Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-06-01 / 6. szám
8 2011. június <&>- mym paksi atomerőmű-Műszaki Alkotói Pályázat nyertesei - 6. rész Lapunkban folyamatosan ízelítőt adunk a pályázat díjazott alkotásaiból A szerzők nyilatkoznak közös művükről és bemutatkoznak olvasóink előtt. Ez alkalommal a dicséretben részesülteken a sor. AZ ERŐMŰVI ÉS A VÁROSI TÁVHŐRENDSZER ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA Az erőművi és a városi távhőrendszerek 40- 40 MW maximális hőteljesítmény leadására vannak méretezve. E jelentős teljesítményű távhőrendszerek kialakítása és üzemvitele több energiamegtakarítási lehetőségre is ad lehetőséget. Ezek a következők: az előremenő hőmérsékletek beállítása a szabályozási diagramnak megfelelően, a visszatérő hőmérsékletek csökkentése a méretezési hőmérséklet alá, a változó térfogatáram kialakítása a primer rendszerekben, a kifolyó kondenzátor-hűtővíz hőtartalmának hasznosítása hőszivattyú segítségével a távhőrendszerek használati melegvíz-igényének kielégítésére. A tanulmány ezen megtakarítási lehetőségek elemzését mutatja be. Fenyvesi Csaba kto, üzemkiszolgálási csoport, üzemvitelitechnológia-vezető - A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem mint repülőgépész mérnök, majd az erőműves ismereteimet a BME különböző karain szakmérnöki képzés keretein belül fejlesztettem. Az erőműben 1996 óta dolgozom. Két gyermekem van, egy 11 éves kislány és egy ló éves fiú. Feleségem a DM Területfejlesztési Alapítványnál dolgozik. Több hobbim is van, a sport és a vitorlázórepülés talán a legfontosabbak. KOCKÁZAT ALAPÚ KARBANTARTÁSI RENDSZER BEVEZETÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰ FORGÓGÉPEIN A forgógépek technológiánk legfontosabb elemei. Műszaki állapotuk megítélése az utóbbi évek kutatásainak és fejlesztéseinek köszönhetően a legtöbbet fejlődött. Általuk a teljesítőképességük, megbízhatóságuk magas fokon tartható. Természetesen vannak olyan technológiai területek, ahol a forgógépek meghibásodásig üzemelhetnek (reagáló), mert a javítás nem befolyásolja a magasabb üzembiztonságú rendszerek kiszolgálását, tartalék könnyen indítható. A tervszerű megelőző karbantartás (megelőző) igyekszik olyan naptárhoz köthető ciklusidőket meghatározni, mikor a berendezés drágább elemeinek meghibásodása még nem következik be, az átvizsgálással, alkatrészcserékkel nagy üzembiztonság garantálható. Az állapotfüggő karbantartás már 30 évre tekinthet vissza. Olyan diagnosztikai háttérrel rendelkezik, mely akár folyamatos, akár időszakos méréssel és kiértékeléssel, a hibaterületek behatárolásával az alkatrészek teljes élettartam-tartalékának kihasználását lehetővé teszik. Ezzel a gyakorlattal és műszerekkel, kiértékelő programokkal készségszerűén rendelkezünk, de nem aknázzuk ki teljes körűen lehetőségeinket. A szerzők a rendszerek forgógépeinek egy átfogó újraértékelési rendszerének (kockázatalapú stratégia) bevezetését szorgalmazzák a karbantartási költségek minimalizálása érdekében. Kiss Gábor mfo, diagnosztika, csoportvezető- Az 1987-ben indult BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Üzemmérnöki Szakán végeztem. Az atomerőműnél már több mint 20 éve, eleinte üzemeltetői vonalon, turbinagépészként ténykedtem, majd 1992-től a diagnosztikán dolgozom. A BME-n műszaki diagnosztika szakmérnöki oklevelet szereztem 1997-ben, ekkor lettem csoportvezető. Három gyermekem van, két tinédzser korú fiú és egy két és fél éves kislány. Szabadidőmben leginkább a családommal vagyok, emellett amatőr szinten gitározom és a városi vegyes kórusban énekelek. Odor Ervin kafo, turbina- és forgógép-karbantartó osztály, osztályvezető- Az iskoláimat Pécsen végeztem. Tanulmányi szerződés miatt kapcsolatban voltam az erőművel, diplomamunkám is itt készült. A karbantartáson 1988-tól dolgozom, 1993-tól üzemvezetőként, majd 2004-től jelen munkakörömben. Időközben mérnök-közgazdász lettem. Feleségemmel is az erőműben ismerkedtem meg, két kislányunkkal élünk kiegyensúlyozott családi életet. Wolf Gábor rto, komplextechnológiai csoport, rendszertechnológus-A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem mind a főiskolai, mind az egyetemi tanulmányaimat (okleveles) gépészmérnökként, energetika és környezettechnika szakirányban. A paksi atomerőműben 1992 óta dolgozom, először a vegyészeti osztályon víztisztító kezelőként váltóműszakban, később a turbina osztályon gépészként, majd 2002-től a rendszertechnikai osztályon mint vegyészeti rendszerfelelős. Jelenleg a karbantartás és üzemeltetés atomerőmű szintű optimalizálását biztosító Karbantartás Hatékonyság Monitorozás (KHM) koordinátorként az ezzel kapcsolatos tevékenységekért vagyok felelős. Itt részben valószínűségi, másrészt úgynevezett determinisztikus elemzések, értékelések készülnek a rendszerekkel, berendezésekkel kapcsolatosan, ennek a rendszernek a kiépítésében, illetve a hozzá tartozó alkalmazások fejlesztésében veszünk részt. Nős vagyok, két gyermekünket neveljük (11 éves fiú és 8 éves lány), feleségem egy fordítói vállalkozásban dolgozik. Szabadidőmet a családdal töltöm, rendszeresen sportolok, zenélek, illetve a legújabb hobbim a motorozás és azok szerelése. Pokorni Tamás to, üzemeltetés D műszak, turbinaoperátor- Marcaliban születtem 1977. november 18-án. A Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki szakára járok, karbantartási szakirányra szakosodtam, jelenleg a 6. félévet végzem. A paksi atomerőműben 2004 óta dolgozom az üzemviteli igazgatóság turbina osztályán, először mint turbinagépész, majd 2008. május 13-án megszerzett hatósági vizsga óta turbinaoperátori munkakörben, a 2. blokk „D” műszakjában. Blokkvezénylői munkám során a szekunder körben lévő rendszereket, berendezéseket üzemeltetem, megfelelő működésükért felelek. 2008-ban nősültem meg, feleségem Pokorni-Lovas Katalin. Ő is paksi atomerőmű dolgozója. Szabadidőmet szívesen töltöm a családommal, sportolok, valamint újabban horgászom, amíg feleségem festési szenvedélyének hódol. gyulai A Kenton-féle könyvgyűjtemény Szubjektív beszámoló egy objektív értékről Valamikor a kilencvenes évek elején érdekes megkeresés jutott el az erőműhöz. Egy amerikai úr, bizonyos John E. Kenton felajánlja ajándékba főleg nukleáris témájú szakkönyv-gyűjteményét. Egyetlen kikötése volt, hogy a megajándékozott fizesse a szállítás költségeit. Mint kiderült, az úr részben magyar származású volt, lehet, hogy már második generációs, mert úgy emlékszem, egyfordulós, nyúlfarknyi levelezésünk angolul történt. Volt a dolognak valami lutri jellege, mert nem tudtunk semmit a kötetszámról, a könyvek jellegéről. Azért elég könynyen rábeszéltem az egyik nagyfőnököt a szükséges 50 dollárnyi összeg ráfordítására. Hetek (hónapok?) múlva megérkezett a 10-12 zsáknyi küldemény. Berakattuk a könyvtárba, ahol úgy ítélték meg, hogy ez a lutri nem volt nyerő: csupa régi angol könyv, kívül a szakkönyvek átlagos elévülési idején. A könyvek "bekerültek az alsó fiókba". Én elmentem nyugdíjba, de időnként gondoltam rá, vajon megvannake még a könyvek. Amikor megtudtam, hogy megnyitás előtt áll az erőmű műszaki múzeuma, mindjárt jeleztem, hogy ezeknek ott a helyük. Az ötletet elfogadták azzal, hogy akkor adjunk nagyobb nyilvánosságot a dolognak, készítsem el a könyvek címfordítását és rövid ismertetőjét. így kissé alaposabban áttanulmányozhattam a mintegy 400 kötetből álló gyűjteményt, és most magabiztosan kijelenthetem: bizony nyerő volt a lutri. A könyvek nagy része a negyvenes-hatvanas évekből származik, a nagy nukleáris titkolózás időszakából. Köztük ilyenek, hogy az USA Atomenergia Bizottságának