Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-06-01 / 6. szám
FOTÓK: BODAJK1 ÁKOS 2011. június 5 <^©t- mym paksi atomerőmű-RENDKÍVÜLI OSZTALYTABLO - AKIK ÜNNEPNAP IS DOLGOZNAK Ez alkalommal műszakos munkarendben dolgozó munkatársakat mutatunk be. Az atomerőműben szép számmal dolgoznak olyan kollégák, akik számára a hétvégék és az ünnepek nem jelentenek természetes módon pihenőnapot. A műszakosok számára nem volt önfeledt családi ünnep sem húsvétkor, sem szabadnap május elsején, ha a munkarend éppen délelőttös, délutános vagy éjszakás műszakba szólította őket. A legutóbbi villamosnapon is, míg mi több ezren éjszakába nyúlóan jókedvűen szórakoztunk, a műszakos kollégák az atomerőműben tették a dolgukat, gondoskodtak az üzemmenetről, a biztonságos működésről. Horváth Ferenc főgépész Pakson született, és itt folytatta tanulmányait is. Az általános iskola befejezését követően az Energetikai Szakképzési Intézetbe (ESZI) gépszerkezet és karbantartó lakatos szakra jelentkezett, s itt szerzett szakmát. A szakmunkásvizsga után, munka mellett, levelező tagozaton érettségizett, majd amikor a sorkatonai szolgálatot is letöltötte, a képesített könyvelői szakképzetséget is megszerezte. Mivel az irodai munkát nem sikerült megszeretnie, a későbbiekben elvégezte még az ESZI-ben a gépésztechnikusi képzést is. Az atomerőműben már a szakmunkástanulmányai második évétől elkezdett dolgozni: a kéthetenkénti szakmai gyakorlatokon. A szakmunkásvizsga után, 1989 szeptemberében felvételt nyert az armatúra-karbantartó osztályra, karbantartó lakatosként. Ebben a munkakörben 1994-ig dolgozott. Ezt követően a karbantartási igazgatóságon akkor alakuló gépészgazdálkodási csoportba került át mint műszaki ügyintéző. Azonban a helyhez kötött irodai munkánál többre vágyott, így 2000-től a külső technológiai osztályon műszakos gépész lett, majd 2007- től ugyanitt főgépésszé nevezték ki. Ferenc nagy örömére szolgál, hogy a jelenlegi munkája igen sokrétű és szerteágazó. Mint mondja, órákat lehetne beszélni arról, hogy milyen üzemek, berendezések tartoznak egy műszakos kto-főgépész tevékenységi körébe. Elsősorban azonban az erőművet kiszolgáló külső technológiákat említi meg, mint például a vízkivételi művet, a hideg és a meleg vizes csatornákat, a dízelgenerátorokat, a szellőzőgépházat, a hűtőgépházat, illetve mindezek üzemeltetését és karbantartásra történő előkészítésüket. A kérdésemre, hogy hogyan viseli a műszakozást, Ferenc a gyakran hallható mondással válaszol: a műszakozást megszokni nem lehet, csak elviselni. A műszakozással eltöltött évek alatt megtapasztalta, hogy a folyamatos ciklusváltással járó átállások nagyon megviselik az ember szervezetét. Mindazonáltal nem akar panaszkodni, mert ő választotta ezt a fajta munkavégzést Szerencsére a családjának nem jelent problémát az, hogy ő műszakba jár, és időnként ünnepnapokon, hétvégéken is távol van tőlük E rövid interjú keretében is megragadja az alkalmat, hogy megköszönje nekik a műszakozásával szemben tanúsított türelmüket és hozzáállásukat Mint mondja, nélkülük sokkal nehezebb lenne ez a fojta életmód. Igyekeznek úgy szervezni az életüket, hogy a műszakozás jelen- I tette nehézségek mellett is jusson egymásra j elég idejük Az ünnepeket például akkor tartják meg, amikor mindannyian otthon vannak - ebből még sosem volt konfliktus közöttük Ferenc a szabadidejében sokat gitározik, sajnálja azonban, hogy ebben nincsenek társai - csak magában szokott gyakorolni. A barátaival és kollégáival hetente egyszer-kétszer focizni jár. Szeret olvasni és szereti a jó zenét. Amikor teheti és az időjárás is engedi, szívesen túrázik, kirándul a családjával. A fennmaradó idejét pedig a családi házuk és a hozzá tartozó kert ápolására, szépítgetésére fordítja. Prancz Zoltán Balázs István Pál dekontamináló műszakvezető 1985. március 3- án lépett be az akkori PAV-hoz. A vegyészeti osztály dekontamináló üzemébe került Győrffy József művezető keze alá. Dekontamináló szakmunkásként kezdett dolgozni, majd a vegyész szolgálat