Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-07-01 / 7. szám
4 mvm paksi atomerőmű 2010. július Mérnöki kamarai szakmai nap és taggyűlés Szekszárdon A Tolna Megyei Mérnöki Kamara tagsága számára törvényben és alapszabályban előírt, az elmúlt évi beszámolókat, a köztestületi terveket tárgyaló taggyűlését, az idei kitüntetések átadását és első szakmai fórumát Szekszárdon rendeAe. Az atomerőműben dolgozó Tibay Ferenc kollégánk több évtizedes kiemelkedő mérnöki és közösségi tevékenységéért a Körösi Miklósdíjat vehette át ATMMK május 28-i taggyűlését és szakmai fórumát közel hatvan mérnök kolléga tisztelte meg. Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke megbízásából Sipos László, az MMK elnökségének tagja tájékoztatást nyújtott a négypilléres programról és a 12 pontról. Az interneten (www.tmmk.hu Hírek rovat) is közzétett 12 pontot tartalmazó dokumentumot több társadalmi szervezet is támogatja, így letettük a megalakult parlament és az új kormány asztalára. A szakmapolitikai célok elérése csak egy kellően aktív, tagozati munkában is szerepet vállaló tagsággal lehetséges, ezért minden mérnököt arra bíztat az MMK elnöksége, hogy a tagozati szakcsoportokon keresztül mielőbb és minél több kolléga kapcsolódjon be a „feladathegyek” felszámolásába. Ezt követően Sáth József, a TMMK tikára ismertette az idei díjazottak méltatását A TMMK elnökségének döntése alapján a 2010. évi Körösi Miklós-díj kitüntetésben részesült Tibay Ferenc építőmérnök, az MMK Tartószerkezeti Tagozat Tolna Megyei Szakcsoportjának vezetője. A TMMK-elnökség döntése alapján a 2010. évi TMMK Alkotói Díj kitüntetésben részesült Szente Károly földmérő mérnök, a szekszárdi MERIDIÁN Mérnöki Iroda ügyvezetője. A díjátadások után a TMMK-elnökség éves beszámolóját, a 2009. évi költségvetés teljesítéséről és a 2010. évi költségvetési terv javaslatokat Bohli Antal elnöke ismertette. A TMMK elnökének beszámolóját követően Földesi József, a TMMK felügyelő bizottságának elnöke a felülvizsgálataik eredményéről számolt be. Kenderes László, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy az elmúlt évben bejelentés nem érkezett hozzájuk. A beszámolók, valamint a 2009. évi költségvetés teljesítésének és a 2010. évi költségvetési javaslat tagságunk általi elfogadása után következett a szakmai nap programja. Látványkép a paksi kisvízerőműről Az elmúlt évek hagyományát követve elsőként a frissen kitüntetett Szente Károly földmérő mérnök, a szekszárdi MERIDIÁN Mérnöki Iroda ügyvezetője „Régészet és geodézia" címet viselő gazdagon illusztrált vetített képes előadásában számolt be az M6 autópálya megvalósulását megelőző régészeti feltárások geodéziai és térinformatikai munkáiról. Ezt követően Palotás Ferenc oki. építőmérnök kollégánk, a PA Zrt projektfelelőse szintén vetített képes, „Kisvízerőmű megvalósíthatóságának vizsgálata" c. előadásában ismertette a paksi meleg vizes csatorna végére tervezett rekuperációs erőmű telepíthetőségének előzetes műszaki terveit, eddig elkészült elemzéseit és a beruházás jelenlegi állapotát Zárásként dr. Orbán József betontechnológus szakmérnök, a Pécsi Tudományértem tanszékvezető tanára a friss és megszilárdult betonok megfelelőségi vizsgálatát és minősítését szuggesztív módon, gyakorlati példákkal fűszerezve elemezte az MSZ 4798-1: 2004 szabvány alapján. Az idei köztestületi taggyűlésünk eredményes volt különös tekintettel a tagságunk érdeklődésére és az érdekfeszítően hasznos szakmai előadásokkal kibővített kreditpontos szakmai napra. Sipos László Jubileumi könyv készült 30 év fegyveres szolgálat az atomerőmű védelmében A közelmúltban jelent meg a paksi atomerőmű fegyveres biztonsági őrsége megalakulásának és működésének 30. évfordulója alkalmából létrejött jubileumi kiadvány a fenti címmel. Ebből az alkalomból kérdeztük a kötet főszerkesztőjét, Gyöngyösiné Nyúl Petrát az erőműbe kerüléséről, a könyvről és az azzal kapcsolatban elvégzett munkáról.