Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
2011. január 11 A nemzetközi kapcsolatokról A Magyar Atomfórum Egyesület (MAE) és a Paksi Atomerőmű Zrt. keretén belül működő Nemzetközi Munkacsoport 2010. december 14-én az erőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában tartotta szokásos évzáró, évértékelő találkozóját. A rendezvényre meghívták a paksi atomerőmű mindazon szervezeteit, illetve azon egyesületeket, társaságokat, melyek nemzetközi szinten képviselik az atomerőművet, vagy külkapcsolataikban érintik az atomenergetika területeit. A paksi találkozón dr. Szerbin Pável előadása az Eurobarometer közvélemény-kutató szervezet 2010-es eredményeire alapozva Európa lakosságának a nukleáris biztonsággal kapcsolatos velemenyet tükrözte. Ezt követően Hadnagy Lajos bemutatta az atomerőművek előnyeit és hátrányait ismertető ENEF SWOT-elemzés első részének eredményeit. A továbbiakban a különböző szervezetek, egyesületek és a Foratom munkacsoportjaiba delegált szakemberek beszámolói követték egymást, majd dr. Czibolya László, a MAE főtitkára számolt be az Európát átfogó Foratom szervezetében megvalósuló változásokról, amelyek elsősorban a Foratom munkacsoportjait érintik. Elmondta továbbá, hogy ezekben a munkacsoportokban valamennyi MAE-tagnak lesz lehetősége tagokat delegálni. LAnna Anyagújdonságok 5 MATERI'AUICA Design Kongress; — Nntjo Mftsse München A Müncheni 13. METERIALICA expóról hoztuk az alábbi információkat: Design - stratégiai koncepciók és szabadalmak. A súlycsökkentés érdekében áttervezték a Bugattit: a motor (16 hengeres, 1200 LE), a nagyobb teljesítményű feltöltőt és titáncsavarokat kapott (-3,5 kg), magnéziumhűtő (-2), űj kipufogórendszert (-17), űj szénszálas karosszéria öszszesen -110 kg - az eredmény 431 km/h végsebesség. Kompozit anyagok - A különböző anyagok összeházasításából az összetevőknél lényegesen jobb tulajdonságűak állíthatók elő, például az ütközéseknél oly nagy szerepet kapó energiaelnyelők esetében ez az arány akár 20-szor kedvezőbb lehet. Egyes sikeres anyagok és alkatrészek tulajdonságainak bemutatásával ösztönözni kell a tervezőket, hogy más területeken is meghódíthassák a piacot. Negyven méter fesztávú, egyszemélyes, ultrakönnyű műanyag vitorlázórepülő körberepülte a Földet egy csepp üzemanyag-fogyasztás nélkül. Felületfejlesztés - érték, tartósság, funkcionalitás. A legfontosabb, hogy megfeleljenek az ipari alkalmazásokban a magas megbízhatósági követelményeknek, de emellett más hasznos tulajdonságokkal is bírhatnak. Például foszforeszkáló kilincsek, fogantyúk, kézelőgombok. Különböző bevonatok az alkatrészeken, készterméken, melytől kopásállóbb lesz, kevésbé tapad meg rajta piszok, vagy csak egyszerűen kellemes tapintásúvá válik. Kerámia - ezek az anyagok egyedi elektronikus, mágneses, elektrokémiai és mechanikai tulajdonságúak. Olyan környezeti körülményeket, mint például a magas hőmérséklet vagy kémiailag agresszív környezet kiválóan állják egészen szélsőséges állapotok közepette is. Könnyűfémszerkezetek - legnagyobb felhasználója az űrkutatás, az autóipar, a vasúti szállítás. Alumínium-, magnézium-, titán- vagy acélszerkezetek tudják kielégíteni a legextrémebb üzemi körülményeknek megfelelő berendezések hosszú élettartamú alkatrészeit - nagy kihívás ez a tervező mérnökök számára. A kiállításról kéttucatnyi folyóiratot hoztam, némelyikből több számot is. Az érdeklődők a műszaki könyvtárban átlapozhatják, egy hónap múlva elvihetik. gyulai ^Keramik innovativ: Funktionale Komponenten für-mobile Applikationen a^M^jTERIAlhCA Coramies Kongress 20^OMo'3^>20Tq% Neu eiMesse] München A virtualizáció és a felhő Az International Data Corporation (IDC) magyarországi képviselete konferenciája új típusú informatikai funkciókkal foglalkozott, melyből ízelítőt adunk. Virtualizáció - amikor egy számítógép (szerver) egy időben több felhasználó feladatait végzi párhuzamosan, és ehhez a feladathoz dinamikusan rendeli hozzá saját erőforrásait, processzort, memóriát és tárhelyet. A „felhő” kifejezés, amikor a szerverek önállóan osztják el egymás között a részfeladatokat. Az IBM használta először ezeket a fogalmakat. Mára már az infrastruktúra rendelkezésre áll mind a hardver, mind a nagyfokú teljesítménymegosztó szoftverek szempontjából. A hardverelemek fejlődési ciklusa: tárolók kapacitása évente duplázódik, a hálózat sebessége 2, a szerverek teljesítménye 5 évenként. Ma már Informatikai Támogatás (IT) nélkül nem működhetne ilyen szinten a gazdaság. A válság provokálta ki, hogy az IT jobb szolgáltatást nyújtson kevesebbért Felmérések bizonyítják, hogy a programcsomagok üzemeltetése a teljes IT- költség 80%-a, ha felhőben dolgoztatunk, ez csupán a fele lesz. A Fujitsu ismertette néhány fejlesztésüket - korábban a redundancián volt a hangsúly (például adattükrözés), most a végletekig egyszerűsítenek, mert az önkontrollal szükségtelenné válik az adatok duplikálása - kevesebb tárhely. Felesleges a felhasználóknak PC-t, notebookot adni, helyette monitort és klaviatúrát (vékony kliens) - úgyis mindent a központi szerverekről használ majd. A Közép-európai Tőkebefektetési Kft. (DATANEUM) több mint 2300 m2 géptermi területet épített a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelően, melyet kiadni készül. Hallatlan paraméterű ajánlat: 99,999% rendelkezésre állás - ez évi 5 perc üzemszünetet jelent. A Microsoft megemlítette, hogy bizonyos esetekben már nem rackba szerelt egységeket, hanem konténereket telepítenek, aminek a hűtője feltöltve, rákapcsolják a hálózatra, a tápfeszültségre és üzemel - ember nem tartja karban, adott üzemidő után átkapcsolnak egy másik konténerre. 200 000 szervert 5 fő üzemeltet, plusz az őrök vannak még ott. A szép az, hogy a felhő nyújtotta előnyöket egy-egy nagyvállalati környezetben is meg lehet valósítani. gyulai lij(>- mym paksi atomerőmű-Magyar Örökség díjas lett Gábor Dénes A holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott Gábor Dénes munkásságát Magyar Örökség díjjal is elismerte az utókor. A díjat az Akadémia Dísztermében vette át - örökösök nem lévén - Kroó Norbert, az MTA alelnöke. Minden nemzet tagjának fontos feladata a kultúra, a történelem, a hagyomány gondozása és továbbadása. Ez az az örökség, melynek megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a jelent és tervezhessük a jövőt. Az 1995-ben létrehozott Magyar Örökség díj célja, hogy a jelen és a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését. A bírálóbizottság állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését korunk és a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb teljesítményeinek megnevezésére. A „Szellemi Becsületrenddel” díjazottak bekerülnek a Magyar Örökség Aranykönyvébe, méltatásukat egy méltó ünnepségen ismerhetjük meg. December 18-án Magyar Örökség díjban részesült Gábor Dénes (1900-1979) mérnök-fizikus, Nobel-díjas feltaláló, humanista gondolkodó, az MTA tiszteletbeli tagja. Gábor Dénes rövid szakmai életútja Budapesten született, először a Műegyetemen tanult, majd Berlinben elektromérnöki karon folytatott tanulmányokat, 1924-ben villamosmérnöki diplomát szerzett. Az elektronmikroszkóp című könyvében az optikai lencsék aberrációját elemezte, s felvillantotta a különféle atomok „látásának” lehetőségét. Felismerte a kis nyomású neongáz, higany- és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. A második világháborút követő években kezdett az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgatásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és az ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezetett az optikához és az információelmélethez. Mindeközben - mintegy mellékesen - megszületett a holográfia, melynek fölfedezése húsz évvel megelőzte műszaki megvalósításának lehetőségeit. 1949-től a londoni Imperial College-ban adott elő elektronikát, 1958- ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki. Szerkesztett egy Wilson-féle ködkamrát, s abban a részecskék sebessége is mérhető volt. Alkotott holográfiái mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet és lapos, színes televízió-képcsövet. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén lett számottevő. A holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat. Gábor Dénes előre sejtette a jövő változásait. írásaiban megmutatta számunkra azt az utat, amerre haladnunk kell. A jövőnk feltalálása cí mű könyvének alapgondolata: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.” Műveiben foglalkozik az egyéni és a társadalmi fejlődésnek a fejlett technológia korszakában való lehetőségeivel. A jövő kulcskérdése a társadalmi méretű tanulás. A pedagógiát évszázadok óta nem érte olyan kihívás, mint századunk második felében. Követelmény lett a tudásalapú társadalom megalkotása, az információs társadalom kimunkálása. „Jövőnk feltalálásához” a társadalmat a teljes körű, lehető legmagasabb színvonalú tudományos ismeretanyagra kell felkészíteni! Gábor Dénes professzor sokoldalú, kitartó és roppant alapos, nagy matematikai apparátust felhasználni tudó kutatómérnök volt. Szeretetreméltó egyénisége művein keresztül is átsüt. Progresszív humanista lévén minden haladó törekvést támogatott. Gábor Dénes mérnök-fizikus életműve megérdemelten lett része a Magyar Örökségnek. A Magyarság Szellemi Múzeumának „feltöltése” és megóvása közös feladat Sipos László Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig A pécsi Tudásközpontban mutatták be az európai űrkutatás kiemelkedő teljesítményét A Magyar Mérnöki Kamara hosszas előkészítő munkájának köszönhető, hogy az Európai Űrhivatal rendelkezésre bocsátotta a GOCE és az ENVISAT műholdak 1:4 arányú makettjeit. A Műegyetem elkészítette a témát illusztráló posztereket. Nyolc éve, március 1-jén Guyanából egy francia Ariane 5-ös rakéta állította a majd 800 kilométeres pályára az eddigi legöszszetettebb kömyezetmegfigyelő műholdat, az Envisatot. A10 m hosszú, 8,51 szerkezet tíz különböző műszere részletes információt nyújt a szárazföldek, jégsapkák, az óceánok és a légkör, beleértve az ózonréteg, a felhőszerkezetek és eloszlásuk, a tengerszintmagasság, valamint az óceánok vizének hőmérsékletéről, az áramlatokról. Eredetileg 5 évre tervezték élettartamát, de egy kínai hordozórakéta maradványával való ütközés elkerülése érdekében a pályamódosításhoz jelentős üzemanyagtartalékot fogyasztott el. A legutóbbi pályamódosítás október 22-től öt napon keresztül történt. A műhold berendezéseinek műszaki állapota jó, az ESA tagállamai a küldetés 2013-ig történő folytatásáról döntöttek. Amikor a műhold magával vitt üzemanyaga elfogy, irányíthatatlanná válik, és a tömegvonzás hatására egyre veszt a magasságából, míg a légkörbe ér, és jó esetben elég. Mivel több mint 600 000 objektum kering űrszemétként a műholdpályákon, megfigyelésükről külön gondoskodnak. Az igazi nagy attrakció az SS-19 interkontinentális ballisztikus rakétával tavaly tavasszal a légkör határára (270 km) küldött GOCE (Gravity Field and Steady-state Ocean Circulation Explorer) műhold volt, mely három pár igen érzékeny műszerrel egyszerre méri az űrből a gravitáció nagy vízfelületekre gyakorolt hatását. Fokozatosan lejjebb eresztették 255 km magasságra. A műholdat a franciák tervezték, az angolok építették meg, és a hollandok tesztelték. A mérnökök egyik legnagyobb problémája az volt, miként biztosítsák, hogy ez az érzékeny műszer „átvészelje” a pályára állítás viszontagságait. Kezdetben nem is jöttek a jelek - mire rájöttek, hogy „fázik” a fedélzeti számítógép - a termosztát hőfokát megemelték (7 °C- kal), és a rendszer működni kezdett. A műhold helyzetének meghatározása a fedélzeti 6 GPS-berendezésnek köszönhetően 2 cm pontosságú. A felületének csak egyik oldalát borítják napelemek, értelemszerűen röptét úgy stabilizálják, hogy mindig ezt érik a napsugarak. A másik oldalon történik a hőleadás. Eötvös Loránd (1848-1919) 120 éve a Cavendish-féle torziós ingát továbbfejlesztette, mérőműszerével korát messze megelőzve a földi gravitáció változásait már nagy pontossággal (0,5x10-7) lehetett mérni. Mivel a tömeg arányos a tömegvonzással, a földkéreg alkotó kőzetei, ércek, sótelepek jelenléte a területen végzett méréssorozattal kimutathatók. Hatalmas lökést adott ezzel a sikeres nyersanyaglelőhelyek tudományos kutatásához. A magyar kutatók folyamatosan megkapják a GOCE adatait. gyulai Alfred Nobel (1833-1896) svéd kémikus és feltaláló a dinamittal világhírt, a bakui kőolajmezők kiaknázásával pedig hatalmas vagyonát szerezte. Végrendeletével létrehozta öt témában (fizikai, kémiai, fiziológiai vagy orvostudományi, irodalmi és béke) a világ legnagyobb tudományos elismerésének számító díjat (kezdetben 40 ezer dollár, idén 115 ezer euró). Ezt a jelentős pénzdíjat csak a békére törekvők és az em- M. / beriség jótevői kaphatják f /V meg. Az első díjkiosztó w" 1900-ban történt meg. ■ Később (1968) egy svéd vj bank fennállásának 300. * évfordulójára létrehozta a hatodik témát, a közgazdasági Nobel Alfréd-emlékdíjat. A 2010. év díjazottjai: Fizika - a tisztán szénből felépülő anyagszerkezetek a grafit és a gyémánt után a fullerén (1985), a nanocső (1991), Nobel-díjasok 2010-ben majd a gráfén (egy kitekert szénnanocső 2004). Ez utóbbi előállíthatóságának bizonyításáért és a kapcsolatos kutatási eredményeikért Andrej Geim és Konsztantyin Novoszjelov orosz származású fizikusok kapták az elismerést. yfjSÍf -A Kémia - Richard F. Heck B (University of Delaware, jjc USA), Ei-ichi Negishi (Purdue University, USA) és Akira Suzuki (Hokkaido University, Japán) kapták a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. Fiziológiai vagy orvostudomány - a mesterséges megtermékenyítési eljárás, köznapi nevén a „lombikbébimódszer” kidolgozójának úttörő kutatója, Robert Geoffrey Edwards kapta. Az első lombikbébi 1978-ban született. Magyarországon évente 1500-2000 lombikbébi születik. Irodalom - „A hatalomszerkezetek feltérképezése és az egyén ellenállásának, lázadásának, valamint kudarcának az erőteljes ábrázolása” indította a bizottságot, hogy a díjat Mario Vargas Llosa perui születésű írónak adják. Számos regénye magyarul is megjelent. Béke - A pekingi egyetem korábbi irodalomprofesszora, az általános emberi jogokért folytatott következetes harcáért jelenleg is börtönben lévő kínai ellenzéki, Liu Hsziao-po (54 éves) kapta. Közgazdaság - Peter Diamond, Dale Mortensen és Christopher Piassarides keresési modellje hozzásegített annak megértéshez, hogy miként hat a politika - és benne a munkanélküli-ellátás rendszere - a munkanélküliségre, a betöltetlen állások számára és a fizetések nagyságára. Az elmélet alkalmas az ingatlanpiac és a pénzpiacok működésének értő elemzéséhez is. gyulai
