Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-03-01 / 3. szám
2011. március myrifi paksi atomerőmű Egyéves a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Munkahelyi és Technológiai (SER MT) alrendszere A passzívházakról - avagy ha számítanak a kilowattórák A „passzívház” ma egyre gyakoribb kifejezés, főleg azok körében, aki új ház építésén gondolkodnak. Simon Zoltán munkatársunk, a projekt főosztály beruházási programvezetője, a passzívházak építési, energetikai és gépészeti összefüggéseivel is foglalkozik. Őt kérdeztem a passzívházakkal kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókról.- Mit nevezünk passzívháznak? Mit jelent ez szabatosan, és mit jelent konyhanyelven?- A passzívházat azért nevezzük passzív háznak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk, és a belső- emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk. A passzívház az energiatakarékos épüle - tekre alkalmazott német minősítési rendszer szerint olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítását (ISO 7730) kizárólag a levegő frissen tartásával (DIN 1946) mozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül éri el. Az épület nem fogyaszt 15 kWh/m2/év energiánál többet, passzívház minősítéssel rendelkező anyagokból épül, és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik. A hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/m/ev energiát használnak fel. A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90 százalék, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.- Honnét ered a passzívház-technológia?- A németországi Darmstadtból, ahol az első passzívház 1990-ben épült A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Hivatalosan csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.- Milyen sajátos, a hagyományos épületekre nem jellemző megoldásokat foglal magába egy passzívház kialakítása? Hogyan befolyásolja mindez a mindennapi életvitelt? Igaz-e például, hogy nem lehet ablakot nyitni?- A sajátosságok a következők: megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása, a nyári hővédelem biztosítása, extra hőszigeteléssel és szinte hőhídmentes szer - kezetekkel. A fal-, tető- és padlószerkeze - tekre előírt hőtechnikai értékek elérése, 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hő - szigetelt ablakszerkezetek. Nagyon fontos a légtömörség biztosítása és a kiváló hatásfokú szellőzőberendezés alkalmazása földhőhasznosítással. Előnyei: kellemes hőérzet, alacsony fűtési költség. A kiemelkedő hőszigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével. Nem alakul ki huzat, sem hideg sugárzás. Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben. Szabályozott a pá -ratartalom, így penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőzőrendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70 százalékát. Alacsony az energiafelhasználás és a C02-kibocsátás. A hővisszanyerős szellőzőrendszer miatt nincs szükség alapvetően ablaknyitásra, de az ergonómiai, illetve a használati igényekhez azonban mégis szükséges néhány ablak nyithatósága, hiszen a szellőzőberendezés is elromolhat, valamint nincs mindig -15 °C vagy +40 °C.- Mennyivel drágább egy passzívház megépítése egy hagyományosnál?- Véleményem szerint Magyarországon reálisan legalább 1,5-szerese a beruházási költség a hagyományos építkezéshez képest, és itt nem a kalákában történő megvalósítást veszem alapul.- Miért és kinek tanácsos passzívházat építeni? Visszahozza-e az energiamegtakarítás a többletbefektetést? Igénybe vehető-e valamüyen támogatás?- Az energiatudatosság és a fenntarthatóság mindenkitől igényel a témában előremutató gondolkodást, így ennek eredménye lehet egy alacsony energiaigényű épület vagy akár passzívház is. A támogatási rendszerek már az elmúlt időszakban is preferálták az energiatakaré - kos és a megújulóenergia-hasznosítást célzó beruházásokat, és a most megjelent Új Széchenyi Terv is zászlajára tűzte ezt a célt. A támogatás mértéke alapvetően befolyásolja a többletbefektetés megtérülését, de a megtérülés közép- vagy hosszú távon (8-10 év) realizálható, mely az energiaárak növekedésével még kedvezőbb is lehet.- Mekkora tőlünk nyugatra a passzívhá - zak részaránya? Igaz-e, hogy 2020-tól az EU-ban már csak passzívházakat lehet építeni lakóházként?- Európában eddig több mint 14 000 passzívház épült, pontosan nem tudom mennyi az arányuk. Az Ausztriai Voralberg és Wels városában például rendeletben szabályozták, hogy a többszintes, szociális épületeket passzívházként kell megépíteni, amelyek önkormányzati fenntartási költségre így jóval kedvezőbb lesznek. A tanácsi ajánlások és az európai irányelvek az építéseken belül 50 százalékos részarányt már megfelelőnek tartanak, de az adott ország belső szabályozására bízzák a célérték meghatározását.- Mint e témával foglalkozó szakember - nek mik a személyes tapasztalataid?- A személyes véleményem szerint alap - vetően nem csupán a passzívházak építése a megoldás, hanem az energiatudatos szem - lélet, amely alacsony energiaigényű épületek építési igényét indukálja. Nagyon fontos, hogy egy passzívház nagyon alapos és cél - tudatos komplex tervezést, valamint igen gondos, körültekintő és „alázatos” építést, kivitelezést igényel, amelyek műszaki munkakultúráján még van mit és kell is javíta - ni. Fontosnak tartom, hogy mielőtt valaki egy ilyen komoly feladatra vállalkozik, kér - je ki szakember véleményét. Prancz Zoltán Immár egy éve, hogy a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (SER) üzemi alrendszereként működik a SER MT, mely az atomerőmű Munkahelyi és Technológiai sugárvédelmi felügyeletét látja el. Az évforduló kapcsán Szabó Péter üzemeltetésvezetőt kérdezem a rendszer felépítéséről, üzembe helyezéséről és az egy év alatt szerzett üzemeltetési tapasztalatokról.- Hogyan fogalmazódott meg a primer köri sugárvédelmi monitoring ellenőrzést végző SZEJVÁL-rendszer kiváltása? 1 - A SZEJVÁL-i mérőrendszer elhasználódott, vala——.■■■mi ■■■! mint már nem tudta biztosítani a mai kor színvonalával járó elvárásokat, igényeket. A 70-es években legyártott műszerek idővel elavultak, szükségessé vált az adatátviteli rendszer korszerűsítése, teljessé kellett tenni a berendezések biztonsági szünetmentes villamos betáplálását. Emellett kiegészítő mérések kiépítése is indokolttá vált, mint például radiojódmérés a reaktorcsarnoki levegő esetében. Az atomerőműben folyó vizsgálatok (WANO, Időszakos Biztonságtechnikai Felülvizsgálat) lezárását követően rögzített megállapítások is megerősítették, hogy az ellenőrző rendszert korszerűsíteni kell. Ezek után OAH NBI határozati előírás (RE-1935, RE-1971) született a rekonstrukció megvalósításáról, ami a PA Zrt. kiemelt beruházása lett.- Az átalakítás műszaki tartalmát milyen szempontok szerint határoztátok meg?