létrehozásától a mai napig műszakvezető minőségben dolgozik. Műszakozás az első időkben csak blokkleálláskor volt, de a 90-es évek elejétől a mai napig folyamatos műszakban dolgozik. A műszakozást jól viseli, szeret műszakba járni. Az ünnepnapok számára természetesen nem mindig ünnepek, de a munkát el kell végezni. Ezzel nagyon sok műszakos dolgozó így van. Családjának igazából a karácsonynak van kitüntetett szerepe, sikerült egy szülői hagyományt tovább vinnie és látja, hogy ez a gyerekei számára is fontos. Felesége szintén az erőműben dolgozik, természetesen ő is műszakozik, mint ahogy nagy fia, aki egyben a kollégája is. Mind a hárman másik műszakban dolgoznak, így elég nehéz közös programot tervezni, de nem lehetetlen. Középső fia jelenleg Skóciában dolgozik, legkisebb fia a Vak Bottyán Gimnáziumba jár, a tizenegyedik évfolyamba. Öt éve vettek egy telket a pörösi soron, szabadidejük nagy részében itt dolgozgatnak, ahol mindig van valami felújításra szoruló berendezés, épület Az utóbbi években elkezdtek újra síelni, ahová a család közösen jár, és másik nagy kedvence a foci, de erre mostanában nagyon kevés időt tud fordítani. Orbán Ottilia Kállai József víztisztító kezelő 2003. szeptember 1. óta dolgozik az erőműben, a pótvíz előkészítő üzemben, víztisztító kezelő munkakörben. 3 évig atomixes állományban dolgozott, 2006 szeptembere óta került át a PA Zrt állományba, munkahelye, beosztása nem változott A vegyészeti főosztály vegyészeti technológiai osztályának dolgozója. A kezdetektől műszakba jár. Annak idején mérlegelte a műszakozás előnyeit, hátrányait, és úgy döntött, hogy felvállalja. Az előnyöket abban látta az állandó délelőttös beosztással szemben, hogy a ház körüli teendőket, ügyintézést meg tudja szervezni úgy, hogy ezért ne kelljen szabadságot kérnie. A legnagyobb hátránya, szerinte, hogy nincs egy állandó bioritmusuk, nem lehet kialakítani egy állandó munka-étkezés-kikapcsolódás-pihenés ciklust, amit óramű pontossággal be tudnának tartani, mint nagyapáink régen. Ennek hiánya köztudottan nincs jó hatással az egészségre, a fizikai állapotra, de ez az, amit fölvállalt, amikor a műszakozás mellé szegődött. Nála a második helyen szereltei az ünnepnapi munkavégzés, mint hátrány. Az elején még sokkal jobban megviselte a tudat, hogy például egy piros betűs ünnepen a környezete önfeledten ünnepelt, amíg ő dolgozott, de most már egyáltalán nem zavarja. A családja megtanult tökéletesen alkalmazkodni a munkaidő-beosztásához, nem jelent gondot, ha egy évfordulót néhány nappal el kell tolni. Fix időpontokhoz kötődő eseményeket pedig eleve úgy szervezik, hogy legyen idő szabadság ügyében intézkedni. Hobbija, szenvedélye és szabadidős tevékenysége egyben az úgynevezett épülettuning. Saját keserű tapasztalataiból okulva kezdett el foglalkozni a „hőkereséssel”, az épületek hő és páratechnikai kérdéseivel, szigetelés-vizsgálattal, a háztartási energia-felhasználás racionalizálásával. Orbán Ottilia J Balogh Tibor reaktoroperátor Középiskolai tanulmányait az ESZI-ben végezte programozó szakon, majd a paksi főiskolán szerzett energetikai mérnök diplomát. Ezután rövid ideig dolgozott Szekszárdon egy autóalkatrész-gyártó kft.-nél informatikusként. 2001. október 1-jén a Karbantartó Gyakorló Központban forgógép-szakterületi instruktori munkakörben kezdte meg tevékenységét atomixes állományban, majd egy évre rá került át a PA Zrt.-hez. 2003-ban sikeres vizsgával zárta a turbinagépészi és turbinaoperátori OKJ-s tanfolyamokat, s tagja lett az Atomerőmű Minősített Oktatói közösségének. Ezt követően, 2004 januárjában az általános oktatási osztályon kinevezték az oktatómérnöki csoport vezetőjének. Rövid idővel később a reaktor osztályra került betanuló gépésznek, ahol gépészi, később pedig főgépészi vizsgát tett. Jelenlegi, reaktoroperátori beosztásában 2009. február l-jétől dolgozik. Időközben (2005 közepén) megszerezte az okleveles gépészmérnöki diplomát is. A tanulást azonban nem hagyta abba, most a reaktortechnikai szakmérnöki képzés hallgatója a BME-n. Természetesen a jövőre nézve is vannak elképzelései, tervei, szeretne az üzemvitel területén továbblépni és blokkügyeletesi pozícióba kerülni. Szekszárdon él 6 éves és 9 hónapos kisfiával és feleségével, aki dentálhigiénikus. A műszakozás, míg nem voltak gyermekeik, nem volt nagyon megterhelő számukra, mert a párja is két műszakban dolgozott, össze tudták egyeztetni a munkabeosztásukat. A helyzet nagyobbik fiúk születése után változott meg. „Sajnos sokszor nehéz összeegyeztetni a magánéletet a munkabeosztással, főként főjavítások alatt, valamint az ünnepnapokon” - mondja. „Aki nem dolgozott három műszakban, az nem tudhatja milyen például karácsonykor az ebéd mellől felállva a családot otthagyni és dolgozni menni.” Éppen ezért a kollégáival együtt fontosnak tartják, hogy megfelelő menynyiségű időt tudjanak fordítani a családjukra is. Elmondása szerint nagyon jó, összetartó közösség veszi körül, mind a műszakban, mind a blokkvezénylőben, a kollégákkal, ahol tudják, segítik egymást. A munkáját nagyon szereti, mivel minden nap mást hoz, úgy véli, ezt nem lehet megunni. Főként a főjavítások idején kerülnek sokszor olyan helyzetbe, amit nekik maguknak kell megoldani, természetesen a tapasztaltabb kollégákra támaszkodva. Mi tagadás, a nagy munkafluxus és az időkényszer miatt elég sok feszültség gyűlik fel az emberben. Ennek levezetésére kezdett el sportolni, karatézni, tavaly ősszel. A kitartó edzésnek meg is lett az eredménye: tavasszal a regionális bajnokságon két bronzérmet sikerült szereznie. GYNYP Novák László turbinagépész Sátoraljaújhelyről származik. Tanulmányait a szülővárosában végezte. Az általános iskola befejezését követően kitanulta az autószerelői szakmát, majd ugyanitt letette az érettségi vizsgát is. Az iskolák elvégzése után első munkahelye a Sátoraljaújhelyi Volán Vállalat volt, ahol autószerelőként kezdett dolgozni. Az atomerőmű - azaz az akkori Paksi Atomerőmű Vállalat - által kínált munkalehetőségről a felesége nagybátyja révén szerzett tudomást, aki ez idő tájt már itt dolgozott. Az ő javaslatára jelentkezett turbinagépésznek. Miután felvételt nyert, 1984 augusztusában költözött le Paksra feleségével és egyéves kislányával. A betanulás időszakában a 2. blokkra, majd a turbinagépészi tanfolyam elvégzése után az akkor éppen üzembe helyezés alatt álló 3. blokkra került. Ezt követően a 4. blokkra helyezték, amelynek szintén részt vett az üzembe helyezésében. A későbbiekben elvégezte a turbinaoperátori tanfolyamot is, de határozottan vallja, hogy máig közelebb áll hozzá a területen végzett munka, mint a turbinaoperátori feladatkör. Jelenleg a 4. blokk „D” műszakjának turbinagépészeként dolgozik. Feladatai közé tartozik normál üzem közben a technológia ellenőrzése és a szükség szerinti beavatkozások: ciklikus programok lefolytatása (például tolózárjáratások, működtetési próbák, tömörségellenőrzés), technológiai paraméterek (nyomás, hőmérséklet, szint) ellenőrzése, eltérés esetén beavatkozás; karbantartási időszakban: a karbantartók üzemviteli részről történő kiszolgálása (például technológiai berendezések előkészítése javításra, nyomáspróbákon való részvétel). László a feladataik szempontjából akkor tartja sikeresnek az adott évet, ha az év során egyszer sem történik üzemzavari működés. Munkája elismeréseként 2005. május 1-jén az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője díjjal tüntették ki. A műszakos munkarenddel kapcsolatban Lászlónak az a véleménye, hogy azt nem lehet megszokni, hiszen - mint mondja - a rendszertelenség, az átállások megviselik a szervezetet, mind fizikailag, mind mentálisan. Még akkor is - teszi hozzá -, ha a műszakbeosztásban azért érvényesül némi rendszeresség. Szerencsére a családja nagyon rugalmasan kezeli a műszakozásból fakadó extra körülményeket. Az ünnepnapokat például akkor tartják meg, amikor a műszakbeosztás engedi, vagyis náluk az ünnepnapok mindig szabad-, illetve pihenőnapra „esnek”. A munkatársakkal is igyekeznek egymás helyzetén könnyíteni. Szavai