Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-02-01 / 2. szám

2011. február 9-äjfc­- myth paksi atomerőmű-Projektszövetség - együtt sírunk, együtt nevetünk? A 2011. január 11-12. között lezaj­lott projektszövetségi modell bemuta­tó oktatásán a hallgatóság kiemelt érdeklődéssel figyelte Anthony Oostenbroek előadásait. Az Ernst & Young tanácsadó cég ausztrál igaz­gatóját, valamint Túri Tamást, a Folyamatirányítási Rekonstrukciót Előkészítő Kiemelt Projekt (FIREKP) vezetőjét az egyik szünetben kerestük meg kérdéseinkkel.- Amint az előadások során megtud­hattuk, ez Magyarországon még új­nak mondható együttműködési for­ma, a projektszövetség az Egyesült Királyságból és Ausztráliából indult hódító útjára. Az Ön véleménye sze­rint miben keresendő sikerének kul­csa? - kérdeztük Anthony Oostenbroek urat.- A projektszövetségi modell kialakulását az élet diktálta, hiszen egyre növekedtek az olyan komplex, nagy értékű és nagy kocká­zatú beruházások, ahol gazdaságilag már nem volt lehetőség arra, hogy a kockázatokat a kiválasztott szolgáltató cégre ruházzák át Elsőként a tengeri olaj- és gázkitermelésben folytak ilyen jellegű projektek. Ezt követően más területeken is sikeresen működött az új módszer, többek között olyan nagyszabású ál­lami infrastruktúra-beruházásoknál, mint az Ausztrál Nemzeti Múzeum tervezése és kivi­telezése vagy a Déli Tengervíz-sótalanító Üzem építése. Ma már Ausztráliában a kor­mányhivatalok is ezt alkalmazzák minden olyan projekt kivitelezésére, ahol nagyobb a kockázat és/vagy jelentős a határidő szorítá­sa - hangsúlyozta Anthony Oostenbroek, ma­jd így folytatta: - A projektszövetségi együtt­működés sikerét abban látom, hogy nagy je­lentőséget kap a tulajdonos és a kivitelező kö­zötti nyílt kommunikáció, a közös tervezés, a kockázatok megosztása, valamint a beruhá­zás eredményében - akár veszteség, akár nyereség is az - történő osztozás. Ennek a struktúrának köszönhetően a felek egyéni érdekei és céljai helyett a projektérdek érvé­nyesül a döntések meghozatalánál.- Az Önöknél már bevált módszer bármely országban egy az egyben al­kalmazható, vagy mindenütt a helyi- mint esetünkben a magyar - viszo­nyokhoz kell illeszteni?- Izgatottan várom erre én is választ. Már­mint arra, hogy a nukleáris iparban, a pak­si atomerőműben hogyan működhet a pro­jektszövetségi forma. A benyomásaim kedve­zőek, nem látok olyan tényezőket, amelyek meggátolnák a projektszövetségi modell si­keres működését, tehát bizakodó vagyok. Anthony Oostenbroek Azt tudni kell, hogy nincs két egyforma projektszövetség, mindegyik eltér a másiktól kialakításában, a szerződési feltételekben és céljaiban. Az egyes országokban is eltérőek le­hetnek a beruházásokat érintő szabályozá­sok, törvényi előírások, amelyeket természe­tesen figyelembe kell venni. Mint ahogy nem becsülhető le a helyi kultúra fontossága sem. Ugyanakkor abban természetesen hiszek, hogy a fentiek figyelembevételével a nálunk jól működő projektszövetségi forma bárhol eredményesen működtethető.- Prezentációjában több kulcsténye­zőt is említett, amelyek meghatároz­zák a projektszövetség sikerét. Ki­emelne ezek közül néhányat?- Egy projektszerződésben pontosan meg kell határozni a szövetség célját, a konkrét teljesítményelvárásokat, a résztvevők közös és egyéni felelősségeit, kötelezettségeit, ezek be nem tartásának következményeit, az irányítás rendszerét. A sikeres működéshez fontos összetevők kö­zül kiemelném a potenciális ajánlattevők korai bevonását, hogy minél előbb megtudják, a ki­író a szövetségi formát kívánja alkalmazni. Szintén kulcsfontosságú a megvalósítható ütemterv kialakítása és a megfelelően összeál­lított kiválasztási és értékelési kritériumrend­szer. És még egy dolog, a sikeres végeredmény eléréséhez kritikus fontosságú, hogy a kiíró cég vezetői megfelelő időt szenteljenek az érté­kelési kritériumok és a gazdasági szempontok kidolgozását szolgáló műhelymunkára.