Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-05-01 / 5. szám

2011. május 11 4É&. mym paksi atomerőmű Fogasléckardosság-mérő berendezés Az MNT elnöksége közgyűlést előkészítő ülést tartott A szabályozó és biztonságvédelmi (szbv) eszközök a paksi atomerőmű biztonsági rendszerének szerves részét képezik. A karbantartási műveletek ennek a bizton­sági rendszernek állandó és megbízható fenntartását szolgálják. Az Atomtörvény­ben (1996,2000) is rögzített biztonságvé­delmi előírások minél tökéletesebb be­tartásában az üzemfenntartási és kar­bantartási műveletek fontos szerepet ját­szanak. A karbantartási feladatok teljesítésé­nek két oldala van, egyrészt a reaktorbe­li részegységek folyamatos felügyelete és üzembiztonságának megőrzése, de leg­alább olyan fontos a karbantartásban részt vevő szakemberek figyelmének, ké­szenlétének folyamatos fenntartása, és az eszközök, berendezések szabványban előírt állapotának állandó felügyelete és ellenőrzése, amely rendkívül komoly ki­hívás. Az erre szolgáló eszközöket, be­rendezéseket folyamatosan tökéletesíte­ni és fejleszteni szükséges. A következőkben az ellenőrző eszkö­zök egyikét, egy új fejlesztésű berende­zést említünk meg: a reaktorokban a neu­tronfluxus szabályozását végző, neutron­elnyelő rudakat mozgató fogazott rudak egyenességét (kardosságát) vizsgáló be­rendezést. A neutronfluxust szabályozó rudakat beállító fogazott rudak hossza 3200 mm, átmérője D=50 mm, kis hőtágulású ötvö­zött acélból készülnek. A rúd egyenessé­ge különlegesen kritikus a neutronflu­­xus-szabályozási művelet biztonsága szempontjából, ezért a fogazott rudakat időszakonként karbantartják, és egy el­lenőrzési protokoll szerint a rúd kardos­ságát meg kell mérni. Az elméleti közép­vonaltól megengedett eltérés (kardosság) mértéke a teljes hosszon mindössze 0,5 mm lehet, ennek ellenőrzése egy speciá­lis kardosságmérő berendezés kifejlesz­tését igényelte, amely a fogazott rudat an­nak teljes hosszában két síkban (később tetszőleges számú további síkokban) megméri, és kellő biztonsággal kimutat­ja az elméleti középvonaltól a megenge­dettnél nagyobb eltérést. A feladat elvég­zésére a paksi atomerőmű egy olyan kar­dosságmérő berendezést fejlesztetett ki és gyártatott le két példányban, amely nagyfelbontású kamera és nagy fényere­jű megvilágító elemek alkalmazásával a fogazott rudat annak teljes hosszában vé­gigméri, és egy fixen felszerelt referen­ciaélhez képest kiszámítja a rúd közép­vonalának eltérését. A kamera és a megvilágító egység egy 600 mm hosszú vízszintes hordozókarra van felszerelve, amelyet egy precíziós li­neáris egység (Rollon gyártmányú A55- 3070 típus) mozgat 100 mm/sec sebes­séggel egy 3,6 m magas 80-as zárt szel­vényből álló tartóoszlopon. Haladás köz­ben készülnek a mérőkamera felvételei - összesen 77 darab. A felvételek során a kamera optikája a mérendő rúd középvo­nalára fókuszál. A lineáris egységet egy léptetőmotorral hajtjuk, amellyel beállít­ható a hordozókar sebessége, a léptetőim­pulzusok számával pontosan meghatá­rozható a kar pillanatnyi magassági po­zíciója, továbbá a pálya végein pontos, gyors megállást tesz lehetővé. A munka­darab új mérési pozícióba történő forga­tását egy fogazott szíjjal felszerelt máso­dik léptetőmotor végzi fogaskerék-áttéte­len keresztül. A kamerák mindkét irány­ban, felfelé és lefelé haladva is mérnek a gazdaságos időkihasználás érdekében. Az optimális rezgésmentes vezetés ér­dekében a kamerát és a megvilágító egy­séget hordozó karon lévő támasztógörgő egy merev profilra támaszkodva halad végig. A kamera felbontóképessége úgy van beállítva, hogy egy vízszintes vonalon egy 80 mm-es szakaszt lát. A kamera felbontása 1280 pixel, így 1 pixel 0,0625 mm-nek felel meg, azaz 1 mm-t 16 pixel ábrázol, az optikai felbontás a mérés so­rán 62.5 pm, ami a megengedett elté­résnek a nyolcada, így az eltérési hiba és annak helye nagy pontossággal ki­mutatható. A kamera által felvett képek egy szá­mítógépbe jutnak, ahol a kiértékelés történik. Élkereső programok (fekete-fehér át­menetek keresése) mérik folyamatosan a képen a referenciáéi és a fogasrúd távol­ságát. Tekintve, hogy a referenciáéi hosz- | szú és nem végtelenül merev, ezért bizo­nyos időközönként kalibrációra van szükség. A kalibrálás alkalmával a méré­si pontokon eltároljuk a referencia elté­rését az ideálistól, és ezzel korrigáljuk a mérést. A mérés eredménye és a számí­tott eltérés a felvétel során folyamatosan megjelenik a számítógép képernyőjén és egyúttal láthatjuk az aktuális képet is. A mérési ciklus végén jegyzőkönyv készül. Mód van minden egyes rúd azonosítójá­nak rögzítésére a mérés indítása előtt. A berendezés a következő üzemmó­dokban működik: mérés, kalibrálás, for­gatás, tesztelés. A padlózattól származó rezgéseket ál- j lítható magasságú gumírozott géplábak csillapítják. A vízszintezés a csavaros géplábak beállításával történik. Oláh József A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) 2011. április 21-én tartotta soron követke­ző elnökségi ülését az MTA KFKI Cam­­pusában Budapesten. Az ülésen a fő napirendi pont az MNT 2010. évi közhasznúsági jelentésének és éves beszámolójának áttekintése volt, amelyekről Holló Előd elnök adott tájé­koztatást. A dokumentu­mok szerint tavaly az MNT tevékenysége, gaz­dálkodása megfelelő, pénzügyi helyzete ki­egyensúlyozott volt. Az összefoglalók szerint a szakcsoportok is aktív, tartalmas programokat valósítottak meg. A jelentést és a beszámolót az elnökség a felmerült kérdések megvitatása után elfogadta. A közhasznúsági jelentést és a 2011. évi költségvetést az MNT éves beszámo­ló közgyűlésének kell jóváhagyni, mely­re 2011. május 19-én 13.45-kor a Pöyry- Erőterv Zrt. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. szám alatti székházának tanácster­mében kerül sor. Az MNT megalakulásá-A Neumann János Számítógép-tudomá­nyi Társaság (njszt) újjáalakult orvos­biológiai szakosztálya a Budapesti Mű­szaki Egyetem Informatikai Intézetének épületében tartotta meg első ülését, ahol dr. Surján György, az Egészségügyi Stra­tégiai Kutatóintézet (ESKI) megbízott fő­igazgatója ismertette az Amsterdami Egyetemen megvédett doktori értekezé­sét Orvosi kódrendszerek kultúrtörté­neti kontextusban címmel. Ez ugye nem érint bennünket közvet­lenül, hacsak ki nem dőlünk a sorból - de a karbantartás is egyfajta orvoslás. A meghibásodások, javítások kódolt táro­lása, feldolgozása, valamint az eddig szövegesen tárolt adatokból algoritmu­sokkal kinyerhető adattartalom elemzé­se már gazdaságilag is jelentős eredmé­nyeket hozhat. Használnak ilyen kód­rendszert az erőműben is, melyet átvett a PassPort is, de nem elegendően rész­letes, nincs visszacsatolva a statisztikai elemzése a karbantartás-tervezéshez. nak 20. évfordulója alkalmából a közgyű­lésen dr. Szatmáry Zoltán, az MNT első elnöke tart visszaemlékező előadást. Ezért különösen várják más szenior ta­gok, kollégák megjelenését, akik saját él­ményekkel tudnák még érdekesebbé ten­ni a rendezvényt. A közgyűlés állófoga­dással fejeződik be. Az elnökségi ülés egyik fontos szakmai témája volt a nukleáris szaktábor szervezése. A tábor a fizi­ka, a nukleáris energia iránt érdeklődő középis­kolások részére 2011. jú­lius 4-7. között kerül meg­rendezésre Gödön. A szaktábor szervező­je a tanári szakcsoport, kiemelten Mester András. A hagyományoknak megfelelően a szervezők több elismert nukleáris szak­embert kívánnak meghívni előadást tar­tani, a fiatalokat tájékoztatni. Elhangzott, hogy választások után az MNT tanári szakcsoport elnöke Újvári Sándor, az év elején megalakult szenior szakcsoporté pedig Faragó Péter lett. Hadnagy A más tudományágban alkalmazott módszerek, azok buktatói tanulságo­sak lehetnek számunkra is. Figyelem­re méltó, hogy a rendszerezések, kódo­lások milyen régi eredetűek, azok kor­szakonként hogyan változtak. Vannak nyelvspecifikus kódgyűjtemények, de annál általánosabbra kellene töreked­ni. A németeknek bizonyosan van er­re szabványuk is, mert volt a kezem­ben. Greifswaldban is voltak ilyen kó­dolási törekvések egy doktori érteke­zés kapcsán. A kutatások szerint az egyes nyelvi meghatározások körülbelül 150 év alatt érthetetlenné válnak - Shakespeare mű­veihez az angolok is szótárt használnak. Áthidalnák a nyelvi problémákat a pik­­togramok. Pályázat formájában keres­nek megoldást olyan jel vagy jelsorozat készítésére, mely 40 000 év múlva is egyértelműen azt jelenti a nukleáris hulladéktárolónál, hogy „veszélyes hul­ladék, ne bolygassák!” gyulai Egy géniusz ifjúkora Emlékezés a Neumann János emlékkiállítás kapcsán Az orvosbiológiai szakosztály első tudományos ülése Az „Egy géniusz ifjúkora” címmel jött létre a Neumann János emlékki­állítás a Magyar Műszaki és Közle­kedési Múzeum és a Neumann Já­nos Számítógép-tudományi Társa­ság közös szervezésében. A megnyi­tót 2011. április 29-én tartották. Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 62. számú sarokházban. Édesapja, dr. Neumann Miksa (1870-1929) pécsi ügy­véd volt, majd egy budapesti bankhoz ke­rült, melynek később igazgatója lett. A je­lentős fejlődés finanszírozásáért kapta Fe­renc Józseftől 1913-ban a nemességet és a bárói rangot. Előnevük, a margittai, fele­ségére utal (Kann Margit), a pajzson a há­rom margaréta a három fiát (János, Mi­hály és Miklós) jelenti. Á család vagyoni megalapozása, anya­gi jóléte az anyai ág, Kann Jakab kereske­dő (1845-1928) érdeme. Négyjegyű szá­mokat osztott/szorzott - tárgyalás köz­ben már kiszámolta a hasznát. Talán tőle örökölhette fejszámoló képességét Neu­mann János. Legenda járt arról, hogy a ko­rai elektronikus számológépek számítá­sait ő maga ellenőrizte fejben, a gépeké­vel azonos sebességgel. A gyerekek már fiatalon németül és franciául tanultak nevelőnőiktől, ké­sőbb a latint és az ógörögöt is elsajátí­tották. Előfordult, hogy János és édes­apja ógörögül viccelődtek egymással. Neumann később is szívesen idézett görög klasszikusokat fejből. Neumann Jánost szülei beíratták a híres Fasori gimnáziumba. Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő (1963, fizikai) és Harsányi János (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanultak matematikát. Az akkor is már több mint 100 éves iskolának több tanára a Tudományos Akadémia tagja volt. Neumann János 1921-ben beiratkozott | a Budapesti Tudományegyetem matema­tika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habert­­nél kémiát, Albert Einsteinnél statiszti­kus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matemati­kából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. A kiállításon több személyes tárgy is sze­repel Selmeczi György látványtervező | gyűjteményéből (üvegablak, komód, kis J asztal, lovagló- és sétapálca), melyeket Neu- J mann Miklós itthon jártakor azonosított, j Házuknál mindennaposak voltak a [ vendégek - nemcsak tudósok, de művé­szek is, hazaiak és külföldiek egyaránt. A pesti lakásból, ahol az akkori szokások szerint együtt lakott több generáció, nya­ranta sokat időztek a nagypapa svábhegyi nyaralójában is. Édesapja 1920-ban vett és alakíttatott át egy villát a család igénye­inek megfelelően (Budán az Eötvös út 13-15.) Mára szinte restaurálva újjáépí­tette új tulajdonosa, az Interimport D. Kft. A modern számítógép működési elve­it papírra vető Neumann János életének első szakaszát eleveníti fel a Magyar Mű­szaki és Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása. A kiállítás bemutatja Neu­mann családjának iparművészeti szép­ségű, eredeti tárgyait, a látogató megis­merheti azt a szellemi közeget, melyben a géniusz nevelkedett. A kiállítást kiegé­szítő életrajzi tablók szerzője az első ma­gyar számítógép egyik építője, Kovács Győző, ki életművéért most kapott Heve­si Endre-díjat. A kiállítás csak június kö­zepéig lesz látható. gyulai INuclearPlace Áremelkedés várható Németországban Németország azon tervei, hogy felgyorsít­ják az atomerőművek termelésből történő kivonását, akár az elektromos áram árá­nak 30 százalékos emelkedését is ered­ményezhetik - jelezte közleményében a BDI német ipari lobbi. A hirtelenjében le­állított nyolc reaktor tartós hiánya és a to­vábbi blokkok 2018-ig történő leállításá­nak terve akár 70 euró/MWh értékre is fellökheti az idei árakat - áll a iobbicég ál­tal a honlapján közölt tanulmányban. Az ország Európa legna­gyobb gazdaságával bír, és a legnagyobb energia­felhasználás is jellemzi, mégis az atomenergia ki­vonását fontolgatja a ja­pán reaktorokat ért rob­banásokkal kapcsolatban felmerülő biztonsági megfontolásoktól fűtve. A magasabb vil­­lamosenergia-árak fenyegetik a vegyipa­ri és a fémipari cégeket, az erőműveket üzemeltetők elveszíthetik telephelyeiket, amelyek ráadásul jövedelmezőbbek is a fosszüis tüzelőanyagú erőműveknél - áll a második legnagyobb energiaszolgáltató, az RWE AG nyilatkozatában. A kiszállás mintegy 33 milliárd eurós járulékos költséget generálna 2020-ig, amiből az ipari és az egyéb fogyasztók körülbelül 24 milliárdot fizetnének meg. A szolgáltatóknak drágább energiaterme­lésre kellene átállniuk, megnőne a keres­let a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek iránt - állítja mindezeket a BDI nyilatko­zata. Ez az érték akár 51 milliárdra is emelkedhet, ha elapadnak a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia­hálózat fejlesztésére fordítható fejleszté­sek. Angela Merkel kancellár április 15-én azt jelentette be, hogy júniusban terveket fog benyújtani kormány felé a megújulok teljesítményének növelésére, új hálózatok építésére és a nukleáris energia fokozatos kivonására - azonban nem határozta meg az atomenergia leépítésének dátumát A lobbicég tanulmánya azt feltételezi, hogy Németország nuk­leáris kapacitása 50 szá­zalékkal való csökkenté­sének ellensúlyozására rövid távú importszerző­désekkel lehet csak vála­szolni, illetve a maradék szükségletet szén- és földgáztüzelésű erőmű­vekkel kell majd előállítani. Ez 2018-ig megemelné a német ipar C02-kibocsá­­tásának értékét körülbelül 282 millió ton­nára, ami 28 százalékkal több a kormány által tervezett értéknél. (Emlékezzünk ar­ra, hogy 2010. szeptember 6-án jelent meg hivatalos közlemény egy fontos döntés­ről. A német atomerőművek üzemidejét koruktól függően különböző mértékben, de átlagosan 12 évvel hosszabbítják meg - jelentette be Norbert Röttgen német kör­nyezetvédelmi miniszter a kormány ma­ratoni, fél napon át tartó ülése után. A leg­idősebb reaktor üzemidejét nyolc, a legfi­­atalabbét 14 évvel hosszabbítják meg. (Forrás: INuclearPalce, 2011. április) Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents