Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

8 2011. április J&L- mym paksi atomerőmű-Műszaki alkotói pályázat nyertesei - 4. rész Lapunkban folyamatosan íze­lítőt adunk a Műszaki Alkotói Pályázat díjazott alkotásaiból. A szerzők nyilatkoznak közös művükről és bemutatkoznak olvasóink előtt. Ez alkalom­mal a III. díjasokon a sor. HIDROAKKUMULÁTOR­­NYOMÁSCSÖKKENTÉS HATÁSA KISMÉRETŰ CSŐTÖRÉSEK ESETÉN Az APROS (Advanced PROcess Simula­tor) egy olyan összetett termohidrauli­­kai szimulációs program, amely képes reaktorfizikai számítások elvégzésére is. A kódot a Finn Műszaki Kutatóközpont és az Imatran Voima finn cég fejlesztet­te ki atomerőművekben lejátszódó tran­ziens folyamatok modellezésére. Az APROS-kóddal az egész rendszer visel kedése vizsgálható mind üzemi, mind üzemzavari szituációkban. A kód Paks­­specifikus modelljének fejlesztése a nukleáris főosztály fejlesztési és elem­zési osztályán folyik. Pályamunkám során különböző ki­sebb törésméreteken keresztül vizsgál­tam az ÁOKU módosított FR-C.3 utasí­tása szerinti zónahűtés során a LOCA si­kerkritériumok teljesülését, csökkentett hidroakkumulátor-nyomás mellett és megemelt 108 százalékos teljesítmé­nyen. A számításaim igazolták, hogy az FR-C.3-ban kezdeményezett 30°C/h-s szekunder oldali hűtés - 4 HA és 3 TJ fi­gyelembevételével - minden vizsgált esetben elégségesnek bizonyult a tartós TI betáplálás feltételeinek biztosításá­hoz és a burkolathőmérséklet növeke­désének elkerüléséhez. HANOL FERENC, ELEMZŐ MÉRNÖK (FEJLESZTÉSI ÉS ELEMZÉSI OSZTÁLY) A Budapesti Műszaki Egyetemen gé­pészmérnökként végeztem 1999-ben, és turbinagépészként sikerült elhelyez­kednem az atomerő­műben. Reaktortech­nika-szakmérnök let­tem 2003-ban. Felesé­gemmel Pakson élünk. Hobbim a hor­gászat, a helyi horgá­szegyesületnél ver­senyszervezői felada­tokat látok el. A CERES KÍSÉRLETI BERENDEZÉS MODELLEZÉSE AZ ASTEC-KÓDDAL A tervezésen túli üzemzavarok egyik kö­vetkezménye lehet az aktív zóna megol­vadása a hűtés hiánya miatt. A reaktor­­tartály alján összegyűlt zónaolvadék hő­mérséklete elég magas ahhoz, hogy a tar­tály fala megsérüljön, és az olvadék ki­kerüljön a tartályból. Az olvadék-vissza­tartás egyik módja lehet a tartályfal kül­ső hűtése a reaktorakna elárasztása ré­vén. A tartályfal melletti térben így ki­alakuló természetes cirkulációs hűtőkör működőképességének kísérleti igazolá­sára a KFKI AEKI által e célból megépített CERES kísérleti berendezésen került sor. A hűtőcsatornában kialakuló kétfázisú áramlás vizsgálatához elkészítettem a CERES-berendezés termohidraulikai mo­delljét az ASTEC súlyos baleseti kódban. A modell segítségével kódvalidációs szá­mításokat végeztem, melynek során a kí­sérleti és a számítási eredmények egye­zése igazolta, hogy a létrehozott hűtőcsa­­torna-modellel a kód alkalmas a beren­dezésben periodikusan változó kétfázisú áramlás leírására. Ezáltal lehetőség nyílik a tartály külső hűtés erőművi, súlyos bal­eseti modellbe történő beépítésére, illetve a jövőbeli CERES-kísérletekhez előszá­­mítások készítésére. TARCZAL LAJOS, ELEMZŐ MÉRNÖK (FEJLESZTÉSI ÉS ELEMZÉSI OSZTÁLY) A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmér­nöki Karán, energeti­kai mérnök szakon vé­geztem 2006-ban. A fejlesztési és elemzési osztályra 2007-ben pályakezdőként kerül­tem elemző mérnöki munkakörbe. Levele­ző képzésben jelenleg is a BME-n tanulok, így ez szabadidőm nagy részét kitölti. ELLENŐRZŐ GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÉRŐRENDSZER TELEPÍTÉSE A FOLYÉKONYHULLADÉKVÍZ-FELDOLGOZÓ TECHNOLÓGIA MELLÉ A cél egy működőképes gamma-spektro­­metriai mérőrendszer