Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-07-01 / 7. szám

FOTÓK: BODAJKI ÁKOS 2011. július 5- mym paksi atomeromu­• # OSZTALYTABLO: OREGEDESKEZELESI OSZTÁLY Rátkai Sándor osztályvezető Budapesten szü­letett, az iskoláit is ott végezte. A BME gépész­­mérnöki karán szerezte meg a diplomáját 1983-ban mér­nök-matemati­kus szakon.- Mitől volt speciális ez a képzés?- A többi gépészmérnöki szaktól eltérően lényegesen több és mélyebb mechanikai, hő- és áramlástani alapismeretet biztosított.- Mikor kezdett el dolgozni az erőmű­ben?- Az egyetem elvégzése után, és elmond­hatom, hogy mindig megtaláltak az érdekes kihívások, feladatok.- Korábban más szakterületen is dolgozott?- Kezdetben a 2., 3. és 4. blokkok üzem­be helyezésével foglalkoztunk, majd a napi üzemeltetési problémák megoldásában vet­tem részt. Később megalakult a műszaki elemzési önálló csoport, melyet én vezettem. Feladataink közé tartoztak a hő- és áramlás­tani elemzések, szilárdsági számítások, be­leértve a csővezetékek falvastagságának ér­tékelését. Amikor a csoport betagozódott a stratégiai és fejlesztési osztályba, akkor az üzemidő-hosszabbítás előkészítését és a be­rendezések öregedésével kapcsolatos vizs­gálatok elvégzését, Irányítását végeztem.- Milyen tevékenységet végez az osz­tályuk?- Az atomerőmű rendszerei, rendszerele­mei, épületszerkezetei éppúgy öregszenek, mint ahogy mi magunk, csak ez utóbbit könnyebben átérezzük. Érvényes ez az ember által létrehozott szer­kezetekre, gépekre, legyenek azok egyszerű­ek vagy olyan bonyolultak, mint az atomerő­mű. Azok élete a tervezéssel, gyártással, épí­téssel kezdődik, és a tönkremenetelig, illetve az üzemeltetésből való kivonásig tart. A ket­tő között eltelt időszakban a műszaki állapot a környezet hatására és az üzemeltetésből származó igénybevételek miatt folyamatosan romlik, vagyis azok is öregszenek. E folya­matba be tudunk avatkozni, arra alkalmas öregedéskezelési programokkal. Az öregedéskezelés ezért igen meghatá­rozó, fontos eleme az atomerőmű élettartam­gazdálkodásának, különösen azon berende­zések vonatkozásában, amelyek egyáltalán nem, vagy csak igen jelentős költséggel cse­­rélhetőek. Ezt ismerte fel a cégvezetés, ami­kor 2006 nyarán létrehozta az öregedéske­zelési osztályt. Fő feladatunknak szabta a blokkok élettartam-gazdálkodásához kap­csolódóan a szisztematizált öregedéskezelés kialakítását, azok műszaki programjainak (öregedéskezelési programok) kidolgozását, a programok folyamatos fejlesztését a mű­­szaki/tudományos ismeretek beépítésével, a kapcsolódó K+F munkák koordinálását, és a cég öregedéskezeléssel kapcsolatos tevé­kenységeinek műszaki irányítását.- A napi munkáján kívül van-e egyéb tár­sasági feladata?- Korábban említettem, hogy a blokkok üzemidő-hosszabbításának előkészítéséért személyesen is felelős voltam. Ma már arról beszélhetünk, hogy ebben az évben kezde­ményezni fogjuk az 1. blokk tervezett har­mincéves üzemidejének további húsz évvel való meghosszabbítását, miután elkészültek a szükséges megalapozó háttérmunkák. Az üzemeltetési engedély meghosszabbításá­nak hatósági megalapozó dokumentációja elkészítésével összefüggésben közvetlenül két fontos műszaki területen is segítem az ÜHP munkálatait: felelős vagyok az örege­déskezelés bemutatásával kapcsolatos feje­zet elkészítéséért, amiben a közel száz darab öregedéskezelési programunk hatékonysá­gát igazoljuk, valamint azokért a korlátos időtartamú biztonsági elemzések (KIBE) ki­­terjesztéséért, illetve ismételt elvégzéséért, amelyek jelenleg harminc évben korlátoz­zák az erőmű üzemeltethetőségét. Ilyenek a reaktortartály sugárkárosodásának értéke­lése vagy a megengedett terhelési ciklus­számok újraértékelése kifáradás számítások segítségével. Egyéb feladataim közé tartozik a gépészeti rendszerelemek időszakos ellenőrzési cik­lusidejének megnövelése, beleértve annak megalapozó és engedélyezési tevékenységé­nek irányítását, végrehajtását. E feladat fon­tos eleme a cég gazdaságsági hatékonyság­növelési programjának, amit a műszaki köz­nyelv az ASME BPVC bevezetése címmel aposztrofál.