Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-10-01 / 10. szám
>: Bodaiki 2011. október Turbinamonitorozó rendszer felújítása *1 ^ 10 mym paksi atomerőmű 2011-ben az 1. blokkon megtörtént a régi turbinamonitorozó rendszer felújítása, amely éves bontásban a többi blokkon is meg fog valósulni. A felújítást az Emerson Process Management magyar divíziója végezte. A szállító a saját termékpalettájából CSI 6500 néven futó rendszert szállított és épített be. A korábbi turbinarezgés és elmozdulás mérő rendszer mára elavult, alkatrész utánpótlása nem volt megoldott. Jelző és feldolgozó rendszer nem szabványos értéket mutatott, több esetben indokolatlan jelzést produkált, az eddig alkalmazott papír-regisztrálós módszer utólag nehezen volt leolvasható és értékelhető. Alapvető célként tűztük ki, hogy a jelenlegi mérő rendszert egy ma korszerűnek tekinthető monitorozó rendszerre cseréljük. Ezzel csökkentve az érzékelő rendszer hibájából adódó téves turbinakiesések számát, valamint hogy megbízhatóbb és pontosabb mérési értékeket kapjunk, amelyet különösen indokoltak a teljesítménynövelés kapcsán megváltozott üzemi paraméterek is. További cél volt, hogy a turbina-generátor gépcsoportot, mint nagy értékű berendezést nagyobb megbízhatóságú rendszerrel kívánjuk megóvni egy rezgésnövekedésből esetlegesen bekövetkező meghibásodástól. Elvárás volt az is, hogy diagnosztikai információk gyűjtésével, elemzésével tervezhetővé váljon a turbina-generátor gépcsoport célirányos karbantartása, illetve biztosítsa a berendezés öregedéskezeléséhez szükséges alapvető állapotinformációkat. Az átalakított rendszer gyűjti és feldolgozza gépenként a csapágyrezgéseket, a fordulatszámot a forgórész szögpozícióval ^yüttjlletveanagynyomásúésvilkmosenergia-termású házak abszolút, valamint relatív elmozdulását. Méri továbbá csapágyak fémhőfokát, azok elfolyó olaj hőmérsékleteit, a turbina nagynyomású házának hőmérsékleteit, valamint a gyorszárok fémhőmérsékleteit. A tengelyelmozdulás-mérés 1/1 logikája 3/2 védelemre épülő logikára módosult. Teljesen új mérésként megjelenik a radiális irányban csapágyakba beépített érintésnélküli tengelymozgást mérő érzékelő, amely a relatív tengelyhelyzet figyelése (orbit) mellett a csapágyak bebillenését is monitorozza. Az orbit méréssel a csapágybak méréshez képest sokkal korábban detektálhatóak a meghibásodási folyamatok, illetve a turbinában bekövetkezett változások. Összesen egy turbógépről 110, azaz blokkonként 220 mérést dolgoz fel az új rendszer. A rendszerspecifikációk meghatározásánál alapvető filozófiai kérdés volt, hogy az eddigi amplitúdó alapú rezgésmérésről át kívántunk térni a sebesség alapú rezgésmérésre. Az átalakított rendszer (lásd az ábrán) a generátor relétér helységben gyűjti össze a mért adatokat, majd a gyűjtésért felelős úgynevezett mérőkeret elvégzi a mérések hihetőség vizsgálatát, illetve a natív mérési értékeket átváltja dimenzionált mérési értékre. A mérési értékek, illetve a programozott logika alapján képzi a rendszer a korábbi „Tengelyelmozdulás növekedés” jel mellett az új rendszer által most bevezetett „Csapágybak rezgésnövekedés” védelmi indító jeleit. A védelmi jelek huzalozottan kapcsolódnak a meglevő turbinavédelmi rendszerhez. Ugyancsak huzalozott formában szolgálja ki a blokkvezénylői tablójelzéseket is. A rendszer egyszerre szolgál ki védelmi és diagnosztikai funkciókat. Az érzékelőktől érkező jeleket a védelmi oldal fogadja, majd a jelek egy optócsatolón keresztül érkeznek meg a diagnosztikai oldalra. A mérési értékeket oldalanként külön-külön feldolgozó egység dolgozza fel és külön-külön Ethernet alapú redundáns kommunikációs úton juttatja el a célállomásaik felé. Ezzel a megoldással a diagnosztikai oldal teljes mértékben visszahatás-mentes a védelmi oldal irányába, ez által növelve a megbízhatóságát. A hálózat tervezésénél kiemelt figyelemmel voltunk a blokkok teljes függetlenségére, azaz minden blokk teljesen autonóm üzemmódban működik egymáshoz képest. A védelmi oldal szolgálja ki információval a BSZG-t, valamint a vezénylőben turbinánként kiépített sémamegjelenítő PC-ket is (korábbi papiros regisztrálókat váltotta ki), amelyek a könnyebb kezelhetőség miatt érintőképernyős felépítésűek. Elsődleges feladatuk a pillanatnyi mérési értékek megjelenítése számszerű és bargraph-os formában is, illetve 24 órás trendeket képes mutatni minden mért értékről. Másodlagos funkciói az irányítástechnikai személyzet felé a hibadiagnosztizálás elősegítése. Azaz képes megjeleníteni a rendszer számos hibáját, úgy mint konkrét érzékelő-, mérőkártya-, rack-, betáplálási- és kommunikációs hibák. Így a fellépő hibák esetén az irányítástechnikai személyzet már jó támponttal rendelkezik a hiba feltárásához és elhárításához. A diagnosztikai oldal szolgálja ki a monitorozó rendszer központi adatgyűjtő szerverét, amely 10 évnyi adatot képes eltárolni és egyben adatokat biztosít a diagnosztikai munkaállomásnak. A rendszer kiépítése nem önálló irányítástechnikai munka volt, bekapcsolódott az átalakításba a gépész és villamos szakterület is. A sikeres munkáért ez úton szeretnék köszönetét mondani az irányítástechnikai műszaki osztály és jómagam nevében a turbina és forgógép karbantartó osztály, a turbina osztály, a gépész műszaki osztály, irányítástechnikai műszaki osztály, a biztonsági rendszer osztály, a digitális rendszerek osztály, a villamos karbantartó osztály, a villamos üzemviteli osztály, a villamos műszaki osztály és a diagnosztikai csoport azon munkatársainak, akik részt vettek a felújításban. Papp Zoltán vezetőmérnök Generációk az üzemvitelen A régi időkben még megszokott volt, hogy egy-egy hivatás apáról fiúra szállt, manapság azonban nem sok ilyet láthatunk. A paksi atomerőmű több évtizedes működésének hála, most mégis átvehetik a családtagok egymástól a stafétabotot, nem ritkán hosszú évekig egymás mellett dolgozva. Ezt a hagyományt követte a Pálfalvi család is, akik immáron három dolgozót adtak az üzemviteli igazgatóságnak. A családfő, Pálfalvi Gyula 1984-ben került az atomerőműbe, ekkor költözött át családjával Paksra, majd később Dunaszentgyörgyre. Akár azt is mondhatnánk, hogy a vérében van ez a munka, hiszen korábban az oroszlányi hőerőműben dolgozott - édesapja nyomdokait követve. Az atomerőmű turbina osztályán annak rendje és módja szerint végigjárta a ranglétrát. Gépészként kezdte a pályafutását, majd sok-sok évvel később, 2007- ben szolgálatvezetőként vonult nyugdíjba. Két különböző erőműben szerzett tapasztalattal a háta mögött azt vallja, hogy munkája során leginkább az a bámulatos technikai fejlődés nyűgözte le, amelynek az elmúlt évtizedek alatt a szemtanúja lehetett. Bár mindvégig három műszakos munkarendben dolgozott, gyermekeit mégis nyugodt szívvel bátorította, hogy kövessék példáját. Fiai eredetileg más-más szakmát sajátítottak el, mostanra mindketten megtalálták helyüket az erőmű üzemviteli igazgatóságán, édesapjuk egykori munkahelyén. Legidősebb gyermeke, Pálfalvi Viktor vezető elektrikus a villamos üzemviteli osztályon. Az atomerőműben töltött egy évtized után még mindig kiemelkedően jónak tartja a munkahelyi légkört és az őt körülvevő kollégákkal való kapcsolatát. Emellett azon kevesek közé tartozik, akik a műszakos életformának is inkább az előnyeit, mintsem a hátrányát látják. Ebben talán annak van a legnagyobb szerepe, hogy egy csaknem ötéves kisfiú büszke apukája. Szabadidejének jelentős részét éppen ezért igyekszik családjával, otthonukban eltölteni. Mint a családi házban élők többségét, a kert és a gyümölcsfák őt is mindig ellátják munkával a ház körül. És mivel a család legifjabb tagja lassan megkezdi iskolai tanulmányait, úgy tervezi, hogy régi célkitűzésének eleget téve, fiával együtt majd ő is elsajátítja az angol nyelvet. A testvérpár fiatalabbik tagja Pálfalvi Gábor, a turbina osztályon dolgozik, mint édesapjuk egykoron. Pár évig ráadásul még munkatársak is voltak. Először faipari szakmát tanult, majd fémipari végzettséget is szerzett, hogy pályafutását az atomerőműben folytathassa. Faipari szakmájával egy teljesen más világból indult, azonban a sokévi tanulásnak hála, átképezte magát a fémipar irányába. Gépésztechnikusi végzettségével került az atomerőműbe, mára pedig turbinaoperátorként erősíti a munkahelyi kollektívát. Éppen ezért számára az erőmű elsősorban a további fejlődés lehetőségét jelenti. A Dunaújvárosi Főiskola hallgatójaként a tanulás továbbra is meghatározó része lesz életének. Bátyjához hasonlóan ő is a barátságos hangulatot értékeli különösen sokra a munkahelyén. A továbbtanulás és a munka mellett azért mindig sikerül időt szakítania arra, hogy szenvedélyének, a vitorlázásnak hódoljon. A testvérpár tehát hiába indult eltérő utakon, végül mindketten az üzemvitel területén helyezkedtek el. Édesapjuktól azt tanulták, hogy ha valaki nyitott az újdonságokra és érdekli a technika világa, akkor az erőmű a lehetőségek végtelen tárházát jelentheti, hosszú távú, biztos megélhetést nyújtva a családjaiknak. Miután pedig befejezték a munkával töltött éveket, megbecsült emberként vonulhatnak nyugdíjba. Pálfalvi Gyula most éppen azt bizonyítja be fiainak, hogy az igazi élet csak ezután kezdődik! Vízitúrák, horgászat, vitorlázás, nyúltenyésztés és persze rengeteg játék az unokával. Igazán méltó megkoronázása ez a hosszú évtizedek kemény munkájának. -csa-