sze- I rint természetes, hogy a kollégákkal odafigyelnek egymásra, és indokolt esetben műszakcserével próbálnak segíteni annak, akinek éppen erre van szüksége. László régi hobbija a foci, de egészségügyi okok miatt jelenleg nem tud játszani. Ezért nézőként kapcsolódik be a mécsesekbe, előszeretettel látogat ki például a sportrendezvényekre. A fennmaradó szabadidejében szívesen néz természetfilmeket sugárzó tv-csatornákat. Prancz Zoltán Bíró Lajos művezető Felsőnánán született, s ebből a Tolna megyei kisfaluból az általános iskola után Budapestre került az Üteg utcai Villamosenergia-ipari Szakközépiskolába. Itt I_____________ minden évfolyamban az „E” osztályba kerültek, akik atomerőműves tagozaton szerettek volna továbbtanulni. A nyári termelési gyakorlatot Pakson töltötte, az 1. blokk kábelezési munkálataiban vett részt. Már akkor megtetszett neki az erőmű, s ezek után egyenes út vezetett Paksra. 1984 augusztusában, az iskola befejezése után került a vállalathoz, a villamos üzemviteli osztályra. Kezdetben mint villanyszerelő, aztán később elektrikusi munkakörben dolgozott. A technikusi végzettséget csak két év szakmai gyakorlat birtokában kaphatta meg. A szükséges idő elteltével jelentkezett újra Budapestre, s a munka mellett folytatta tanulmányait, így megszerezve a villamosenergia-ipari technikusi minősítést. 1993-ban sikeres hatósági vizsgát tett miután vezető elektrikusi beosztásba került. Először a „C” műszakban volt, majd átkerült a „B”-be, ahol 1987 óta dolgozik, 1993-2008 között a 3. blokki vezénylőben vezető eletrikusként, 2008-tól pedig a kettes kiépítésen művezetőként. Ez utóbbi beosztásba korábbi művezetője nyugdíjba vonulása és a művezetői hatósági vizsga letétele után nevezték ki. Jelenleg a 3. és 4. blokki „B” műszak villamos művezetője, ennek a két blokknak a villamos üzemviteli feladatait fogja össze, az üzemvitel folyamatos kiszolgálása és egyéb operatív műveletek koordinálása, végrehajtása mellett a közvetlen irányítása alá tartozó hat kolléga személy- és munkaügyeit intézi és tartja osztályával a kapcsolatot. Ebben a jó szakmai közösségben szeretne továbbra is dolgozni és majd, annak idején, innét nyugdíjba menni. A munkaköri feladatokon kívül a műszakos szakszervezet keretein belül is teszi a dolgát és megpróbálja a kollégák érdekeit képviselni. A MÉSZ-nek egyik kiöltője és alapító tagja is egyben. Jelenleg a felügyelő bizottság tagja, korábban küldött volt. Az általa végzett munka elismeréseképpen a korábban létező Biztonságos üzemeltetésért járó díjat több ízben is megkapta, majd a Kiváló üzemeletető díjat is átvehette 2005-ben, amelyre nagyon büszke. Kezdetektől műszakozik, immáron huszonhét éve. Eddig különösebben nem érezte, hogy számára ez fizikailag megterhelő lenne. Úgy véli, hogy ameddig egyedülálló valaki, addig még előnyösebb is a műszakozás, mert sok mindent el lehet olyankor intézni, amit mások nem tudnak, hiszen nemcsak hétvégére, hanem hétköznapra is esik több szabadnap is. A hátránya abból a szempontból nézve jelentkezik, hogy néha több ünnepet töltenek együtt a kollégákkal az erőműben a műszakbeosztás miatt, mint a családdal. Családosként talán emiatt nehezebb az egész. Nem egyszerű megoldani, de szerencsésnek vallja magát, mert a felesége segít a családi élet koordinálásában. Szerinte csak úgy lehet hosszú távon csinálni, ha olyan a háttér, hogy ezt megértik és alkalmazkodnak hozzá. Persze a szabadidejében ő is megpróbál a gyerekekkel annyi időt eltölteni, amennyit csak lehet. Felesége is itt dolgozik az erőműben, már 1984 óta. Három gyermekük van, Vanda lányuk már dolgozik, a fiúk pedig még általános iskolások. A nagyobbik, Kristóf, 13 éves, ő a Tűzvirág Táncegyüttes tagja, a kisebbik, Nimród, 8 éves, ő pedig a PSE utánpótláscsapatában focizik. Hobbija a kertészkedés. Ezenkívül a motorozás érdekli. Egyelőre csak Magyarországon, s ha majd a gyermekei nagyobbak lesznek, azt tervezi, hogy határon túli, elsősorban erdélyi túrákat szervez és közösen kirándulnak a családdal. GYNYP