- Milyen szakmai tervei vannak a jövő­re nézve?- Gőzerővel dolgozunk az 1. blokki ÜH beadványon. Utána a 2., 3., 4. blokkokra ugyanúgy el kell készülnie a hatósági enge­délykérelemnek, azok megalapozásával együtt. Aztán az öregedéskezelési program­jaink műszaki bázisának fejlesztésén túlme­nően tervezem, hogy saját tudásomat is nö­veljem, és nekiálljak megszerezni a PhD-t.- Milyen elismerésekben részesült?- Szerencsére az erőművön kívüli szak­mai körökben (külföldön és belföldön egya­ránt) ismert a nevem, talán azt is mondha­tom, kíváncsiak a véleményemre. Mi sem bi­zonyítja jobban mindezt, mint az a számos felkérés, amit az öregedéskezelés és az ÜH témakörökben kapok. Ez jelenti számomra a legnagyobb megbecsülést.- Bemutatná, kérem a családját is?- A házasságkötésem éppen csak meg­előzte a céges munkaviszonyom kezdetét. A harminc év alatt mindig számíthattam fele­ségem támogató segítségére. Legnagyobb kincsünk a lányunk, aki éppen most fejezte be a mesterképzés első félévét a Corvinus Egyetemen. Már csak egy vágyam van: si­kerekben szárnyaljon túl.- Mi a hobbija?- Van egy szenvedélyem: a gazdaság. Sze­retem megjátszani a gazdasági tranziense­ket, amiből most akad bőven. Mottóm: „Koc­kázat nélkül nincs veszteség!” GYNYP Baranya Sándor csoportvezető Pakson született, az általános iskola után a szekszárdi Rózsa Ferenc Finommechanikai és Gépészeti Szakközépiskola gépész szakán folytatta tanulmányait. 1974-77 között NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar Dunaújvá­ros üzemgépész üzemmérnöki szakán sze­rezett diplomát.- Mikor került az erőműbe?- Az erőműbe 1980 júniusában jöttem, az akkori PAV reaktorosztályán kezdtem el dol­gozni.- Korábban mely szakterületeken dolgo­zott?- A főiskola elvégzése után, pályázattal Kecskeméten a MEZŐGÉP gyárt­mányfejlesztési osztályán kezd­tem szerkesztő­ként, majd 1980 júniusáig terve­ző voltam. A pályafutásom a PAV reakt­orosztályán folytatódott, ahol a már kész rendszerek mosatását végeztük, és mellette folytak az atomerőműves speciális képzé­sek, tanfolyamok. A vizsgák után következett a novovoronyezsi képzés 1981-ben. 1981-ben egy ismerősöm hívott az Erbe­­hez dolgozni, amit elfogadtam, és műszaki ellenőrként a fővízköri berendezések mun­káit szerveztem és ellenőriztem. 1985. november elsején a BÉRIG primer gépész osztályán a fővízköri csoport vezeté­sével bíztak meg, ahol kezdetben műszaki el­lenőri tevékenységet végeztünk, majd ké­sőbb az üzembe helyezési munkákat is mi hajtottuk végre. 1986. december 31-én áthelyeztek a Bőví­tés-előkészítési Főmérnökségre, változatlan beosztással, ahol a főmérnök irányításával készítettük a 2x 1000 MW-os bővítés generál­organizációs tervét A bővítés leállítása után, 1987 októberétől az mffo-n csoportvezetőként műszaki fejlesztéssel foglalkoztam, szervez­tük és bonyolítottuk a cég kutatás-fejlesztési feladatait. Az idők során az alaptevékenysé­günk maradt változatlan, az osztály neve vál­tozott, először stratégiai fejlesztési osztály lett, ahol a K+F-en kívül a biztonságnövelő in­tézkedések feladatainak műszaki megalapo­zásával is foglalkoztunk. Majd következett a fejlesztési és elemzési osztály, ahol az alap­­tevékenységhez csatlakozott a szilárdsági számítások véleményezése.- Mikor került a jelenlegi beosztásába?- A jelenlegi beosztásomba 2006 júliusá­ban helyeztek, amikor új szervezetként meg­alakult az osztályunk.- Bemutatná az öregedésmonitorozó cso­port tevékenységét?- Az erőművi berendezéseink az üzemel­tetés során elhasználódnak, amelyet romlá­si folyamatok okoznak, ezért e folyamatokat azonosításuk után, szisztematikusan figyel­ni, vizsgálni és értékelni kell. Az értékelés­nél meg kell határozni az öregedéskezelés­be bevont berendezések esetében a tervezett tartalék nagyságából még az üzemeltetésre rendelkezésre álló részt, ezért ezen adatok fontos bemenetek az élettartam-gazdálko­dáshoz. A munkát öregedéskezelési progra­mok alapján végezzük. A csoport végzi a gépészeti kiemelt berende­zések öregedéskezelési munkáit, valamint készíti az értékelő éves jelentéseket az összes gépészberendezés viszonylatában. Fontos te­vékenység még az öregedéskezelési progra­mok felülvizsgálata és módosítása. A csoport három főből áll, így a kis létszám miatt min­denkinek van önálló berendezése. A kiemelt berendezések öregedéskezelését segíti egy adatbázisrendszer, amelynek folyamatban van az IMR-be való integrálása. Végzünk még az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges mű­szaki állapotértékelési feladatokat is. lelenleg az 1. blokkal kapcsolatban folynak a munkák, amelynek végeredményét szeptember végén kell OAH NBI-hez benyújtani. Itt a hatósági kapcsolattartás a feladatom.- Milyen kiemelt társasági feladata van még?- A napi munkavégzésen kívül az ÜHP-be delegáltak részmunkaidőben, ahol zömében véleményezési munkát végzek.- Milyen szakmai tervei vannak?- Azt szeretném, ha az öregedéskezelési tevékenységnek - mint új folyamatnak - a bevezetése és alkalmazása a gyakorlatban zökkenőmentesen megtörténne, és integrá­lódna a napi gyakorlatba. Az öregedéskeze­lés legfontosabb alapadata az életrajzi adat, ezért a további célkitűzéseim között szerepel az öregedéskezelésbe bevont berendezések­re vonatkozó egységes életrajzi adatbázis lét­rehozása, amelyet első lépcsőben a kiemelt berendezésekre alakítanánk ki, és utána bő­víteni lehetne a többi (körülbelül 42 000 da­rab) rendszerelemre is.- Az atomerőműves pályájáról melyik eseményre gondol vissza szívesen?- Az eddigi munkám során rengeteg min­den történt, de legszívesebben a főberende­zések beszállítására emlékszem vissza, amelyből jó néhányat szerveztem és irányí­tottam, de hasonlóan érdekes volt a szerelés és üzembe helyezés is.- Bemutatná, kérem, a családját is?- Nős vagyok, feleségem az mtvo emelő­gép-felügyeleti csoportját vezeti, két gyer­mekünk van, lányom frissen végzett pszi­chológus, fiam az Erbe-nél dolgozik gépész szakértőként.- Mi a hobbija?- A vadászat és a horgászat, amelyekre ugyan egyre kevesebb időm jut, ezenkívül szőlészkedés és borászkodás, de a hétvége­ken szeretek kirándulni a családdal a Duna­­parti házunkba, ahová mindig elkísér két, szeretett vizslám is. GYNYP Dr. Pinczés János vezető mérnök- Milyen szak­mai utat jártál be a jelenlegi beosztásodig?- A gimnázi­um elvégzése és sikeres felvételi után Moszkvá­ba vettem az hányt 1984-ben szereztem diplomát a MEI-n (Moszkvai Ener­getikai Egyetem). További három évig orosz földön maradtam, aspirantúra, szintén a MEI-n. Az aspirantúra befejezése óta, 1987 decem­berétől dolgozom Pakson, az atomerőműben. Kezdetben műszaki tanár voltam az ESZI- ben, majd a főiskolán segítettem sok jelenle­gi kolléga tudásának csiszolását Ezt követő­en jött egy 10 éves anyagvizsgálói tevékeny­ség a reaktortartályok árnyékában. A humán területen tett rövid kitérő után öt éve dolgo­zom öregedéskezelőként- Mi a feladatod a jelenlegi beosztásod­ban?- lelenlegi munkakörömben a feladatom az osztályvezető munkájának közvetlen se­gítése mellett a reaktortartályok és a bennük lubickoló belső berendezések tényleges és a koruk miatt várható változásainak figyelése, elemzése és prognosztizálása. A cél: minden olyan meghibásodás megelőzése, ami a be­rendezések korából, elhasználódásából ere­deztethető. A 2006-ban alakult osztály mun­kájához szükséges szabályozási háttér ki­alakításának koordinálása mellett a kollé­gák mindennapi munkájának segítése, ese­tenként a szervezése is feladatom.