Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-11-01 / 11. szám
2011. november Tavaly júliusban az általa fejlesztett EKG berendezése kapcsán már írtam Orgovátt Józsefről, aki Szekszárdim él szüleivel, és most már az ESZI 12. c osztályába jár, az elektronika-elektrotechnika szakmacsoport tanulójaként. Osztályfőnöke Bölcsföldi Tünde. Az akkori készüléke személyi számítógéphez csatlakoztatva - mintegy perifériaként - működött. Egy családi körben elfogyasztott ebéd utáni beszélgetésben merült föl először a mobil készülék ötlete, mely azután nem hagyta nyugodni. Megtervezte, beszerezte az alkatrészeket és megépítette - persze ez csak leírva ilyen egyszerű. Az elérhető alkatrészek, a megálmodott funkcionalitás lépten-nyomon újratervezést tettek szükségessé, de határidőre elkészült. Sokan, sokféleképpen foglalkoznak a labilis egészségi állapotú emberekkel. Ez Virtuális hadronütköztető otthon Önkéntesek segítségét kéri a Higgs-bozon kutatásában a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). Bárki rátalálhat az„isteni részecskére"! Akik letöltenek otthoni számítógépeikre egy programot, az LHC-ben folyó részecskeütköztetéseket fogják szimulálni számítógépükön. Az LHC Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetik egymással. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni. Az úgynevezett Higgs-bozon feltételezett részecske felfedezése az utolsó hiányzó „darabja" a részecskefizika 40 éve kidolgozott „standard modelljének". A Higgs-bozon léte szolgáltatná a legegyszerűbb magyarázatot arra, hogy a korai világegyetemben miként sérült a gyenge kölcsönhatás szimmetriája, és miként nyertek tömeget a részecskék. mm mym paksi atomerőmű Mobil EKG az ESZI-ből a berendezés is ilyen igényt elégít ki. Miközben a páciens természetes napi tevékenységeit végzi: dolgozik, sportol, pihen, mégis „szem előtt van”, mert a berendezés szinte észrevétlenül folyamatosan ellenőrzi. Szükség esetén - amit egy esetleges rosszullétkor a beteg már nem tud megtenni - értesíti az orvosát, értékelésre alkalmas adatokat küld és megadja pillanatnyi helyzetét. A kétfordulós Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt már 20. alkalommal rendezték meg. Először a témát kellett elfogadtatni az év elején, egy pár oldalas leírással (91 pályamunkából 60-at fogadtak el), majd május 4-ig kellett ezeket megvalósítani. Google Technology Trailblazer különdíjban részesültek a legjobb számítástechnikai projekteket kidolgozó pályázók: Lipécz Ádám (BME) és riportalanyom, Orgován József. A díj elnyerésével a fiatalok részt vehettek Svájcban, a Google Zürichi központjában egy kétnapos látogatáson, melynek keretében megismerkedhettek a Google mérnökeivel, szoftverfejlesztési munkájukkal. A táborban hat ország (íroszág, Egyesült Királyság, Németország, Svájc, Románia és Magyarország) 16 győztes fiatalja vehetett rész. Az első nap során bemutathatták saját projektjeiket a Google szakembereinek. Másnap szerepet cseréltek, és a Google új fejlesztéseivel ismerkedhettek. Sajnos ezek mind az üzleti titkok körébe tartoztak. A központban 800-an dolgoznak, közöttük 50 magyar. Érdekes a kinti munka. A munkaidő 80%-át a fő projekten kell tölteni, míg a fennmaradó részt tetszés szerinti, vagy önként vállalt feladattal tölthetik a dolgozók. A cégnek így is megéri, mert sok ötlet, megoldás jött már át a hobbik oldaláról. Navigáció A navigációs eszközök ma már elterjedt használata az amerikai katonai navigációs műholdak jelértelmezésének felszabadítása miatt lehetséges. Természetesen van orosz és kínai navigációs műholdrendszer is a világűrben. Régóta készül már (1999) az Európai Unió polgári alkalmazásra szánt navigációs műholdrendszere is. Az első műholdakat teszt céljából 2005-ben lőtték fel (GIOVE-A), majd a következőt 2008-ban (GIOVE-B). Ezeken tesztelték a minden eddiginél pontosabb atomórát (2xl07 év alatt sem késik, vagy siet 1 másodpercnyit), és a pályamanővereket. A várhatóan 2014-re kiteljesedő rendszer három kitüntetett pályán, harminc műholddal látja el majd a feladatát. Az amerikai tapasztalatok alapján kifejlesztettek olyan rendszert is, mely automatikusan felismeri az elromlott műholdat 1 másodpercen belül, és lekapcsolja, nehogy hibát okozzon. Aligha lehetett volna jobb időpontot választani a következő navigációs műholdak felbocsátására, mint október 20. Ebben