- Iskoláidat hol végezted? Mióta dolgozol a paksi atomerőmű területén?- 2002-ben államvizsgáztam humán szervező szakon, a Pécsi Tudományegyetemen, az öt év alatt logisztikai és minőségirányítási szakképesítést is szereztem. A paksi atomerőmű a második munkahelyem, lassan öt éve vagyok itt. Először a beszerzés-előkészítési osztályra kerültem gazdálkodói munkakörbe. Jelenleg, a két évvel ezelőtti szervezeti átalakítást követően, a beszerzési osztályon dolgozom szerződéskötőként- Úgy tudom, a fegyveres biztonsági őrséggel is szakmai kapcsolatban állsz. Hogyan alakult ki ez a munkakapcsolat?- A fegyveres biztonsági őrséggel tavaly nyáron kezdődött a munkakapcsolatunk. Abban az időben vettem át nyugdíjba vonuló kolléganőmtől azt az anyagcsoportot, melyhez a rendészeti anyagbeszerzések nagy része tartozik. Amellett, hogy beszerzőként ismertek, hamarosan mint az Atomerőmű újság szerkesztőségi tagját is megkerestek.- Hogyan és mikor indult a kiadvánnyal kapcsolatos előkészítő munka?- Megalakult egy munkacsoport, melynek én is a tagja lettem. Óriási kihívást jelentett ez a munka, melyről az első pillanatban fogalmunk sem volt, hogy mennyire összetett, sokrétű, milyen sok idő és energia kell hozzá. Tulajdonképpen ezt egy kisebb projektnek is tekinthetjük. 2009 őszétől IWO-IOIO kezdve sorban indultak el az egyes munkafolyamatok.- Hogyan zajlott a könyv témáinak összeállítása? Bizonyára nem kis feladat volt az anyagok összegyűjtése és a munka koordinálása...- Januárban ültünk le először részletesen átgondolni a „30 év fegyveres szolgálat az atomerőmű védelmében” c. könyv tartalmát az előzetesen öszszeállított vázlat alapján. A legfelelősségteljesebb lépés talán az volt, amikor eldöntöttük, hogy rnüyen fejezetekből épüljön fel, pontosan mi kerüljön bele, ami elengedhetetlenül fontos a 30 éves történet bemutatásához. A gyűjtési szakasz és az interjúk elkészítése igényelte a legtöbb időt Jó néhány kolléga segítségünkre volt azzal, hogy az elmúlt évtizedekből megmaradt relikviákat rendelkezésünkre bocsátotta. Ezeknek az emléktárgyaknak a fotózását, illetve szkennelését és az archív anyagok gyűjtését (elektronikus és írott cikkek, publikációk) Lovas Tibor készítette elő és végezte el az utómunkát. A szakmai anyagokat Végh Csaba és Köllő Imre állította össze. Ők végig nyomon követték a szerkesztést, és lektorálták az elkészült fejezetek anyagát. Jómagam az interjúkat készítettem el, és a folyamatosan bővülő anyagot könyvvé szerkesztettem.- Bemutatnád röviden a művet?- A bevezető és a vezérigazgatói gondolatok után a történeti áttekintésben az erőmű, illetve a fegyveres biztonsági őrség létrejöttének története, tevékenysége, feladatai kerülnek bemutatásra. A szakmai részek után továbbívelnek a gondolatok az elmúlt három évtized eseményeire. A visszaemlékezésekben a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban álló személyekkel készített interjúk olvashatók. Az emlékek és emléktárgyak összegyűjtésének eredményeképpen született a következő fejezet, mely képekben tárja fel a múlt történeteit A 30 év kiemelkedő eseményei a különböző konferenciákról, versenyekről és egyéb rendezvényekről szóló cikkekben elevenednek meg. Az 5. és 6. fejezetben a paksi fegyveres biztonsági őrség tevékenységét korábban felügyelő-irányító és jelenleg támogató szervezeteket mutatjuk be. Végül a működéshez elengedhetetlenül fontos jogszabályi és belső szabályozási háttér jelenik meg. Keretbe foglalva a mondanivalót, a könyv végén egyfajta kitekintést adnak a nagyvüágba és a jövőre nézve Köllő Imre, Radnóti István és Végh Csaba gondolatai.- Müyen kihívásokkal szembesültél a könyv elkészítése kapcsán? Müyen segítséget kaptál az elvégzendő feladatokhoz?-172 oldalba sűríteni ennyi mondanivalót, nem volt egyszerű feladat. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a kollégák sem idejüket, sem energiájukat nem kímélve dolgoztak azon, hogy a kitűzött határidőre mindennel elkészüljünk. Egy ilyen csapatban jó volt dolgozni! Folyamatosan egyeztettünk, sorbanjöttekajobbnál jobb ötletek a könyv még színesebbé, érdekesebbé és persze szakmaivá tétele érdekében. A nyomdai előkészítés során sok segítséget kaptunk Gergely Judittól, amiért szintén hálásak vagyunk. Végül, itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Köllő Imrének és Végh Csabának a bizalmat és azt a lehetőséget, hogy a könyv főszerkesztője lehettem. Remélem, hogy akihez eljut ez a kiadvány, megelégedésére szolgál, s ha volt valaha bármüyen kapcsolata a fegyveres biztonsági őrséggel, azt a könyv sorainak olvasása kapcsán szívesen idézi majd fel.- Köszönöm az interjút! T.-P.A.M. ESZI-s diák sikere Több minisAérium, patinás országos szervezet támogatásával a Magyar Innovációs Szövetség a 2009/2010. tanévre is meghirdetett 14-21 éves fiatalok részére tehetségkutató versenyt. Kilencvenegy pályázat érkezett be, tizenhét a határokon túlról. Orgován József (1993) Szekszárdon él szüleivel, az ESZI 10. C elektronika-elektrotechnika szakmacsoport tanulója. Osztályfőnöke Bölcsföldi Tünde, felkészítő Nagyné Lakos Erzsébet- Egyik tanulmányi versenyen hívta fel a fi©elmemet e^ik versenyzőtársam az innovációs pályázatra - kezdte beszámolóját a díjazott. Egy hétvégi ebéd alkalmával az asztalnál beszélgettünk édesapámmal, hogy milyen hasznos lenne e$ hordozható EKG-készülék. Utánanéztem az interneten - drága volt, szakembert követelt a használata főleg a kiértékelés során. A téma „megfogott”. Érdeklődtem, célirányosan orvosi szakirodalmat olvastam, ez kb. egy évig tartott. Kialakítottam a funkciólistát, mit kell tudnia a készüléknek. Megterveztem modulárisan. Végül megépíthettem az iskolában, és bekalibráltam, mert az iskola eszközparkja ezt lehetővé tette, ezúton is köszönöm. A pályázat több lépcsőben zajlott, de vettük az akadályokat Amikor a mi meghallgatásunkra utaztunk fel, az úton végig rajtam voltak az érzékelők és gyűjtötték az adatokat amit be is mutathattam a bizottságnak. A bírálat után a Millenáris Parkban eg/ kétnapos kiállítás keretében június 11-12. között mutathattuk be a na^közönségnek pályamunkáinkat Na^on jólesett hogy nagytekintélyű szakemberek komolyan beszélgettek el velem, faggattak terveimről. Első nap na$on sok érdeklődő volt mozdulni sem tudtunk standunktól, de másnapra márel-elmozdulhattunk, hogr a kollégákkal beszélgethessünk. Sajnos én csak III. dijat kaptam, nem jutottam ki a 21. EU Ifjú Feltalálók Versenyére Lisszabonba Magyarország képviseletében, de nagyon jó volt ezt végigcsinálni - ez mind a magam munkája. Persze közben a Simonyi Károly elektrotechnika versenyen negyedik, a Mikola Sándor fizikaversenyen első lett gyulai Különszám az atomerőműről Az 53. évfolyamába lépett Technika Műszaki