megalakulási jegyzőkönyve (1946!!! az elnök személyes jelenlétében), majd utána a Kongresszusnak küldött jelentései, bennük az atomfegyverrel kapcsolatos fejlesztések és tervek. Könyvek, belső konferenciacikkek a nukleáris technika fejlesztése terén végzett erőfeszítésekről. A friss technológiáról szőtt eufórikus ábrándok: lakások fűtése radioaktív izotópokkal, nukleáris hajtóművek repülők, közúti járművek számára. Kezdeti próbálkozások különféle reaktortípusokkal. Tudománytörténeti értékek: Rutherford, Fermi, Hevesy összes művei. Libby professzor könyve az általa kidolgozott C-14 kormeghatározási módszerről. Sok elemző kötet az atomenergia gazdasági, ipari kilátásairól. Éles kritikai beszámoló arról, hogy a nagyvállalatok hogyan kaparintották meg az "atombizniszt". Megjelentek az első atomenergiát ellenző tanulmányok. Már a hatvanas években nagy hangsúlyt kap a társadalmi elfogadhatóság kérdése. Még a kis terminológiai szótárak is szolgálnak csemegékkel. Az érthető, hogy olyan szakkifejezéseket is körültekintően definiálnak, amelyek ma már minden atomerőműves dolgozó számára ismeretesek, de találunk rég elavult-eltűnt szavakat is bennük. A mezon mezotron néven szerepel, a neutrínó neve neutrettó. Még hosszasan lehetne sorolni a gyűjtemény különböző szempontú értékeit, érdekességeit. Ehelyett javaslom: ki-ki nézze meg, biztos talál benne olyasmit, ami megragadja. Vinnay István • • Ünnepi könyvhét Az ünnepi könyvhétre jelent meg, június 4-én mutatta be és dedikálta a Vörösmarty téren az Akadémiai Kiadó sátra előtt Hargittai István akadémikus Teller című könyvét (monográfiáját). Pálinkás József, az MTA elnöke a következőket írja a könyv előszavában: Teller Ede munkásságának megítélése az 1940-es évek óta - de az 1954-es, híres Oppenheimer - meghallgatáson tanúsított magatartása, majd a nyolcvanas évek elején a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés melletti kiállása óta biztosan viták tárgya. Ettől a tudományos igényességgel megírt műtől mégsem várja senki, hogy a vitában a döntő szót kimondja. A könyv egyik nagy erénye éppen az, hogy bebizonyítja: nincs végső szó. Teller kétségtelenül kiemelkedő tudós, a világtörténelem legbefolyásosabb tudósainak egyike, de ember is, erényekkel és hibákkal, jóra törekvéssel és tévedésekkel, állhatatossággal és esendőséggel. Ezek párhuzamos bemutatásával, egy viharos életet megörökítve válik letehetetlenné ez a könyv. A szerző a könyv előszavában köszöni meg a támogatóknak a kiadáshoz nyújtott anyagi segítséget, köztük a PA. Zrt-nek is a támogatását. Béri FOTÓ: BODAJKI ÁKOS Zónaolvadék visszatartása tervezésen túli üzemzavarok esetén 2011-ben a Paksi Atomerőmű Zrt. részéről be kell nyújtani az üzemidőhosszabbítás engedélykérelmét az 1. blokk vonatkozásában. Az engedély kiadásának egyik feltétele, hogy elkészüljenek az ún. súlyosbaleset-kezelési (sbk) feladatok. Ebbe a feladatcsoportba tartozik a zónaolvadék visszatartása tervezésen túli üzemzavarok bekövetkeztekor tárgyú átalakítás is, amely az 1. blokk ez évi leállása során valósult meg. A témáról az illetékes szakembert, Kőműves István projektvezetőt kérdeztem. - Mondhatjuk-e, hogy a súlyos baleset fogalma szigorúan a "feltéve, de meg nem engedve" kategóriába tartozik az atomerőműben?- Igen. A maximális biztonságtudatosság szellemében fel kell készülni arra is, hogy olyan események történnek, olyan körülmények alakulnak ki, amelyekkel az erőmű tervezése során nem számoltak, azaz olyan folyamat következik be, amelyeket az erőmű biztonsági rendszerei nem képesek leállítani, és a folyamat elvezethet a zónaolvadáshoz. Az Uyen folyamatok bekövetkezésének esélye természetesen nagyon kicsi.- Mi az alapmegfontolás egy feltételezett zónaolvadás kezelésére?- Fűtőelem-olvadással járó súlyos üzemzavar esetén az alapvető cél az olvadéknak az ép reaktortartályon belüli megtartása, a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozása és a beton - olvadék reakció létrejöttének elkerülése. A kisebb reaktorok esetén a reaktortartály falának meghibásodása a reaktortartályfal külső hűtésével megakadályozható. A külső hűtés a reaktort magába foglaló reaktorakna elárasztásával biztosítható.- Hogyan részletezhető az említett megoldás műszaki tartalma?- A VÚEZ a. s. szlovák tervező cég számítással igazolta, hogy a reaktortartály zónaolvadás esetén bekövetkező meghibásodása (megolvadása), a reaktoraknában és a gőzfejlesztő-bokszban lévő hűtőközeg a reaktortartályt hűtő természetes cirkulációjával megakadályozható. Megvizsgálták a különböző, tervezésen túli üzemzavarok időbeni lefolyását és az egyedi üzemzavarok esetén rendelkezésre álló hűtőközegforrásokat, és koncepciótervet készítettek a reaktorakna hűtővízzel való elárasztására és a reaktortartály külső hűtésének megvalósítására. A koncepcióterv alapján a műszaki tervet a Transelektro TFK Kft. készítette. Ez nagy vonalakban a következőket tartalmazza: A hűtőközeg a bokszi átömlő folyosó mindkét oldalán, egyenként megközelítőleg 0,5 m2 keresztmetszetű nyíláson jut be a TL03 rendszerbe. Súlyos üzemzavar esetén ezek a bemenetek teszik lehetővé a gőzfejlesztő-boksz padlózatának és az akna alsó részének összekapcsolását. A bemeneteket elzáró szelepekkel kell ellátni. Normál üzem alatt a szellőztetőrendszer normál működésének lehetővé tételére a szelepeknek zárva kell lenniük. Annak biztosítására, hogy a víz a gőzfejlesztő-boksz padlózatáról a szellőztetőcsatornákba és innen a reaktoraknába juthasson, ha szükséges, gondoskodni kell a szelepek megbízható nyitásáról. Az új bemenetek átmérőjének (a meglévő szellőztetőcsatornák átmérőjéhez hasonlóan) akkorának kell lennie, hogy a reaktorakna gravitációs elárasztása kellően gyors legyen. Ugyanakkor a hűtőközeg szellőzőrendszerbe történő bejutásának megakadályozását is biztosítani kell. További, elhárítandó problémát jelent, hogy - az üzemzavar típusától függően - a gőzfejlesztő-bokszból kifolyó hűtőközeg lebegő szennyeződéseket, főleg szálas szigetelőanyag-részeket tartalmazhat. A hűtőközeg reaktortartály falhoz való szabad hozzájutásának biztosítására, illetve a kisebb keresztmetszetű szakaszok eldugulásának megakadályozására a szennyeződéseket egy szűrőn öszsze kell gyűjteni. A hűtőközeg bokszba történő bejutását a reaktor biológiai védelem elemeinek 20 helyen történő megfúrása biztosítja. A hűtőközegnek a TL03 szellőzőcsatornába történő bevezetésére beépítendő csappantyú villamos megtáplálása biztonsági betápról történik. Mivel a mindhárom biztonsági rendszeren bekövetkező feszültségkimaradás esetén az 1-es kategóriás betáplálás is elveszhet az akkumulátortelepek lemerülése miatt, mobil dízelaggregátor biztosítására is szükség van. A leeresztő szelepek üzem közben zártak, és kiszakaszolt állapotban vannak a véletlen nyitás elkerülése érdekében. A buborékoltató-tálcák leürítéséhez szükséges működtetések betáplálása csoportos működtetéssel, blokkvezénylőbe beépített engedélyező kapcsolóval, biztonsági betápról történik.- Mely cég végezte a kivitelezést?-A műszaki terv alapján és az OAH NBI által kiadott elvi átalakítási engedély birtokában megbíztuk az Ovit Zrt.-t a kiviteli tervek és a kivitelezési munkák fővállalkozásban történő elvégzésével. 2011- ben az 1. blokkon ez a munka kiváló minőségben és teljes műszaki tartalommal elkészült. Ezúton is szeretnék köszönet mondani az átalakításban aktív szerepet vállaló szervezetek, illetve szakemberek hozzáértő, lelkiismeretes munkájáért.- Milyen ütemezésben valósul meg az átalakítás a többi blokkon?- A jelenlegi ütemezés szerint évente, a nagyjavításon lévő blokkon kell az átalakítást elvégezni. Prancz Zoltán