az időben hirdették ki ugyanis ünnepélyes keretek között Münchenben a Rezidencián a Galileo-program díjnyerteseit, kik a műholdas navigáció segítségével megvalósítható ötleteikkel élhetőbbé teszik világunkat. A Galileo-program idei pályázatára 800 téma érkezett be. Mintegy 30 díjat osztottak ki a szponzorok és a rendezők nevében. Sok olyan alkalmazást jutalmaztak, melyek személyek, tárgyak helyzetét adják meg, pl. egy központnak, vagy egymásnak. Többen gondoltak a fogyatékkal élőkre is, például egy kifejlesztettek GPS támogatású, beszélő fehér botot. Érdekes megoldás az úthiba rögzítő és egy speciális adó-vevő, mellyel a feltárt közlekedési akadály előjelzése is megoldható. A következő autók már csökkenthetik a sebességet, vagy kikerülhetik. Volt olyan GPS-t kiegészítő „fekete doboz” is, amely egy koccanás, vagy egy baleset esetén, amikor a légzsák kinyílik, automatikusan hívja a mentőket, a rendőrséget a helyszín koordinátáinak pontos megadásával. Örvendetes, hogy végre voltak magyar nyertesek is Kuba András és Török Tibor személyében. A témájuk: kisgyermek felügyelet falusi környezetben. A rendszer célja, hogy a szülők bármilyen helyzetben ellenőrizhessék gyermekük „elfoglaltságát” és tartózkodási helyét, valamint, hogy a felügyelettel megbízott személlyel szót válthassanak, vagy üzenhessenek neki. Montenegró díját nyerték el, mely pénzzel ugyan nem jár, viszont jelentős erkölcsi elismerés. gyulai Az LHC@home program hasonlatos az olyan népszerű kezdeményezésekhez, mint például a földön kívüli intelligencia keresésébe önkénteseket bevonó SETI@ home elnevezésű projekt. A most meghirdetett projekt résztvevői segíthetnek az LHC tudósainak azonosítani olyan korábban sohasem észlelt részecskéket, mint amilyen a feltételezett Higgs-bozon. A sokmillió lelkes önkéntes ténylegesen hozzájárulhat az új tudományos felfedezésekhez. Wollner Pál 19 „Végigjártuk az épületet - mesélte riportalanyom -, egy emeletnyien csak a YouTube-ot, a videomegosztó portált fejlesztik. A városra, a nevezetességekre nemigen jutott idő, bár sétáltunk a városban. Drága a tömegközlekedés. Sokan veszik igénybe a 20 frank kauciójú kerékpárkölcsönzést. A Kutatók Éjszakáján, Budapesten az Ericsson jóvoltából kiállíthattam a mobil EKG berendezést. Sok érdeklődő volt.” Kérdésemre, hogy milyen a tanulmányi eredménye, a „kütyü” fejlesztése nem vonja-e el figyelmét a tanulásról, így válaszolt: Bizony nem a legjobb, mert volt egy négyesem és egy hármasom is. Angoltanárunk nagyon szigorú, valamint az alkatom sem szertornára, sem atlétikára nem alkalmas - magyarázta ki magát. Jól tudom, milyen fontos a sport: rendszeresen kerékpározom, mert a gondolkodáshoz, az alkotáshoz is kell az állóképesség. Nagyon sokat köszönhetek felkészítő szaktanáraimnak: Nagyné Lakos Máriának és Manzinger Józsefnek. gyulai 150 éves a Jedlik-dinamó Az első villanymotor, a dinamó és az első elektromos jármű megalkotója, Jedlik Ányos munkássága előtt tiszteleg az Elektrotechnikai Múzeum a „150 éves a Jedlik-dinamó” című időszaki kiállítással. A kiállítás különlegessége a több mint 180 éves forgony, az eredeti 150 éves dinamó, a közel 140 éves villámfeszítő és a 135 éves, műszerész precizitással készített, hullámok eredőjét rajzoló gépezet. A tárlaton több berendezést működés közben lehet megfigyelni. Jedlik Ányos, pannonhalmi bencés szerzetes tanár, 150 évvel ezelőtt, 1861-ben készítette el unipoláris generátorát, melynek mágneses terét elektromágnes állítja elő. E készülékkel jutott el az öngerjesztés - dinamó elv - felismeréséig, öt évvel a német Siemens és az angol Wheatstone előtt, de felfedezését nem publikálta. A dinamó elv új utat nyitott az áramfejlesztő generátorok tervezésében. Jedlik 1830 körül részletesen tanulmányozta az elektrodinamikus forgó mozgás minden lehetséges változatát: több kommutátoros és unipoláris forgonyt, azaz villanymotort készített. Sikeresen alkalmazta az elektrodinamikában szerzett ismereteket az elektrosztatika területén is. Ennek eredménye volt, a „villámfeszítő”. 1855-ben villamos mozdony modellt készített és ugyanebben az évben a galvánelemek tökéletesítése, fejlesztése terén eredményeit nemzetközileg is elismerték. Tudományos tevékenységének legnagyobb része az elektrotechnika területére esik, de maradandót alkotott a finommechanikában és a fénytanban is. Wollner Pál