- Az igények megfogalmazásakor figyelembe kellett venni, hogy a Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ) is új követelményeket támasztott a sugárzás-ellenőrzés tervezésével, átalakításával, üzemeltetésével kapcsolatban. A rekonstrukció során beépítendő új nukleáris és technológia készülékektől elvárt, hogy az erőmű tervezetten meghoszszabbított üzemideje alatt felmerülő sugárvédelmi ellenőrzési feladatokat további rekonstrukciók nélkül kiszolgálják. Az irányítástechnikai/információfeldolgozó alrendszereknél illeszkedni kellett a már meglévő kibocsátás-és környezet-ellenőrző (SER KK) sugárvédelmi alrendszernél alkalmazott módszerekhez, hardver-szoftver megoldásokhoz. A rekonstrukció célja a munkahelyi és technológiai telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszerek - beleértve a mérő- és mintavételi eszközöket, adatgyűjtőket és a központi feldolgozást megvalósító rendszert - kiváltása olyan rendszerrel, amely Fukushima-1: negyven év szolgálat A Tokyo Electric Power Company (TEPCO) által tulajdonolt és üzemeltetett blokk (for - ralóvizes, 460 megawattos egység) megkapta a szakminisztérium jóváhagyását azon biztonsági szabályok életbe léptetésére, amelyekkel további üzemeltetése biztosítható. Az öregedéskezelésben érintett technológiákra vonatkozó elemzések eredményeként a blokk üzemben maradhat az eredetileg márciusban lejáró, 40 éves üzemre vonatkozó engedély után is. így harmadik könnyűvizes reaktorként csatlakozhat a negyvenesek táborához, ezek a Tsuruga-1 és a Mihama-1 blokkok. Január végéig a blokk összesen 86,7 milliárd kWh villamos energiát termelt, átlagos teljesítménykihasználási tényezője közel 54 százalék volt. Huszonhat átfogó vizsgálatot hajtottak végre a blokkon az öregedés hatásainak kezelésére. Ezek között szerepelt a feszültség miatti korrózió okozta törések elleni intézkedési csomag, a csövek korróziója és vékonyodása elleni harc és a funkciójában megfelel a mai követelményeknek, és a műszaki tartalom a jelenkor műszaki színvonalán valósul meg.- Milyen engedélyeztetési folyamat, belső egyeztetés előzte meg a végle - ges tervek szerint elvégzendő kiviteli munkákat?- 2004-ben készült el a SER MT Műszaki feladatterve két kötetben (telepített sugárvédelmi berendezések és az informá - ciós rendszer), ami alapján elkészült a MT SER Műszaki és elvi engedélyezési terve (2004). Ezt követte az építési engedély az új dozimetriai vezénylőkre (2006). A kiviteli tervek elkészülése után kaptuk meg az átalakítási engedélyt I-es kiépítésre (2007.11.), valamint a Il-es kiépítésre (2009. 02.) A kiépítésenkénti kiviteli munkákat a próbaüzemek zárták le.- A Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Munkahelyi és Technológiai alrendszerének (SER MT) kiépítéséhez mi - lyen átalakításokat kellett elvégezni?- Előszerelés keretén belül kiépítésre került az új SCADA adatfeldolgozó (szerverpárok), megjelenítő (sémafali), vezérlő (PLC-s) és archiváló rendszer. A kábelszerelési munkák révén megvalósult az új alrendszer teljes körű blokki redundáns biztonsági szünetmentes tápellátása, ami biztosítja a folyamatos sugárvédelmi felügyelet fenntarthatóságát. Sorban az új irányítástechnikai hálózat (ipari Ethernet) következett, és csak ezután következhetett az új mérő- és mintavételi rendszerek szerelése. Racionalizáltuk az új mérőeszközök és mérések számát, a helyszíni kihelyezésüket. Az új Levegő-mintavételi Rendszer (LMR) (A244, VK126) szerelésekor számos átalakítást végeztek a kivitelezők, megújultak a kollektorok, a kézi- és a mágnesszelepek, a rotaméterek, a cseppleválasztók, a szűrőtartók és a gáz - fúvók. A Technológiai víz/levegő mintavételi rendszeren (vezetékek, szelepek, áramlásmérők, hűtők, cseppleválasztók, szűrőtartók) is történtek módosítások, illetve áthelyezések. MGPI mérőrendszer- Milyen típusú sugárvédelmi mérő- és adatátviteli eszközök végzik a folyamatos ellenőrzést?- A SER MT-alrendszer legfontosabb adatforrása az MGPI rendszertechnikákifáradásos törések megelőzése. A Nukle - árts és Ipari Biztonsági Hatóság februári döntése alapján intézkedéseket kell végrehajtani a műszaki és biztonsági állapot romlása ellen minden olyan atomerőműben, ahol elérték a harmincöt évnyi üzemidőt, illetve a 40 évet már üzemelt reaktorblokkok minden, negyvenedik évet követő nagyjavítása során. Japán-lengyel együttműködés A Japán Atomenergia-ügynökség és a Lengyel Atomenergia-intézet kutatási és fejlesztési együttműködési megállapodást kötött. A japánok anyagvizsgálati reaktorát (JMTR) és a lengyelek kutatóreaktorát (MARIA) együttesen használva a partne - rek számára lehetővé válik az információk cseréje az üzemeltetés és a besugárzásos technológiák terén. A JMTR újraindítása 2011 elején várható, így megint Ázsia meghatározó létesítménye lesz. Együtt kíván - nak működni az Egyesült Államok és Európa vezető intézményeivel is, és létre ki -ra, LPDU/LPU/LDU mérésadatgyűjtőkre épülő sugárvédelmi mérőrendszer. A mérőeszközök között szerepelnek dózisteljesítmény- (GIM202,204), aeroszol(ABPM201/203), jód- (IM-201), nemesgáz- (NGM203/204) és folyadékaktivitásmérők (LM211, LM206, SAS-203). w II 78*1 Levegő gamma-dózisteljesítményének mérése- Hogyan történt az új rendszer üzembe állítása és az üzemeltető személyzet betanítása?- A mintavételi és mérőrendszerekről többnapos elméleti oktatás volt az általános oktatási osztály szervezésében az üzemviteli személyzet és a dozimetriai szolgálat részére. A személyzet betanulását segítette számos dokumentum (oktatási jegyzet, előzetes kezelési utasítások). A dozimetriai szolgálat részére helyszíni gyakorlati oktatások is voltak.- Számotokra mi okozta a legnagyobb kihívást a projekt során?- Legnagyobb kihívás a mérőeszközök időre történő üzembe helyezése volt. Jel - lemzően blokkleállási idő alatt kellett a régi mintavételi/mérőrendszert elbontani, az új mintavételi/mérőrendszert kiépíteni és üzembe helyezni.- Végül szeretném megkérdezni, hogy milyen üzemeltetési és karbantartási tapasztalatokat szereztetek a rendszer végleges üzembe helyezése óta?- Sikeres próbaüzemet követően 2010. március 1-jétől üzemel az új munkahelyi és technológiai alrendszer. A SER MT-alrendszer a régi SZEJVÁL- rendszerhez képest sokkal érzékenyebb, valamint a mérőeszközök méréstartománya is szélesebb. így a kisebb aktivitásokat is detektálni tudjuk, ami a forrásoldal behatárolásánál nagyon fontos. A szélesebb mérési tartományra példa - amivel a dolgozók is találkozhatnak -, hogy a reaktorcsarnokban 1 dózisteljesítmény-mérővel átfogjuk azt a mérési tartományt, amihez korábban 3 detektort használtunk. További előny, hogy a mérési eredmények a helyszínen is leolvashatók, ellenőrizhetők a beállí - tási értékek, valamint helyi hang- és fényjelzéssel is rendelkeznek az adatfeldolgozó egységek. Bodnár Róbert vánnak hozni egy globálisan elérhető kutatási alapítványt is. Lengyelország most kívánja alkalmazásba venni az atomenergiát, és sürgetően igényli a besugárzásos technológiák és az ehhez kapcsolódó humánerőforrások fejlesztését. Megkezdődött a Higashidori- 1 blokk építése A TEPCO 2011 januárjában megkezdte egy 1385 megawattos, továbbfejlesztett forralóvizes blokk építési munkálatait, miután kézhez kapta a szakminisztérium jóváhagyását. A cég 2017-re tervezi a blokk in - dítását. Előrelépés történt a MOX típusú üzemanyag alkalmazása terén is. A Takahama-3 blokk reaktorába is lehetségessé vált üyen fűtőanyag betöltése, miután elvégezték az ehhez kapcsolódó hatósági ellenőrzéseket így a Genkai-3, az Ikata-3 és Fukushiam-3 blokk után a Takahama telephely érintett blokkja lett az országban a negyedik MOX-felhasználó. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2011. február, Varga József Atomenergia Japánban
