Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-10-01 / 10. szám
10 mym paksi atomerőmű 2011. október Foratom 2050 Energia Útiterv I M M for nuclear energy in europe A Foratom által júniusban nyilvánosságra hozott jelentés az Európai Unió atomenergia-iparának víziója arról, hogyan fog hozzájárulni az iparág az új kis kibocsátású energiarendszer megteremtéséhez. A jelentés egyben az atomenergetika segédanyagnak szánt dokumentuma az Európai Bizottság ez év végén nyilvánosságra hozandó Energia Útitervéhez, melynek célja a biztonságos, versenyképes és karbonszegény energetika megvalósítása lesz. A Foratom anyagának első része több, eddig már megjelent energia-forgatókönyv igényes analízise, melyet a svájci Paul Scherrer Intézet végzett el. A jelentés második részét a Foratom 2050 Energia Útiterv ad hoc csoportja állította öszsze. A vizsgált energia-forgatókönyvek az atomenergia fejlődési lehetőségeinek széles skáláját vázolják föl. Ennek megfelelően az EU atomerőműves kapacitása 117 és 424 GW között lehet majd 2050-re. Azok a forgatókönyvek, melyek számolnak a globális éghajlatváltozás elleni harc fontosságával, megközelítőleg 30%-os részesedést jósolnak az atomenergiának az áramtermelésben. Az atomenergia szerepét a forgatókönyvekben az ösztönzők és feltételek két rendszere határozza meg: (1) a jövő energiapiacának nagysága; (2) az atomenergia versenyképessége és hozzáférhetősége a többi energiaforráshoz képest. A vizsgált forgatókönyvek főbb jellemzői: • Eurelectric Power Choices (PC) - az európai GDP megduplázódásával és az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátás 75%-os csökkenésével számol 2050-re. Az EU27 országai közül tíz nem használ atomenergiát, Németország és Belgium kivezeti azt, Olaszország és Lengyelország viszont atomerőműveket épít. • IEA Energy Technology Perspectives (ETP) Baseline és Blue Map - mindkét forgatókönyv a GDP 64%-os bővülését vetíti előre az OECD európai országaiban. A Baseline a jelenlegi klímavédelmi folyamatok továbbvitelét feltételezi, míg a Blue Map a C02 kibocsátás 50%-os csökkenését jósolja. Feltételezi egyes országokban az atomenergia kivezetését, a globális atomenergiakapacitás 1200 GW lesz. • WEC Leopard és Lion Energy Policy Forgatókönyvek - a Leopard forgatókönyvben a piaci mechanizmusok dominálnak, a GDP 87%-kal nő, a kibocsátás nem központi téma. A Lion forgatókönyv szoros nemzetközi együttműködést és erős állami szerepvállalást feltételez, a GDP 188%kal nő, az ÜHG kibocsátás kérdése fontos nemzetközi együttműködést generál és az atomenergia felértékelődését eredményezi. • NEA Energy Outlook forgatókönyv - több publikált szcenárió (IEA, IAEA, IPCC stb.) globális összegzésén alapul. A Low forgatókönyv szerint a jelenlegi atomerőműveket élettartamuk lejárta után újakkal váltják fel, némi bővüléssel 2030 után. A High forgatókönyv a klímavédelmi és energiabiztonsági törekvések erősödésével számol, az atomenergia lakossági elfogadottsága és politikai támogatása nagy, ellentétben a Low szcenárióval. • NEEDS BAU és 450 ppm forgatókönyvek - a GDP 113%-os bővülését jósolják 2050-re. A BAU (Business as Usual - változatlan ügymenet vagy referencia forgatókönyv) a jelenlegi megújuló energia nemzeti támogatási rendszerek továbbélését vetíti előre, míg a 450 ppm az ÜHG kibocsátás 71%-os csökkentését feltételezi. Az atomenergia használata a nemzeti energiapolitikák függvénye. Az atomenergia kivezetésével számol Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Svédországban. A fenti forgatókönyvek előrejelzéseinek összegzését az ábra mutatja. A forgatókönyveket áttekintve - átlagos politikai támogatást, mérsékelt áramigény-növekedést, ambiciózus klímapolitikát és alacsony energiaárakat feltételezve - reálisan 160-170 GW atomenergia-kapacitás kiépítése tűnik reálisnak az EU27 országaiban 2050-re. A Foratom 2050 Energia Útiterv ad hoc munkacsoportja szerint az atomenergia használatának legfőbb ösztönzői: az energiaellátás biztonsága, a szénmentes tüzelőanyagokra való áttérés, a versenyképesség és az atomenergia új alkalmazási területei. A jelentés legfőbb következtetése, hogy a különböző útvonalak, amelyek a karbonszegény energetika megteremtéséhez vezetnek, mind számolnak az atomenergiával, de különösen azok, amelyek erős klímapolitikai elkötelezettséggel bírnak. Megnövekedett politikai támogatással, az energiabiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontok állandó szem előtt tartásával az atomenergia megtarthatja jelenlegi egyharmados részesedését az EU árampiacán. Szerbin Pável Forrás: http://www.foratom. org/ A nemzetközi atomenergetikáról Atom: nyereséges ma, versenyképes holnap A jövőben a nukleáris energia és a földgáz fog egymással versenyezni Európa alaperőművi igényeinek kielégítésében, mivel a széntüzelésű erőművek már nem lesznek versenyképesek - ezt állapította meg a Nuclear Energy Agency (Nukleáris Energiaügynökség, NEA) legfrissebb, villamosenergia-árakkal foglalkozótanulmánya. Az új riportban a NEA napi szintű adatokat elemzett az európai energia- és szénpiacok vonatkozásában 2005-2010 között azért, hogy meghatározhassa a legnyereségesebb energiatermelési technológiát a liberalizált piacokon. Ez alatt az ötéves időszak alatt az Európában található atomerőművek igen nyereségesnek bizonyultak, és 2012 után még inkább azok lesznek valószínűleg, amikor a szén- és gázalapú áramtermelők már nem kapnak majd ingyenes karbon-kibocsátási engedélyeket az Európai Unió ETS-rendszere alapján. Ami az új atomerőműveket illeti, azok is versenyképesek lesznek, bár vannak olyan forgatókönyvek is, amelyekben az új atom nem lesz olyan vonzó egy befektető számára, mint a földgáz - de a szén továbbra is versenyképtelen az összes forgatókönyv szerint. A riport beharangozó rendezvényén Jan Horst Keppler NEA-s közgazdász elmondta: Az új atomerőművek versenyképesek a fölgázzal az alaperőművi energiatermelésben, feltéve, hogy az alábbi három paraméter közül legalább egy a nukleáris oldal javára dől el. A paraméterek a következők: a nukleáris ipar beruházási költségei, melyek csökkennek az épített erőművek számával; a szén-, földgáz- és villamosenergia-árak, melyek közül (feltéve, hogy magasak) mindegyik a nukleáris oldal felé billenti a mérleget; valamint a karbonkibocsátások csökkentésére irányuló CCS-technológia fejlődése. „Ha ebből a háromból kettő versenyképes, akkor a nukleáris ipar uralni fogja a versenytársakat" - mondta Keppler, hozzátéve, hogy a földgáz csak akkor lesz versenyképesebb az atomnál, ha a fenti három faktor közül egyik sem áll majd a nukleáris oldalán. Az NEA szerint az új atomerőművi kapacitások egyik legfontosabb akadálya a finanszírozás kérdése. Bár a riport úgy jellemzi az atom kezdeti magas beruházási költségeit, mint „kellemetlenséget, nem határozott versenyképességi hátrányt", azt azért elismeri, hogy a befektetők esetleg a széntüzelésű erőművek mellett dönthetnek az atom helyett „még azokban az esetekben is, amikor a nukleáris energia lenne a legalacsonyabb költséggel járó opció". Ezt Ron Cameron, az NEA nukleáris fejlesztési részlegének vezetője úgy kommentálta a beharangozó rendezvényen, hogy „a finanszírozás sok országban kulcskérdés, figyelembe véve a befektetők csökkenő kockázatvállalási kedvét." (Forrás: World Nuclear News) Növekvő társadalmi elfogadottság Britanniában A Populus közvélemény-kutató intézet 2050 felnőttet kérdezett a Brit Tudományos Fesztivál előtt az atomenergiáról. A begyűjtött adatokat úgy súlyozták ezt követően, hogy a felmérés reprezentatív legyen a brit felnőttekre nézve nem, életkor, szocioökonómiai státusz és régió tekintetében is. Összességében a tanulmány azt találta, hogy a lakosság 37%-a támogatja a nukleáris energetikát a szigetországban. Fukushimának nem volt jelentős hatása a véleményekre. Nemhogy csökkent volna az atom elfogadottsága, hanem egyenesen nőtt. A Brit Tudományos Szövetség korábbi adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy míg 2009-ben a megkérdezettek 59%-a „meglehetősen" vagy „nagyon" aggódott a nukleáris energetika miatt, 2010-ben már csak 54%, míg 2011-ben még kevesebben: összesen 47%. Ezzel egy időben a „nem nagyon" vagy „egyáltalán nem" aggódók aránya a 2005-ös 38%-ról 42%-ra emelkedett 2010-re, idén pedig 45%-on áll. A többség (51%) nem ért egyet Németország döntésével, mely szerint kivezetik a nukleáris energetikát Fukushima nyomán. Általánosságban még megállapították, hogy az atomot erőteljesebben támogatják a férfiak, mint a nők, illetve hogy az idősebb britek inkább állnak a nukleáris oldalra, mint a fiatalok. Simon Zoltán (Forrás: World Nuclear News) NJSZT tisztújítás Pakson Az újraalakulás óta eltelt évek alatt megcsappant a szervezet tagsága (52/33) - nyugdíjba vonulás, elköltözés, más irányú érdeklődés és sajnos elhalálozás is szerepeltek az okok között. A meghirdetett időpontig (2011. szeptember 19. 13:00) nem jelent meg a tagság fele, így az összejövetel a szabályok szerint fél órával halasztódott - akkorra is alig-alig néhányan jelentek meg, de a szavazás megtartható volt. A megjelentek egyhangúlag elfogadták a javaslatot, majd megszavazták, hogy a társaság Paks Városi Szervezetének megüresedett elnöki posztjára Székely Attilát, az MVM Informatika Zrt. vezérigazgatóját válasszák. A többi poszton nem történt változás. A szervezet céljának tűzte ki hazai és külföldi szakkiállítások, konferenciák meglátogatását. Az itt szerzett tapasztalatokról rendre beszámolnak majd a társaság, az erőmű újságjának hasábjain, valamint összejövetelek alkalmával előadásokban is. gyulai
