Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
16 <Q> rhym paksi atomerőmű 2011. december A nemzetközi atomenergetikáról Megérkezett az építési engedély a Kalinyingrád-1 blokk számára Az orosz Roszenergoatom cég a napokban kapta meg az engedélyező hatóságtól (Rosztekhnadzor) az 1. blokk építésére vonatkozó engedélyt. A telephely előkészítésére vonatkozó engedélyt már 2010 februárjában megszerezték, és a hónap végén hozzá is fogtak az előkészítő munkálatokhoz. A helyszínen két darab, egyenként 1200 megawattos blokkot kívánnak felépíteni, üzembe helyezésük 2016-ban és 2018-ban várható. A különleges státuszú, Lengyelország és Litvánia között található területen felépülő atomerőmű nevéről még nincs végleges döntés, Kalinyingrád AE és Balti AE szerepel a tervek között. Nukleáris energiaforrás a marsjáróban Egy héttel a várható felbocsátás előtt behelyezték a legújabb rover tárolóegységébe azt a „nukleáris akkumulátort", amely a hosszú út során melegen fogja tartani a járművet és energiát fog szolgáltatni a felszíni feladatok ellátása során. A Curiosity (kíváncsiság, kuriózum) névre keresztelt egység egy nagyméretű mozgó laboratórium, amely a vörös bolygó felszínét kutatja majd leszállási pontjától a Gale-kráterig. A masina méreteiben kétszer nagyobb és ötször nehezebb korábbi társainál (Spirit, Opportunity). A Curiosity lesz azonban az első marsjáró, amely elegendő erőforrással fog rendelkezni ahhoz, hogy belefúrjon a sziklákba és helyben elvégezze a minták analízisét. A felbocsátást követően az egység leválik a szállítóegységről és 204 millió kilométert utazik még a célig. Ezalatt egy 13 négyzetméteres napelemes blokk tartja életben a navigációs és a kommunikációs rendszereket; a nukleáris telep pedig arról gondoskodik egy folyékony közegű hőtranszport-egység segítségével, hogy a rover hőmérséklete ne csökkenjen egy meghatározott érték alá. A leszállás után mindent ez utóbbi telep lát el energiával. A marsjáró üzemidejét 89 hétre tervezték, ezalatt kell elvégeznie elsődlegesen meghatározott tudományos feladatait. Jó esély van arra, hogy ennél sokkal tovább működni fog, mivel az energiaellátás minimális hosszát 14 évre becsülik. A Curiosity elektromos ellátását egy szilárd halmazállapotú thermopár-csoport biztosítja, amelyet pedig 4,8 kilogrammnyi keramikus formájú plutónium-oxid (238Pu) hajt meg. A rendszer moduláris, így a későbbi űrprogramok során akár több is összekapcsolható belőlük. Jelen egység napi energiafelhasználását 2,7 kWh-ra tervezik, míg a korábbi roverek csak 1 kWh-t nyerhettek napelemeik segítségével. A NASA szerint a radioizotópos hőfejlesztő egységek akár 40 évnél tovább is működhetnek, így kivételesen hosszú űrprogramok során is használhatók lehetnek. A komplett egység indítására november 26-án került sor és a tervek szerint a leszállóegység 2012 augusztusában éri el a Marsot. Varga József Forrás: NucNet és World Nuclear News, 2011. november Japán adatok szerint csökkennek a költségek November 10-én hozta nyilvánosságra a legfrissebb költségadatokat Tatsujiro Suzuki, a Japán Atomenergia Bizottság (JAEC) alelnöke. Az általa vezetett albizottság feladata az volt, hogy mérje fel a nukleáris energián alapuló energiatermelés és az üzemanyagciklus költségeit. Az albizottság a minisztériumi hatáskörrel rendelkező Energia- és Környezeti Tanács alatt dolgozik, és két témában adta közre megállapításait. Ezek egyike volt a már említett költségelemzés, a másik pedig az atomenergia jövőbeni használatának kockázatát elemezte. A jelentésben foglaltak szerint egy modellel végezték a számításokat, amelynek jellemzői: teljesítmény 1200 MW, könnyűvizes technológia, és legalább hét évvel ezelőtti működésbe lépés. Az alkalmazott modell feltételezte, hogy az elhasznált üzemanyag felét átmeneti tárolás után reprocesszálták. A teljes költség 1,81 cent USD/kWh-ra adódott. A 2004. évben elvégzett kalkulációkkal összevetve azt állapították meg, hogy a fajlagos költség 1 centtel csökkent. Figyelembe vették a kamatváltozásokat, az urán időközben megnövekedett árát, valamint az elhasznált üzemanyag feldolgozása esetén adódó várakozási időt is. Az érzékenységi vizsgálat rámutatott arra, hogy a feldolgozás és az urán ára alkotja zömmel a teljes költséget, míg a végleges elhelyezés nem játszik számottevő szerepet abban. Ha feldolgozás nélkül „temetnék el” a kiégett üzemanyagot, akkor a költség 1,31 cent USD/kWh körül lenne. A nukleáris energia jövőbeni alkalmazásának kockázatait vizsgálva figyelembe vették a fukushimai balesetből leszűrhető tanulságokat is. A kalkuláció a „becsült károsodás” koncepcióját használta. Ebben a károsodás mértékét megszorozzák az előfordulás gyakoriságával, majd elosztják az összes megtermelt villamos energia értékével. A fukushimai atomerőműben történteket ráillesztve a modellként használt erőműtípusra, a károsodás összege 65 milliárd dollárra adódott. A baleset gyakoriságát a NAÜ biztonsági célkitűzéséhez igazodva egy súlyos baleset/100 000 reaktorév értékre állították be. Az így