Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
18 2011. december eAuto A gördeszkától a kamionig mindenféle elektromos hajtású járművet láthatott a nagyközönség a Münchenben megrendezett nemzetközi kiállításon, október 18-20. között. A járművek vagy közvetlenül villamos energiát „tankolnak", vagy hidrogént, bioüzemanyagot, melyből azután a tüzelőanyag cella állítja elő a villamos áramot. Az eredetileg űrkutatási célokra kifejlesztett tüzelőanyag cellát mára már számos változatban, különböző üzemanyagokra és membránokra dolgozták ki. A berendezés mozgó alkatrészek nélkül, jobb hatásfokkal (50-65%), és környezetbarát módon, káros anyag kibocsátás nélkül alakítja át a kémiai energiát közvetlenül villamos energiává, amit a belsőégésű motorok (40-45% hatásfokkal) csak több lépésben. Minden méretű elektromos hajtású járműnél igen praktikus megoldás, hogy közvetlenül a kerekekbe szerelik a villanymotort, rengeteg helyet takarítva meg. Nagyon sok gyártó jött már ki a piacra mindenféle (személy, teher, kicsi és nagy) elektromos autóval, némelyiket sorozatban gyártják. Ki is lehetett próbálni azokat a csarnokok közötti próbapályán, némi sorbaállással egybekötött regisztráció után. Nagyon érdekes mozgalom van kialakulóban, melyhez mi magyarok is csatlakoztunk a Nemzeti Külgazdasági Hivatal jóvoltából: veterán sportautók építése környezetbarát hajtással. A kiállítás mellett több konferenciát, fórumot is rendeztek az érdeklődőknek: Sokat vitatkoznak még, hogy a töltőhelyek a P+R parkolókban, vagy a benzinkutakhoz hasonlóan legyenek kialakítva - mindezt a töltés sebessége határozza meg. A gyors és a lassú töltésnek is megvannak az előnyei, hátrányai, ami persze az akkumulátorok típusától, állapotától is függ. Magyar kutatók egy már szabadalmaztatási eljárás alatt lévő szupergyors töltési eljárást dolgoztak ki, mely figyelembe veszi az akkumulátorok pillanatnyi állapotát egy mikroprocesszoros rendszeren keresztül - így mindig optimális lehet a töltőáram. Németország-szerte propagálják az elektromos autók otthoni feltöltését, saját áramforrásból, de az üzemi parkolók, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok parkolói is jól használhatók lennének a járművek villamos energiával való ellátására. Berlinben 40 elektromos töltőállomás működik, de további 500- at terveznek megépíteni a villamos közlekedési eszközök számára. Hozzávetőlegesen 8 milliárd € költséggel számolnak a teljes infrastruktúra kiépítéséhez. A németek, a franciák, az amerikaiak és a kínaiak együttműködnek, felhasználják egymás tapasztalatait, ötleteit. Ha a járműakkumulátorok kapacitását megnövelhetnénk, kevesebb töltőállomást kellene építeni, jelentősen csökkenthető lenne a töltőállomás-hálózat költsége. Sajtótájékoztató keretében bemutattak egy mikrobuszt, mely 1000 km-t ment egy akkumulátorfeltöltéssel. Olyan világban élünk, hogy minden egy-egy gombnyomásra történik - hallhaty&f mym paksi atomerőmű Közép-Kelet-Európai Programozói Konferencia Az EU 1994-ben alapított sevillai székhelyű jövőkutató intézete (IPTS) és a 2001 óta működő, a közép-, kelet-, és dél-európai informatikai és telekommunikációs technológiai szervezetek együttműködését ösztönző szervezet (IT STAR) konferenciája 2011. november 11-én zajlott, Budapesten. A szép számmal összegyűlt delegáltak és érdeklődők előtt Kroó Norbert akadémikus a jövő szempontjából perspektivikus és a szőkébb szakmát érintő kutatási eredményeket foglalta össze. Felhívta a figyelmet, hogy a kutatásra fordított költségek busásan megtérülnek, mint azt a fejlettebb országok példázzák. Az EU a 2007-2013 időszakra jelentős összegeket irányzott elő ennek a területnek a támogatására:- az FP7-es keretprogramban a kutatás és technológiai fejlesztésére 53 milliárd eurót,- a versenyképesség fejlesztésére (CIP) 8,5 milliárd eurót,- az Innováció és Technológia Alapítványnak (EIT) 309 millió eurót,- a strukturális alapok megteremtéséhez 85 milliárd eurót. Az oktatás fontosságára Chuang Tzu, kínai bölcstől vett idézettel hívta fel a figyelmet: „Ha egy évre tervezek, akkor magot vetek, ha tíz évre, akkor fát ültetek, ha száz évre, akkor tanítok. Ezután az egyes országok küldöttei ismertették a náluk folyó kutatások pillanatnyi állását és — eredményeiket kiemelve — az erősségeiket és a problémákat. A beszámolók alapján Románia sokkal jelentősebben fejlődik, mint azt várni lehetett volna. A balti államok képviselői sürgették a régió „szilikon-völgyének” mielőbbi megteremtését, mert bár a kutatók szabadon mozoghatnak, az internet is kellően gyorsan adja a szükséges