Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-04-01 / 4. szám
6 2011. április V^f <Q>- myrti paksi atomerőmű-Amikor az atomerőmű kapcsán súlyos balesetről, illetve annak kezeléséről esik szó, feltétlenül előre kell bocsájtani a következőket: a súlyos balesetekre irányuló intézkedések nem azt jelentik, hogy reális esélye van egy ilyen jellegű baleset bekövetkezésének. Éppen ellenkezőleg: az üzemeltetés rendkívül szigorú biztonsági szempontjai követelik meg az olyan extrém eseményekre történő felkészülést is, amelyeknek bekövetkezési valószínűsége gyakorlatilag elenyésző. Az úgynevezett Súlyosbalesetkezelési mérőrendszer kialakítása ennek a felkészülésnek egy jól körülhatárolható részterületét képezi. A témáról a kivitelezést irányító szakember, Ignits Miklós műszaki főszakértő adott átfogó tájékoztatást.- Mit értünk közelebbről súlyos baleseten?- A súlyos baleset ebben az összefüggésben szakkifejezést takar. Az atomenergetikai terminológiában a lehetséges nemkívánatos üzemi események egy pontosan meghatározott körét jelenti. Az atomerőműben a súlyosbaleset-kezelés szempontjából, valószínűségi megfontolások alapján elsősorban a következő két baleseti szituációval célszerű számolni: 1.) 11 mm-es csőtörés a primer körben; 2.) Teljes feszültségvesztés a 6 kV-os vezetéken, aminek hatására: megszűnik a szekunder köri hőelvonás, nincs primer köri vízbefecskendezés és nem műSorozatunkban a paksi atomerőműben alkalmazott szakmákat és e szakmák jeles képviselőit mutatjuk be. Ezúttal a karbantartási igazgatóság szerviz főosztályának tömörtelenségelhárító csoportjához látogattunk. Törjék Zsigmond, tömörtelenségelhárító- Mióta dolgozol az atomerőműben?- 198ó-ban kezdtem, másfél évig a Neutron Kft. elődje alkalmazott, 1988 márciusától nyertem felvételt a céghez. Ekkor alakult a tömörtelenségelhárító csoport, ahol azóta is dolgozom. A csoportban 9-en, a műszakomban 4-en vagyunk, dekádrendszerben 6 napot dolgozunk hétfőtől szombatig, 12 órás munkarendben, ezt követően 8 napunk szabad.- Mi a tömörtelenségelhárítók feladata?- A csoportunk a csővezetékek ideiglenes javítását, az üzemelő rendszerek tömörtelenségelhárítását végzi. Lényeges, hogy ezeket a rendellenességeket üzem alatt javítjuk Súlyosbaleset-kezelési mérőrendszer kialakítása az atomerőműben ködik a sprinklerrendszer sem. Ennek hatására az eddigi eljárásokban nem kezelt technológiai folyamatok játszódnának le.- Mit foglal magába átfogóan a súlyosbaleset-kezelés? Miért szükséges ennek kapcsán külön mérőrendszer kialakítása?- A paksi atomerőmű a Westinghouse közreműködésével elkészítette a balesetkezeléssel kapcsolatos útmutatóját (sbku), mely azonosítja a súlyosbaleset-kezelés céljait, a stratégiát, a prioritásokat. Meghatározza a balesetkezeléshez szükséges rendszereket és azon paraméterek körét, amelyek ellenőrzése elégséges a balesetkezelést irányítók döntéseinek megalapozásához. A balesetkezelési utasítások használatához, a megfelelő technológiai döntések meghozatalához elengedhetetlen a technológiai paraméterek monitorozása a reaktorblokkok minden üzemállapotában, súlyos baleseti szituációban, illetve azután is. A jelenlegi beruházás alapvető célja, hogy súlyos baleseti folyamatok bekövetkezését követően is információkat nyerhessünk a blokkok állapotáról, mely információk alapján megalapozhatjuk a szükséges beavatkozásokat. A mérőrendszernek egy súlyos baleset során kialakuló extrém körülmények között is működőképesnek kell maradnia. A kapcsolódó paraméterek közül jelenleg is mérjük némelyiket (ilyen például a reaktor kilépőhőmérséklet-mérés, hermetikus tér szintjelzése, pihentető medence szintmérése), de a súlyosbaleset-kezelés esetére a jelenleg beépített érzékelők nem felelnek meg a követelményeknek. Mindezek kapcsán azt is meg kell itt említeni, hogy a megfelelő, a baleseti körülmények között is működőképes mérőrendszer kialakítása alapvető fontosságú az atomerőmű blokkjai üzemidőhosszabbításának szempontjából is.