- Túri Tamástól, mint a kétnapos ren­dezvény házigazdájától azt tudakol­tuk, hogyan került szóba a projekt­szövetségi forma alkalmazása Pak­son?- Mindig is figyelemmel kísértem az eu­rópai atomerőművekben az üzemidő­hosszabbítások miatt folyó irányítástechni­kai felújításokat - kezdte a FIREKP vezető­je. - Azt láttam, hogy nemigen van a mi ko­rábbi reaktorvédelmi rekonstrukciónkhoz hasonló, büszkén vállalt sikersztori. Az infor­mális csatornákon szerzett információk azt mutatták, hogy a hagyományos projekt­struktúrák esetén jelentős áremelkedés kö-Túri Tamás vetkezik be a végrehajtás során. Egy komoly verseny kialakításának lehetőségét erősen korlátozza, hogy ma keresleti piac van kevés vállalkozóval. Egy konferencián hallottam, hogy a Vattenfall, Európa egyik legnagyobb szolgáltatója, és több erőmű üzemeltetője 2005-ben kötött egy megállapodást az ARE­­VA-Siemens konzorciummal az erőművei irányítástechnikai felújítására. Nem értet­tem, hogy a verseny kikapcsolása után ho­gyan lehet az árat ellenőrzés alatt tartani a később induló egyedi projekteknél. Csak ké­sőbb tudtam meg, hogy projektszövetségről van szó. 2010 elején az Ernst & Young tanács­adó kft.-vel megvizsgáltattuk a folyamatirá­nyítási rekonstrukció esetében alkalmazha­tó projektstruktúrákat. A tanácsadó nekünk a projektszövetség alkalmazását javasolta.- Anthony Oostenbroek beszélt a pro­jektszövetség előnyeiről, Ön mit emelne ki?- Én első helyen a transzparenciát, az át­láthatóságot említeném. A projektszövetség egyik alappillére ugyanis a „nyitott könyv” el­ve. Ez a projekthez kapcsolódó valamennyi költség kiszámítására és kifizetésére is kiter­jed. A magam részéről nem hiszek a hagyo­mányos árverseny csodatételében, különösen nem akkor, ha nincs elegendő versenyző. Sok­szor tapasztaltuk már, hogy a hagyományos projektjeink esetében számos eltéréskezelés van, és az ár mindig csak felfelé megy. Másik kiemelhető jellemző az „értéket a pénzért” elv. Nukleáris iparban dolgozunk, ezért szerintem nem elfogadható a „legol­csóbb még éppen megfelelő” kiválasztásá­nak elve. Ennél sokkal fontosabb, hogy va­lódi értéket kapjunk a pénzünkért.- Milyen nehézségeket lát az új pro­­jektmodell paksi alkalmazásában?- A jogi szabályozás miatt szükséges meg­fontolások számomra érdekes újdonságot nyúj­tanak, de nem gondolom, hogy valódi nehéz­séget jelentenek. Sokkal komolyabb kihívás­nak tartom a vezetés és a tulajdonos hozzájá­rulásának elnyerését, hiszen a projektszövetsé­gi módszer valódi paradigmaváltást kíván. A döntéshozók (úgy, mint én is) egy egészen más projektvégrehajtást tanultak az iskolában, ma­jd a szakmai életük során is. Az első feladat te­hát az ismeret megszerzése, de szükség van a megszokásoktól való elszakadásra is. Ha ez si­kerül, akkor alakul ki tényleges döntési hely­zet, amikor a felelős vezető tud mérlegelni, és reményeim szerint helyesen dönteni. Most per­sze a projekt végrehajtásának módjáról beszél­tem csak, de ne feledjük, hogy a feladatot mű­szakilag is végre kell hajtani. Műszaki szem­pontból a legnagyobb gond az, hogy ez nem zöldmezős beruházás. A nehézséget az jelen­ti, hogy korszerű irányítástechnikát akarunk telepíteni egy majdnem 30 éves, szovjet atom­­erőművi blokkba, ahol a pályát erősen nehezí­ti sok más mellett például a 80-as években ki­alakított, majd az évek során 60-70%-kal to­vább duzzasztott kábelezés is. Medgyesy Helyzetjelentés az ÜHP-ről Az Üzemidő-hosszabbítás Végrehajtási Ki­emelt Projekt (ÜHP) eredményeiről, a sok­rétű kapcsolatrendszerérői újságunkban már korábban is beszámoltunk, és mivel megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az ÜHP-t, így most rövid számvetésre kértük Kovács Ferenc projektvezetőt. A PA Zrt legnagyobb volumenű, így mél­tán kiemelt ÜHP-jéről egy helyre összegyűj­tött legtöbb információ a www.npp.hu/uzemi­­do-hosszabbitas internetes honlapunkon ta­lálható. Itt megismerkedhetünk a környezet­védelmi és a nukleáris hatósági engedélyez­tetés menetével, az erőmű fontosabb szerke­zeteire vonatkozó öregedéskezelési eljárások­kal, illetve ezek nemzetgazdaságra gyakorolt hatásával is.- Melyek voltak az elmúlt évben el­végzett legfőbb feladatok?- Folytatódott a korábban betervezett fel­adatok végrehajtása, melyek közül kiemel­ném: az ÜH terjedelemének véglegesítését; a további húsz plusz tíz évre kiterjesztett korlátozott időre szóló biztonsági elemzése­ket (KIBE) és a passzív, hosszú élettartamú rendszerek, rendszerelemek átfogó örege­déskezelési felülvizsgálatát. Utóbbinál a tí­­pus-öregedéskezelési programok után elké­szítettük a specifikus öregedéskezelési prog­ramokat, de a végső terjedelem pontosítása során még itt is lehetnek feladataink. Évek óta folyamatos végezzük a berendezés­minősítési feladatokat, a karbantartás-haté­konyság monitorozását, valamint az előbb felsorolt témakörök kiszolgálását biztosító informatikai fejlesztéseink is folytatódtak az elmúlt évben. Sokat dolgoztunk az Üzem­idő-hosszabbítási Engedélykérelmet Megala­pozó Dokumentáció (ÜHEMD) előkészíté­sén, a Projektalapító Okiratunk és a Projekt­tervünk aktualizálásán, és elkészítettük a Minőségbiztosítási (MBT), Dokumentáció­készítési és Kezelési Rendünket is. A Pro­jektiroda melletf/felett Pekárik Géza műsza­ki igazgató vezetésével egy 15 fős Projektko­ordinációs Csoport (PKCS) heti rendszeres­séggel áttekinti az elvégzett munkát, és igyekszik segíteni a felmerült problémák mi­előbbi kezelésén. Jó tudni, hogy számítha­tunk a Projektirányító Bizottság (PIB) támo­gatására is, melyet Süli János vezérigazgató­helyettes vezet, tagjai a cégünk felső vezeté­! se - tájékoztatott Kovács Ferenc. | - Milyen külső segítséget vesz igény- I be a projekt? | - Folyamatosan igényt tartunk a speciá-I lis szakértelemmel és tudományos ismere­tekkel rendelkező külső erőforrásokra. Egyetemi tanárok, kutató- és tervezőintéze­tek vezető szakemberei is segítik a projek­tünk munkáit. A számításaink, elemzése­ink területén a meghirdetett pályázataink nyertes cégei dolgoznak. Egy külső tanács­adó céget is foglalkoztatunk az adminisztrá­ciós munkáink támogatásához.- Mely feladatokon dolgozik jelenleg a szalcmai stáb?- A 2010-ben megkezdett feladatainkat folytatjuk. Az ÜHEMD készítése során folya­matosan beépítjük azokat az eredményeket, melyeket a részfeladataink teljesítései so­rán kapunk. A Szuperkontroll Team is folya­matosan végzi az ÜHEMD ellenőrzési tevé­kenységét. Az üzemidő-hosszabbításra való felkészülés során kiemelt feladat a korábbi vállalásaink teljesítése, így megoldásra vár a PRISE-kezelés, ugyanis ez a környezetvé­delmi szakhatósági engedélyünkhöz nélkü­lözhetetlen. Kiemelten kell kezelnünk azo­kat az idei átalakításokat, melyekkel az igen kis valószínűséggel bekövetkezhető súlyos üzemzavarok hatásai csökkenthetők. Szá­mos munka fog kapcsolódni az idei üzem­idő-hosszabbítás engedélyezésére történő felkészüléshez. Itt említeném meg az örege­déskezeléssel összefüggő feladatok végre­hajtását az 1. blokkon, valamint a karban­tartás-hatékonyság monitorozásának teljes körű bevezetését is.- Melyek a főbb tennivalók, melyhez bizonyára kéred a kollégák segítsé­gét is?- Kiemelt stratégiai célunk az üzemidő­hosszabbítás, így az ÜHP határidős feladata­it áttekintve, idén még nagyon sok műszaki és adminisztrációs munka vár ránk, melye­ket ütemezetten kell teljesítenünk. Mielőtt az Országos Atomenergia-hivatalhoz benyújt­juk az ÜHEMD-t, egy átfogó vaüdációra meg­küldjük a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­séghez is. Előzetes egyeztetések alapján idén júniusban két hétre érkezik Paksra egy tíz­fős NAÜ-s delegáció, és az itt felmerülő gon­dokat még tudjuk kezelni. Ezt követően egy szakmai ellenőrzésre a módosított ÜHEMD-t még elküldjük az USA-ba is. E témakörben élenjáró amerikai kollégáink véleményeit is figyelembe vesszük a tulajdonosi jóváha­gyásra szánt dokumentum véglegesítésé­ben. A feszített ütemterv ellenére reális cél, hogy az 1. blokki engedélykérelmünket de­cemberelején beadjuk az OAH-hoz, de ehhez valamennyi, az erőmű területén dolgozó kol­léga maximális és hatékony együttműködé­sére számítunk. Sípos László Oktatás a Projektszövetség módszertanáról A Folyamatirányítási Rekonstrukciót Előké­szítő Kiemelt Projekt (FIREKP) létrehozásá­ról a PA Zrt. cégvezetői értekezlete (cv) 2009. augusztus 3-i ülésén döntött. A cv­­döntés alapján a FIREKP felügyeletét a mű­szaki igazgató látja el. A FIREKP projektve­zetőjét (Túri Tamás) a PA Zrt. vezérigazga­tója 2009. november 15-én bízta meg a pro­jekt irányításával és a FIREKP Projekttervé­nek végrehajtásával. 2009-ben végrehajtott piackutatás során a tervezett átfogó irányítástechnikai felújí­tási feladatra mindössze két lehetséges szál­lítót sikerült azonosítani. Az erősen keres­leti piac és a kisszámú potenciális beszállí­tó miatt a projektek előkészítése esetén szo­kásos versenyeztetés hatékonysága megkér­dőjelezhető. Az irányítástechnikai felújítások követel­ményeit a szállító rendszerének ismerete nélkül csak magas szinten lehet specifikál­ni. A magas szintű (nem részletes) feladat­meghatározás miatt számos eltéréskezelés válhat szükségessé a projekt végrehajtása során, ezért az üzleti kockázat igen magas. Fenti problémák kezelésére az Ernst & Young céggel megvizsgáltattuk az európai nagy projektek pozitív és negatív tapaszta­latait és a projekt végrehajtásának lehetsé­ges struktúráit. A vizsgálat eredményét 2010. április 21-én prezentáltuk a cégveze­tés számára. A vizsgálat a projektszövetsé­gi formát találta legalkalmasabbnak egy ilyen bonyolult és magas kockázatokkal já­ró projekt végrehajtására. A projektszövet­ség ismeretlen a magyar gyakorlatban, sőt Európában is csak az utóbbi időszakban ke­rült alkalmazásra. Nukleáris irányítástech­nikai alkalmazása a Ringhals (Svédország) erőműben történt, ahol a tapasztalat pozitív. A projektszövetség Ausztráliában igen szé­les körben, az 1990-es évektől eredménye­sen alkalmazott eljárás. Annak érdekében, hogy az ausztrál gyakorlatot részletesen meg­ismerhessük, a FIREKP 2011. január 11-12. között oktatást szervezett az Erzsébet Nagy Szálloda báltermébe. Az oktatás témája a „Projektszövetség mint projektszervezési módszertan” bemutatása gyakorlati tapaszta­latok alapján. Az eseményre a FIREKP meg­hívta az összes társszervezet vezetőjét, kép­viselőjét. A rendezvényt Túri Tamás, a FIREKP projektvezetője nyitotta meg, és ezt követően átadta a szót Anthony Oosten­­broeknak, az Ernst & Young tanácsadó cég ausztrál igazgatójának. Ő ausztrál gyakorla­ti példákon keresztül mutatta be, hogy a mód­szertan működőképes, és sikeresen használ­ható nagy komplexitású, drága, állami beru­házásoknál. Az oktatáson részletesen végig­beszéltük, hogy melyek azok a lépések, me­lyeket végrehajtva eljuthatunk egy komplex és kockázatos projekt sikeres végrehajtásáig, lezárásáig. A rendezvényen társaságunk kü­lönböző szintű vezetői és munkavállalói vet­tek részt, összesen körülbelül 30 fő. A következő lépés, hogy a szállítói felhí­vást (RFI) és a szállítói tenderdokumentu­mot (RFP) a tanácsadó céggel közösen össze­állítsuk. Vilimi András

Next

/
Thumbnails
Contents