Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-04-01 / 4. szám
2010. április 9 paksi atomerőmű Mint ahogy arról januári számunkban már hírt adtunk, a múlt év végén megérkezett az első új trafó, ami az első lépést jelenti a főtmnszförmátorok megújításában, és amit a munkálatok májusi kezdéséig a nehézkikötőben lévő csonkoló épületében tárolnak. Ez a transzformátor fogja kiváltani a jelenlegi 42AT trafót A 2009 nyarán alakult „Főtranszformátorok cseréje projekt” feladata, hogy a gépház mögött található 8 db főtranszformátor lecserélését 2010-2014-ig tartó időszakban elvégezze. A munka az Ovit fővállalkozásban történik, de jelentős feladat hárul a PA Zrt környezetvédelmi, munka- és tűzvédelmi, építészeti, szolgáltatási, gépészeti és villamos szervezeteire. A különböző területek érintettsége miatt a transzformátor műszakijellemzőiről és ideérkezésének történetéről több alkalommal tartottak oktatást 2010. március 24-én Szabó Gyöigy projektvezető a villamos üzemviteli osztály dolgozói számára adott tájékoztatást a trafó jelenlegi tárolási helyszínén. A projektvezető elmondta, hogy már 2004-ben, az üzemidő-hosszabbítás és a teljesítménynövelés tervezése idején felvetődött a trafók felülvizsgálatának kérdése, ugyanis az erőműves trafók átlag élettartama 3040évre tehető. A mi főtrafóink üzembe helyezése 1980-1984 között a blokkok indulását megelőzően történt meg. Érdekes módon a 42AT a legöregebb főtrafó (1978-as gyártású), ugyanis 1985-ben meghibásodott a 21AT. A még nem üzemelő 4. blokkról átszállították a 42AT trafót a 21 AT helyére, továbbiakban a 42AT iparági tartalékból lett pótolva. A rendszeres diagnosztikai vizsgálatok, mérések és az olajminták vizsgálata alapján szereztek információt a trafók állapotáról. Felhasználták a WANO-jelentések és a hazai műszaki kutatások és tapasztalatok eredményeit, melyek a trafó működési állapotáról, köztük a váratlan meghibásodásokról is szóltak. Ez utóbbit különös figyelemmel kísérték, hisz a váratlan meghibásodás miatti kiesés mindig nagyobb kárral jár, mint a tervezett leállás miatti kiesés. 2005-ben elsőkénta 31AT főtranszformátor részletesebb átfogó vizsgálatával kezdték a munkát tekintve, hogy ennek a trafónak A 42AT és társai volt a legnagyobb az üzemi hőmérséklete. A vizsgálatot a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Budapower Kft és a Szentpétervári Egyetem végezte el. Dízelgenerátoros fesziiltséggerjesztés mellett részleges kisülésmérést végeztek és felvették az üresjárási jelleggörbét, melyből az eredetivel való öszszehasonh'tás után a veszteségváltozásokat kiolvashatták. A jelentésben megállapították, hogy a 31, 32AT transzformátoroknál a szigetelésromlás előrehaladott, az olaj kezelésre szorul, azonban a pontosabb állapot meghatározáshoz a papírszigetelésből mintát kellene venni. 2007-ben fedélemeléses átfogó vizsgálattal és papírminta-elemzéssel bízták meg ABB-t, független szakértő, a Budapower Kft bevonásával. Bár a villamos vizsgálat nem mutatott jelentős eltérést de az olajvizsgálati eredmények magas (30, C02 és nedvességtartalmat mutattak. Ezzel együtt a 31AT trafó papírvizsgálati eredménye azt mutatta, hogy az élettartambeli elhasználódás ~ 95%os. Ez az eredmény mind a 8 transzformátorra érvényesnek mondható, hiszen az üzemi körülményeik nagyon hasonlóak. Az atomerőmű szakemberei a döntéselőkészítés érdekében, a transzformátorok felújításával kapcsolatosan az ABB halle-i transzformátor gyárában tájékozódtak, egy csillagponti fojtó helyszíni felújításról pedig Lembergben szereztek ismereteket A felújítás tervezési célok meghatározásakor törekedtek a régi GANZ-tartály és a vastest megtartására, és kérték, hogy a 300 MVA-re növelt teljesítmény mellett a nagyfeszültségű tekercs menetszáma változtatható legyen, illetve az eredeti trafó alapját és a hozzá csatlakozó sínhidat ne kelljen átalakítani. A primer szabálvozhatóságot a Mavir és ezáltal a hálózati igények indokolják. Kérték a mai elvárásoknak megfelelő monitoring biztosítását, és 20 éves garantált élettartamot A Siemenssel, a Ganz-Transelektroval és ABB-vel mint gyártókkal történt ártárgyalások során kiderült, hogy a trafók felújítása kb. 80%-a egy új trafó árának, továbbá nem garantálták a felújítást követő 20 éves élettartamot és az eredeti vastest felhasználhatóságát A végeredmény: PA Zrt megrendelte az Ovittól - mint fővállalkozótól - a 8 db főtrafó szállítását és cseréjét új ABB trafóra, a villamos, gépészeti, építészeti tervek elkészítését és a meglévő kármentő átalakítását az érvényes környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Az új trafó paraméterei és felszereltsége: • 420/15,75 kV feszültség áttételű, • 300 MVA teljesítményű, • 400 kV, 405 kV, 410 kV, 415 kV, 420kV primer megcsapolású, terhelésmentes átkapcsolóval, • YNdll kapcsolási csoportú, • mesterséges olaj-és léghűtésű, • csökkentett veszteségű (840/729kW), • különálló hűtőblokkokkal (3 db), • hűtőblokkonként 1 db olajszivattyú, 3 db hűtőventilátor, • fokozatmentes, frekvenciaváltós fordulatszámszabályozás, • TEC transzformátor monitoring rendszer, • TEC monitoring rendszervezérii a hűtőteljesítményt, • TEC monitoring kalkulált hot-spottal, • 8 db TEC monitoring rendszer fölé központi szerver szoftverrel és hardverrel. A transzformátorok közül 2010-ben egy darabot (42AT), majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban kettőt-kettőt cserélnek le. 2014- ben lesz az utolsó, a 2 2AT transzformátor üzembe helyezése. A transzformátort Németországban, a Rajna partján fekvő Bad Honneíben gyártották, majd hajóval szállították Paksra. Hát így került ide ez a nagy vasdarab a nehézkikötői csonkolóépületbe. Szabó György tájékoztatójával párhuzamosan ABB szakemberei tartottak még oktatást a hűtésautomatika és a TEC monitoring rendszer bemutatásával. Az oktatás három szakmai csoportban, a munkatársak nagy érdeklődése közepette folyt Lovásziné Anna Főjavítási tájékoztató előadást tartott a „Bázis” a beszállítóknak Idéntől már 3 térmester is felügyeli a négy erőműves blokk főjavítási munkálatait melyeket a „Bázis” vezényel le, és amelyeket szoros határidők, ugyanakkor szigorúan elvárt minőség munka jellemez majd a tervek szerint Erről beszólta cég beszállító szakmai szervezeteinek az atomerőmű látogatóközpon^ában tartott eligazításon Bárdos Zoltán osztályvezető és Kurucsó Sándor karbantartás-vezető az üvig karbantartás-irányítási osztályáról (közismert nevén a „Bázis”). Az előadáson rövid ismertetőt hallhattak a jelenlevők a főjavítás kiemelt feladatairól mind a négy blokk vonatkozásában. Az osztályvezető rámutatott, hogy a „Bázis" mindig készségesen áll az együttműködő kollegák rendelkezésére, amennyiben kérdések vagy problémák merülnének fel. Kurucsó Sándor elmondta: az 1., 2., 3. blokkok főjavításai rövidek, azaz idén 26 naposak, míg a 4. blokkhoz hosszabb, 57 napos főjavítást irányoztak elő. Az időben legközelebbi főjavítás az 1. blokkot érinti: lapzártakor már folytak az éves terv szerinti munkálatok az „egyesen.” Hasonlóan a 2., 3. blokkhoz, a főjavítás fontos részfeladatai a biztonság rendszert, a primer köri berendezéseket a szekunder köri berendezéseket a villamos rendszer berendezéseit valamint a műszaki felülvizsgálatokat érintik. Utóbbiak száma idén kiemelkedően magas minden blokkon - tette hozzá az osztályvezető. Az 1., 2., 3. blokkok tervezett 26 napos főjavítási periódusa úgy épül fel, hogy 3 napos blokkleállás/ lehűlés után 16 napon át történik a reaktor szétszerelése/összerakása, valamint a zónaátrakás, végül pedig 7 napot vesz igénybe a visszaindrtás. Újdonság hogy idéntől külön erre a feladatra kijelölt szakemberek is biztosítják majd az egy térrészben folyó munkák koordinálását Az újonnan létrehozott „térmester" pozíciót három ember tölti majd be a munkálatok során: Csillag Tibor, illetve Ozsvárt Péter Dániel az 1. blokkon felügyel majd, míg Tóth Attila a 4. blokk munkálataikor lép majd színre. SimonZoltán A turbógenerátorok gerjesztőrendszeri és villamos védelmi rekonstrukciója Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán 2007- ben, az