- Milyen paraméterek monitorozását biztosítja a súlyosbaleset-kezelési mérőrendszer?- Az ajánlások és elemzések eredményei, valamint a súlyosbaleset-kezelési útmutatókat készítő technológusok szempontjait figyelembe véve alakultak ki a mérendő paramétertípus-csoportok. Ezek a következők: zóna kilépő hőmérséklet, gőzfejlesztő szintek, primer köri nyomás, hermetikus tér nyomása, hermetikus tér vízszintje, reaktorakna vízszintje, pihentető medence vízszintje, reaktorcsarnok és hermetikus tér sugárzási szintje (dózisteljesítmény), H2-02- koncentráció a hermetikus térben.- Hogyan épül fel a rendszer?- A mérési eredményeket a hermetikus térből való kilépési pontok közelében, de védett helyen elhelyezett adatgyűjtők (4 független kontroller) telepítésével biztosítjuk. Az adatgyűjtők íöldrengésállóságát igazolni kell. (Az erőműben már kerültek beépítésre inteUigens adatgyűjtők és PC-k fóldrengés-állósági követelményekkel rendelkező technológiákban, például a generátor-vészürítő rendszerében.) A blokki adatfeldolgozókhoz korszerű optikai hálózaton keresztül kapcsolódnak az ipari földrengésálló kivitelű megjelenítők, a blokk-, illetve a tartalékvezénylőkben, valamint a Védett Vezetési Ponton. A jelenlegi külső optikai kábelkapcsolat az adatátvitelre nem alkalmas, mert nem Egy speciális mérőmű: hermetikus téri folyadékúszós iker szintmérő a beszerelés előtt földrengésálló épületeken halad keresztül. Itt célszerű a meglévő optikai kábel nyomvonalának megerősítése, illetve szükség szerint új kiépítése. Az adatgyűjtő és megjelenítő rendszer ABB gyártmányú, korszerű ipari folyamatirányító rendszer komponensekből épül fel, a mérőkészülékek minősített, nukleáris referenciájú gyártmányok. A szoftverrendszer - az adott feladatra kidolgozva - biztosítja a mérések kijelzését és az sbku-állapotdiagramok és utasítások megjelenítését.- Hol tart, illetve milyen ütemezésben valósul meg a beruházás?- A súlyosbaleset-kezelési mérőrendszer műszerezési feladatát 2009 végén kapta meg a projekt. Ekkor rendelkezésünkre álltak a zsűrizett műszaki tervek és az ezeket elfogadó elvi hatósági engedély, valamint a proSzakmák az atomerőműben ki, így nem kell visszaterhelni, illetve leállítani sem az adott, sem a kapcsolódó berendezéseket. Mivel a javított primer és szekunder köri csővezetékekben általában nagy üzemi nyomás (40-80-100 bar) uralkodik, túlhevített gőz áramlik, ezért ez a munka nagyon veszélyes. A kivitelezés során a speciális „Furmanite” technológiát alkalmazzuk, ennek lényege, hogy bármilyen legyen is az üzemi nyomás, az üzemi hőmérséklet (akár 600°C és 350 bar) vagy az áramló anyag, minden helyzetre és célra van speciális tömítőanyag. A csővezetékeken kialakult egyedi hibákra egyedi célszerszámokat készítenek a gépműhelyben. Egy ilyen szerszám két részből áll, amit bilincsszerűen felhelyezünk a problémás szakaszra, majd a (megmunkálás során az adott helyzetnek megfelelően, a belső oldalon kialakított) vájatba préseljük be a képlékeny tömítőanyagot. Az anyag kezdetben hőre lágyul, később pedig a hő hatására megszilárdul. Ez ideiglenes megoldás addig, amíg a leállásoknál ezeket a sérült csőszakaszokat ki nem cseréük. A technológia alkalmazható a csővezetékek csatlakozókarimái közötti tömítések hibáinál is. Ekkor is először egy egyedileg gyártott bilincset teszünk fel, ezután a karima közötti hézagot kitöltjük az ennek a célnak megfelelő speciális tömítőanyaggal.- Milyen emlékezetes feladatokat sikerült végrehajtani az évek során?- Amióta itt dolgozom, a 25 év alatt sok nehéz, mégis szép feladatunk volt. Mind a négy blokkon több alkalommal is végeztünk olyan munkát, ami az adott blokkot megmentette a leállástól. Az, hogy a meghibásodott berendezéseken, nyomás alatti tömítéseken lekapcsolás és állásidő nélkül tudjuk a tömörtelenségi problémákat elhárítani, nagy anyagi veszteségektől óvta/óvja meg az erőművet.- Vezető szerelőként milyen a kapcsolatod a koUégákkal?- 18 éve vezetem ezt a műszakot, azóta változott a csapat, fiatalodott a gárda. Egy kolléga van, aki velem egyidős, és már 17 éve itt dolgozik. Természetesen a fiatal kollégákkal is nagyon jó a kapcsolat, családias jeljektköltségvetés MVM-szintű engedélyeztetése. 2010-ben további elemzéseket végeztettünk az elvi engedélyben megfogalmazott követelmények kapcsán, és ezek ismeretében eltéréskezelést kellett készíteni. Többszöri egyeztetés után rögzítésre kerültek a mérőkészülékek típusai és a folyamatirányító rendszer is. Megtörtént a fővállalkozói szerződés megkötése (az Ovit Zrt.-vel) és a főbb alvállalkozók, beszállítók kiválasztása. 2010- ben az ősz folyamán elkészültek az 1. blokki műszerezés kiviteli tervei, az üzembe helyezési munkaprogramok és a beszerzési dokumentáció. Benyújtottuk a különböző engedélyezési kérelmeket Jelenleg ezek hatósági elbírálása még folyamatban van, de március elejére várhatóan jóváhagyják őket 2011 elejére számos gyártóművi átvételt, teszteléseket ütemeztünk, ezek rendben zajlanak. Ennek alapján az 1. blokki főjavítás kezdetére (március közepe) a beépítendő eszközök, speciális kábelek/szerelvények a helyszínen rendelkezésre állnak. Az 1. blokkon az idei hosszú főjavítás alatt kell kiépíteni és üzembe helyezni a mérőrendszert. A főjavítás utáni, hermetikus téren kívüli munkavégzés magába foglalja a WP-telepítést, valamint a teljes rendszer üzembe helyezését és próbaüzemét. Mindezen kivitelezési tevékenységek nagy odafigyelést, feszített és jól megtervezett munkavégzést jelentenek mind a szerelők, üzembe helyezők és projektfelelősek, mind az átvevők részéről. Mindezekkel párhuzamosan folyik a 2-4. blokki kiviteli tervek készítése és zsűrizése. 2012-2013-ban az előzetes ütemezés szerint valamennyi blokkon befejezzük a kivitelezési és üzembe helyezési munkákat. Prancz Zoltán leg uralkodik, jó a hangulat közöttünk, könynyen megtaláljuk a közös hangot a munka során. Zajos térben végzett munka alkalmával sokszor mutogatásból is meg kell érteni a másikat, ezért a rutin is sokat számít.- Hobbi, család?- Feleségem a madocsai vegyeskereskedésünkben dolgozik. Három lányunk van, a legidősebb 28 éves, egy paksi áruházban osztályvezető, középső lányom 17 éves, középiskolás, a legkisebb 8 éves, a madocsai általános iskolában 3. osztályos. A hobbim a futball, a Madocsai Sportegyesület alelnöke vagyok, nagyon jó a kapcsolatom a játékosokkal. Én vagyok a csapat mindenese, sokat járjuk együtt a megyét. Családommal rendszeresen kirándulunk, nagyon szeretünk kerékpározni, és mivel közel van hozzánk a Duna, ezért gyakran lejárunk a partra sétálni. Kárpáti Viktor Üzemlátogatás - új munkavállalók számára Az atomerőműbe munkavégzés céljából érkező újonnan foglalkoztatott munkavállalók a foglalkozás-egészségügyi szolgálat mellett az oktatási szervezettel, illetve munkatársaival találkoznak először. Az oktatási szervezet célja nemcsak az atomerőművel kapcsolatos műszaki és biztonságtechnikai ismeretek oktatása, hanem a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkakultúrának és a helyes viselkedésformáknak a bemutatása a gyakorlati képzés során. A sugárveszélyes munkakör betöltésének képzettségi- és vizsgakövetelményeit törvényi és atomerőművi rendeletek szabályozzák. Az elméleti képzés során a munkavállalók alapszinten megismerik az ionizáló sugárzás fizikai, biológiai és élettani hatásait, az atomerőmű sugárvédelmi tevékenységét csakúgy, mint a primer köri munkavégzésük során betartandó sugárvédelmi szabályokat Az elméletben megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását, betanulását a képzési program szervezett üzemlátogatás keretében biztosítja. Kötelező részvétellel a Belépőképzés „B” moduljának üzemlátogatása során a primer köri munkafelvétel, munkavégzés és kilépés rendje nyer bemutatást, majd valamennyi új munkavállaló önállóan végre is hajtja ezeket a feladatokat, valós munkakörnyezetben. Az MSSZ vonatkozó előírásának megfelelően a primer körbe belépni az Egészségügyi épületen (Eü.) keresztül lehet, ezért itt a belépőkre a földszinti bejáratnál kialakított személyi ellenőrzés vár. A belépőkártyás és kézgeometriás azonosítás után az oktatásban részt vevők megismerhetik az épület első emeletén található karbantartás-irányító központtal és a személyi dozimetriai laboratóriummal kapcsolatos tudnivalókat Ezután a primer körben rendszeresen munkát végzők személyi dozimétereinek (filmdoziméter) a tárolását biztosító rekeszek megtekintése következik, majd a kísérő saját rekeszéből kiveszi a dózismérőt A humán igazgató írásos engedélyével a csoport az Eü. épület fi. emeletén található központi egészségügyi zsilipen keresztül léphet be az ellenőrzött zónába. A zsilip biztosítja a személyzet átöltözését, tisztálkodását Itt a csoport valamennyi tagja teljes körűen átöltözik. Ezután az elektronikus operatív dózismérőnek a munkavállalóval és a munkavégzést engedélyező utasítás számával történő összerendelése zajlik, majd belépési engedély kérésére a dozimetriai szolgálat által engedélyezett blokkra. A dozimetriai vezénylő közelében történik a szolgálatnál igényelhető kiegészítő egységgel ellátott elektronikus doziméter helyes használatának bemutatása, továbbá a speciális büfé használatára vonatkozó előírások értelmezése. A közlekedőfolyosónál fel kell venni az alapvédőruhához tartozó cérnakesztyűt. A forgókapun áthaladva, a reaktorcsarnokba eljutva a csoport tagjai tá- < jékoztatást kapnak a főbb gépészeti berende- £ zések elhelyezkedéséről és az itt folyó mun- | kákról, a hulladékkezelés rendjéről, a telepi- | tett legfontosabb sugárvédelmi mérőeszkö- £ zökről. Megismerik a telepített sugárvédelmi mérőeszközök és/vagy az elektronikus doziméter figyelmeztető szinttúllépés esetén végrehajtandó utasításokat. Gyakorlatban láthatják a berendezések, eszközök átmeneti tárolási módját, szükség esetén azok árnyékolását A javítózóna megtekintése lehetőséget biztosít az ott kihelyezett kiegészítő védőfelszerelések felvételére és az ilyen típusú munkahelyen betartandó szabályok megismerésére, értelmezésére. Az állandó egészségügyi zsilipen egyenkénti áthaladást követően kerül sor a felületiszennyezettség-mérésre, a kapott eredmények értelmezésére, a védőcipő dekontaminálására. Az üzemlátogatás lehetőséget biztosít a korlátozottan és a nem kezelhető helyiségek, továbbá a nemrég kihelyezett mutterminálok használatára vonatkozó szabályok gyakorlati oktatására csakúgy, mint a+14 m-en található védőfelszerelések, illetve elsősegélynyújtó hely megtekintésére. A sugárkapuban alaposan végrehajtott felületiszennyezettség-mérés után az elektronikus doziméter szétrendelése következik, majd lehetőség nyílik a fali kutaknál való felfrissülésre. Az ellenőrzött zónából történő kilépés szabályait követve átöltözés, tisztálkodás, sugárkapuhasználat, aztán létszámellenőrzés után a Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) megtekintése következik. A KGYK egy igazi kincsesbánya, ahol az atomerőmű legfontosabb berendezései valós méretükben, inaktív környezetben tekinthetők meg. Itt rá lehet csodálkozni a hatalmas méretekre, reaktorberendezésekre, armatúrákra, szivattyúkra, sőt még „kalandtúrára” is mód nyílik a gőzfejlesztő berendezés belsejébe. A központban dolgozók bizonyságot adva segítőkészségükről, olykor még rövid szakmai élménybeszámolóval is színesítik a képzési programot Bodnár Róbert
