Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-10-01 / 10. szám
2011. október J&r ! mym paksi atomerőmű 15 A 2011. évi Alkotói Díj kitüntetettje A Tolna Megyei Mérnöki Kamara Alkotói Díj kitüntetését az idei évben kollégánk, Fenyvesi Csaba kapta, akivel a kitüntetés apropóján beszélgettem. Baleset-elhárítási gyakorlatok az atomerőműben- Hogyan kerültél a paksi atomerőműbe, és milyen munkaterületen dolgozol?- 1996-ban végeztem a BME repülőgépész mérnök karán, és pályakezdőként 1996 őszén jöttem Paksra. Egy pályázat útján kerültem a külső technológiai osztályhoz technológus munkakörbe. Jelenleg technológiai vezető vagyok, egy háromfős csoportot vezetek, a kollégáim technológus mérnökök. A feladataink döntően az üzemviteli feladatok kiszolgálását támogató dokumentumok elkészítése, az üzemviteli adatok feldolgozása, elemzése, a műszaki fejlesztések mérnöki támogatása, az üzemviteli személyzet oktatása.- Milyen elvárásaid voltak, amikor megpályáztad az erőműves munkakört, és azok mennyire valósultak meg?- Eredeti elképzelésem az volt, hogy tervező mérnök leszek. A mérnöki pályáról mindig egy barna köpenybe öltözött ember jelent meg a szemem előtt, aki a gépek között jár, majd egy mérnöki irodában ül és „mérnökösködik". Ehhez képest üzemeltetési területre kerültem, aminek így visszatekintve örülök, és az a véleményem, hogy minden tervező mérnöknek el kellene töltenie pár évet az üzemeltetés területén ahhoz, hogy tervezői munkához megfelelő információkkal, tapasztalatokkal rendelkezzen.- Rendszeresen részt veszel az atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázatán. Mi motivál ebben?- A régi tervező mérnöki elképzelésből azért megmaradhatott a gondolataimban néhány dolog, mert egy-egy ilyen pályamunkát igazán nagy kedvvel állítok össze, itt sikerül kiélnem tervező mérnöki vénámat. Másrészt a napi rutinfeladatok mellett fontosnak tartom az egyetemen megtanult elméleti ismeretek szinten tartását. A szakmai fejlődés egyik lehetséges módjának tartom a Műszaki Alkotói Pályázaton való részvételt.- Több pályamunkádat is elismerésben részesítették, ezek a pályázatok más-más problémával foglalkoztak, vagy volt valami közös bennük?- A három pályamunka mindegyike más probléma megoldásával foglalkozik, azonban az alapgondolat mindegyiknél ugyanaz. Nevezetesen az energiagazdálkodás. Milyen energia-megtakarítási lehetőségek vannak, hogyan lehet ennek érdekében optimális üzemállapotba hozni a berendezések és rendszerek üzemvitelét.- Alkotói Díjban részesültél. Milyen munkádért kaptad, ki az adományozó?- A Tolna Megyei Mérnöki Kamara évente egy fiatal mérnököt részesít ebben a díjban, akiről úgy ítélik meg, hogy az eredményei és a mérnöki tevékenysége alapján kiérdemelte a kitüntetést. A mérnöki kamara egyik tagja javasolt engem, amelyet a kamara elnöksége elfogadott. A díjat a kamara közgyűlésén adták át 2011. június 3-án. A díjátadás részeként egy prezentáció keretében mutathattam be eddigi pályamunkáimat. A díjnak nagyon örültem, mert a részvénytársaság elismerésén túl nagyon jóleső érzés volt, hogy egy kívülálló szervezet is felfigyelt az eddigi tevékenységemre és elismerésre méltónak tartotta a munkáimat.- Megtudhatunk valamit a magánéletedről? Család, hobbi?- Pakson élünk a családommal, feleségemmel és két gyermekünkkel, akik már nagyok: fiam tizennyolc, lányom tizenhárom éves. Kedvenc időtöltésem a sportolás, azon belül is elsősorban a vitorlázó repülés. Nyáron, hétvégeken az őcsényi repülőtéren szoktam hódolni ennek a hobbimnak. Ezen kívül szeretek focizni, de ezt az utóbbi időben háttérbe szorította a defendo, amit azért kedvelek, mert egyrészt jól átmozgatja a teljes testet, másrészt önvédelemre is megtanít. László A. Zoltánná Az atomerőműben szeptember 7-én a súlyosbaleset-kezeléssel, 14-én pedig komplex válságkezeléssel kapcsolatos baleset-elhárítási gyakorlatot tartottak. Az Erőmű Irányító Központja, a Szimulátor Központ, az Atomerőmű Tűzoltóság és az Atomerőmű Mentőszolgálat, a riasztással aktivált Baleset-elhárítási Szervezet (BESZ) kijelölt beosztottai, készenlétesei, illetve együttműködők és megfigyelők is részesei voltak az eseményeknek. S úlyosbaleset-kezelés módszertani gyakorlata Az atomerőmű az idei évben a súlyosbaleset-kezelési feladatok biztosítására Műszaki Támogató Központot (MTK) alakított ki a Védett Vezetési Ponton (VVP). Működésének ellenőrzésére a szeptember 7-i módszertani gyakorlaton tesztelték a feladatokhoz kialaA metrológiai szervezet elismerése Az üzemfenntartási főosztály metrológiai üzeme öt magyarországi akkreditált kalibráló laboratórium részvételével összehasonlító kalibrálást (jártassági vizsgálatot) szervezett. Ennek független szakértő által készített kiértékelése és beszámolója 2011 második felében készült el. Az ebben foglaltak szerint a vizsgálaton a PA Zrt. metrológiai szervezete érte el a legjobb eredményt. A jártassági vizsgálat minden akkreditált kalibráló laboratórium számára kötelező, amelyet az érintetteknek az akkreditálás négyéves ciklusideje alatt legalább egyszer el kell végezniük. A metrológiai üzem a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által akkreditált, egyben