául a szerzők a hulladékkezelési op­ciók nukleáris üzemanyagciklusba integ­rált kockázatbecslését javasolják. A tanulmány fő következtetése, hogy elegendő idő áll rendelkezésre a jelenle­gi nyitott üzemanyagciklusból való elmoz­duláshoz és ahhoz, hogy megtervezzük a fenntartható atomenergia stratégiáját, a konkrét megvalósítás formáit pedig a jö­vő kutatásai mutatják majd meg. forrás: MIT Study on the Future of the Nuclear Fuel Cycle, 2010 Massachusetts Institute of Technology. http://web.mit.edu/mitei/docs/ spotlights/nuclear-fuel-cycle.pdf Dr. Szerbin Pável Aktuális információk, évfordulók Január 16. - Jámbor Pál költő, író és politikus születésnapja Pakson e napon született Jámbor Pál (1821-1897) költő, író, politi­kus és igazgató-tanár. Az írói álnevei közül legismertebb az 1843- tól használt Hiador. Az 1988. október 6-án megalakult Jámbor Pál Társaság javaslatára Paks Város Önkormányzata és a Paksi Atom­erőmű Zrt. vezetése 1998. március 15-én Jámbor Pál-mellszobrot állíttatott a Szent István téren. Január 22. - A Magyar Kultúra Napja 1823. január 22-én készült Kölcsey Ferenc szatmárcsekei házában a költő alkotása, a „Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból”, amely nemzetünk Himnusza lett. A vers születésnapja a Magyar Kultúra Napja. Január 29. - Mérnökbál a Műegyetemen A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Makadám Mérnök Klub közremű­ködésével január 29én rendezi meg a 15. Országos Mérnökbált a Műegyetem központi épületében. Február 1 -A Magyar Köztársaság Emléknapja A köztársasági gondolat is hagyományokkal rendelkezik ha­zánkban. Annak emlékére, hogy 1946. február 1-jén az ország­­gyűlés törvényt fogadott el a köztársasági államformáról, a kor­mány 2005. július 27-i döntése alapján e nap a Magyar Köztár­saság Emléknapja. Február 5. - Mérnökbál Szekszárdon A Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) február 5-én rende­zi az immáron 15. farsangi Mérnökbált Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Kar Aulájában. A zenét a bonyhádi Royal zenekar szolgáltatja. Bővebb információ: www.tmmk.hu Február 6. - A ma&ar űrkutatás kezdete, Bay Zoltán holdradar-kísédete Az először 1994-ben megtartott rádiótechnikai napon a szak­emberek arra a bravúrra emlékeztek, hogy Bay Zoltán és kuta­tócsoportja 1946. február 6-án a saját fejlesztésű radarral - a világon akkor egyedülálló eljárással - megmérte a Föld és a Hold közötti távolságot. Azóta e napot tekintik a magyar űrkuta­tás kezdetének. Február 7.- A föderatív Európai Unió születésnapja Az Európai Közösségek tagállamai 1992. február 7-én a hol­landiai Maastrichtban írták alá a föderatív Európa, az Európai Unió alapjait lerakó szerződést. 1991. december 11-én az Eu­rópai Közösség (EK) 12 országának vezetője megállapodott az 1957-es római szerződéssel létrehozott és az 1987-es ok­mánnyal módosított EK helyébe lépő szervezet alapszerződé­sében, és annak később megvalósítandó gazdasági és pénz­ügyi uniójában. Sipos László KITEKINTÉS A VILÁG ENERGIAHELYZETÉRE A NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG (IEA) TANULMÁNYA A 2008-2009-es válság miatt a világ energiaipara eddig páratlanul bizonyta­lan időszakát élte. Ebben a helyzetben a megbízható középtávú energetikai terve­zés igen nehéz feladat. Az utóbbi években megfigyelhető volt a politikai akarat ha­­tározottabbá válása egy klímavédelmi megállapodás megkötésére a globális ég­hajlatváltozás megállítása céljából és a kis hatékonyságú fosszilis energiaforrá­sok támogatásának megreformálására. Emellett a megújuló energiák szerepe fo­kozatosan felértékelődött, állami támoga­tásukat a kormányok fiskális politikájuk részévé tették. Sajnos a 2009. decemberi koppenhágai klíma­konferencia gyakorlatilag kudarcnak tekinthető, mert a főbb kibocsátó országok egy mindössze nem kötelező érvényű megállapodást tudtak köt­ni a üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentés­ről. A Koppenhágai Megegyezésben lefektetett vállalások messze nem elégségesek ahhoz, hogy a globális éghajlatváltozást megállítsuk. A G20 pittsburgi vállalása ezzel szemben arról szól, hogy a fosszilis üzemanyagok pazarló fogyasz­tásra ösztönző állami támogatását szüntessék meg, mindez ideiglenes gyógyír a koppenhágai csúcs sikertelenségére. Ez a vállalás tükrözte azt a felismerést, hogy a támogatások eltörlése növeli az energiabiztonságot, csökkenti a levegő­­szennyezést és gazdasági hasznot hoz. Az impor­táló országokban a támogatás az állami költség­­vetést terheli meg, az exportáló országokban pe­dig a források gyorsabb kimerüléséhez vezet, ez­által hosszú távon csökkenti a bevételeket. Mind­ezek a tényezők rávilágítottak arra, hogy elen­gedhetetlenül szükséges a világ energiarendsze­rének megreformálása. A jelen kitekintésben bemutatott vizsgálat­ban az IEA komplexen elemezte a világban vár­ható energetikai változásokat 2035-ig az ég­hajlatvédelmi követelmények tükrében. Külön­böző energetikai és kibocsátási forgatóköny­veket vizsgáltak: Jelen Politikák Forgatókönyv (korábban Referencia Forgatókönyv); Új Politi kák Forgatókönyv, amely figyelembe veszi a világban bejelentett vállalások és tervek széles spektrumát; 450 Forgatókönyv, melyben a 2 “C globális éghajlat-felmelegedési korlát meg­valósítása a központi cél. Az elemzés megállapította, hogy a jelenleg érvényes vállalásokat is figyelembe vevő Új Politikák Forgatókönyv szerint a fosszilis tüze­lőanyagok iránti kereslet 2035-ig nem csök­ken, hanem nő. A fosszilis energiahordozók fogják fedezni a primer energia kereslet-növe­kedés több mint felét - az olaj marad a domi­náns. Az atomenergia termelése marginális mértékben növekszik a 2008-as 6%-ról 8%-ra 2035-re. A növekedés a főleg a fejlődő orszá­gokban megvalósuló 360 GW új kapacitásnak és annak köszönhető, hogy több atomerőmű üzemidejét sikerül meghosszabbítani. A fosz­­szilis tüzelőanyagok kiterjedt használata miatt nő a szén-dioxid-kibocsátás, a légköri szén-di­­oxid-koncentráció 650 ppm C02eq szinten sta­bilizálódik. Ez megengedhetetlen, mert a tudó­sok szerint a légkör 3,5 °C-os felmelegedésével jár hosszú távon, ami visszafordíthatatlan ég­hajlatváltozást okozhat. A globális felmelegedés 2 °C-on belül tartásá­hoz a légköri szén-dioxid koncentráció 450 ppm C02eq szinten való stabilizálása, ehhez pedig a globális energiarendszer mélyreható átalakítá­sa szükséges. Ezért a kormányoknak sokkal am­­biciózusabb célokat kell megfogalmazniuk és megvalósítaniuk, mint amelyek a Koppenhágai Nyilatkozatban szerepelnek, valamint a fosszi­lis tüzelőanyagok állami támogatását a G20 ál­tal jóváhagyottnál gyorsabban meg kell szüntet­ni. Az IEA 450 Forgatókönyv szerint az olajke­reslet csúcspontját már 2020 előtt eléri, a szén­igény 2020 körül tetőzik, majd 2035-re mindket­tő visszaesik. Az atomenergia és a megújulok részaránya az energiamixben a jelenleginek kétszeresére nő és 2035-re eléri a 38%-ot, ezen belül az atomenergia termelése 50%-al nő a mai szinthez képest. A szénbefogás és tárolás (CCS) jelentős szerepet játszik az áramtermelő szek­tor kibocsátásainak csökkentésében. A bioüze­manyagok és a fejlett közlekedési eszközök (hib­rid, feltöltős hibrid és elektromos autók) széles­körűen elterjednek. A költségek óriásiak, de ha a nemzetközi kö­zösség tovább halogatja a megoldást, még na­gyobbak lesznek: a 450 Forgatókönyvben a kis kibocsátású technológiák járulékos költsége (üzleti befektetések és lakossági kiadások) 18 trillió $-al több, mint a Jelenlegi Politikák For­gatókönyvében. Primer energiakereslet változása energiafor­rások szerint és régiónként az IEA Új Politikák Forgatókönyv alapján 2008-2035 között forrás: World Energy Outlook 2010, OECD/IEA 2010, http://www.iea.org Újabb üzemidő-hosszab­bítás az Államokban lowa állam egyetlen atomerőműve húsz évvel meghosszabbíthatja a korábban negyven évre tervezett üzemét. A Duane Arnold erőmű 1974-ban kapta meg a működési engedélyt, ez 2014-ig tette lehetővé az üzemelést. A hetven százalékban tulajdonos NextEra Energy Incorporation cég közleménye szerint az amerikai nukleáris hatóság jóvá­hagyta a megnövelt üzemidőt. Az enge­délyezési folyamat két évet vett igény­be. A cég honlapján az olvasható, hogy az 592 megawattos erőmű 600 ezer háztartás számára biztosítja a villamos energiát a térségben. Kuvait 600 millió euróval bevásárolja magát az Arevába Az Areva közleménye szerint szuverén francia és kuvaiti pénzügyi alapokból nö­velik a francia cég alaptőkéjét. A cég be­jelentésében az áll, hogy az igazgatóta­nács megvizsgálta és jóváhagyta a 900 millió eurós tőkeemelést, amely 7,2%-os bővítésnek felel meg. A Kuwait Invest­ment Authority (KIA) ebből 600 millió eurót fizet, amelyért 4,8%-os részese­déshez jut. Háromszázmillió eurónyi összeget a francia állami részesedéske­zelő ügynökség (APE) tesz be a kasszá­ba (2,4 százalék). Az illetékes minisztériumok szerint a ku­vaiti tőkével a francia óriáscég törzs­alaptőkéje 11,5 milliárd euróra növeke­dik. A francia kormány 2011 első ne­gyedévében további Areva részvényeket bocsát eladásra. Forrás: NucNet és NEI SmartBrief MOX-alkalmazások Japánban A japán Takahama-3 atomerőművi blok­kon (870 MW-os, nyomottvizes típus) de­cember elején fejezték be az üzemanyag betöltését a reaktorba, amely nyolc darab kevert urán-plutónium-oxiddal (MOX) ellá­tott üzemanyagcellát is tartalmazott. A Kansai Electric Power cég által tulajdonolt és üzemeltetett blokkon a szokásos felük vizsgálat után az egység megkezdi üze­mét Az előrejelzések szerint 2011 január­ja végére éri el névleges teljesítményét a blokk. Az országban tizenkét évvel ezelőtt született nemzeti megegyezés a MOX használatáról. Jelenleg hat forralóvizes és öt nyomottvizes egység számára engedé­lyezett az új típusú üzemanyag használata. November 26-án a szakminisztérium meg­adta az üzemeltető Hokkaido Electric Power Co. számára a MOX használatára vonatkozó engedélyét, igya Tomari-3 blok­kon maximum 40 új típusú üzemanyagkö­teget keverhetnek az összesen 157 darab köteg közé. Az engedély birtokában a cég szerződést kötött a TEPCCkval, hogy attól kb. 40 kilogramm plutóniumot vásárolhas son. A plutónium reprocesszálására Fran­ciaországban került sor, és ott is fogiák elő­állítani az üzemanyagot Még üzemeltetni fogják, de már keresik a Mihama-1 blokk utódját November 24-én a Kansai Electric Po­wer Co. hivatalosan bejelentette, hogy új blokk építésének lehetőségét vizsgáló tevékenységbe kezdett, aminek célja a 340 megawattos, nyomottvizes Miha­­ma-1 blokk kiváltása. Mivel azonban rendelkezik a nemzeti kormány engedé­lyével a hosszú távú üzemeltetésre a blokkra vonatkozóan, a korábban terve­zett 40 éves üzemeltetési ciklus után is üzemben kívánja tartani azt. Ehhez a he­lyi önkormányzatok hozzájárulását is megszerezték. Jelenleg úgy látszik, hogy még további tíz évet üzemelhet a blokk. A majdan leállítandó blokk helyettesíté­sére szánt egység építése érdekében el kell végezni a környék állat- és növényvi­lágának, topográfiájának és geológiai adottságainak vizsgálatát. A teljes vizs­gálat várhatóan egy évet vesz igénybe. A cég 2030-ig tartó terveiben szerepel más, öregebb atomerőművek helyette­sítése is új blokkokkal. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2010. december, Varga József Dr. Szerbín Pável

Next

/
Thumbnails
Contents