információkat, akármikor lehet videokonferenciákat összehívni, a közvetlen kapcsolat meggyorsíthatná a folyamatokat. gyulai KENTON-HAGYATÉK - 4. RÉSZ SZOVJET ATOM AMERIKAI SZEMMEL Az Atomenergetikai Múzeumban található Kenton-hagyatékot, könyvgyűjteményt vizsgáló sorozatunk negyedik része az Atomic Energy in the Soviet Union (Atomenergia a Szovjetunióban) című könyvet helyezi nagyító alá, melyet a Stanford University Press adott ki 1959-ben. Több szempontból is érdekes könyvet veszünk szemügyre sorozatunk mostani állomásán. Ahogy a Kenton-sorozatnál már megszokhatták a kedves olvasók, visszamegyünk néhány évtizedet a múltba, ami általában már önmagában érdekes eredményekkel szolgál. Most azonban külön adalék, hogy a titokzatos, titkolózó szovjet rendszert elemző amerikai kutató szemével próbálunk bepillantani a hidegháborús kommunista leplek mögé. A szerző, Arnold Kramish az amerikai RAND Corporation munkatársa volt - azon RAND Corporation^, amelyet az amerikai baloldal nem egyszer azzal vádolt, hogy a hidegháborús „héják" egyik jeles képviselője. Bár Kramish amerikai forrásokból ugyanúgy dolgozott, mint szovjet könyvekből, újságokból - mindenből, ami fellelhető volt a szovjet cenzorok ténykedése mellett -, és bár a fent említett RAND jelentette meg a könyvet, mégis némi naivitás érződik a szerző részéről a szovjet mentalitással, őszinteséggel, és jóindulattal kapcsolatban (illetve utóbbiak hiányával kapcsolatban). Több helyütt érződik az is, hogy a hírszerzésben „tükrözésnek" nevezett hibába esik bele: a nyugati országok mentalitását és működési módszereit vetíti ki a Szovjetunióra, feltételezve, hogy ott is hasonlóképpen működnek a dolgok, mint az Egyesült Államokban. Az esetleges hibák, téves feltételezések ellenére azonban érdekes művel állunk szemben: betekinthetünk a szovjet tudóstársadalom krémjének szakmai életébe, megismerkedhetünk a szovjet kutatások főbb helyszíneivel és az ottani eredményekkel, a politikai csatározásokkal, valamint a nyugati szemmel nézve elképzelhetetlen büntetésekkel, melyek a tudósokat sújtották. Még Magyarország is szóba kerül a KGST-s uránlelőhelyek kapcsán: a pécsi bányászok az első sztrájkolok között voltak az 1956-os forradalom kezdetekor - írja Kramish. Részben az ilyen (és ehhez hasonló lehetséges) esetek miatt helyeződött hangsúly a szovjeteknél^ hazai kitermelésre is. Simon Zoltán tuk az egyik előadótól. Viszont a gépeink egy része már közli mire van szüksége (kifogyott a papír, a festék stb.). A nem olyan távoli jövőben a járművek egymással fognak társalogni. Egyelőre csak közük helyzetüket, sebességüket, haladási irányukat. Már kifejlesztették a beavatkozó szerveket is, így a ráfutásos ütközések nagy része kiküszöbölhető lenne. Elemzik és tesztelik, hogy különböző forgalmi helyzetekben az egymásnak szánt adatmondatok mit tartalmazzanak, hogy egyértelműen önállóan megoldhassák azokat. Nincs messze az az idő, amikor az autónk önállóan leparkol a színház, mozi vagy bevásárló központ közelében és hívásra megjelenik. Nem is kell kocsit tartanunk, mert ha taxit hívunk, az vezető nélkül jön, elvisz a megadott címre. Ezeket a kocsikat már iAutónak hívják majd. A benevezett fejlesztéseket több kategóriában már értékelték szeptemberben. A díjakat most ünnepélyes keretek közt itt a kiállításon osztották ki. gyulai Vállalati informatika mobileszközökkel Egésznapos konferenciát rendezett az International Data Group (IDC) Budapesten, 2011. november 17-én, „Mobil megoldások az üzleti szférában" címmel. Az informatikai eszközök eladási piacán 80%-ban már mobil eszközök találnak gazdára. Először a note-bookok integrálódtak vállalati rendszerekbe, majd a vezetés mobil telefonjai. Előbb csak az állandó elérhetőség, sürgős üzenetek közvetítése érdekében, majd a termelési jelentések távoli elérése volt a trendi. Már az asztali PC-vel azonos, néha azt meghaladó teljesítményű „okos telefonokat" lehet beszerezni. Semmi nem gátolná a vállalati rendszerbe iktathatóságukat. Noha a gyártók fennen hangoztatták, hogy minden okos telefonos operációs rendszerre biztonságos a rendszerük, mégis ez a szegmens az, amin keresztül leginkább sebezhetőnek tartanak egy vállalati adatbázist. Amíg a vállalat által vásárolt mobil eszközökre csak letesztelt szoftvereket telepítenek, és azok központilag menedzselhetők, elvesztés esetén tartalmuk törölhető, működésük blokkolható, addig a dolgozók által vásárolt, de céges feladatokra is használtakra a kevésbé biztonságos helyről is felkerülhetnek programok tulajdonosaik által, és ez már komoly veszélyforrást jelent. gyulai