kapott kockázati költség 0,01 cent USD/kWh lett. Varga József Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2011. november 20 éves az internet Magyarországon az első számítógép 1991 októberében kapcsolódott rá a világhálóra. Ebből az alkalomból a téma úttörő szakembereinek visszaemlékezései jelentek meg egy 270 oldalas könyv formájában. Azonban nemcsak múltunk van, hanem reményteli jövőnk is. Eredményesen bekapcsolódtunk az EU FP7-es keretprogramja által finanszírozott kutatásba. A következő időszak (2014-2020) a jövő internet-infrastruktúrájával, technológiájával és szolgáltatásaival foglalkozik majd. A Magyar Tudomány Hónapja rendezvénysorozat keretében a SZTAKI és a Műegyetem egész napos konferencián ismertette az eddigi eredményeket és a jövő kihívásait. Az „okos telefonok” robbanásszerű térnyerése jelentős terheket ró a mobilhálózatokra. Nemkülönben a videomegosztó portálok üzemeltetése. Míg a szöveges tartalmak keresőmotorjai pillanatok alatt hozzák az „eredményt”, ugyanez még nincs kitalálva a képek és videók világában. A 40 Gbps-os hálózatot rövidesen felváltja a 100 Gbps-os, majd a terabites. A „felhordó hálózatoknál” az optikai hálózatok mellett a rádiós megoldások is egyre inkább szóba kerülhetnek (wireless). Fejlesztésben az USA és Kanada jár példaként az élen. Kormányzati támogatásként az Egyesült Királyság a követendő példa, mivel létrehozott egy tanácsadó csoportot (a kormány, az ipar és a felsőoktatás számára) és ezzel 50- 100 milliárd fontnyi éves eredménynövekedést értek el. Húzóágazat lehetne itthon is az internet jobb kihasználása, termelőerővé tétele. Japán példáját követve a hálózatokat rövidesen nemcsak a számítógépek mellett ülő személyek használják majd, de számos intelligens berendezés is. A közlekedés biztonsága érdekében sok elektronikai újdonság és ezek kapcsolata lép be a hálózatba (M2M) a következő GPS-generáció kapcsán. Az öregedő társadalom menedzselhetősége is a hálózatot terheli majd, a rengeteg érzékelővel ellátott lakás, a személyi egészségügyi őrzést végző „kütyü” kapcsolatával. Globális környezetmonitorozás és emberközpontú társadalom - a jövő. gyulai Atomóra A pontos időmérés régi problémája az emberiségnek. Az egyiptomiak napórával mérték az időt. Az ingaórákat a XIII. században találták ki. A rugó, hajszálrugó alkalmazása lehetővé tette méreteinek jelentős csökkentését. A korszerű technika egyre nagyobb pontosságot igényelt. A mikrohullámú erősítés stimulált sugárzás által (angol betűszóval MASER) vizsgálata vezetett el oda, hogy a gázok közül az ammónia pontosan 23,87 GHz frekvencián rezgésbe jön, ennél kisebb vagy nagyobb frekvencián azonban nem. Kézenfekvő volt jeladóként kihasználni ezt a fizikai jelenséget. 1949-ben kifejlesztették az úgynevezett atomórát. Bár a rezgési sáv elég kicsi, mégis vannak problémák az óra működésével kapcsolatban. Az egyik problémát az okozza, hogy az ammónia molekulák egymással és a kamra falával is ütköznek, ezért a kapott frekvencia kicsit „elkenődik", kis mértékben pontatlanná válik. A másik probléma, hogy az atomok egyszer a mérőeszköz felé, másszor meg az ellenkező irányba haladnak, ez a frekvencia megváltozásával jár. Az új anyagot a fémgőz állapotba hozott cézium 133 jelentette, mely kiküszöbölte elődje pontatlanságát. 1955-ben építették meg az első ilyen időmérő berendezést, de csak 1967-ben fogadták el szabványos időegységként. Az óra annál pontosabb, minél alacsonyabb a cézium gáz hőmérséklete. Az Amerikai Mérésügyi Hivatalban működő NIST F1 atomórában a gáz hűtését hat egymásra merőleges, pontosan kontrollált hullámhosszú infravörös lézernyaláb végzi. Az ilyen, úgynevezett Doppler-elven működő hűtés tökélyre fejlesztéséért Chu, Cohen-Tannoudji és Williams 1997-ben Nobel-díjat kapott. A kiterjedt kutatások eredményeképpen más anyagokat is alkalmasnak találtak (alumínium, higany, stroncium, itterbium). A légi közlekedésben használják a hidrogénnel működő atomórákat. A rubidiummal működő atomóra már chip méretű, melynek kedvezőbb a költsége a cézium atomóráénál, rövid távú stabilitása pedig ugyanolyan jó. A mai rubidium cső legalább 10 évig használható, és mindössze 50 $-ba kerül. A cézium-cső, amely a nemzetközi szabványoknak is megfelel, körülbelül 7 évig használható, és költsége 35 000 $. A hidrogénnel működő cső is alacsony költségű, élettartama korlátlan. A rubidium atomóra kis mérete és kis fogyasztása tette lehetővé a GPS műholdak kifejlesztését. Az európai polgári navigációs műholdakon (GIOVE) két-két rubidium és hidrogén atomóra foglal helyet egymás tartalékaként. A földi atomórákat GPS adatok alapján szinkronizálják. Kilencvenhat éves korában, 2011. november 4-én elhunyt Norman Ramsey fizikus, a Harvard Egyetem nyugalmazott professzora, az első atomóra megalkotója. Az amerikai tudós 1989-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az atomi energiaszintek kutatásáért, ezen belül az elkülönült oszcilláris mezők módszerének kidolgozásáért. gyulai Prob« LiMr Laser UMr ü U Microwave Cavity Detector o n