összeállítása és te­lepítése volt a Folyékonyhulladékvíz-fel­­dolgozó Technológia (FHFT) közelébe, ab­ból a célból, hogy a műszakos folyékony radioaktív hulladékot kezelő személyzet a kobalt-60 és a cézium-137 izotópok akti­vitás-koncentrációját közvetlenül és gyor­san tudja mérni a laboratóriumi személy­zet és műszerek igénybevétele nélkül. A megvalósított technológia egy nagy tisztaságú félvezető germánium (HPGe) detektoros mérőrendszer lett, melyhez minden szükséges berendezés, eszköz, műszer a laboratóriumunkban fellelhe­tő volt, így semmilyen külső beszerzés­re nem volt szükség, ezzel időt és költ­séget megtakarítva. Ezenkívül jelentős költséget takarítottunk meg azzal is, hogy a rendszer üzembevétele óta az FHFT működése esetén nincs szükség lakáskészenlétes laboráns személyzet berendelésére a mérések elvégzése cél jából, hiszen azt maguk a hulladékkeze­lők el tudják végezni ezzel a telepített be­rendezéssel. A telepített mérőrendszer által mért eredmények kiváló egyezőséget mutat­nak a laboratóriumi adatokkal, 2010 jú­niusától novemberéig, nem egészen 5 hó­nap alatt körülbelül 600 mérést végeztek el az üzemeltetők a berendezéssel. MENYHÁRT ÁDÁM, ÖNÁLLÓ MÉRNÖK VEGYÉSZETI ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY Általános és középiskolai tanulmányai­mat Dorogon végeztem, szüleim és test­vérem most is ott élnek. A Veszprémi Egyetemen szereztem okleveles ve­gyészmérnöki diplomát radiokémia szakirányon. Az atomerőműhöz 2002- ben kerültem önálló mérnökként a ra­diokémia és analitika laboratóriumba, jelenleg is itt dolgozom. 2008-ban reak­tortechnikai szakmérnöki diplomát is szereztem a Műegyetemen. Idei évtől kezdődően egy, a hulladékok laborató­riumi mérésével kapcsolatos NAÜ-s pro­jektben fogok részt venni, ezért jelenleg angoltudásom fej­lesztésén is dolgo­zom. jelenleg egyedül élek, egy gyönyörű 4 és fél éves kisfiam van, szabadidőmet legtöbb­ször vele töltöm. 12RB11W001II. FOKOZATI, BELSŐ, EGY­­HULLÁMÚ LENCSEKOMPENZÁTOR CSERÉJE Gyors számvetést készítettem, és egy ki­csit nosztalgiáztam is, ahogy visszanéz­tem a korábbi években benyújtott pályá­zatok témaköreit, és sok esetben a társ­szerzők neveinél megálltam egy kicsit (Angyal Béla, Dénes László, Szarvas Krisztián, Gombás Zoltán stb.) - nyilat­kozza Bunkóczi András, majd így folytat­ja: Az alkotói pályázatok kidolgozása so­rán az emberi kapcsolatok átalakultak barátságokká, a munkakapcsolatok még szorosabbá, az ügyintézések gördüléke­nyebbé váltak. Most a 18. alkalommal vet­tem részt a pályázaton. Egy konkrét mű­szaki probléma megoldására adtunk be pályamunkát. A szeparációs túlhevítő blokk II. foko­zatú, egyhullámú lencsekompenzátora kilyukadt. Ez az egység a köpenyen be­lül helyezkedik el, védőlemezzel elta­karva. A hozzáférhetőség és az alkatré­szek méretei és súlyuk miatt olyan meg­oldást kellett találni, ami biztosítja a hoz­záférhetőséget, a biztonságos munka­végzést, és a berendezésen nem okoz elő­re nem látható problémákat. Az elgon­dolásunk szerint az NA1400 mm-es, nedvesgőz-bevezetés csövét (könyökré­szét) megkalodáztuk, a födém szétvágá­­sa után kiemeltük a könyökrészt. Elké­szítettük a nehéz platformot a munkák kiszolgálásához, kivágtuk az osztó-tere­­lő lemezeket, majd a betétcső megfogá­sa után kicseréltük az egyhullámú len­csekompenzátort. Megnyugtató érzéssel töltött el bennünket az a tény, hogy az ütemterv szerint, időben sikerült elvé­geznünk a cserét. A tervezői felméréseken, helyszíni be­járásokon, társosztályokkal történő egyeztetéseken, programok készítésén keresztül a munkák koordinálásában is részt vettünk. BUNKÓCZI ANDRÁS, NYUGDÍJAS Az erőműhöz 1986- ban kerültem, a reak­tor- és készülék-kar­bantartó üzembe, majd a gépészkarban­­tartás-technológiai osztályon dolgoztam 2005-től nyugdíjazá­somig. Két felnőtt gyer­mekem van: Adrienn az MVM Kontónál, Roland a műszaki igazgatóságon dolgo­zik tanulmányai mellett. Természetked­velő vagyok. Sok időt töltök a Duna-par­­ton. Kikapcsolódásként futok, sétálok. Szeretem a komolyzenét, sokat olvasok. DÁVID DONÁT, BERENDEZÉSMÉRNÖK (GÉPÉSZ MŰSZAKI OSZTÁLY) A gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen végeztem 1998-ban gépészmérnökként. Azóta szekunder kö­ri nyomástartó be­rendezések területén dolgozom, ez az első munkahelyem. Elő­készítőként kezd­tem, jelenleg berendezésmérnök va­gyok a gmo-n. A kollégákkal nagyon jó a munkakapcsolatunk, munkaidőn kí­vül is szervezünk közös programokat (disznóvágás, darts, kirándulás). Sza­badidőmben szívesen túrázom, lovago­lok. Az ASE természetjáró szakcso­portjának tagja vagyok. KOLOZSVÁRI SÁNDOR, TECHNOLÓGUS MÉRNÖK (GÉPÉSZ MŰSZAKI OSZTÁLY) A paksi atomerőmű alkalmazásában 1988. január 4. óta vagyok. Először he­gesztőként dolgoztam, a karbantartási igazgatóság hegesztőüzemében. Majd 2000-től a hegesztés- és gyártástechno­lógia csoportba kerültem mint hegesz­tő technológus, 2008 | I óta vagyok a gépész műszaki osztály csa­patában. Feladatom nem változott, he­gesztéstechnológiá­kat készítek. Szabadidőmet sző­kébb családommal töl­töm, focizom. gyulai Uj energiacímke a háztartási gépeken A hatékony és takarékos energiafel­használás, a tudatos fogyasztói, vá­sárlói magatartás mindannyiunk ér­deke. Fontos segítséget nyújt ehhez a háztartási gépek energiahatékonysá­gát jellemző új energiacímkék beve­zetése. Erről az európai háztartásigép­­gyártók szakmai szervezete (CECED) - és nyomában számos hírportál - adott hírt, a nemzetközi energiahaté­konysági nap (március 6.) alkalmából. Tavaly nyáron lépett hatályba az Eu­rópai Unióban az a keretirányelv, mely meghatározta az új energiacímkére vonatkozó alapkövetelményeket Az el­múlt 15 év innovációjának köszönhe­tően ugyanis a már jól ismert címkén feltüntetett energiaosztályok elavulttá váltak: ma a boltokban kapható ké-ENERG O® •■iirpiMH rvfpyi in UJ ENERGIA EHEPrviH ENEPFEIA • ENERGIJA ENERGY ENERGIE ENERGI XYZ kWh/annum Ü XYZ l sCfc* KEHI YZ . «») YZ dB 2010/XYZ Hűtőgépek új energiacímkéje szülékek több mint 90 százaléka az „A” vagy ennél magasabb energiaosz­tályba tartozik. így a címke már nem nyújtott információt a vásárlóknak a kapható gépek közötti különbségek­ről, ezért volt szükség a megújítására. Az említett keretirányelv alapján fo­lyamatosan kerülnek módosításra az egyes készülékek energiacímkéiről szóló rendeletek: első körben 2010 decemberében a hűtőgépek, a mosó­gépek és a mosogatógépek energia­címkéi módosultak. Újdonság, hogy tavaly decemberben energiacímkét kaptak a borhűtők és a televíziók is, ezek a berendezések eddig ugyanis nem rendelkeztek energiacímkével. Mindemellett cél a további termékek­re történő kiterjesztés. Az energia­címkék használata egyelőre önkéntes, de 2011 végétől kötelező lesz, 2012 ta­vaszától pedig nemcsak a készüléke­ken, hanem a reklámanyagokban is fel kell tüntetni majd az energiaosztályt. Az új címke egységes és nyelvsemle­ges az egész Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a feliratokat piktogramok helyettesítik a jövőben, ezekből tud­hatjuk meg a készülékre vonatkozó legfontosabb információkat. Ugyanak­kor megmaradnak a már jól ismert szí­nes jelölések is: a legkevésbé hatékony osztályt továbbra a piros csík, míg a leghatékonyabban a zöld csík jelöli. (Forrás: www.cecedhu.hu; az új ener­giacímkékről részletes ismertető elér­hető: www.newenergylabel.eu) Prancz Zoltán A nukleáris intézményeket érintő kutatásokról és fejlesztésekről 2011. március 21-24. között Buda­pesten összejövetelt rendeztek az­zal a céllal, hogy tájékoztatást adja­nak az Európai Unió FP7 keret­­programján belül megvalósuló, nukleáris intézményeket érintő ku­tatások és fejlesztések állapotáról, különös tekintettel az ember-gép kapcsolatra. A rendezvényen jelen volt a SNETP (Sustainable Nuclear Energy Technology Platform - Fenn­tartható nukleáris energia techno­lógiai platform), a NULIFE (Nuclear­­plant LIFE prediction - Atomerőmű élettartambecslés) és a MMOTION (Man-Machine-Organization Thro­ugh Innovative Orientations for Nuclear - Ember-gép-szervezet irá­nyításfejlesztése nukleáris intéz­mények számára). Az Európai Unió energiapolitiká­ja a SET-Plan (ellátásbiztonság, üvegházhatású gázkibocsájtás csök­kentése és a versenyképesség meg­őrzése), egy olyan több mint 80 ipa­ri és kutatóintézetből álló nemzet­közi szervezet, mely vállalt elköte­lezettsége érdekében (2020-ra 20% üvegházhatású gázkibocsátás csök­kentés, 20% energiamegtakarítás, 20% megújuló energiafelhasználás 1990-hez képest) a nukleáris ener­giatermelés, a IV. generációs reak­tortípus és a zárt üzemanyagciklus kialakítása végett egységes alapo­kon nyugvó kutatások összehango­lását célozta meg, és egyben azt, hogy ezen kutatási eredmények al­kalmazásával az I. és II. generációs reaktorok üzeme miként tehető biz­tonságosabbá. Ebben a szerteágazó nagy mun­kában hazánk is képviselteti magát a KFKI, az ATOMKI, a Bay Zoltán Alapítvány és a Paksi Atomerőmű Zrt. által. A rendezvényről következő szá­munkban részletes beszámolót köz­lünk. Gyulai-Pinczés A Mavir Zrt. tájékoztatója A kedvezményes villamos energiára vonatkozó tiltólistával kapcsolatos információk ismertetése. Tájékoztatjuk a munkavállalókat, hogy villamosenergia­iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüg­gésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvez­ményről szóló 116/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet (a továb­biakban: „Rendelet”) 19. §-ban foglalt rendelkezések tartal­mazzák azokat az eseteket, mely során a jogosultság meg­szűnését követően nem lehet újraigényelni a kedvezményt. AZ ÉRINTETT RENDELKEZÉS SZÖVEGE AZ ALÁBBI: „19. § (1) A kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogo­sultság megszűnik, és ezt követően a kedvezményt újra igé­nyelni nem lehet, ha a jogosult: a) a felhasználási helyet másnak bármilyen jogcímen át­adja, b) a kedvezményesen vásárolt villamos energiát jövede­lemszerzésre irányuló tevékenység céljára veszi igénybe, c) a megengedettnél több felhasználási helyen vásárol kedvezményesen villamos energiát, d) a kedvezmény igénybevétele érdekében hamis adato­kat közöl vagy hamis nyilatkozatot tesz, e) az egyetemes szolgáltató, illetve az elosztó üzletsza­bályzatában meghatározott szerződésszegést követ el (ide nem értve azt az esetet, ha a kedvezményre jogosult a villa­mos energia díját késedelmesen fizette meg, ha a késede­lem nem haladja meg a hatvan napot). A kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultság megszűnik, ha a jogosult adatközlési kötelezettségeinek az átviteli rendszerirányító erre irányuló felszólításának kéz­hezvételét követő 30 napon belül neki felróható okból nem tesz eleget.” Különösen felhívnánk a figyelmüket a rendelet 19. §-a (1) bekezdés e) pontjára. Kérjük a munkavállalókat, hogy a fen­ti tájékoztatásban rögzítetteket figyelembe venni szíves­kedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents