Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-06-01 / 6. szám

2011. június 7 ijk. ifiyih paksi atomerőmű Villamosnapról képekben Balesetelhárítási gyakorlat Fotók: Beregnyei Miklós, BodajkiÁkos, WollnerPál Mentési és kárelhárítási gyakorlat Veszélyes anyagokkal kapcsolatos felső küszöbértékű üzemre vonatkozó éves gyakorlatot tartottak 2011. május 12-én a paksi atomerőműben, mely egyben be­mutatótréning is volt. A gyakorlás során hidrazin-hidrát ömlött ki, miután rako­dás közben megsérült a maró, mérgező, rákkeltő, erősen lúgos folyadékot tároló egyköbméteres ballon. A hidrazin­­tárolónál (1001. épület) bekövetkezett, szimulált baleset egy korábban megtör­tént, de más anyagot tartalmazó ballon sérülésének tapasztalataira épült. A bemutató gyakorlatot - melyen ven­dégként a Veszélyesáru-szállítási Okta­tók és Biztonsági Tanácsadók Egyesüle­te (VOTE) vett részt - Göttli Józsefné kör­nyezetvédelmi mérnök kezdeményezte, akinek egyik feladata a veszélyes áruk szállítási szabályainak (ADR) betartása, betartatása a paksi atomerőmű terüle­tén. Ez a kármentesítési-műszaki gyakor­lat egyben az erőmű balesetelhárítási részlegének felső küszöbérték feletti ve­szélyes üzemekre előírt éves gyakorlata is volt. Ilyen, a SEVESOII. direktíva ha­tálya alá tartozó veszélyes anyagnak szá­mít a hidrazin-hidrát is, melyből az atom­erőmű átlagosan 50 tonnát használ fel évente. A lúgos, erős oxigénelvonó ké­pességű folyadékot mind a primer, mind a szekunder körben alkalmazzák. A szi­mulált balesetben a teherautóról való tar­goncás leemelés közben a ballon (IBC) a főidre esett, és a benne lévő veszélyes anyag kiszabadult. A targoncás a hidra­­zin gőzétől elájult. A balesetről a sofőr értesítette az ügyeletes mérnököt, aki riasztot­ta a tűzoltókat. A lánglovagok több autóval és mentőkocsi­val kiegészülve érkez­tek a helyszínre, ahol a terület körülhatárolá­sa után megkezdték a balesetet szenvedett eszméletlen ember ki­menekítését. Mindezt a kiömlött anyagra va­ló tekintettel speciális védőöltözetben tették, hiszen a hidrazin­hidráttal történő érintkezés súlyos követ­kezményekkel jár (bőrön át is felszívó­dik). A kimentett dolgozót a mentő kór­házba szállította, mert olyan esetekben, ahol felmerül a tüdőödéma lehetősége, mindig ez az eljárás. Göttliné Zsuzsa elmondta azt is, hogy, a vendégként jelen lévő egyesület tömö­ríti az ADR-oktatók mintegy 90%-át, töb­ben voltak a felügyelő hatóságoktól, mindegyikük vizsgázott biztonsági ta­nácsadó, így a szállításhoz értő, de a kár­­mentesítésben járatlan közönség előtt történt az életmentés és a kárelhárítás. A gyakorlat része volt annak az egész napos programnak, melyet a biztonsági igazgatóság és a létesítményi tűzoltóság közösen szervezett. A félszáz vendég előbb elméleti síkon tájékozódhatott mind a tűzoltóság, mind maga az atom­erőmű tevékenységéről. Előbbi kapcsán Schreiner István tűzoltási és műszaki mentési vezető tartott előadást, melynek részeként a látogatók a hidrazin­­hidrátról is tájékozódhattak. Ezt követő­en került sor a hidrazintárolónál megtar­tott bemutatóra, majd a szimulátorra ve­zetett az útjuk, ahol Borbély Sándor fő­­technológus várta a csapatot. A tartal­mas nap zárásaként testközelből ismer­kedhettek meg az atomerőműben folyó termelőmunkával. A késő délutánig tartó eseménysor megfelelően szolgálta a kapcsolattartást, a programok jól sikerültek - mondta végezetül az értékeléssel kapcsolatban Göttliné Zsuzsa. Vöross Endre Az atomerőműben május 24-én törzsveze­tési balesetelhárítási gyakorlatot tartottak. A szimulált veszélyhelyzet-kezelési felada­tokat a Védett Vezetési Pontról irányították. Az Erőmű-irányító Központ, a Szimulá­torközpont, a riasztással aktivált Baleset­­elhárítási Szervezet (BESZ) kijelölt beosztot­tai, készenlétesei, illetve külső együttműkö­dők, megfigyelők is részesei voltak az ese­ményeknek. A szakemberek egy feltétele­zett földrengés kapcsán - a technológiai ese­mények miatt - nagy mennyiségű radioak­tív anyag kijutását modellezték. Az esemény kapcsolódott a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ál­tal szervezett IRIS katasztrófavédelmi gyakorlathoz. Ennek keretében a megye több helyszínén modellezték egy erős földrengés műszaki mentési, kárelhárítá­si és lakosságvédelmi intézkedéseinek be­vezetését. A szakemberek az atomerőmű beruházási területén teherleejtéssel támo­gatott talajmechanikai vizsgálatokat vé­geztek a szimuláció érdekében. Ennek se­gítségével tesztelték egy olyan komplex számítógépes alkalmazás felhasználható­ságát, amely a feltételezett esemény miatt károsodott infrastruktúrákkal kapcsolat­ban egyedülálló helyzetértékelő és dön­téstámogató információkat szolgáltat. A gyakorlás minden tervezett célja sike­resen teljesült. Az IRIS gyakorlat megfi­gyelőiként az atomerőműves