akkori vkto-n összeállítottunk egy listát azokról a villamos berendezésekről, amelyek rekonstrukcióját mindenképpen szükségszerűnek tartottuk a további húszéves megbízható üzemeltetéshez. Az átalakításokat a berendezések műszaki állapota, a termelésben betöltött szerepe és egyéb műszaki-gazdasági szempontok alapján priorizáltuk, melynek eredményeként még abban az évben megkezdtük a turbógenerátorok gerjesztőrendszeri és villamos védelmi rekonstrukciójának előkészítését Az elmúlt 2-3 év a műszaki, gazdasági megalapozással, tervezésekkel telt Mára elmondhatjuk, hogy mindkét témában aláírt vállalkozási szerződésünk van és az idei évvel megkezdődik a kivitelezés. A turbógenerátorok villamos védelmi rekonstrukciója során kiépülő új komplex digitális védelmi rendszer a jelenlegitől eltérően redundáns kialakítású lesz, az injektálós védelmek kivételével minden védelmi funkcióból egyszerre kettő lesz éles. Ennek megfelelően minden generátorhoz kettő védelmi szekrény fog tartozni, melyek független mérőváltókról és működtető feszültségekről üzemelnek. További kettő szekrénybe kerülnek elhelyezésre a HH01-10 relétáblákon levő fogyasztásmérők, távadók, segédrelék és minden egyéb készülék, javarészt új eszközökkel megvalósítva. így a tíz darab relétábla elbontásra és kiváltásra kerül négy új szekrénnyel. Emellett a projekt keretén belül újra cseréljük a HH11 betáplálási szekrényeket, a vezénylői szinkronozó automatikákat, felújítjuk az AP01 cellákat és cseréljük a kritikus kábeleket. Ütemterv szerint 2010. évben a 42SP jelű generátoron, 2011-ben az 1-es, 2012-ben a 2-es, 2013-ban a 3-as blokki gépeken, majd befejezésül 2014-ben a 41SP-n végezzük el az átalakítást A turbógenerátor gerjesztőrendszeri rekonstrukciójának előkészítése során sok-sok műszaki és gazdasági szempont figyelembevételével kellett döntést hozni a koncepcióról, melyet az erőmű érintett szakmai szervezeteivel közösen alakítottunk ki. Eszerint az 1. és 4. blokkokon megmaradnak az SR tervjelű kommutátoros DC gerjesztőgépek, de teljesen redundáns kialakítású korszerű digitális szabályozót kapnak. Hasonlóan járunk el a kettő darab szükséggerjesztő esetében, melyek a rekonstrukciót követően már képesek lesznek a kézi szabályozáson túl automatikus kapocsfeszültség szabályozásra is. 2. és 3. blokkokon pedig új statikus gerjesztők kerülnek üzembe helyezésre új gerjesztőtranszformátorokkal. Az új szabályozók az 1-es és 4-es blokkokon a generátor reléterekben a jelenlegi GSD-k helyén, míg a 2. és 3. blokki statikus gerjesztők és gerjesztőtranszformátorok a „DS” helyiségekben lesznek elhelyezve. Az új geijesztőtranszformátorok IP23 burkolatinak, így nem lesz szükséges a helyiségből helyet veszítve külön trafóteret leválasztani. Meg kell viszont oldani a DS-helyiségek klímagépes hűtését, mivel a statikus gerjesztő és a transzformátor 25-30kW-os hőterhelést jelent majd a helyiségre. Az új klímagépek redundáns kialakításúak lesznek, rendelkeznek hűtöttvíz-betáplálással, továbbá a téli időszakra szabadtérilevegőbeszívási lehetőséggel. A gerjesztésszabályozók cseréje magával vonja a 400 kV-os alállomás gyűjtősínfeszültségét szabályozó U/Q rendszer átalakítását is. A legjelentősebb változás, hogy nem lesz már szükség az elöregedett Generátorszintű Meddőteljesítmény-szabályozó Automatikákra (GMA), ezért ezeket elbontjuk, viszont így meg kell oldani a GMA-k másik funkciójának, a házi üzemi transzformátorok fokozatléptető automatikájának kiváltását Az új készülékek átkerülnek a generátor-reléterekből a valódi helyükre, az AT-BT reléterekbe. Mindezek mellett a jelenleg csak „távadó tábla”-ként funkcionáló JD03-ak szintén el lesznek bontva A helyükre folyamatcsatDló szekrény kerül, mely azon túl, hogy továbbra is biztosítja a távadós méréseket a KMA, a gerjesztésszabályozó és a turbinaszabályozó részére, kommunikációs kapcsolatot is biztosít az U/Q rendszer központi egysége (KMA) és a gerjesztésszabályozó között A fótranszformátor, a gerjesztőrendszeri és a generatorvédelmi projektek előrehaladtával folyamatosan aktualizálni kell a KMA-szoftvert és módosítani kell a TÉR és BSZG sémaképeket, adatbázisokat is. Ütemterv szerint 2010. évben hajtjuk végre az átalakítást az 1-es kiépítés szükséggerjesztőjén és a 22SP-n. 2011:31SP, 2012:12SP és 2. kiépítés szükséggerjesztő, 2013:11SP, 2014: 42SP, 2015:41SP, 2016:21SP, 2017:32SP. A vimo automatika-főberendezés csoport irányítása alá tartozó két projekt a 2010. évre tartogatja a legnagyobb kihívásokat számunkra, mivel mindig az első átalakítás a legnehezebb, és az idén cseréljük az első forgógépes és statikus gerjesztőket továbbá az első generátor villamos védelmi rendszert is. Kiss Gábor vezető berendezés mérnök Sugárbiológiai előadások újságíróknak A MagrarTudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete - röviden: szakújságíróke^esülete -, együttműködve az OrszágosAtomenergiahivatallal, az atomenergia hazai békés felhasználásának objektív és szakmailag megalapozott újságírói Dr. Túrni István ábrázolása érdekében Nukleáris Újságíró Akadémiát szervezett Március 25-én az Akadémiának immár a második konzultációs napjára került sor, ahol az Atomerőmű újság szerkesztőségének tagjai is részt vettek. Az előadásokat ezúttal az Országos „Frédéric Joliot- Curie” Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) munkatársai tartották. A program az alábbiak szerint épültfel: Előadások: • Dr. Túrái István: Az OSSKI rövid története, jelen szervezeti felépítése és fő feladatai; • Prof. dr. Köteles György: Sugárzó környezetünk; • Dr. Sáfrány Géza: Sugárbiológiai kutatások sugárterápiás alkalmazásra; • Dr. Túrái István: Sugárbalesetek előfordulása, okai, megelőzése és tanulságai; • Dr. Balogh Lajos: Orvosi, állatorvosi célú izotópalkalmazások; • Fülöp Nándor: Kömyezet-ellenőrzés(OKSER, HAKSER, ERMAH); • Juhász László: Az OSSKI paksi atomerőművel kapcsolatos feladatai • Polinák Péten Munkavállalók dozimetriai ellenőrzése; • Bakos József: Szoláriumok, UV- és lézersugárzások egészségügyi hatásai; • Jánossy Gábor: Egészségügyi hatások mobiltelefonok, telefon-bázisállomások és nagyfeszültségű vezetékek környezetében. La bortátoga tások: • Dr. Lumniczky Katalin: Sugárbiológiai vizsgálati módszerek a rákkutatásban; • Dr. Bognár Gabriella és Szalma Katalin: Dózismeghatározás emberi vérmintából; • TurákOlivérAzOrszágosSugár-egészségügyi Készenléti Szolgálat tevékenysége és mobil laboratóriumának bemutatása; • Kocsy Gábor: Radioaktív izotópok mérése az emberi szervezetben egésztestszámlálóval; • A nemionizáló sugár-egészségügyi laboratórium bemutatása. A hallgatók a program nyomán átfogó képet kaptak az OSSKI sokrétű tevékenységéről és kutatási eredményeiről. Az intézet alapvető feladata „a sugáizás indukálta betegségek, (amelyek keletkezhetnek emberekben vagy embercsoportokban a nukleáris energia békés felhasználása vagy katonai célokra való alkalmazása során és radioaktív izotópok kiterjedt alkalmazása révén) és gyógyításuk tanulmányozása” (részletesen lásd: http://www.osski. hu/kiadvanyok/OSSKI_brossura.pdf). A színvonalas előadások és bemutatók központi üzenete távirati stílusban az alábbiak szerint foglalható össze: az ionizáló (és egyéb) sugárzások életünk velejárói. Máig sok a tévhit és az indokolatlan félelem az „atom” és a „nukleáris" fogalmak körébe tartozó jelenségek kapcsán. Ezek - Köteles professzor szójátékszerű megfogalmazásával élve - „káros és kóros tévhitek”. A sugárbalesetek előfordulásának általános oka a vonatkozó előírások áthágása. A független környezet-ellenőrzési mérőhálózatok eredményei igazolják, hogy környezetünk sugárzásértékei nem mennek a természetes sugárzási háttér szintje fölé (részletesen lásd: www.ermah.hu, www.hakser. hu, www.okser.hu). Fontos, hogy indokolatlan félelmek, alaptalan ellenérzések ne akadályozhassák a sugárzás hasznos (pl. egészségügyi, energetikai) alkalmazását Mindez felértékeli a nukleáris újságírói munkát hiszen enneka médiának alapvető szerepe van a tárgyilagos és szakszerű tájékoztatásban, ezáltal az említett félelmek eloszlatásában. PranczZoltán
