Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-02-01 / 2. szám
8 2011. február paksi atomerőmű Elmondhatom... ami az eredmények alapján történt Közel egy éve ismerhettük meg az Elmondhatom... Munkatársi vélemény- és elkötelezettségfelmérés eredményeit. Az eredmények alapján tett és tervezett intézkedésekről beszélgettem Bognár Péter humán igazgatóval.- Igazgató úr, a munkatársi észrevételek alapján milyen lépések történtek az elmúlt időszakban?- A felmérés egyik célja az volt, hogy megismerjük azokat a területeket, amelyekre a munkatársak véleménye alapján a következő években kiemelt figyelmet kell fordítanunk, az elégedettség és elkötelezettség növelése érdekében. Az eredmények alapján ezek a területek a teljesítményalapú javadalmazás, az ösztönzési rendszer, a karrierlehetőségek fejlesztése, az emberközpontúság érzetének erősítése. Ahogy az a felmérés ideje alatt is elhangzott, a cégvezetés határozott szándéka, hogy a kapott visszajelzések alapján fejlesztési intézkedéseket határozzunk meg, hajtsunk végre. Ezért javaslatot készítettünk a tervezett intézkedésekre, és cégvezetői döntés alapján a fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseket beépítettük a PA Zrt. Humánpolitikája című dokumentumba, amely 2010 szeptembere óta hatályos.- E hosszabb távú célkitűzések mellett történtek-e olyan konkrét intézkedések, amelyek már megvalósultak?- A véleményfelmérés azt mutatta, munkatársaink nem elégedettek az egyéni teljesítmények elismerésével, differenciálásával és visszajelzésével kapcsolatban. Reményeim szerint a minden munkavállalót érintő Teljesítmény- és Kompetenciaértékelési Rendszer (TKR) ezen segít. Az elmúlt évi bérmegállapodás külön keretet biztosított az értékelések eredményeinek elismerésére, egyrészt az éves bérfejlesztés, másrészt az év végi jutalom kapcsán. Az elismeréshez kapcsolódóan tavaly új erkölcsi elismerési formát alapítottunk; Igazgatósági Nívódíjjal bővült a kitüntetések köre, és változott a vezérigazgatói dicséretben részesíthető munkavállalók száma és a hozzá kapcsolódó anyagi elismerés nagysága. A felmérés szerint a munkatársak igénylik, hogy meghallgassuk véleményüket az őket érintő eseményekről, intézkedésekről. Az elmúlt évben három olyan felmérést is végeztünk a társasági portálon, amelynek pontosan ez volt a célja. Az egyik a 2010. évi bérfejlesztéssel és a TKR bevezetésével kapcsolatban, a kábítószermentes állapot és a drogmegelőzési program volt a másik felmérés témája, és nemrégiben fejeződött be az atomerőmű területén megrendezett egészségnappal kapcsolatos vélemények felmérése. A véleményeket, észrevételeket figyelembe vesszük ezeknek a tevékenységeknek a fejlesztése, kialakítása során. De a humán terület mellett más szervezetek is végeztek hasonló felmérést a vélemények megismerésére, említhetném a Lévai-projekttel kapcsolatos közelmúltban lezajlott felmérést. A kommunikáció fejlesztése területén is történt előrelépés, egyrészt megújítottuk a humán honlapot, másrészt a hatékonyabb belső kommunikáció érdekében a kommunikációs szervezettel egyeztettünk az együttműködésről, kapcsolódási pontokról, a belső kommunikáció fejlesztésének lehetőségeiről.- Hallhatnánk valamit a további tervekről is?- A felmérés eredményei szerint a javadalmazással való elégedettség az egyik fejlesztésre szoruló terület; ugyanis a munkavállalók kritikát fogalmaztak meg a jövedelmek arányosságát, igazságosságát illetően. Ezen úgy érzem, mindenképpen változtatnunk kell. A javadalmazási rendszer méltányosabbá tételének első lépéseként ismét napirenden van a társasági szintű munkakörelemzés és -értékelés, amely egy hosszabb - véleményem szerint minimum hároméves - folyamat lesz. Egy másik problémás terület a karrierlehetőségek biztosítása. A vezetői munkakörökbe történő előrelépés jelenleg is biztosított egyrészt a Vezetői Tehetségbankon, másrészt a vezetői utánpótlás-tervezési rendszeren keresztül. A szakmai karrier területén tervezzük egy olyan szakmai karrier- és életpályamodell kidolgozását, amely tudatosan tervezett előrelépési lehetőséget biztosít. Ennek során a szakmai ismeretek folyamatos fejlesztéséről és magas szinten tartásáról kell gondoskodnunk annak érdekében, hogy az adott területeken szakmai specialisták álljanak a társaság rendelkezésére. További konkrét akciók egyeztetése céljából ilyen fókuszú megbeszéléseket tervezünk az egyes szakterületeken, az igazgatóságok vezetőinek, képviselőinek részvételével. László A. Zoltánná Az AS6 Projektmenedzsment (PM) modul éles indulása február 15-ével megtörténik 2010. november 15-én a PassPort verzióváltás projekt (PPU) a Projektmenedzsment modult införmaükai alkalmazás szempontjából átadta, melyet a kollégák használatba is vettek, de az éles indulás szempontjából hiányzó feltételek teljesüléséig a használatot PA Zrt. próbaüzemnek minősítette (lásd az erről szóló cikket az Atomerőmű újság 2010. novemberi számában). Ezek a hiányzó feltételek a következők voltak: a felhasználók oktatása, a működést szabályozó eljárásrend kiadása és a kapcsolódó eljárásrendek módosítása, valamint az éles indulás szempontjából kritikusnak minősített külső riportok elkészülte. A próbaüzem ideje alatt megtörténtek a modul bevezetéséhez kapcsolódó tantermi és e-learning oktatások, és az AS6 rendszerben a jogosultságok beállítása. A modul ismert hibái javításra kerültek. A felhasználók munkáját támogató éles indulás kritikus külső riportok (Projektterv, Fejlesztési javaslat/Fejlesztési terv), a projekt Költségterve és a Projektek jóváhagyás nyomon követése) tesztelés alatt vannak, valamint véglegesítésre kerültek az alkalmazás kereteit meghatározó eljárásrendek is. A próbaüzem alatt a felhasználók megkezdték a rendszer használatát, adatokkal való feltöltését. Mindezek eredményeként elhárult minden akadály az új modul PA Zrt. éles indulása előtt, melynek időpontja február 15. A rendszer használata az oktatásokon megtanultak, begyakoroltak szerint történik, ez a dátum a felhasználók számára már igazából nem jelent változást. Az eddig lezajlott oktatásokon a bevezetési projekt során azonosított felhasználók vettek részt. Azon kollégák, akik munkahelyi feladatként ezt követően lesznek kijelölve a modul valamelyik szerepkörére, a jogosultság igénylését és az alkalmazáshoz szükséges MS project telepítését egyénileg indíthatják VK4 és a VK9 nyomtatványok kitöltésével. (A többi informatikai alkalmazással azonos módon.) Az új felhasználók oktatása nagyrészt elektronikus formában történik. A modul használatához kapcsolódó IOP008 Projektirányítási folyamat az erőmű szervezeti és működési változásaival egyidejűleg lép életbe. Az új és a hozzákapcsolódó módosuló eljárásrendek oktatása február-március folyamán központilag történik, ennek pontos időpontjáról az érintettek értesítést kapnak. A modul használatához kapcsolódó tudnivalókkal aktualizáltuk az AS6/PassPort honlapon az Általános információk felületét (kulcsfelhasználók, GYIK, ismert hibák, szerepkörök), illetve a Felhasználói kézikönyvek és az oktatási segédletek is feltöltésre kerültek. A továbbiakban itt lesz elérhető a modullal kapcsolatos minden új információ. Csontos Erzsébet-Susán Janka Felkészülés a főjavításokra Minden szakmában fontos az azt művelő szakemberek elméleti és gyakorlati ismereteinek fejlesztése, szinten tartása. Különösen igaz ez az atomerőmű karbantartása kapcsán, ahol a készségek meglétének, megőrzésének közvetlen gazdasági és biztonsági tétje van. A főjavítások közötti téli időszakban a Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) kiváló lehetőséget biztosít a következő főjavítá-sokra történő felkészülésre. Minderről Lukács Pétert, a KGYK-t működtető technológiai oktatási osztály vezetőjét kérdeztem.- Milyen szolgáltatásokat nyújt a KGYK?- Elsősorban képzési szolgáltatás a feladatunk. A tantermi oktatások mellett gyakorlati és műhelyfoglalkozásokat is tartunk. Ezenkívül lehetőség van az itt lévő berendezéseken fejlesztéseket, próbákat végezni. Számos, a blokkokon végrehajtott átalakítás, fejlesztés előkészítésében, megvalósításában is részt vettünk.- Kik, illetve mely szervezetek vehetik igénybe a KGYK szolgáltatásait?- A központ nyitva áll minden szervezet előtt, bárki igénybe veheti. Leggyakrabban az oktatási főosztály, illetve mi saját magunk szervezzük a képzéseket. Az is előfordul, hogy csak az oktatótermeket, az infrastruktúrát adjuk az erőmű különféle szervezetei által rendezett programokhoz. Esetenként külföldi szervezetek, külső cégek is tartanak itt szemináriumokat, képzéseket, termékbemutatókat. Fontos szerepet játszunk az erőmű tájékoztatási, PR-munkájában. A látogatók számára talán mi tudjuk a legizgalmasabb élményt nyújtani a főberendezések tapintható közelségű bemutatásával. A KGYK ma már közismert a paksi atomerőmű partnerei számára is, szívesen szerveznek ide programokat.- Hogyan történik az atomerőmű szervezeteinek beosztása? Milyen feltételei vannak a külső cégek fogadásának?- Az oktatások többsége kötött menetrendű és tartalmú szinten tartó képzés. Ezek az adott évi utolsó főjavítás befejezése után kezdődnek és a következő évi első főjavítás kezdetéig zajlanak. Hagyományosan a karbantartó, üzemviteli és műszaki szervezetek dolgozói, valamint a műszakos operatív személyzet vesz részt rajtuk. A szinten tartó képzéseken az ismeretek felfrissítése, a változások ismertetése, a saját és nemzetközi tapasztalatok feldolgozása, új eszközök, technológiák használatának begyakorlása a cél. Ma már ezeken az oktatásokon részt vesznek a külső cégek vezető beosztású dolgozói, munkavezetői is. A karbantartó terület úgynevezett osztályszintű szinten tartó képzései szakmaspecifikusak, melyeket minden szervezeti egység maga szervez meg az oktatási szervezet irányítása és jóváhagyása mellett. Itt kötelezően részt vesznek a külső cégek dolgozói is.- Van-e objektiven kimutatható eredménye a KGYK működésének, például a tervezett főjavítási időhosszok tartása, a személyi sugárterhelések vagy a biztonsági mutatók terén?- A képzés objektív eredményét nehéz kimutatni, erre nincsenek mérőszámok. Közvetetten viszont érezhető a hatása, hiszen jól képzett munkaerővel rövidebb idő alatt és főként jobb minőségben lehet elvégezni a kitűzött feladatokat. Pozitív visszajelzéseket kapunk a karbantartás irányítóitól, a vezetőktől, de a képzésben részt vevőktől is. Néhány évvel ezelőtt a gőzfejlesztőkben cserélni kellett a tápvízelosztó kollektorokat. A személyzet a KGYK-ban lévő gőzfejlesztőben gyakorolta be az összes munkafázist az ólompaplanok leterítésétől a komplett kollektorcseréig. Ezzel jelentősen csökkenthető volt a dolgozók személyi sugárterhelése, jelenleg a főkeringető-szivattyúkon tervezett tömítéskiváltások előkészítését végzik a szakemberek, ami szintén komoly feladat elé állítja a szakmát.- Van-e valami specialitása az idei főjavításokra történő felkészülésnek?- A külsős cégek munkavállalói számára 2010-ben indított akkreditált, modulrendszerű képzéssel személyre szabottan tudunk megfelelő szakmai felkészültséget és minősítést biztosítani. A másik jelentős feladat a PRISE-átalakítás kapcsán adódik, hiszen a karbantartó személyzet felkészítése a mi feladatunk. Prancz Zoltán Társaságunk aktuális szervezeti és működési változásai A törvényi változásokból adódóan, valamint a működési tapasztalatokra alapozva a Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése szervezeti és működési változások bevezetéséről döntött. A változások bevezetésére, a kötelező előkészítési folyamat végrehajtásával, a szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása nyomán kerül sor. Az SZMSZ 9.0 verziójában megjelenő szervezeti és működési változások a következők: • A felső vezetés struktúrájának változása miatt változik az SZMSZ Általános részének tartalma. A vezetői szintek sorában megjelennek a korábbi verzióban nem szereplő, a társasági szintű feladatokat ellátó önálló csoportok és önálló üzemek vezetői. • A szervezeti részlten a felső vezetés irányítási struktúrája egyszerűsödik, a jövőben a vezérigazgató közvetlenül irányítja és felügyeli az egyes igazgatók munkáját Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes igazgatók szerepe, felelőssége erősödik. A vezérigazgatónak egy helyettese lesz, aki szükség esetén ellátja a helyettesítéseket A vezérigazgatóhelyettes (vigh) további feladata a társaság operatív életének szervezése a klasszikus törzskari funkciók működtetésén keresztül. • A hatékony élettartam-gazdálkodás megvalósítását támogató rendszerfelelősi struktúra feladatköre folyamatosan bővül és igazodik az üzemidő-hosszabítási programban kitűzött feladatok előre haladásával. Az elmúlt év nyarán elvégzett értékelések alapján megtörtént az egyes kapcsolódó funkciók és feladatok újra osztása a végrehajtásában érintett szervezetek között. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy minden rendszerfelelősi funkció kereteinek kialakítása és rendszerszintű működtetése, illetve az átalakításokból fakadó rendszertechnikai feladatok végrehajtása a rendszertechnikai szervezet feladata. Az egyes rendszerfelelősi funkciók operatív feladatait - mint például adatgyűjtés, feldolgozás -, illetve a rendszerdokumentációk módosításával kapcsolatos feladatokat az üzemvitel rendszertechnológusai végzik. További változás, hogy az egyes speciális szakterületi rendszerek - mint a vegyészeti, hulladékos vagy dozimetriai rendszerek - esetében az üzemeltető vegyészeti, illetve a sugárvédelmi szervezetek látják el zömében a rendszerfelelősi funkciókat. • Új szervezetként kezdi meg működését az emelőgép-üzemeltető csoport a karbantartási főosztály szervezetében. A csoport megalakításának legfőbb célja az emelőgépek üzemvitelének megfelelő szakmai kompetenciák mentén való biztosítása, társasági szintű koordinálása. Az üzemeltetés többi szerepköre - berendezésfelelős, karbantartó, felügyelő - gyakorlatilag a korábbi megosztás mentén teljesül. Itt fontos változás, hogy a vonatkozó jogszabályi funkciók teljesülését egy új folyamatban (TLF007) szabályozzuk, kiváltva az Emelőgép szabályzatot és a FEL004 folyamatot • Az új szervezetek között kell megemlíteni a szolgáltatási főosztályt (szgfo), illetve az alatta működő külső szolgáltatási osztályt (kszo), létesítmény-üzemeltetési osztályt (ltüo) és önálló üzemként a nyomdaüzemet (nyü), amelyek felosztják maguk között a korábbi szolgáltatási osztály (szó) kibővített funkcióit és feladatait. Az új működési forma a létesítménygazdálkodási funkciók és feladatok egyre növekvő jelentőségét kívánja hangsúlyozni. • Bizonyos értelemben új szervezetként alakulnak meg önálló üzemként a reaktorosztályból (ro) kiváló nukleáris fűtőanyagüzem és a digitális rendszerek osztályból (dro) önállósodó metrológiai üzem. Az önállóság mellett a funkcióik és feladatkörük változatlanok maradnak. • Az SZMSZ-változások sorában fontos megemlíteni a harmadik fejezet - azaz a működési rész - teljes felülvizsgálatát. Különösen fontos a folyamatgazdai struktúra egyes szintjeihez kapcsolódó feladatok, felelősségek és kötelezettségek új szabályozása. • A működési tapasztalatok alapján több szervezet feladatainak leírása kisebbnagyobb mértékben változott. Emiatt célszerű mindenkinek a saját szervezeti leírását ismét átolvasnia. A folyamatstruktúrát érintő változások: Az elmúlt időszak működésfejlesztése nyomán több új folyamat jelenik meg a struktúrában. A multi-projektmenedzsment meghonosítását célzó fejlesztésekről az elmúlt hónapokban több publikáció is napvilágot látott az Atomerőmű újságban. Most csak annyit említünk meg, hogy a működtetés feltételeit az IOP008 Projektirányítás folyamat és annak dokumentumai írják le. Elsősorban a vezetői döntéshozás támogatására került kialakításra és bevezetésre az IOP009 Kockázatmenedzsment folyamat. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb fejlesztése volt az értékelemzés mint eszköz és módszertan meghonosítása. Ez a jövőben önálló csoport keretében, az IOP010 Értékelemzés folyamat szerint fog működni, a műszaki döntéshozatal támogatására. A változások miatt jelentős számú szabályozás és gyakorlatilag minden munkavállaló munkaköri leírása módosul. Kérünk minden munkatársunkat, hogy a változásokat fokozott figyelemmel kövessék a saját hatáskörükbe tartozó feladatok lelkiismeretes elvégezhetősége érdekében. Kérjük, hogy a változásokkal kapcsolatos észrevételeiket továbbítsák a munkahelyi vezetőik, a folyamatgazdák, illetve a működésfejlesztési szervezet felé. Együttműködésüket köszönjük! Csenné Polgári Ágnes