helyszínt is meglátogatták külföldi szakemberek. Az Országos Atomenergia-hivatal helyszíni megfigyelői is ellenőrizték a gyakorlatot. Az események lezárása után tartott azonnali értékelés alapján a próba megfe­lelő minősítést kapott. Részleteket tartal­mazó értékelésüket az együttműködő szervek és a megfigyelők is elkészítik, mely alapján a hiányosságok felszámolá­sára intézkedési tervet határoznak meg. Ezúton is köszönjük a gyakorlat előké­szítésében és eseményeiben részt vevők együttműködését! Herman Attila Vegyészeti évkönyv 2010 Az atomerőmű vegyészeti tevékenységé­nek 2010. évi összefoglalóját adjuk közre Vegyészeti évkönyvünk formájában. A ki­advány célja, hogy átfogó képet adjon az erőműben folyó vegyészeti tevékenységek­ről, az év során elért eredményekről, az előttünk álló jövőbeli feladatokról. Az elmúlt év során a vegyészeti főosztály szervezeti felépítése változatlan maradt, s ebből adódóan a szervezethez tartozó fel­adatkör sem változott. A főosztály állomá­nyi létszámában történt jelentős változás, az MVM leányvállalatai között elvégzett racionalizálás eredményeként. Továbbra is három osztály végzi az üzemvitelhez kapcsolódó tevékenységeket, a vegyészeti technológiai osztály (vto), a vegyészeti el­lenőrzési osztály (veo), valamint a radioak­­tívhulladék-kezelési osztály (rhko). Főosz­tályvezetői közvetlen irányítás mellett a napi operatív feladatok koordinálását a ve­gyészeti szolgálatvezetők látják el. Az év során többletfeladatot jelentett szá­munkra az erőmű négy blokkján végre­hajtott teljesít­ménynövelés ve­gyészeti prog­ramjának végre­hajtása, illetve a hatások kémiai, radiokémiái érté­kelése. Az előző év tapasztalatai­nak bázisán foly­tattuk a 4. blokk 1. számú víztisz­títóján a kimerült réjét a „vendégfedi zásával. A feladat végrehajtásáról szóló je­lentések, műszaki értékelések általában nem részletezik az emberi erőforrás olda­lát, de a 2010 során a főjavítási ütemterv­ben szereplő határidők betartásával elvég­zett gyantacserék során is ki kell emelni a csapatmunkát, beleértve tervezőt, engedé­­lyeztetőt, végrehajtót. A 4. blokki sippingvizsgálatok folytatód­tak 2010-ben is, amelyek alapvetően a 2009-ben eltávolított inhermetikus kazet­ta további tárolásához, kezeléséhez kap­csolódtak. Az eredmények felhasználásá­val született meg a döntés a tárolhatóság mikéntjéről. Az érintett szervezetekkel kö­zösen tovább folytattuk az Időszakos Biz­tonsági Jelentéshez kapcsolódó, hatósági határozattal előírt feladatokat. Az elvégzett munka eredményeit jelentésünk részlete­sen mutatja be. Az üzemidő-hosszabbítás előkészítésé­hez kapcsolódóan folytatódtak a Vegyésze­ti Mintavételi Rendszer rekonstrukciójára és az új pótvíz-előkészítő technológia meg­valósítására irányuló tervezési, engedélye­zési munkák. Folytatódott a Bátaapáti Nemzeti Radio­aktív Hulladéktárolóba (NRHT) történő kis és közepes aktivitású szilárd hordós hulla­dékok kiszállítása. A hulladék-átvételi kö­vetelményeket (hák) kielégítő, megfelelően előkészített és dokumentált hordókból 800 db került átadásra és biztonságos elszállí­tásra az NRHT felszíni létesítményébe, a végleges tárolásra való előkészítésre. A folyékonyhulladék-kezelés terén szintén tovább léptünk. Megkezdtük a Folyékonyhulladék-kezelő és -feldolgozó Technológia üzembe helyezését, a folya­matos üzemhez szükséges működési pa­raméterek optimalizálását. A feldolgozás során keletkezett szilárd halmazállapotú bórax hulladékot bevizsgáltattuk, a fel­szabadításához és kiszállításához szük­séges engedélyeket megkaptuk. A tech­nológia folyamatos üzemeltetése, az en­gedélyekben szereplő hatósági korlátok tartása a tisztított folyadék kibocsátása során a 2011-es év kiemelt feladata. Egy váratlan eseményt is meg kell említeni, mégpedig a vörösiszap-katasztrófát. A nagy távolságok ellenére, ami a kataszt­rófa és az erőmű között van, az esemény kihatással volt a mindennapi életünkre. A társszervezetekkel, országos hatósá­gokkal összehangolt munka eredménye­ként, sikerült időben felkészülni a Du­nán levonuló szennyeződés hullámra mind mérési, mind üzemeltetési szem­pontból. Az eredményeket, tanulságokat évkönyvünk kapcsolódó fejezetében rész­letezzük. A szokott struktúrát megtartva, kiadványunk készítése során arra töre­kedtünk, hogy az évről évre ismétlődő vegyészeti témák mellett a 2010-ben ki­emelt vagy váratlanul felmerült feladata­inkról is tájékoztatást adjunk. Ezúton mondunk köszönetét minden kollégának az erőművön belül és kívül, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az éves fel­adatokat megfelelő minőségben, kellő ha­táridőre teljesítsük, s a jövőbeli nagyobb terjedelmű projektmunkáinkat is zökke­nőmentesen folytathassuk. Elter Enikő, vegyészeti főosztályvezető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents