Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

10 2011. április Teljesítménynövelés szén-dioxiddal hajtott turbinákkal Az állami tulajdonban lévő amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kuta­tóinak állítása szerint jó úton halad­nak annak bizonyítására, hogy törté­nelmi jelentőségű lépés várható - új rendszerű turbinák alkalmazásával - az energiatermelés területén. A hő­energiából elektromosra történő át­alakítás során nagyjából 50 százalé­kos hatásfok-növekedést remélnek, ami nemcsak atomerőművek, hanem gázturbinás erőművek esetében is je­lentkezhet (40 százalék). A labor március 4-én kiadott közle­ménye szerint a kutatás során a szu­perkritikus állapotú szén-dioxiddal működtetett, Brayton-ciklusú turbi­nára koncentráltak, amelyet nagy számban alkalmazhatnának atom­erőművekben villamos áram terme­lésére, akár a jövőben üzembe lépő negyedik generációs reaktorok eseté­ben is. A végső cél a jelenlegi, Ranki­­ne-ciklusú gőzturbinák leváltása. Ezeknek alacsony a hatásfoka, na­gyobb hőmérsékleten hajlamosak a korrózióra, és harmincszor több he­lyet foglalnak el a terjedelmes turbi­nák és a nagy kondenzátorok miatt. A 20 megawattos Brayton-ciklusú egy­ség térfogata csak mintegy négy köb­méternyi. A George Braytonról elne­vezett körfolyamat eredetileg úgy va­lósult meg, hogy levegőt (gázt) zárt térben hevítettek, ahonnan aztán a gázt meghatározott irányban enged­ték ki (hasonló elven működnek a su­gárhajtóművek is). A berendezés leginkább egy su­gárhajtóműhöz hasonlít, ami forró „folyadékkal” üzemel. Nagyon jelen­tős ipari és tudományos érdeklődés van a szuperkritikus rendszer iránt, és az a villamosenergia-termelés minden területén alkalmazásba ve­hető - nyilatkozta Steve Wright, a cég vezető nukleáris kutatója. A rend­szer nagyon kompakt, ez alacsony beruházási költséget jelent. A labo­ratóriumnak két tesztköre van. Az első hurok állandóan üzemel, és kö­rülbelül 240 kilowatt teljesítményt produkál a tavaly márciusban meg­kezdett kísérletek óta. A második kör a kompresszió, a csapágyazás és a tömítés, valamint a súrlódás szokat­lan jelenségeinek a kritikus ponthoz közeli vizsgálatára szolgál. Ne feled­jük, hogy itt a szén-dioxid sűrűsége a folyadékokéhoz hasonló, de egyút­tal a gáz számos tulajdonságát is mu­tatja. A jelenlegi tervek szerint a la­bor folytathatja kutatásait és mű­ködtetheti az energiatermelő hurkot. Az eredmények majd minősítik a koncepció életképességét, kompakt­­ságát és hatékonyságát, valamint adatokat nyerhetnek a nagyobb mé­retben történő megvalósításhoz is. Egy másik versenyképes techno­lógia lehet a héliummal működő rendszer, amelynek tervezett üzemi hőmérséklete 925 °C, a hatásfok 43 és 46 százalék között várható. A két gáz használatára vonatkozó ötlet nem új, de komoly anyagválasztási és anyagvizsgálati kérdések terhelik a technológiát. Ezek leginkább a használandó üzemanyag típusára és tokozására, valamint a hőcserélőkre és a végponti visszahűtőkre vonat­koznak. (A paksi blokkok hatásfoka 34 százalék feletti. Jelenleg Nagy-Bri­­tanniában üzemelnek - és korábban máshol is üzemeltek - gázhűtésű blokkok, tehát van tapasztalat az üzemanyagra vonatkozóan. Azonban ezeknél a felmelegített gáz nem a tur­binákra, hanem a bojlereknek neve­zett gőzfejlesztőkre kerül. A jövőnek szánt, úgynevezett negyedik generá­ciós reaktorok között kettő is van, amelyhez