- Milyen jellegű kapcsolattartást igényel a munkád?- Az öregedéskezelés alapja a társosz­tályok által elvégzett mérések, ellenőrzések eredménye, illetve a kor és elhasználódás miatt bekövetkezett meghibásodások elem­zéséből szerzett információ. Mindez azt je­lenti, hogy az osztály szakemberei rendsze­res kapcsolatban vannak az adott berende­zések állapotával összefüggő információkat „teremtő” és összesítő karbantartó, anyag­vizsgáló, berendezésért felelős kollégákkal. Rendszeres az együttműködés „kifele” is, mi­vel az osztály által indított szerződések zö­ménél koordinálóként szerveznem, ellen­őriznem és véleményeztetnem kell a mun­kát. Az üzemidő-hosszabbítás egyik kulcsa annak bemutatása, hogy tisztában vagyunk a berendezéseinken a kor és elhasználódás miatt várható folyamatokkal, azok követ­kezményeivel. Öregedéskezelési programok létrehozásával és működtetésével teljesítjük ezt az elvárást. Mindez azt jelenti, hogy az üzemidő-hosszabbítás előkészítéséből is je­lentős szelet kerül át az öko-hoz, válik ré­szévé az én napi munkámnak is.- Milyen kihatással van a munkád a nuk­leáris biztonságra?- Cél és követelmény az öregedéskezelési tevékenység vonatkozásában, hogy minden a nukleáris biztonság szempontjából fontos berendezés, rendszer esetén a megfelelő programmal kövesse nyomon a berendezé­sek elhasználódása miatt várható meghibá­sodásokat előre jelző paramétereket, jelen­ségeket. Konkrétan a reaktortartályoknál és a belső berendezéseknél az anyagvizsgálati osztály, a gépész műszaki osztály és más szervezetek kollégái segítségével időben ész­leljük, ha a normál jellemzőktől eltérő ada­tokat kapunk, biztosítva ezzel, hogy nem kö­vetkezik be váratlan, veszélyt jelentő ese­mény, meghibásodás.- Mi jelenti a munkád során a legfőbb ér­dekességet?- Szeretek „szabadúszóként” dolgozni. Ez azt jelenti, hogy előre tervezve a várható fel­adatokat megpróbálok úgy előkészülni, hogy ne kerüljek az idő szorításába akkor, amikor a feladat „beesik”. Szeretek a háttérben dol­gozni. Az igazi kihívás számomra az, hogy a háttérből, saját ritmusomnak megfelelően felépített munkával is egyre hasznosabb és értékelhetőbb eredményt produkáljak. Eh­hez egy-egy területen hosszú évekre van szükség, de egyszer talán sikerül.- Szükséges-e a feladataid ellátásához to­vábbképzés, s ha igen, akkor milyen kép­zések, tréningek?- Szakmai szempontból elengedhetetlen számomra a szakirodalom megismerése, a hazai és külföldi konferenciákon történő részvétel. A munkánkhoz kapcsolódó igazi kérdésekre legtöbbször nincs és nem is lesz pontos válasz, mert még a legegyszerűbb azonosnak tűnő szerkezetek esetén sem egy­formán „múlik az idő". Az új tudományos eredmények megismerése, megértése leg­többször a konferenciákon folyó vita és be­szélgetés keretében lehetséges.- Milyen szakmai célkitűzéseid vannak?- Egy mérnök számára a legfontosabb szakmai célkitűzésnek tartom a szellemi frissesség megőrzését, az új dolgok iránti fo­gékonyságot. A jelenlegi munkám kapcsán szeretném segíteni azt, hogy a munkánk be­lecsiszolódjon az erőmű egészébe úgy, hogy hasznos és logikus működő rendszer ala­kuljon ki. Hosszabb távon (sajnos nem száz évben, hanem csak 99-ben gondolkodva) olyan rendszerezett tudást szeretnék össze­gyűjteni, amellyel - ha lesz hozzá egészség, és lesz rá igény - még sokáig tornáztathatom az agysejteket.- Mi a hobbid?- A hobbi és szabadidő kérdése számom­ra sosem egyszerű. A gyerekneveléstől kezd­ve a házimunkán át a kapálásig, fordításig mindent szívesen végzek. A legtöbb ember úgy van vele, hogy holnap biztosan jobb lesz, másképp lesz. Akkor majd sokat fogok tú­rázni, olvasni és ezernyi olyan dologgal fog­lalkozom majd, ami száz másik életbe sem férne bele. Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents