Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-04-01 / 4. szám

8 2010. április- mym paksi atomeromu-Fórumot tartott a létesítményfenntartási igazgatóság A létesítményfenntartási igazgatóság 2010. március 24-én tartotta az éves első munka­­vállalói fórumát. Zsoldos Ferenc igazgató bevezetőjét követően első napirendi pontként Csépai Martin, a HEWITT Humán Tanácsadó Kft tanácsadója ismertette a paksi atomerő­műben elvégzett „ELMONDHATOM 2009. munkatársi vélemény- és elkötelezettség­felmérés” eredményét. Megállapítást nyert, hogy az igazgatósági felmérés eredménye jellemzően az erőmű átlagának értékeihez közelítenek, kiemelhető szélsőséges véle­mény nem tapasztalható. Ezt követően Bencze János, az mtvo csoportvezetője tartott tájékoztatót az igaz­gatóság 2009. évi munka- és tűzvédelmi eseményeiről. Elmondta, hogy balesete­ket és tűzeseteket tekintve jó évet zárt az igazgatóság. Felhívta a figyelmet a külső vállalkozók ellenőrzésének, mutatóinak javítására. Harmadik napirendi pontban, Zsoldos Ferenc értékelte az igazgatóság 2009. évi munkáját Értékelésében ismertette azokat a nem tervezett, főjavítás közben felmerült műszaki problémákat, amelyek elhárítása minden szervezettől komoly erőfeszítése­ket kívánt és a tervezett időtartamokhoz ké­pest többletidő-ráfordítást eredményezett. Kiemelte, hogy a felmerült problémák megoldását követően a termelési célkitű­zések teljesítésével sikeres évet zárhattunk 2009-ben is. Egyebek témakörben kitért a 2010. évi bérfejlesztésre, valamint a meg­változott nyugdíjazási szabályok lényege­sebb pontjaira is. Ezt követően Lőrincz László Padosz-elnök kért szót, aki ismertette az érdekvédelem elmúlt időszakban végzett és a közeljövő­ben tervezett feladatait Vendégünk volt Süli János vezérigazgató úr, aki megköszönte a közösen elért ered­ményeket, és az idei évre is balesetmentes munkát, jó egészséget kívánt az igazgató­ság minden munkavállalójának. MEE-hírek Megtartotta éves közgyűlését a MEE (Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület) Paksi Te­rületi Szervezete a TLK-ban, mely egyben a háromévente esedékes tisztújító közgyűlés is volt A vezetőség ismertette az előző évi munkát, melynek kiemelkedő eseménye volt a tavaly áprilisban lebonyolított nyolc­napos franciaországi szakmai kirándulás. A választás alkalmával a tagság újfent bizalmat szavazott a régi vezetőségnek. El­nöknek ismét Kovács Andrást (aki egyben az országos szervezet főtitkára), helyi tit­kárnak pedig Boa Andrást választotta. Meg­választásra került még hat fő küldött, akik a paksi szervezetet képviselik az országos közgyűlésen. Az idei programtervben többek között az ElektroSalon meglátogatása a MEE szakmai napon (máj. 5.), a hagyományos baráti találkozó a horgásztanyán, valamint szeptemberben egy erdélyi szakmai út is szerepel. A tagok és az érdeklődők mindezt fi­gyelemmel kísérhetik az országos és helyi honlapon is, mely az intranetről is elérhető. A paksi honlap szerkesztését két agilis ta­gunk, Szabadi János és Runyai Gábor végzi. Boa András, titkár & mym paksi atomerőmű mm Elmondhatom... 2009 Munkatársi vélemény- és elkötelezettség-felmérés „Örültem a megismert összesített véleményeknek” Beszélgetés Süli János vezérigazgató úrral az „Elmondhatom... 2009" eredményekről Ez év márciusában mindenki számá­ra megismerhetővé váltak a 2009. évi Elmondhatom... Munkatársi vélemény- és elkötelezettség-felmérés eredményei. Ennek kapcsán kérdez­tük Süli János vezérigazgató urat.- Az elmúlt hónapokban vezérigazga­tó úr is megismerte a felmérés ered­ményeit. Hogyan értékeli a társaság­ról kirajzolódott képet?- Az eredményeket látva, első gondo­latként az fogalmazódott meg bennem, hogy jó lett volna, ha még többen kitöltik a felmérés kérdőívét. A 31%-os részvéte­li arány ugyan valamelyest magasabb, mint a 2005-ös vizsgálaté, illetve statisz­tikailag bőven elegendő ahhoz, hogy a vállalat egészére megalapozott követ­keztetéseket tudjunk levonni. Azonban örültem volna, ha többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy név nélkül, részle­tekbe menően elmondják, mit szeretnek munkahelyükben, és mit látnak fej­lesztendőnek. Számomra ez a felmérés is egy eszköze annak a párbeszédnek, amit folyamatosan erősíteni szeretnék a szervezeten belül, munkatársak és ve­zetők, vagy akár az egyes szakterületek között, továbbá ami hozzá tud járulni a nyílt légkör, a kölcsönös bizalom további térnyeréséhez. Az ebből fakadó kis csalódottság mellett persze örültem is a megismert összesített véleményeknek. Annak, hogy a korábbi­akhoz képest jelentősen többen vannak azok, akik saját bevallásuk szerint elkö­telezettek az erőmű iránt, és kötődnek a vállalathoz. Örültem, hogy ezzel össz­hangban az itt dolgozók munkahelyük­kel való elégedettsége is nagymértékben erősödött, valamint számos kérdésben sokkal határozottabban mutatkoznak a pozitív vélemények. Legyen szó a jövőké­pünk és hosszú távú céljaink ismertségé­ről és az ezzel való azonosulásról, a béren kívüli juttatásokról vagy a felső vezetés és a munkatársak közötti kapcsolat bizonyos jellemzőiről. Összességéten a kajxrtt eredményeket nem tartom rossznak, ugyanakkor nem is vagyok velük teljesen elégedett. Tisztán látszik, hogy további figyelmet kell szen­telnünk bizonyos kérdéseknek.- Véglegesítésre kerültek-e már a ter­vek az eredmények felhasználásáról, a továbblépésről?- Ahogy már korábban is említettem több fórumon, az elmúlt egy évben a belső, szervezeti működésünkkel kap­csolatban azon kezdtünk el erőteljesen dolgozni, hogy lezárjuk a függő, régóta magunkkal cipelt ügyeinket. E törek­vésünk hatásai a felmérés eredménye­iben talán még kevéssé tükröződnek, de a munka 2010 első negyedévében folytatódott, már építve a megismert munkatársi véleményekre is. A mostam visszajelzésekben is erős kritikát kapott például a kiemelkedő teljesítményt nyúj­tók elismerésének lehetősége, az, hogy mennyire van eszköz a középvezetők, közvetlen felettesek kezében erre. Az idei évi bértárgyalások során megegyeztünk az érdekképviseletekkel egy ösztönzési keret létrehozásáról, amely kifejezetten a középvezetőknek biztosít lehetőség arra, hogy az év végén, a területükön ki­magasló teljesítményt nyújtókat anyagi elismerésben részesítsék, a munkatársa­inknak pedig arra, hogy legjobbakként ebben részesüljenek. Úgy gondolom, ez egy fontos lépés a teljesítményarányos bérezés erősítése terén, és mindenkép­pen hozzájárul az „aki többet tesz le az asztalra, az többet is kapjon” alapelv megvalósulásához. Egy másik, láthatóan fejlesztendő terü­let a fizetések belső, egymáshoz viszonyí­tott arányossága. Az ebben való előrelé­pés alapja a munkakörök elemzésének, értékelésének végrehajtása, aminek az elmúlt években többször nekifutottunk. A felmérés eredményeinek ismeretében a cégvezetés eldöntötte, hogy készüljön egy leltár arról, hol tartunk e téren, és ennek alapján az év végéig alakítsunk ki egy módszertant és folyamatot a kérdés rendezésére. Ez két konkrét példa a már elhatározott következő lépésekről. Emellett az elmúlt 1-2 hónapban minden igazgatóság veze­tése mélyrehatóan foglalkozott a kapott, akár saját területükhöz köthető eredmé­nyekkel és vizsgálja a saját hatáskörébe tartozó változtatási lehetőségeket. Ezek elkészültét követően, várhatóan április második felében a cégvezetés még egy­szer napirendre tűzi azt a kérdést, hogy a szakterületi elképzelések mellett milyen összvállalati fókuszokat véglegesítsünk.- Mi az elképzelés az olyan, a felmé­résben kritikusan megítélt témákkal, mint a munkafolyamatok, szabályozá­sok hatékonysága, vagy a karrierme­­nedzsment kérdése?- Kezdem az utóbbival: úgy látom, e téren a következő időszak jelentős lehető­ségeket tartogat munkatársaink számára. Ahogy haladunk előre a kapacitásbővítés terén, a megvalósítás egyre több embert fog igényelni. Az előkészítő szerepek, a műszaki háttérterület betöltőire már 1-2 év múlva, az üzemeltető munkakörök be­töltőire pedig kb. 4-5 év múlva szükség lesz. Ez egyértelműen sokak számára lehetőség arra, hogy előre vagy oldalra lépjenek, hogy új feladatkörbe kerüljenek. Szervezeti szempontból pedig arról kell gondoskodnunk - és ez ügyben megtet­tük az első lépéseket -, hogy a szükséges határidőre felkészítsük az utánpótlást, ami megteremti a lehetőséget a karri­erjükben már előrébb járók számára a továbblépésre, hiszen lesz kinek átadni aktuális feladataikat és felelősségeiket. Ugyancsak a karriermenedzsmenthez tartozó kérdés a pozíciójukból felmentett vezetők kezelése, amellyel kapcsolat­ban a felmérésen keresztül is hallom a kritikus véleményeket. Úgy gondolom, változtatnunk kell az eddigi gyakorla­tunkon, és eseti döntések helyett egy olyan normatív rendszert kell kialakí­tanunk és bevezetnünk, amely egyér­telmű helyzetet teremt: előre tisztázza az érintett vezetők számára, hogy mi történik velük egy esetleges visszalépés során, és a szervezet számára is, hogy miként rendezzük ezeket a szituációkat. Miután nálunk a vezetők legtöbbször belülről, szakmai szerepből kerülnek vezetői posztra, fontosnak tartom, hogy méltányos, de ugyanakkor a többség által igazságosnak is érzett visszautat bizto­sítsunk azoknak, akiknek nem sikerült elég jó vezetővé válniuk. Kiemelt kérdés a folyamatok, sza­bályozások, eljárásrendek témaköre is. E téren most félkész állapotban va­gyunk: sokan sokat foglalkoztak ezzel a feladattal az elmúlt években, de még nem értünk a munka végére. Úgy hi­szem, az a helyes út, hogy ezt a munkát mihamarabb befejezzük, és amikor el­készültünk vele, a várható előnyök és hátrányok teljes körű ismeretében el­dönthetjük, hogy a következő hosszabb időszakban ennek mentén akarunk-e működni, vagy sem. Nem látok más utat. Ha például most azt mondanánk, hogy hagyjuk az egész folyamat alapú működést, érzésem szerint megalapo­zatlan döntést hoznánk, és kidobnánk azt az értéket is, amit az eddig befek­tetett munka teremtett. Bár bennem is többször felmerültek kételyek, úgy gondolom, jó esély van arra, hogy a folyamat alapú megközelítés műkö­dőképes legyen. Van benne rendszer, és ha jól összerakjuk, tudja hozni az elvárt előnyöket, mint a kereshetőség, a szükséges információk gyors megta­lálhatósága vagy az automatikus válto­záskövetés. De látom azt Is, hogy sokan most inkább nem hisznek a dologban, nem tartják használhatónak. Ha elvé­gezzük a még függő feladatokat, kitisz­tul a kép, és el fogjuk tudni dönteni, hogy milyen úton menjünk tovább, mi a legjobb az erőmű és a működés szem­pontjából.- Vezérigazgató úr! A kapott munka­társi vélemények alapján van-e bármi olyan személyes elhatározása, amire a következő időszakban kiemelt figyel­met kíván fordítani?- Megerősítést kaptam arra, hogy folytassam azt a vezetési stílust, amit az elmúlt egy évben próbáltam képvisel­ni és alkalmazni. Ezen belül is nagyon szeretném elérni, hogy a párbeszéd, az őszinte kommunikáció a munkatársak és a vezetők között még jobban kiteljesedjen, és elsősorban nyílt színen, a különböző csoportokban és fórumokon - és ne csak négyszemközti beszélgetésekben - való­suljon meg. Ehhez én - a meglévő elkö­teleződésem és hozzáállásom mellett - a területeken való még intenzívebb jelenlét­tel, a beszélgetési lehetőségek megterem­tésével próbálok hozzájárulni, és bízom abban, hogy minden kollégám partner lesz ebben.- Köszönjük a beszélgetést. László A Zoltánná A gazdasági vezérigazgató-helyettes fóruma A gazdasági vezérigazgató-helyettes a területéhez tartozó munkatársak számára 2010. április 1-jén munka­­vállalói fórumot tartott. A fórum első napirendi pontjaként a HEWITT Humán Tanácsadó Kft. képviselő­je ismertette a paksi atomerőműben elvég­zett „ELMONDHATOM 2009. munkatársi vélemény- és elkötelezettség-felmérés” eredményét. Megállapítható, hogy az igaz­gatósági felmérés eredményei jelentősen nem térnek el az erőművi átlagértékektől, viszont mind a tanácsadó, mind pedig a gazdasági vezérigazgató-helyettes rámu­tatott azon mérési eredményekre, illetve területekre, ahol a jövőben fokozottabb kö­zös odafigyelésre van szükség, egyrészt a gazdasági terület saját tevékenységének, másrészt pedig a részvénytársasági mű­ködésben való részvétel további javítása érdekében. Ezt követően Sós Lajos úr szakterületen­ként értékelte az elmúlt év eredményeit, és áttekintette az idei év fontosabb feladatait Kontrolling területen többek között kiemelte 2009-es gazdasági év zárási és a következő középtávú időszak tervezési munkálatait, a gazdasági területet érintő, sikeresen zárult külső és belső vizsgála­tokat. Bemutatta a részvénytársaságot érintő egyedi, kiemelt közgazdasági fel­adatok eredményeit, valamint a 2010-ben előttünk álló jelentős munkákat, különös tekintettel az üzemidő-hosszabbításra va­ló gazdasági felkészülésre. A logisztika területén elsősorban a statisztikai szám­értékek és mennyiségek tekintetében ke­rültek bemutatásra a szervezet 2009. évi fontosabb eredményei és teljesítménye, különös tekintettel a jelentős számú köz­­beszerzési eljárásra. Kiemelésre került, hogy az üzemidő-hosszabbítás nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai területen is rendkívül komoly feladatokat ró a szerve­zetre a jövőben. A szolgáltatási tevékenységek kapcsán szó esett elsősorban a tavalyi évben nem technológiai épületeken sikeresen végzett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákról, illetve a jövőben tervezett, még nagyobb volumenben tervezett felújí­tási, korszerűsítési munkákról, ami a szer­vezet fejlesztését is szükségessé teszi. A gazdasági vezérigazgató-helyettes végül kitért arra, hogy a március 31-i közgyűlés eredményesnek értékelte a cég tevékenysé­gét, és köszönetét mondott mindenkinek az elvégzett munkáért Hangsúlyozta, hogy a szervezet jövőbeni tevékenységét továbbra is a szabálykövetés és a szakmaiság elvének kell meghatároznia. Ezután a Padosz elnöke ismertette az érdekvédelem elmúlt időszakban végzett munkáját, az elért eredményeket, valamint felvázolta a jövőben tervezett feladatokat. A fórum zárásaként a vezérigazgató úr beszélt röviden a cégvezetés egy kor­rektebb, differenciáltabb és igazságosabb ösztönzési rendszer kidolgozására irányu­ló törekvéseiről, illetve eddigi eredménye­iről, valamint hangsúlyozta a munkabéke és a nyugodt munkalégkör fontosságát. Ugyancsak a közgyűlés elismerését említ­ve megköszönte az elmúlt időszak munká­ját, és minden munkavállalónak kellemes kikapcsolódást kívánt a közelgő húsvéti ünnepekben.

Next

/
Thumbnails
Contents