gázhajtású turbina tarto­zik. Mindkettő gyorsreaktor, egyikük zónájában közvetlenül melegszik fel a hélium, a másiknál ólommal hűtik a zónát, és hőcserélőn keresztül me­legítik fel a gázt.) Forrás: NucNet, 2011. március Varga József----------------------------mym paksi atomerőmű--------------------------------------------------------------------------------­Kiemelt fontosságú az energiaellátás biztonsága 2011. március 15-én tartotta soron következő ülését Brüsszelben a Foratom Energiaellátás Biztonsága Munkacsoportja (SoES. TF). Az ülés napirendjén eredetileg alapvető­en az Európai Unió 2050-ig szóló energia­­politikájához tett Foratom-észrevételek, a 2011-12-es tevékenység, az atomerőmű­vek terheléskövetéséről szóló előadás sze­repelt. Az ülés nem tervezett napirendi pontja először természetesen a japán föld­rengés és cunami következményeinek át­tekintése volt. Több anyag, így az EU 2050-ig szóló útitervének és a Nukleáris Programnak (PINC) EB általi elfogadása várható 2011 végén és 2012 során. A Foratom kiadta az előbbihez fűzött megállapításait, ami a kommunikációban jól használható. Az ENEF (Európai Nukleáris Energia Fórum) Versenyképességi Alcsoportja a lehető­­ségek-veszélyek értékelését április végé­ig dolgoztatja ki. Véglegesítették a munkacsoport akció­tervét. A korábbiaknak megfelelően ez hatékony lobbit és kommunikációt felté­telez. Finomítás a japán események függ­vényében lehetséges. Szintén használha­tó kommunikációra az Atomerőművi gaz­dasági kérdések és válaszok című Fora­­tom-anyag. Tervezett a gázellátás (és eset­leg később a megújuló szektor), mint ver­senytárs vizsgálata. A Foratom szervezeti struktúrája né­mileg megváltozott, ehhez illeszkedően néhány esetben új munkacsoporttagok lettek delegálva. Az SoES.TF munkacso­portban Hadnagy Lajos helyett lakatos Gábor lett az új paksi tag. Előadást tartottak - főleg francia, német gyakorlat alapján - az atomerőművek ter­heléskövető üzemeltetéséről. Ott ez lehetsé­ges és elvárt a megújulókon alapuló villa­­mosenergia-átvételi kötelezettség miatt. Nem betartása komoly gazdasági következ­ményekkel jár. Közép-Európában, kis orszá­gokban ehhez mások a feltételek. HyL World Nuclear News Újabb mérföldkőhöz érkezett a Haiyang-2 beruházás A helyére emelték a Haiyang-2 blokk konténmentjének első acélgyűrűjét. A te­lephelyen két darab, Westinghouse AP1000 típusú blokk épül. Az országban további két ilyen blokkot építenek a San­­men telephelyen. Az egységek várhatóan a 2013 közepétől induló 2-3 éves idő­szakban kezdik meg működésüket. To­vábbi blokkok építése is várható az ame­rikai központú céggel kötött megállapo­dás alapján. Egy másik technológiai irányzat a CPR-1000 típusnevet viseli. Ez a franciák által kifejlesztett, 900 mega­wattos típus alapjaira épül, ezekből ti­zennyolcat fog építeni Kína. A most helyére emelt gyűrű mintegy 600 tonnát nyom, és összesen hat darab van belőlük. A nyomásálló szerkezetben helyezkedik el a reaktorhoz tartozó ösz­­szes primer köri keringtetőszivattyú, ma­ga a rektortartály, a gőzfejlesztők. Köz­ben a másik telephelyen is a helyére emelték a reaktorépület központi részé­nek egy elemét. Ez egy acélfalú szerkezet, és tartalmaz egy, a belső részek megkö­zelítésére szolgáló alagutat is. Az ötven­négy tonnás szerkezetet a helyszínen ál­lították össze nyolc előgyártott modul ösz­­szehegesztésével. Berillium-urán üzemanyag A két fém oxidjaiból létrehozott üzem­anyag tovább használható, jobb hatásfokkal és jobb biztonsági mutatókkal rendelkezik a most használatos üzemanyagnál - állítják a most folyó kutatás résztvevői. A Vancou­verben székelő, IBC Advanced Alloys kü­lönleges ötvözetekre szakosodott cég friss bejelentése szerint befejeződött a kutatás és a fejlesztés első fázisa. A munkában részt vett a Purdue University és a Texas Engi­neering Experiment Staüon csapata is. A 2008-ban indított projekt egyik célja az ak­kor már futó egyetemi kutatási program fejlesztése volt, de egyúttal célba vették egy berilliumalapú, megnövelt paraméterekkel rendelkező üzemanyag kifejlesztését is, amely mind a jelenlegi, mind a jövőben üzembe lépő atomerőművi reaktorokban is használhatóvá válik. Az IBC által publi­kált anyagokból az derül ki, hogy a telje­sítményre és a biztonságra vonatkozó cél­kitűzéseket nagy részben sikerült teljesí­teni. Megnőtt az üzemanyag hővezető-ké­pessége, és így - azonos átáramló hűtőkö­zeget figyelembe véve - sikerült csökkene­­ti az átlagos belső hőmérsékletet. A hagyo­mányosan használt urán-dioxid üzem­anyagnak elég gyenge a hővezető-képessé­ge - szerepel a cég közleményében. A be­­rillium-oxid ezen tulajdonsága sokkal jobb, ráadásul 21 ezer°C-ig nem is lép reakcióba a másik összetevővel. Mindamellett még meg kell találni azt a gyártási eljárást, amelyben a két oxid egyesítése ipari mé­retekben megvalósítható - ez még további kihívást jelent a cég számára. A kutatók már kifejlesztették azt az együttes szinterezési eljárást, amelyben a granulált urán-dioxidot berillium-oxiddal veszik körül, ezekből készíthető aztán az üzemanyagpellet. A szakértők szerint ez az eljárás könnyen illeszthető a jelenlegi gyártási folyamatba, és nem kell jelentős tőkebefektetéssel számolni. Az eddig el­végzett tesztek a nukleáris mérnöki szi­mulációkra és a hőtani folyamatok mo­dellezésére koncentráltak, ezek sikere­sen demonstrálták a könnyűvizes reak­torokban történő felhasználással járó elő­nyöket. A kísérleti és a számítógépes ered­mények segítettek megérteni a nem be­sugárzott üzemanyag viselkedését, illetve adatokat szolgáltattak a gyártási folyamat megvalósításához. A továbbiakban a gyártási eljárásra koncentrálnak, és ki­terjesztett kutatást folytatnak a technoló­gia igazolására. Az IBC elnök-vezérigaz­gatója, Anthony Dutton szerint az új tí­pusú üzemanyag pozitív hatással lehet nemcsak az atomerőművekre, hanem más energiatermelési módokra is. A je­lenlegi fázis eredményei megerősítik azon hitünket, hogy a berilliumalapú, to­vábbfejlesztett üzemanyag haladást jelent a teljes nukleáris üzemanyagszektor szá­mára, és figyelemre méltóan meg fogja növelni a keresletet ez iránt a ritka áru­cikk iránt - tette hozzá a vezető. Termé­szetesen sok tennivaló van még a keres­kedelmi bevezetés előtt. További alapos tervezési elemzések, a prototípus besu­gárzási próbái, a teljesítményadatok érté­kelése és az üzemanyag kimagasló minő­ségben történő gyártásának magvalósítá­sa vannak még hátra. Az IBC most keresi a megfelelő ipari partnert a következő fá­zis tesztjeihez és a fejlesztőmunkához. Forrás: World Nuclear News, március Varga József wn n world nuclear news Nuclear Engineering International Folytatódhat a reprocesszálás az Egyesült Királyságban Olcsóbb lenne az elhasznált üzemanyag újrafeldolgozása és a betárolt plutónium újbóli felhasználása MOX-üzemanyag gyártására, mint azok hulladékként va­ló kezelése - ez olvasható abban a je­lentésben, amelyet a Smith School of En­terprise and Environment adott ki a na­pokban. A riport készítőinek vezetője Sir David King volt, aki korábban a kormány vezető tudományos tanácsadójaként te­vékenykedett. Szerinte a britek most egy olyan lehetőséggel bírnak, ami alapján megfelelően kezelhetik a nukleáris anya­gokat és az elhasznált üzemanyagot an­nak érdekében, hogy maximalizálják a jelenleg létező készletek értékét. Az elkülönített plutónium összmeny­­nyisége meghaladhatja a száz tonnát a következő években. Van bőven urán is a dúsítási műveletek maradékaként és re­­processzálásból is, illetve 6000 tonnányi kiégett üzemanyag a gázhűtésű blok­kokból. Jelenleg ezeket az anyagokat a nulla értéket képviselő kategóriában tart­ják számon. Két dolgot tehetnek velük: kezelhetik új üzemanyag gyártásába be­forgatható értékként, vagy tárolási igény­nyel bíró hulladékként bánnak velük. Mindkét megoldás jelentős fejlesztési és kezelési költségekkel jár. A négy külön­böző forgatókönyv szerint elvégzett elem­zések azt mutatják, hogy van olyan meg­oldás, ami a gazdaságos újrafeldolgozás mellett szól. Orosz-amerikai megállapodás Az amerikai USEC Inc. és az orosz TENEX egy tíz évre szóló egyezményt írt alá, amelynek keretében 2013-tól az orosz partner alacsony dúsítású uránt szállít az Egyesült Államokba. Az új szerződés az amerikai cég számára le­hetőséget teremt a jövőheni folyamatos hozzáférésre, ami most körülbelül a fe­lét jelenti az USEC összes beszerzésé­nek. A feltételek szerint a beszállítás mértéke 2015-ig egyre növekedni fog, és el fogja érni a mostani érték felét. A most érvényes kereteket még a korábbi, Megatonnákból megawattokat! nevet vi­selő együttműködési programban ha­tározták meg. Attól eltérően azonban a mostani egyezség mennyiségi kereteit inkább a kereskedelmi célú dúsítási te­vékenységből (atomerőművek) szárma­zó orosz termékekkel fogják feltölteni, nem pedig a nukleáris robbanófejek le­szereléséből származó anyagokkal. Az USEC továbbra is teljesen elköte­lezett marad arra, hogy az amerikai centrifugatechnológiát egy új, Ohio ál­lamban felépítendő telephelyére (Ports­mouth) telepítse, valamint arra is, hogy bővítse a Paducahban (Kentucky állam) üzemelő gázdiffúziós üzemének kapa­citását. Az új szerződés kiegészíti eze­ket a beruházásokat, és lehetővé teszi a cég számára, hogy az átmeneti idő­szakban is megőrizhesse piaci pozíció­it. Az említett telepeken előállítandó dú­sított uránból kisebb részben amerikai fogyasztóinak szállít majd a cég, a na­gyobbik részt külföldön kívánják érté­kesíteni a meglévő és várható piaci megrendelők számára. Forrás: neimagazine.com, 2011. március Varga József NUCLEAR ENGINEERING INTERNATIONAL 1NP One Nuclear Place 1 NuclearPlace Kína negyedik generációs reaktor építésébe kezd A Bloomberg Televízió üzleti műsorában Do­nald Straszheim, Kínában dolgozó vezető kutató arról számolt be, hogy a kínai atom­energia-program útelágazáshoz érkezett. A csatorna délidőben sugárzott másik műso­rában William Pearson (Eurasia Gruop) a Japánban bekövetkezett események miat­ti, az atomipart érintő új kihívásokról szólt. Az elhangzottak szerint Kína áprilisban meg fogia kezdeni egy atomerőmű építését, ahol a negyedik generációs technológiák egyikét fogiák alkalmazni. A várakozások szerint ez a rendszer kevésbé hajlamos az olyan üzemanyag-sérülésekre, mint amelyek Ja­pánban történtek. „A világ első nagy hő­mérsékletű, gázhűtésű" reaktorát Rong­­chenben (Shandong tartomány) fogják fel­építeni - nyilatkozta Cui Shaohang, a Hua­­neng Nuclear Power Development Co. ve­zérigazgató-helyettese. Ennek a negyedik generációs reaktornak a hűtéséta külső energiaforrásoktól függetle­nül kívánják megoldani, emiatt az sokkal biz­tonságosabb lesz. A China Huaneng, a Chi­na Nuclear Engineering Co. és a Tsinghuai Egyetem a beruházói a 200 megawattos de­monstrációs projektnek. Tavaly júliusban már sikeres teszteket folytattak egy kísérle­ti reaktorral. Kína 1994-ben indította az el­ső atomerőművet. Jelenleg 14 blokk üze­mel, 26 van építési és 28 tervezési stádi­umban. Az ország nukleáris kapacitása 2015-re elérheti a 40 ezer megawattot, és 2020 után meghaladhatja a 70 ezret is. Az állami irányítású villamosenergia-tanácsfeb­ruári közleménye szerint 2010 végén a be­épített atomerőművi teljesítmény 10 820 megawatt volt. A World Nuclear Association honlapján fellelhető adatok szerint a negye­dik generációs reaktorok tervei még csak a tervezőasztalon vannak, és 2020 előtt nem várható üzembe lépésük. A tervezett kínai re­aktort héliummal hűtik majd, és a Tsinghuai Egyetemen tervezték. A Huaneng cég terve­iben szerepel, hogy 2020-ig 35 százalékra emeli a nukleáris részarányt erőművei ter­melésében. A társaság szintén tervezi, hogy széntüzelésű erőműveiben 10 százalékkal csökkentik az egy kilowattórára eső szén­felhasználást is a jelzett időpontig - nyilat­kozta Cao Peixi elnök. Amerikai-chilei nukleáris együttműködés A két ország között néhány nappal azelőtt köttetett az együttműködési megállapodás, hogy Barack Obama amerikai elnök dél­amerikai kőrútján az országba érkezett. A chilei elnökkel, Sebastian Pinerával tartott közös sajtótájékoztatón kevés szó esett a Japánban történt eseményekről, de így is heves kritika érte a megállapodást, és so­kan az energiapolitika újragondolására szó­lítottak fel. Közel kétezer tüntető vonult át Santiago városán, akik ellenezték a meg­állapodást. Az egyezmény fő elemei az alábbiak: együttműködés a kutatóreakto­rok üzemeltetésében, képzés és biztonsá­gi kérdések. A végső cél azonban az lehet, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak az or­szág rézipara számára, ami a világon a leg­nagyobbak közé tartozik. Az atomenergia megjelenése azonban kemény feszültsé­get jelenthet a chilei kormányzati politiká­ban. Pinera elnök egy energiapolitikai be­szédében, tavaly novemberben azt mond­ta, hogy országának olyan kisméretű reak­torokat kell építenie, mint amilyenek a ten­geralattjárókon találhatók. Laurence Gol­­borne, az energiaügyekért felelős miniszter azonban nemrég azt nyilatkozta, hogy az or­szágban jelenleg nincsenek atomerőmű­vek, nincsenek erre vonatkozó tervek, és ebben a kormányzati ciklusban nem is kí­vánnak erről dönteni. A korábbi elnök, Ri­cardo Lagos hivatali ideje alatt pronukleá­­ris álláspontot képviselt. Most azt mondta egy helyi lapnak, hogy jelenleg nincsenek meg azok a körülmények, hogy az atom­energiára kellene gondolniuk. Sok idő fog még eltelni addig, amíg az újra megfonto­lás tárgyává válik - tette hozzá. Forrás: INuclearPalce, 2011. március Varga József

Next

/
Thumbnails
Contents