Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-10-01 / 10. szám

2011. október u ■ mym paksi atomerőmű A drámai meglepetés Marie Curie-sorozatunk negyedik része „Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen ben­nünk kitartás, s mindenekelőtt bízzunk önmagunkban! Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valami­ben, s ezt - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani!" A radioaktivitás annyira izgatja Marie Curie-t, hogy fárad­hatatlanul vizsgálja - mindig ugyanazzal a módszerrel - a legkülönbözőbb anyagokat. Kíváncsisága - a csodálatos női kíváncsiság - a tudós legfontosabb erénye Marie-ban a legmagasabb mértékben megvan! Nem elégszik meg az egyszerű vegyületek, sók és oxidok vizsgálatával! Kedve tá­mad, hogy a Fizikai Iskola ásványgyűjteményéből szedjen elő különböző mintákat, csaknem válogatás nélkül. Aláveti őket szórakozásból annak a vizsgálatnak, amit az elektro­­szkópos kísérlet jelent. Pierre helyesli a tervet és vele együtt keresi a kemény vagy laza, idomtalan darabokat. Minden kézzelfogható lehetőséget kimerített: most az ismeretlen, a ki nem fürkészett felé fordul. Marie gondolata egyszerű, de a lángész meglátása! A munka küszöbénél, ahol most áll, kutatók százai hónapok­ra, tán évekre is megtorpannak. Ha végigmenve az ismert vegyi testeken, fel­fedezik a tórium sugárzását (amint azt Marie tette), minden bizony­nyal tanácstalanul álltak volna a titokzatos radioaktivitás forrása előtt. Előre tudja (vagy inkább hiszi, mint tudja), milyen eredménye lesz az ásványok vizsgálatának: az urániumot vagy tóriu­mot nem tartalmazó minták teljesen inaktív jelleget mutat­nak. Az anyagok, amelyek urániumot vagy tóriumot rejte­nek magukban, radioaktívak lesznek. A tények beigazolják sejtéseit. Marie félreteszi az inaktív ásványokat, ezekkel kezd foglalkozni, s megméri radioaktivitásukat. Itt drámai meglepetés következik: ez a radioaktivitás jelentékenyen erősebb, mint a vizsgált anyagok uránium vagy tórium tar­talmánál fogva azt eleve várni lehetett volna! „Valószínű hiba van a kísérletben” - gondolja a fiatalasszony, mert a váratlan jelenség láttán a tudós első „mozdulata” a kételke­dés. Szlazas Witold ESEC és FSE Szegeden Mit is takarnak a betűszók? ESEC: European Software Engineering Conference, FSE: Foundations of Software Engineering, ez utóbbit évente, előbbit kétévente ren­dezik meg. Most mindkettőt egyidőben Szegeden tar­tották az egyetem Tanulmányi és Információs Központ előadóiban. Csatlakozott hozzá még a doktoranduszok beszámolója, valamint az ACM SIGSOFT Symposium - így nem csoda, hogy konzultációkkal, kikapcsoló­dást biztosító élményprogramokkal együtt több mint egy hétig tartott szeptember 4-től 12-ig. A tudományos tanácskozáson olyan kutatási eredménye­ket mutattak be, amelyek elméletileg megalapozottak, ugyanakkor a gyakorlati jelentőségük is világosan iga­zolható. Nem véletlen, hogy a konferencián a világ nagy szoftverfejlesztő cégei (például IBM, Microsoft) mellett az alkalmazói oldal jelentős vállalatai is jelen voltak (mint a Google vagy az Ericsson). Az ülé­seken közel háromszázan vettek részt, többségében külföldiek: nagyon sok résztvevő érkezett az USA-ból, ugyanakkor napjaink tendenciáinak megfelelően egy­re nagyobb a távol-keleti kutatók aránya. Wilhelm Schäfer Padebornból intelligens mechatronikus egy­ségekről számolt be, melyeket a mosógépekben, DVD-meghajtókban egyaránt alkalmaz­ni lehet. Előrehaladott kísérleteket folytatnak az utak át­bocsátóképességének növelése érdekében. A járművekbe szerelt egységek felveszik egymással a kapcsolatot, így a manőverekről az észlelési időn belül értesülnek a környe­ző autók - elkerülhetőek lesznek a koccanások. Az időjá­rási viszonyok is kevésbé befolyásolnak, mert a fedélzeten követhető a környezetünk forgalma. Különböző kapcso­lók segítségével nemcsak az automatikus parkolás, de a pontosabb forgalomba besorolás, majd a konvojban hala­dás is nagy biztonsággal történhet. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora a közeljövőben megépítendő Lézerkutató Központ kísérleti berendezé­seinek működtetéséhez szükséges informatikai rendszer fizikai paramétereit ismertette. Az EU által támogatott Csehország, Románia és Magyarország összefogásából fel­épülő Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pul­se Source (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezés elsődleges küldetése az, hogy a nemzetközi tudományos közösség felhasználói köre számára ultragyors fényforrások széles skáláját tegye elérhetővé, különös tekintettel a koherens extrém-ultraibolya (XUV) és röntgensugárzásokra, illet­ve izolált attoszekundumos (10'18 sec) impulzusokra. A berendezés további célja, hogy hozzájáruljon a 200 PW intenzitású impulzusok