a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatósága (MKEH) által hitelesítést helyettesítő minősítésre feljogosított szervezet. Feladata az atomerőműben a fizikai mennyiségek és mértékegységek visszavezethetőségének és pontosságának biztosítása. Ez a gyakorlatban a technológián lévő és ellenőrzésre használt mérőeszközök kalibrálását és a mérésügyi törvény szerinti kötelező hitelesítésű sugárfizikai mérőeszközök hitelesítést helyettesítő minősítését jelenti. A vonatkozó szabványnak megfelelően az akkreditált státusz fenntartásának egyik feltétele a jártassági vizsgálatokban való sikeres részvétel, amelyet laboratóriumok közötti összehasonlító mérésekkel lehet teljesíteni. Az ezekben való részvétellel lehetséges az alkalmazott mérési módszerek, kalibrálási eljárások megfelelőségének, az alkalmazott etalonok visszavezetettségének ellenőrzése, a mérési bizonytalanság számításának és megadásának helyessége, azaz a kalibrálási eljárások validálása. Orbán Mihály önálló üzemvezető elmondta, az általuk összeállított mérési programsorozat - amely egy nyomástávadó és egy ellenállás-hőmérő kalibrálását tartalmazta - 2010 végén fejeződött be, az erről szóló beszámoló pedig idén júliusban készült el. A mérési eredmények kiértékelését végző cég, összhangban a vonatkozó szabványokkal, valamint az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) és a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) előírásaival, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően végezte a mérési adatok független elemzését és kiértékelését. A beszámolóban az általános információk és a részletes mérési eredmények mellett leírták a kiértékeléshez alkalmazott matematikai módszert is. A laboratóriumok mérési eredményeinek elemzése során referenciaértékeket számítottak, valamint megadták annak bizonytalanságát. A részletes adatokból láthatóvá vált, hogy a PA Zrt. metrológiai szervezete mindkét akkreditált műszaki területen kiváló eredményt ért el. Orbán Mihály a lezajlott vizsgálat kapcsán elmondta, hogy jövőre esedékes a NAÜ által a sugárfizikai szakterületre vonatkozó jártassági vizsgálat is, amely a személyi, illetve technológiai sugárvédelmi dózismérők megfelelő visszavezetettségének ellenőrzésére irányul. A megelőző években már két üyen vizsgálaton is eredményesen szerepeltek. További kiemelt feladat a metrológiai üzem 2004 óta folyamatos NAT akkreditálásának megújítása. A megváltozott körülményekhez igazodva az akkreditálás műszaki terjedelmét módosítani kell. A hazai és a nemzetközi jártassági vizsgálatokon elért eredmények is bizonyítják azt, hogy a PA Zrt. metrológiai szervezete által kalibrált/hitelesített mérőeszközök megfelelő pontossággal és megbízhatósággal működnek a paksi atomerőműben.-KV-kított eszközrendszert (adatmegjelenítők, háttér-dokumentáció, a személyzet munkakörülményei), illetve alkalmazhatóságukat a BESZ veszélyhelyzeti működésében. A feltételezett eseményben érintett blokkvezénylő személyzetét külön üzemviteli szakembergárda biztosította, az MTK munkájának értékelői csoportját pedig szakterületi képviselők alkották. Törzsvezetési szinten a BESZ ellenőrizte a tájékoztatási és riasztási feladatok teljesíthetőségét is. Válságkezelési gyakorlat Az Európai Unió ExTraH elnevezésű kritikus infrastruktúra-védelemmel foglakozó projektjének keretében háromnapos konferenciának adott otthont a Karbantartó Gyakorlóközpont (KGYK) szeptember 13-15. között. A program tárgya a villamosenergia-hálózatok és termelő egységek védelme a rendkívüli eseményekkel szemben (természeti és civilizációs események), kiemelt figyelemmel a terrorcselekményekre. A rendezvény második napjára időzített gyakorlaton a résztvevő szervezetek bemutatták válságkezelési eljárásaikat. Olyan szituációt modelleztek, amely jelentőségét tekintve nem csupán a létesítményben és közvetlen környezetében, hanem országos, illetve uniós szinten is jelentős problémákat okozhat. A gyakorlás lehetőséget adott a résztvevőknek a veszélyhelyzetek azonosítási, értesítési, elhárítási és védekezési feladatainak áttekintésére, valamint az együttműködő szervekkel történő kapcsolattartás ellenőrzésére is. Ezen belül a riasztás gyakoroltatására és a vezetési feladatok átadás-átvételére, a terület kiürítési, felszámolási, irányítási feladatainak begyakorlására. Az események láncolata terrorelhárítási, villamoshálózati, katasztrófa- és további rendvédelmi problémák egymásra épülését szimulálta. A gyakorláshoz a VVP és a Szimulátor Központ adta az atomerőműves „helyszíneket", míg a meghívottak a KGYK-ban kivetítők segítségével és szakemberek magyarázatával figyelték az eseményeket. A gyakorlatok lezárása után tartott azonnali értékelések alapján mindkét próba megfelelő minősítést kapott. Részleteket tartalmazó értékelésüket az együttműködő szervek és a megfigyelők is elkészítik, mely alapján a hiányosságok felszámolására intézkedési tervet határoznak meg. A tapasztalatok kapcsán megfogalmazott észrevételek összesítése után további fejlesztéseket terveznek. Ezúton is köszönjük a gyakorlatok előkészítésében és a sikeres lebonyolításban résztvevők együttműködését! Baleset-elhárítás
