Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

2011. április 9 mym paksi atomerőmű-ADÉSZ-képzés Az Atomerőműben Dolgozók Érdek­­védelmi Szervezete (ADÉSZ) képzési programot szervezett tisztségviselői számára 2011. február 14-16. között a PA Zrt. balatonfüredi Rekreációs Központjában. A programból az alábbiak szerint adunk ízelítőt: RIGER FERENC, az ADÉSZ elnöke, az Üze­mi Tanács (ÜT) tagja be­számolt az ÜT 2010. év­ben végzett munkájáról, 2011. évi feladatairól, terveiről. Az ÜT együtt­döntési, véleményezési és információhoz való jogosultságai alapján az elmúlt évben sikerrel járt el többek között egyes eladásra szánt vál­lalati ingatlanok megtartása érdeké­ben, a munkahelyi étkeztetés, utazta­tás ügyében, valamint a vbkj-tárgyalá­­sokon. Az idei év legfontosabb feladatai közé tartozik a mandátum lejárta miatt a PA Zrt. FB munkavállalói tagságára való jelölt állítása, továbbá a bértár­gyalások megkezdése. Riger Ferenc ed­digi tapasztalatait értékelve elismerés­sel nyilatkozott tagtársairól, kiemelve az ÜT elnökének személyét, aki kiváló­an hangolja össze a csapat munkáját. LEIMSZIEDER JÁNOS MVB-képviselő a Mun­kavédelmi Bizottság mű­ködését, 2010. évi tevé­kenységét és a 2011. évi fő célkitűzéseit ismer­tette. Elmondása alapján a korábbi évekhez ha­sonlóan jó a bizottság és a munkáltató közötti együttműködés. A PA Zrt.-nél ja­vult a területi rend, az egyéni védőesz­közök használata, az általános munka­­biztonság. A beszállítók, a „külsős” munkavállalók munkavédelmi ellenőr­zését azonban 2011-ben erősíteni kell. A foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat 2011-től Frits Adrienn személyében munkahigiénikust alkalmaz. Az erőmű 23 korszerű defibrillátort vásárolt. Be­vezették az időszakos orvosi vizsgála­tok alkalmával a Vicardio vizsgálatot, mely a szív általános állapotáról és stressz általi terheléséről ad képet. 2011-ben is megrendezik az „Együtt az egészségért és munkabiztonságért” cí­mű munkavédelmi napot. Kérik a mun­kavállalókat, használják a bejelentő rendszert, ha az egészséget és munka­­biztonságot veszélyeztető rendellenes­séget tapasztalnak. NÉBER TIBOR, az ADÉSZ ügyvezető alelnöke átte­kintette a 2010. év leg­fontosabb eseményeit, eredményeit és ismer­tette a 2011. évi felada­tokat. Tájékoztatást adott a márciusi ADÉSZ- részközgyűlés napirendjén szereplő 2010. évi pénzügyi terv teljesüléséről és a 2011. évi költségvetésről, valamint új tag, új küldött megválasztásáról. A továbbiakban ismertette, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél felügyelőbizottsá­gi tag választására kerül sor. MIGÁCS TIBOR, a LIGA szakértői osztályának vezetője előadásában át­fogó képet nyújtott a LI­GA Szakszervezetek 2011. évi terveiről, lehe­tőségeiről. Hangsúlyoz­ta, hogy a LIGA konfö­derációnak pártállástól függetlenül kontrollszerepet kell betöltenie a tag­­szervezetei között, el kell kerülnie a tár­sadalmi megosztottságot, szigorúan a tényadatokra támaszkodó döntéseket kell hoznia. Ahhoz, hogy a munkavál­lalók nagy többsége érdekeinek védel mében eredményeket lehessen elérni, egységes állásfoglalásokat kell kialakí­tani. A LIGA kész a reform reformjára: a munkavállalókat érintő intézkedések teljes rendszerének felülvizsgálatára, szakmai alapon nyugvó változtatások kidolgozására. dr. SZILÁGYI JÓZSEF, az EVDSZ elnök­­helyettese két fő témakörben tartott előadást. Elsőként a Villamosenergia­ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (VÁPB) bértárgyalásainak menetéről, a létrejött megállapo­dásról, majd az EVDSZ 2011. évi célkitűzései­ről, programjáról adott tájékoztatást. Az ága­zati megállapodás fon­tos meghatározásai: a keresetszínvonal-növe­kedés mértéke 4 százalék, megőrzés­re kerül a munkavállalók 2010. évi keresetének reálértéke. Csoport-, il­letve helyi szinten a várható infláció mértékének és kezelési módjának rögzítése. A teljes munkaidős statisz­tikai állományra vonatkozó bérmini­mumok. A jóléti és szociális juttatá­sok egy főre jutó összegének az inf­lációval megegyező emelkedése. A munkahelyek megőrzésének elsődle­gessége, a foglalkoztatásbiztonság és szakmai színvonal növekedésének ki­emelt kezelése. Ágazati bértarifa lét­rehozása 2011. év végéig. Az EVDSZ elsődleges célja 2011-ben az eddigi vívmányok megőrzése, az EVDSZ-en belüli és kívüli együttműködés erősí­tése, kiemelt kérdések megoldása, mint például az ágazati bértarifa lét­rehozása, a sztrájkjoggal kapcsolatos jogszabályi környezet tisztázása. Eu­rópai szintű projekt az üzemi taná­csok működésének javítását célzó vizsgálat. Az EVDSZ e témában meg­nyert egy pályázatot. 2011-ben is megrendezésre kerül az országos EVDSZ-sporttalálkozó, az ifjúsági sportnap és a focikupa. VOKONY JÁNOS, a VIT NYP IT elnöke a Villa­­mosenergia-ipari Társa­ságok Nyugdíjpénztára önkéntes és magánága­zatának helyzetéről tar­tott előadást. A magán­nyugdíjpénztárakra vo­natkozó kormányzati intézkedés kiha­tása következtében a VIT Nyugdíj­­pénztár magánágazatának tagsága az eredeti 8700 főről 862 főre csökkent. Megalapozott terveik szerint azonban az előírások szerinti határidőn belül más magánnyugdíjpénztárakkal egye­sülve, ez év nyarára legalább 4000 fős taglétszámot szeretnének elérni. A to­vábbi működés biztosításához szüksé­ges taglétszám 2000 fő. Részletes táb­lázatokkal, diagramokkal szemléltette az egyes ágazatokban a portfoliók ed­digi hozamainak alakulását. Az ön­kéntes ágazatban a gazdasági válság hatására az ingatlanbefektetések (vé­leményük szerint indokolatlan mérté­kű) leértékelése az elmúlt évben ki­sebb hozamesést okozott. BOGNÁR PÉTER, a PA Zrt. humán igazgatója ered­ményesnek értékelte a tár­saság és az érdekvédelmi szervezetek 2010. évi munkakapcsolatát. Kie­melte, hogy mindvégig a tárgyalóasztal mellett si­került az álláspontokat egyeztetni. Felso­rolta az együttműködés alapján 2010-ben megvalósult megállapodásokat, intézkedé­seket. Kitért a különadóra vonatkozó tör­vény miatt hátrányosan érintett munka­­vállalók helyzetére is, akik jogorvoslati igé­nyük benyújtásához igénybe vehetik dr. Wartig László ügyvéd úr segítségét. Emlí­tést tett a dr. Kiss Mihály úr által elkészí­tett törvénymódosítás tervezetéről is. A ha­tékony együttműködés érdekében fontos a továbbiakban is az érdekvédelmi szerve­zetek és a munkáltató közötti kéthetenkénti egyeztető megbeszélések megtartása. Ér­tékelte a 2010. évben elért üzemelési ered­ményeket, amelyek az erőmű eddigi élet­ében a legkiemelkedőbbek voltak. Ismer­tette a társaság 2011. évi célkitűzéseit, ter­veit, melyeket az MVM csoportszintű stra­tégiájához és a tulajdonosi elvárásokhoz igazodva határoztak meg. Kiemelte a biz­tonságos üzemeltetés melletti költséghaté­kony gazdálkodás, az üzemidő-hosszabbí­tás, a bővítés-előkészítés fontosságát, a cé­lok elérése érdekében a jól kidolgozott hu­mánstratégia megvalósítását, melynek ré­sze például a szakképzett utánpótlás biz­tosítása, a munkakörelemzés- és értékelés alapján az igazságos bérelosztás megvaló­sítása, a tudásmenedzsment A foglalko­zás-egészségügyi központ ez évtől kardio­lógiai vizsgálatra is lehetőséget nyújt Javí­tani kívánják a szekszárdi kórházzal kötött szerződési feltételeket. Sikerült növelni ez évben a lakáscélú támogatás keretössze­gét. Végül válaszolt a munkavállalók gond­jaival kapcsolatban feltett kérdésekre, ész­revételekre. Egyebek között felmerült egy, a mun­kaidő elszámolásával kapcsolatos kér­dés, amelyre válaszként elhangzott, hogy ennek pontosítása leírásra kerül a vonatkozó belső szabályozásban. Ké­résként fogalmazódott meg, hogy a fi­zikai munkavállalók is hozzáférhesse­nek a belső számítógépes hálózaton (intranetén) megjelenő információk­hoz, például a műhelyekbe kihelyezhe­tő egy-egy közös használatú számító­gép révén. A humán igazgató válaszá­ban közölte, hogy utánajár a lehetőség­nek, és tájékoztatást ad az eredményről. Szalai Zsófia Közhasznúsági jelentes Beszámoló a Műszakosokért Alapítvány 2010. évi működéséről: A Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szer­vezete szociális és rehabilitációs célú ala­pítványt hozott létre 2004-ben a három műszakos munkavállalók és családtagja­inak megsegítésére. Az alapítvány 2010- ben az Alapszabályzatban meghatározott célok szerint, a rászoruló munkavállalók megsegítése érdekében működött. Az alapítvány nyitópénzeszköze 2010. évben 3 556 517 forint volt. Az alapítvány ebben az évben 1 száza­lékos támogatást kapott, melynek összege 1 549 276 forint volt, továbbá a PA Zrt. ré­széről tartós adományozásból 5 000 000 forinttal gazdálkodott. A folyószámla ka­mata 7 327 forint. Az előző évekhez ha­sonlóan az alapítvány ez évben is csak pénzbeni támogatás formájában nyújtott segítséget a rászorulóknak. Az alapítvány által nyújtott támogatás bruttó összege: 2 770 905 forint volt, a levo­nások után 2620 019 forintot kaptak kézhez az érintettek. 2010. évben az alapítvány az szja, eho, banki költség, könyvvezetési díj stb. címén 387 941 forint költséget fizetett ki. Az alapítvány kuratóriuma ebben az évben is díjazás nélkül látta el a feladatát, így ez nem jelentett külön költséget. Az alapítvány összes kiadása 2010-ben 3 007 960 forintot tett ki. A 2010. évi pénzmaradványok össze­ge: 7 105 160 forint. Az előző évhez viszonyítva a támoga­tások összege és a támogatásban része­sülők száma csökkenést mutat. A változás a következő: a támogatás összege 5 százalékkal csökkent, a támo­gatásban részesülők száma pedig 15 szá­zalékkal. Megváltozott a különböző támo­gatási formában részesülők létszámának belső aránya. Többek között jelentősen nö­vekedtek a betegségi, műtéti és temetési támogatások, ezzel szemben a rendkívüli és a születési támogatás csökkent. Az alapítvány minden nehézség és probléma ellenére célkitűzéseinek megfelelően eredményesen működött, a rászoruló munkavállalók érdekeit szolgálva. Paks, 2011. február 14. Berkes Sándor kuratóriumi elnök A Padosz választásáról a nyugdíjastagozat szemszögéből Könyvajánló: Sugárvédelem A választási ütemtervnek megfelelően 2011. február 16-17-18-án került sor a Padosz elnökének és elnökhelyetteseinek újabb négy évre történő megválasztására. A választás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében egy összehangolt szervező­­munkára volt szükség, melyben a Padosz nyugdíjastagozata a feladat komolyságá­hoz illően vállalt szerepet. Majoros János tagozatvezető a főbizalmi tisztséggel egyenértékű jogosítványokkal rendelke­zik, s él is mindazokkal az érdekképvise­leti és érdekérvényesítő jogokkal, me­lyekre ezáltal nyert felhatalmazást. A nyugdíjastagozat közel 370 főt számlál, a tagok 16 különböző településen élnek a megyében és a megye határain túl. A ta­gozatvezető és helyettese, Vida György jó helyzetfelismerésének köszönhetően a nyugdíjas szakszervezeti tagok összetar­tására és mozgósítására egy összekötő há­lózatot alakítottak ki, amelynek működő­­képességét munkájuk eredményessége igazol. Február 16-án és 17-én a tagozat ve­zetője egy fő nyugdíjas társával közel 50 főt keresett fel lakhelyén mozgóurnával, hogy szavazatukat leadhassák. A február 18-án megtartott közgyűlést követően a szavazatszámláló bizottság 72 százalékos szavazási eredményt hirdethetett ki, amely a kiváló szervezést minősíti. Ez a munka nem jelentett különösebb erőfe­szítést, hiszen a párbeszéd, a kommuni­káció és a munkakapcsolat a tagozaton be­lül közvetlenül, illetve a tagozat vezetőin keresztül a Padosz tisztségviselőivel köz­vetetten is rugalmas és őszinte bizalmon alapul. Majoros János hangsúlyozta, hogy a választás lebonyolításában való közre­működést önként vállalták, melynek üze­netértéke: köszönik a Padosz vezetőinek a nyugdíjasok felé irányuló odafigyelést, tö­rődést, valamint a rászorulók esetében a humánus eljárást és empátiát. Az elkövet­kezendő négyéves időszakra vonatkozóan a nyugdíjastagozat a „zászlóshajóban” együtt evezve továbbra is együttműködé­séről biztosította a Padosz vezetőit. Kzné Az ELTE Eötvös Kiadó és a Somos Környezet­­védelmi Kft. gondozásában megjelent Sugár­­védelem című kiadvány aktualitását a japán Fukushima-1. atomerőműben - a március 11-i földrengést követő szökőár miatt - történt sajnálatos események kommunikációs hibái és az idehaza is terjedő tévhitek adják. A Fehér István és Deme Sándor által szerkesztett könyv áttekintést ad az ionizáló sugárzások elleni védelem legfontosabb elméleti kérdéseiről, gyakorlati módszereiről és eredményeiről. A tudományszak fejlődésének ismertetése után tárgyalja a sugárvédelem dozimetriai alapjait, az ionizáló sugárzás emberre gyakorolt károsító hatását, a külső és belső sugárterhelés mecha­nizmusát, illetve azellenükvaló védekezés mód­szereit. Külön fejezetek foglalkoznak a sugár­­védelmi szabályozással, a radioaktív anyagok biztonsági kérdéseivel és szállításuk szabályo­zásával, továbbá a radioaktívhulladék-kezelés és -elhelyezés kérdéseivel. A sugárvédelmi ellenőrzési módszereket feldolgozó fejezetek mellett a sugárvédelmi metrológiai követel­ményeket bemutató rész is kimerítő ismeret­anyagot nyújt az olvasónak. A lakosság különböző forrásokból származó sugárterhelése és a nukleárisbaleset-elháritás kérdései zárják az általános ismeretek anyagát. Az utolsó fejezet, az előzőekben leírtak alkalmazási példá­jaként, áttekinti a paksi atomerőmű sugár­­védelmi rendszerét is. Az ajánlott könyv a PAZrt. műszaki könyvtárából kölcsönözhető. Sipos László SUGÁRVÉDELEM A háttérben dolgozunk a munkavállalókért A jóléti osztály ellátási csoportja igen szerteágazó tevékenységet vé­gez, mégpedig úgy, hogy magukat nem helyezik a középpontba, ha­nem a háttérbe húzódva teszik a dolgukat. A jóléti osztály vezetőjét, dr. AngyalnéKiss Bernadettet arra kértük, mutassa be az irányítása alá tartozó ellátási csoportot, an­nak széles körű munkáját. Általában a legelső gondolat, amely a jóléti osztály kapcsán az olvasónak eszébe jut, az a vbkj (választható bé­ren kívüli juttatás), illetve az üdülte­tési rendszer működtetése. Az elmúlt években a karácsonyi ünnepek körüli időszak egyik leg­népszerűbb, a munkavállalókat leg­inkább foglalkoztató témája a követ­kező évi választható béren kívüli jut­tatási rendszerből igényelhető jutta­tások köre, az egyéni vbkj-keret ösz­­szege, a juttatások kafetériaszorzója vagy az üdülésre történő jelentkezés, foglalás. A jóléti osztály szervezetében a ha­gyományos béren kívüli juttatások elemeivel az ellátási csoport foglalko­zik. A csoport tevékenységi körébe tartozó feladatokra jellemző, hogy ezek többsége általában a régmúltra visszatekintő, a Kollektív Szerződés­ben szabályozott béren kívüli juttatá­si formák. Ezek megléte már mind­annyiunk számára természetesnek hatnak, hiszen cégünk ezeket évek, esetleg évtizedek óta folyamatosan biztosítja. Az ötfős csoport feladata cégszin­ten a munkavállalók zavartalan mun­kavégzéséhez szükséges feltételek megteremtése. E filozófia mentén biz­tosítjuk a munkavállalók autóbusszal, illetve saját gépkocsival történő mun­kába járásának feltételeit, menetje­gyek, bérletek értékesítését, az áram­díjkedvezménnyel, a speciális büfé­ben történő étkezéssel, az ivóvíz-au­tomatákkal kapcsolatos ügyintézést. Kapcsolattartóként kezeljük az Erő­mű étteremben, valamint a területen található büfékben kínált ételekkel kapcsolatban beérkező panaszokat. Biztosítjuk a munkavállalók munka­ruhával, védőruhával történő ellátá­sát, továbbá a rendezvényhelyiségek igénybevételéhez, valamint a lakás­célú munkáltatói kölcsönhöz, illetve a szálláslakás-igényekhez kapcsolódó ügyintézést. A nyugdíjasok kapcso­lattartójaként az őket érintő ügyek­ben intézkedünk, tájékoztatást adunk. Közreműködünk az olyan ren­dezvények lebonyolításában, mint a majális, a nyugdíjas-búcsúztató és az év végi kulturális programok (például Eötvös-cirkusz). Gondnokoljuk a nőna­pi ajándékok átadását, koordináljuk az osztály kommunikációs tevékenységét, de a vbkj-nyilatkoztatás, valamint utal­ványosztás alkalmával gyakran együtt­működünk a vbkj-csoporttal is. Munkatársaink e sorokat olvasva láthatják: feladataink társaságunk működéséhez feltétlenül szüksége­sek. Kollégáink a háttérben dolgoz­nak, s céljuk minden esetben a mun­kavállalók segítése, a munkavégzé­sükhöz a béren kívüli juttatás jellegű feltételek biztosítása. Kzné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents