Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
2011. december A hipotézis - egy új test Marié Curie-sorozatunk ötödik része *17 KMHMwaHi mym paksi atomerőmű „Az élet egyikünk számára sem könnyű. De nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron is el kell érnünk.” Marie nyugodtan megismétli a méréseket ugyanazokon az ásványokon. Tízszer, hússzor. Végül is kénytelen meghajolni az „evidencia” előtt: az ásványokban található uránium és tórium mennyisége távolról sem magyarázza meg az általa tapasztalt rendkívüli sugárzást. Honnan ered ez a rendkívüli, az átlagot erősen meghaladó radioaktivitás? Csak egy megoldás lehetséges: az ásványok, kis mennyiségben, az urániumnál és a tóriumnál sokkal erősebb radioaktív elemeket tartalmaznak! De milyen elemet? Hiszen előző kísérleteiben Marie az összes ismert vegyi elemet megvizsgálta! A kérdésre Marie a szellemóriások biztos logikájával válaszol. Merész hipotézist állít fel: az ásványok radioaktív anyagot tartalmaznak, amely egyúttal egy, a mai napig ismeretlen kémiai elem - egy új test! Egy új test! Lenyűgöző és gazdag hipotézis, de csak hipotézis. Ez ideig az erősen radioaktív „lény” csak Marie és Pierre képzeletében létezik. De ott erősen meggyökerezett! Annyira, hogy a zárkózott fiatalasszony egy napon felkeresi nővérét, és visszafojtott izgalommal szavaiban, így szól hozzá:- Tudod Bronia, a sugárzás, amelyet nem tudtam magamnak megmagyarázni, egy ismeretlen vegyi elemtől ered... Az elem itt van, csak meg kell találni! Teljesen biztosak vagyunk a dolgunkban! A fizikusok, akikkel beszéltünk róla, azt hiszik, hiba történt a kísérletben, s óvatosságra intenek bennünket. De meg vagyok győződve, hogy nem tévedek! Csodálatos pillanat egy csodálatos életben. A laikusok színpadi beállításban képzelik el a kutatót és felfedezését, de ez az elképzelés teljesen hamis! „A felfedezés pillanata” sok esetben nem is létezik: a tudós munkája túlságosan törékeny ahhoz, hogy fáradságos küzdelme folyamán a siker tudata hirtelen törjön fel, mint a villám, s fényével elvakítsa. Marie, miközben készülékei előtt dolgozott, talán nem érezte a diadal mámorát. Hanem a mámor a nagyszerű eredménnyel kecsegtető lázas munka felett lebegett. De az a pillanat izgató lehetett, amikor Marie - miután szigorú okoskodással igazolta, hogy egy ismeretlen anyag nyomában van - nővérének bevallja a titkot! A két nővér szótlanul átéli ebben a pillanatban a várakozás éveit, a kölcsönös áldozatokat, a kietlen s mégis álmokkal és reménnyel teli egyetemi éveket. Marie így írta le a következő sorokat: Ez a „valami” egy nem sejtett út megnyitása volt a tudomány számára. Egy, az Akadémia számára készült értekezésben, amelyet Gabriel Lippmann professzor (1908-ban fizikai Nobel-díjat kapott) mutatott be, Marie Sklodowska Curie jelzi, hogy a szurokérc ásványokban valószínűleg egy új, rendkívül erős radioaktív elem van jelen. Az értekezést az akadémia 1898. ápr. 12-i ülés Beszámolói-ban adták ki: „...Két, urániumot tartalmazó ásvány, a szurokérc (uránoxid) és a chalcolith (rézfoszfát és uranil), sokkal aktívabb, mint maga az urán. Ez a tény nagyon figyelemreméltó, és arra enged következtetni, hogy ezek az ásványok egy, az urániumnál aktívabb elemet tartalmaznak...” Ez a rádium felfedezésének első állomása. Intuíciója erejével a tudós nő bebizonyította önmagának, hogy az ismeretlen elem létezése bizonyos. Ha szabad mondani: elrendeli létezését. Most már csak napvilágra kell hozni, kényszeríteni, hogy lépjen ki ismeretlenségéből. Kísérlet segítségével igazolni kell a hipotézist, elkülöníteni az anyagot. Eljutni addig, hogy kézzelfogható bizonyítékokkal lehessen igazolni: íme, itt van. Pierre Curie szenvedélyes érdeklődéssel figyelte a kísérletek gyors haladását. Nem avatkozott be közvetlenül neje munkájába, de gyakran segítette észrevételeivel, tanácsaival. Az elért eredmények annyira meghökkentik, hogy pillanatnyilag abbahagyja a kristályok tanulmányozását, s minden erejével Marie-nak segít az új elem feltárásában. Szlazas Az idei Nobel-díjasok Nobel Alfréd svéd kémikus, többek között a dinamit feltalálója 1895-ben végrendeletileg rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamatai minden évben felosztassanak egyenlő arányban azok között, akik a fizika, a kémia, az orvos-élettan területén felfedezésükkel, az irodalom esetében a legkiválóbb ideával a legtöbbet használtak az emberiségnek, illetve akik legtöbbet tettek a népek közti barátság ügyéért. A közgazdasági emlékdíjat kiegészítésként egy svéd bank alapította 1968-ban. Fizika: Három, szupernóva-kutatással foglalkozó csillagásznak megosztva ítélték a díjat. Az ő eredményeik vezettek el ahhoz a felismeréshez, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. A három díjazott Saul Perlmutter amerikai csillagász, fizikus, Brian P. Schmidt ausztrál asztrofizikus és Adam G. Riess amerikai asztrofizikus. A kilencvenes évek csillagászati technikai fejlődése egyre jobb minőségű észleléseket eredményezett az „egy a” (la) típusú szupernóvák vizsgálatában, melyek a kozmológiát alapjaiban megrengető felismeréshez vezettek (1998): az Univerzum gyorsulva tágul. A kutatók ötvennél is több olyan la típusú szupernóvát találtak, melyek halványabbnak bizonyultak, mint ahogyan az elméletek alapján várható lett volna, ezt pedig az Univerzum gyorsuló tágulásának jeleként értékelték. Hosszú évtizedekig úgy gondolták, hogy a tágulás üteme a gravitáció miatt lassul, így az expanzió valamikor leáll. Az a meglepő felismerés, hogy a tágulás nemhogy nem lassul, hanem kifejezetten gyorsul. Az új képben előbb-utóbb minden atomi, majd szubatomi részeire szakad, ahogyan „a téridő szövete elkezd széthasadm’.A gyorsuló tágulás hajtóerejének az ún. sötét energiát gondolják. Az elnevezés azért is találó, mert a jelzőjén kívül egyelőre semmi mást nem tudunk róla. Kémia: A 70 esztendős, izraeli Daniel Shechtman egy mikroszkópban már 1982-ben meglátta azokat a fura kristályokat, amelyek a tudomány akkori állása szerint nem is létezhettek volna. Az izraeli kutató kitartott felfedezése mellett, melyet kvázikristálynak nevezett el. Ezen anyagok tulajdonságai számos hasznos gyakorlati alkalmazással kecsegtetnek: egyelőre főleg a hő- és kopásálló bevonatok terén vannak eredmények. Orvos-élettan: A veleszületett és a szerzett immunitás közötti kapcsolat kutatásáért a díjat Bruce A. Beutler és Jules A. Hoffmann, valamint Ralph M. Steinman kapták. Az első védelmi vonal a veleszületett immunitás, amely falósejtjei révén pusztítja a betolakodókat. Ha a kórokozóknak sikerül áttörni ezt az első vonalat, akkor az úgynevezett adaptív (szerzett) immunrendszer lép működésbe, amelynek sejtjei ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, vagy közvetlenül végeznek a kórokozókkal. E második, „könyörtelenebb” frontvonalban a cél immár a szervezet teljes megtisztítása. A szerzett immunrendszer feladata az immunmemória kialakítása is: ennek során olyan memóriasejtek jönnek létre, amelyek egy jövőbeli, hasonló támadás esetén sokkal gyorsabban tudják aktiválni az immunrendszert. Ezen alapulnak a védőoltások is. Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik ilyen antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden más típusnál hatékonyabban végzik ezt a munkát. Az utóbbi években ezért rákellenes vakcinákat fejlesztenek a dendritikus sejtek felhasználásával. A dendritikus sejtek jelentik az interfészt a veleszületett és az adaptív immunrendszer között. Irodalom: Az 1931-ben született svéd Tomas Tranströmer nevét évek óta rendszeresen említik a lehetséges nyertesek között. Már 13 évesen megjelent az első verseskötete, a 17 vers. Összesen tizenegy vékony kis kötete látott napvilágot, de mindegyik líratörténeti eseménynek számított - az egész belefér egy zsebkönyvbe. Beutazta a világot, költészetéről doktori disszertációkat írtak és írnak, Pekingben kávéházat neveztek el róla, köteteit ötvenegy nyelvre fordították le. Nemcsak az egyik legtöbb nyelvre fordított költő, de maga is jelentős műfordító. Más költők mellett magyarokat is fordított, a legismertebbek közül Illyés Gyulát, Nagy Lászlót, Nemes Nagy Ágnest, Pilinszky Jánost, Szabó Lőrincet, Tandori Dezsőt, Weöres Sándort. Pilinszky Jánoshoz szoros baráti szálak fűzték. Több kötete magyarul is megjelent. A Nobel-békedíjat Ellen Johnson-Sirleaf (Libéria elnöke, a 2006-ban megválasztott első afrikai női elnök) és honfitársa, Leymah Gbowee, a nőket a polgárháború ellen mozgósító munkásságukért, valamint a jemeni Tavakkul Karman, nőjogi és demokráciapárti aktivitásáért kapta. Mindhárman erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, politikai részvételért és a békéért. A közgazdasági emlékdíjat Thomas J. Sargent, a New York University, valamint Christopher A. Sims, a Princeton University professzora kapta megosztva a makroökonómia területén végzett empirikus vizsgálataikért. Hogyan hat egy átmeneti monetáris szigorítás vagy egy adóvágás a GDP-re és az inflációra? Mi történik, ha a jegybank változtat az inflációs célján, vagy a kormányzat módosítja a költségvetési hiányt? Ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ. gyulai