Szemle című havonta megjelenő folyóirat 1994-ben jelentetett meg egy összevont (június-július) különszámota paksi atomerőműről. Azóta jelentős változások történtek az erőmű életében és jövőképében. Ezeket a változásokat dolgozza fel és tárja a nyilvánosság elé a folyóirat ez évi áprilisi különszáma, amelynek angol nyelvű változata is hamarosan megjelenik. ■■■■■■■■■ A megjelent magyar nyelvű változatban Süli János vezérigazgató köszönti az olvasókat és ad tömör összefoglalót az atomerőmű mindennapjairól, majd visszatekintést olvashatunk a magyarországi atomenergetika két nagy öregjétől, Szabó Benjámintól és Pónya Józseftől. Az atomerőmű működéséről Medgyesy Ferenc, a nukleáris biztonságról Radnóti István írásait olvashatjuk. A sugárvédelemről dr. Bujtás Tibor, a radioaktívhulladék-kezelésről és környezetvédelemről Elter Enikő nyújt friss ismereteket Szőke Larisza és Kovács Ferenc cikkei a teljesítménynövelésről és az üzemidő-hosszabbításról szólnak. Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos terveket és feladatokat Cserháti András, dr. Katona Tamás és Lenkei István foglalta össze. Mittler István az erőmű társadalmi elfogadottságát befolyásoló kommunikációs tevékenységről nyújt átfogó ismeretet Az erőmű múltjában, jelenében és jövőjében is kulcsfontosságú szerep jutott és jut a „tudományos hátországnak”, az egyetemi oktatásnak és az üzemen belüli folyamatos képzéseknek. Ezekről a területekről dr. Gadó János, dr. Aszódi Attila és Kiss István cikkeiből nyerhetünk újabb információkat Végül a leggyakoribb nukleáris fogalmak kis enciklopédiáját böngészheti ük Vinnay István jóvoltából. -beri-Hajba Antal mesteredző Arany Érdemérmes Újraéledt a Fadd-Dombori kajak-kenu versenypálya, ismét bekapcsolódott a hazai vízisportéletbe. Május 21-23. között közel ezer résztvevővel itt rendezték a Paksi Atomerőmű Maraton Magyar Bajnokságot Az alkalomhoz illően, e gyönyörű pálya megálmodója, Hajba Antal kenus világbajnok, mesteredző, kiváló versenyzői és több évtizedes példamutató edzői, sportvezetői munkája elismeréséül a Magyar Kajak-kenu Szövetség által alapított Arany Érdemérem kitüntetését itt Dombodban vehette át- A kenuzást egy kicsit későn kezdtem, volt bőven be pótolnivalóm,de három éven belül 1961-ben magyar bajnokságot tudtam nyerni, és öt év múlva Berlinben a C-l hajók 10 000 méteres távján lettem világbajnok- kezdte visszaemlékezését a kajak-kenu berkekben csak „Tonió”-ként ismert sportember, aki korábban már átvehette a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést is.- Kezdetektől készültem az edzői munkára, Granek István edzőm mindig elmagyarázta, ho^ mit miért kell csinálnunk. A TF-en tanulmányokat is folytattam, majd edzői pályafutásom 1967- ben az Egyetértésben kezdődött, ahol e^fk alkalommal a na^ egyesületek előtt megnyertük az országos pontversenyt 1972-82 között a Bp. Honvédnél dolgoztam, 1977-től mesteredzőként Tanítványaim közül Buday Tamás és Frey Oszkár világbajnokok lettek. Versenyzői és edzői eredményeim közül hiányzott az olimpiai bajnoki cím, dühös voltam magamra, váltani akartam. A Paksi Atomerőmű Vállalat és az Atomerőmű SE akkori vezetőinek (Pónya József és Balogi Jenő) lehetőségei és a szakmai terveim szerencsés találkozása alapján immár 1982 óta Pakson dolgozom, ahol szinte a nulláról indulva sikerült eredményeket elérnem az itteni fiatalokkal. Első nemzetközi hírnevet szerzett paksi versenyzőm Hoffmann Ervin ifjúsági világbajnok kenus volt Az Országos Egyesületi Rangsorban a 62. helyről a középmezőnybe lépett az ASE, amihez négy év szervezett munka kellett, de nagyobb sikernek tartom, hogy a csónakházba lejáró gyereklétszám több mint háromszorosára nőtt Közben 1986-ban edzőtanfolyamot vezettem Kínában, és én készítettem fel a szöuli olimpiára a koreai kenuválogatottat Tíz év múlva a hongkongi kajak-kenu válogatott vezető edzői tisztét vállaltam el. Az itteni versenypálya megépítésében Tímár Géza barátom, az akkori kto vezetője segített a legtöbbel 1991-ben már nemzetközi versenyt is tudtunk rendezni. Sajnos az elmúlt tíz évben méltatlanul lett mellőzve e pálya, de remélem, ennek már vége. Végül megkérdeztem a mestert: - Mit üzen a fiataloknak, és mi az eredményesség titka?- Sokat kell dolgozni! Élvezni kell a vizel mi a vizen is tudunk járni. A versenyzés mellett fontos a vízitúrázás kicsiknek nagyoknak egyaránt jómagam több mint ötven éve, paksi húszfős baráti körömmel pedig harminc éve minden nyáron együtt túrázunk Ki kell használni a lehetőségeinket További jó egészséget kívánva, szerkesztőségük nevében gratulálok az életműdíjhoz! Sípos László Kiss Éva Magdolna nyerte a PA Zrt. játékát A Paksi Atomerőmű Zrt (PA Zrt) honlapján Nukleáris ötpróbát indított 2009 nyarán. A játék lényege, hogy animációs eszközökkel kell felépíteni egy-egy egyszerűsítőt atomerőmű-modelll majd azokból egy kompilett üzemet A negyedévenkénti eredmények alapján a legjobb résztvevő kilencedmagával erőmű-látogatáson vehet részt A 2010. IL negyedévi eredmények alapján ilyen látogatásra 2010. június 18-án került sor, amikor a győztes, Kiss Éva Magdolna válaszolt kérdéseinkre.- Honnan jöttél és hogy találtál rá a játékra?- A hévízi Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskolából jöttem. Mivel 3. osztálytól kezdve emelt szinten lehet tantárgyat tanulni, én a matematikát és fizikát választottam. így került a képbe a paksi atomerőmű, ahova már régóta terveztünk kirándulást Azonban azt hallottuk, hogy elég nehéz ide a bejutás. Frailer Csaba tanár úr vette észre az erőmű honlapján levő játékot, és adta tovább a hírt Ez vonzó volt, hiszen erőmű-látogatást lehetett nyerni. Másrészt felébredt bennünk a versenyszellem, és szerettük volna a tanár úr eredményét túlszárnyalni. Szinte éjjel-nappal ezt játszotta mindenki az osztályban. Úgy alakult, hogy én lettem a leggyorsabb, pedig a többek is 10 másodperc alatti időt produkáltak.- Mi vonz a matematika-fizika felé, és hogyanviszonyulsz az atomerőműhöz? Mik a jövőbeli terveid?- Nagyon logikus gondolkodású vagyok, mindenre ilyen szemmel nézek. Ezért is választottam ezt a szakirányt a gimnáziumban, matematika-fizika középiskolai tanár szeretnék lenni. Ezért az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeretnék továbbtanulni ezen a szakon.- Milyenek a benyomásaid a látogatás után?- Az erőmű-látogatás nagyon tetszett Szerencsére Frailer tanár úrral a tantervben már eljutottunk az elméleti alapokkal a radioaktivitásig, atomenergiáig, így általában érthetőek voltak a Varga József kísérőnktől hallottak. Úgy vettem észre, az itteni munka nagyon precíz, gyakorlatias műszaki tevékenység, ami komoly felkészülést igényel. Engem lányként mégis inkább általában a matematika és fizika vonz, ezért nem valószínű, hogy ide jönnék dolgozni.- A magánéletben még mi érdekel, mivel foglalkozol?- Cserszegtomajon lakom, szabadidőmben dterázom. Várhatóan több falusi rendezvényen fellépek, úgyhogy a nyaramat a zene fogja kitölteni.- Köszönöm! További sok sikert kívánok! Hadnagy Lajos A Paksi Atomerőmű Zrt Nukleáris ötpróbája a http:// www.npp.hu/tudomanyesjatek webcímen érhető el