előállí­tásához szükséges tudományos és technológiai erőfeszítésekhez, amely a teljes ELI projekt fő célja. A konferencián ismertetett kutatás-fejlesztési eredmények széleskörűek, megfigyelhető azonban a szoftverteszteléshez, karbantartatáshoz kapcsolódó kutatások erősödése. Ezt az in­dokolja, hogy a szoftverek mére­te, bonyolultsága rendkívüli módon megnövekedett, és emiatt a programhibák kiszűrése nagyon nehéz feladatot jelent. Szabadidős programokat is beiktattak a szervezők: orgonahangverseny a Dómban, látogatás az Informatika­­történeti Múzeumba, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. gyulai Az Energetikai Szakkollégium őszi programjai 2011. október 27. Viharkároka VER-ben BencsikTibor (MAVIR Zrt.), PÖYRY ERŐTERV Zrt. 2011. november 3. Magyarország energiastratégiája NFM, MÉH ö G E T / a 2011. november 8. Üzemlátogatás Paksi Atomerőmű Zrt., KGYK 2011. november 17. Biomassza alapú kapcsolt távfűtés, távfűtés hatósági áron? Orbán Tibor (FŐTÁV Zrt.) 2011. november 24. Fukushima, hogyan tovább? Atom kiváltása, atomellenesség az EU-ban? Dr. Aszódi Attila (BME NTI) 2001. **0 L\A> Az előadások helyszíne, időpontja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Q épület BF12-es terem, 18:00 Bővebb információ a www.eszk.org honlapon olvasható. Megújult a Szakkollégium facebook oldala, ahol bárki egyetlen kattintással követheti az aktuális eseményeinket, híreinket. KISHIREK A NAGYVILÁGBÓL ÚJ ERŐMÜVEK HELYETT ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁS A fukushimai események nyomán csökkent az új atomerőművek építése iránti kedv, de az USA-ban en­nek ellenére gőzerővel haladnak az üzemidő-hosszab­bítási jóváhagyások. A jelenleg működő 104 reaktor kétharmada már meg is kapta a hivatalos engedélyt a további üzemelésre - ez konkrétan plusz húsz évet je­lent a blokkoknak. A cikkírás pillanatáig az amerikai hatóság, az NRC még egyetlen üzemidő-hosszabbítási kérelmet sem utasított vissza: hetvenegyet hagyott jóvá és tizenhárom várta éppen a döntést. Az antinukleáris csoportok protestálnak, de az NRC szerint nincs oka az üzemidő-hosszabbítások megtagadásának és a hatvan­éves üzemidőnek, ha az atomerőműveket megfelelően karbantartják. Az amerikai hatóság emberei most azt vizsgálják, hogy kitolható-e az üzemidő akár nyolcvan évig is, míg Franciaországban hatvan év a kitűzött cél. (Forrás: Wall Street Journal) A „MÁSIK" KLÍMAVÁLTOZÁSI TEÓRIA A1 Gore ex-alelnök már több mint húsz éve a klímavál­tozás globális szószólója - olyannyira, hogy Nobel-díj­­ban is részesítették a témában tett erőfeszítéseiért. A fizikustársadalom azonban megosztott a kérdésben: többen közülük az égitestek befolyását gyanítják a Föld időjárás-változásainak hátterében. A teória lé­nyege a következő: a töltéssel rendelkező szubatomi­­kus részecskék atmoszférikus szintje a jelek szerint annak megfelelően nő, illetve csökken, hogy az őket a Földtől eltérítő napszelek ereje nő vagy csökken. Ezek a változások elméletileg jelentősen befolyásolhatják a Földet borító felhők milyenségét és mennyiségét. Rö­viden tehát az égitestek kihathatnak bolygónk hosz­­szú távú időjárási trendjeire. Bár a teória még nem él­vez akkora elismertséget, mint a Gore-féle (főként az üvegházgázokra fókuszáló) elgondolás, már az európai CERN-kutatóközpontban is vizsgálják az új elmélet va­­liditását. (Forrás: Wall Street Journal) ATOM IVÁN: FILM TERMÉKMEGJELENÍTÉSSEL A Roszatom erőteljes támogatásával készül az „Atom Iván” névre hallgató új mozifilm, melynek főszereplő­je egy ambiciózus tudós, aki nagyszülei nyomdokaiba lépve a helyi atomerőműbe megy dolgozni. A film egy kisvárosban játszódik, ahol az élet minden területén tetten érhető valamilyen formában a nukleáris léte­sítmény jelenléte. A főszereplők Snigirev Dobrygin és Julie Gregory, a rendező pedig Vasily Barkhatov. A Roszatom elmondása szerint a filmben megjelenített nukleáris munka presztízses, izgalmas, komplikált, és nagy felelősséggel jár. (Forrás: World Nuclear News) Simon Zoltán Argentína: felépült az Atucha-2 Az argentin kormány bejelentette, befejeződött az Atucha-2 atomerőművi blokk építése, megkezdődnek a tesztek, a blokk a tervek szerint 2012 közepén meg­kezdi a termelést. A 692 MW villamos teljesítményű nyomott nehézvizes reaktor építése 1981-ben kezdő­dött, de 1994-ben felfüggesztették, ekkor kb. 80%-os volt a blokk készültségi állapota. Az építő és majdani az üzemeletető az állami Nucleoeléctrica Argentina. A cég közleménye szerint az összesen ötszázhatvanhat al­rendszer ellenőrzése és tesztelése megkezdődött 2011. szeptember végén. A közleményből az is kiderül, hogy a blokk számára a nehézvizet és a természetes urán üzemanyagot Argentína állítja elő. Forrás: NucNet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents