Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-04-01 / 4. szám
2010. április 3 paksi atomerőmű Szoborparkunk nagyjai Az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központja előtti parkban 1995. szeptember 28én adták át a Paksi disputa nevet viselő szoborcsoportot Az atomenergia-kutatásban és gyakorlati megvalósításában meghatározó szerepet játszó magyar tudósok bronzból készült mellszobrai, melyek Farkas Pál szekszárdi szobrászművész alkotásai, az évek múlásával gyarapodtak. A Paksi disputa szobrait egy - az atommag hasadására utaló - szökőkút köré helyezték el, éppúgy, mintha a tudósok disputálnának, azaz értekeznének, vitatkoznának, beszélgetnének. Sorozatunkban szoborparkunk nagyjait, neves tudósait mutatjuk be olvasóinknak. 1. rész: Szilárd Leó Szülőházán emléktábla, a Magyar Tudományos Akadémia professzori ösztöndíjat hozott létre a tiszteletére, nevét a Naprendszerben egy kisbolygó (a 38442 Szilard), a Holdon pedig egy kráter őrzi - ez jellemzi röviden Szilárd Leót, újságunk friss cikksorozatának első szereplőjét. Szilárd Leó (Budapest, 1898. február 11.- La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar származású fizikus a 20. század nukleáris tudományának egyik meghatározó alakja volt Vegyészmérnöki tanulmányait a budapesti József Műegyetemen kezdte, majd a berlini Műegyetemen folytatta. 1933-ban hagyta el Németországot, és rövid európai utazás után Londonban állt meg. Itt T. A. Chalmers-szel dolgozott együtt. A kettejük által kidolgozott Szilárd- Chalmers-effektusnak nagy a gyakorlati jelentősége a radioaktív preparati'v technika szempontjából. E folyamat tette lehetővé, hogy egy elemből neutronbesugárzással annak egy radioaktív izotópja majdnem hordozómentesen előállítható, és lényegében egyszerű fizikai, kémiai módszerekkel elkülöníthető. Szilárd emellett kidolgozta a neutronok láncreakciójának elméletét is, amely az erős nukleáris kötésben rejlő magenergia felszabadítását hivatott lehetővé tenni. 1938-tól már az Egyesült Államokban tevékenykedett. Itt értesült a maghasadás felfedezéséről, aminek hatására Einsteinhez fordult. Az ő nevének társadalmi súlya miatt vele íratta alá Szilárd az elhíresült levelet Roosevelt elnökhöz annak érdekében, hogy az amerikai politikai és katonai vezetés kezébe olyan eszközt adjon, mellyel előnybe kerülhet a fasiszta Németországgal szemben. 1942-re Enrico Fermi és Szilárd Chicagóban, az egyetemi stadion lelátója alatt összerakták az első maghasadáson alapuló reaktort. A hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a közéjük ágyazott uránlabdacsokból állt. Ez a sikeres kísérlet volt Szilárd atomelméletének gyakorlati igazolása. A háború után az atomreaktor szabadalmát Szilárd és Fermi kapta meg, amit tőlük az Egyesült Államok kormánya jelképes 1 dollárért vásárolt meg. Szilárdnak azonban nem volt ínyére ez a megoldás. Felajánlotta ingyen a szabadalmat, de a kormány fizetni akart érte, ha csak jelképesen is. A tudós ekkor akkora öszszeget kért, amely valamelyest javított volna anyagi helyzetén, de a kormány ezt visszautasította. 1949-ben biofizikai kutatásokba kezdett. Ultraibolya-sugárzással baktériumok inaktiválása során a genetikai képesség befolyásolhatóságát mutatta ki. Kidolgozta munkatársaival a kemosztát berendezést, ami egy mesterséges környezet tartós biztosítására alkalmas készülék, amiben például egy baktériumtenyészet szaporodását lehet vizsgálni, miközben a befolyásoló kémiai hatás kvantitatív jellemzőit be lehet állítani. Aki a fizikán és a biológián túlmenően is szeretné látni Szilárd örökségét, vesse tekintetét a Hold felé: az északi szélesség 34°, keleti hosszúság 106°-nál talál egy 147 km átmérőjű krátert. Ez a Szilárd-kráter. Simon Zoltán Atomenergia és éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás elleni harc, ezen belül az üvegházgázok (ühg) kibocsátásának csökkentése az energiapolitika fő mozgatórugójává vált Valóban, sokan | gondolják úgy, hogy egy új „energiafor- ~ vadalomra" van szükségünk a jelenleg | még nagyban a fosszilis forrásoktól f függő energiaellátás területén. A tudósok körében konszenzus alakult ki, mely szerint legalább 50%-os ühgkibocsátás-csökkentés szükséges 2050-ig a 2005-ös szinthez képest ahhoz, hogy a föld légkörének átlaghőmérséklet-növekedését 2-3-°C-on belül tudjuk tartani és ezzel elkerüljük az éghajlatváltozás legrosszabb következményeit A villamosenergia-szektor szénmentesítése óriási kihívás. A jelenleg létező infrastruktúra csak lassan változik: a most épülő széntüzelésű erőművek valószínűleg még 2050-ben is üzemelnek majd. Közben egyes fejlődő országokban gyorsan nő az energiaigény, és a kis ühg-kibocsátású energiaforrások még nem állnak rendelkezésre, sok időbe telik majd kifejlesztésük. Az atomenergia fejlesztése az egyik lehetséges útja az alacsonyszén villamosáramtermelésnek. A világ áramtermelésének 25%-át szolgáltathatja csaknem nulla CO2- kibocsátás mellett. Ha a jövőben szélesebb körben használják majd az atomenergiát, gyengébb minőségű uránérc kitermelése is gazdaságos lehet. A nagy energiaintenzitású gázdiffúziós urándúsítás várható visszaszorulása a következő években csökkenti az energiafelhasználást A jelenlegi áramtermelés szerkezete és „Blue Map" áramtermelési forgatókönyv alapján a OO? kibocsátás 50%cs csökkenését feltételezve205Ojg Az atomenergia használata évente 3 Gtval (gigatonna) csökkenti a C02-kibocsátást, feltételezve, hogy ezt az energiamennyiséget másként széntüzeléssel állítanák elő. Az összes kumulatív C02-kibocsátás a foszszilis tüzelőanyagok elégetése során elektromos energiatermelés céljából 1971 és 2004 között 218 Gt volt, az összes kibocsátásmegtakarítás az atomerőművek működése következtében pedig 58 Gt-t tett ki. Vagyis az atomenergia használata 21'fokai csökkentette az összes kibocsátást az áramtermelő szektorban ugyanebben az időszakban. A nukleáris áramtermelés technológiája már 50 éve folyamatosan fejlődik, és az atomenergia ma már érett technológiának tekinthető. A gyors fejlesztés útjában álló akadályok inkább szociális, politikai és financiális jellegűek, mintsem technológiaiak. A Nemzetközi Energiaügynökség által készített áramellátási forgatókönyvek a CO2-kibocsátás felére csökkentésével számolnak 2050-ig. Az atomenergiának fontos szerepe lesz a végfelhasználás energiahatékonyságának növelése, a megújulok használatának nagymértékű bővülése és a szénmegkötés, raktározás (CCS) technológiáját alkalmazó fosszilis erőművek mellett. Ezek a forgatókönyvek a mai 370 GWe-hez képest körülbelül 1250 GWe atomerőmű-kapacitást jósolnak 2050-ig, ami 300%-os bővülést jelent Ez megközelítőleg 20 új nagy atomerőmű megépítését feltételezi (egyenként 1,5 GWe kapacitással) évente 2020-ig, és 25-30 új atomerőmű megépítését a 204Oes évek során. A 2008-as Atomenergia Kitekintésben a NEA szerint az atomenergia kapacitás 2050-re elérheti az 1400 GWe értéket a 2040-es években feltételezett expanzió nyomán Világos, hogy ezen forgatókönyvek szerint jelenleg az atomenergetika és más kapcsolódó iparágak rendelkezésére állóknál sokkal nagyobb ipari, emberi és anyagi erőforrások mozgósítására lesz szükség. Figyelembe véve a 70-es és 80-as évek nagy nukleáris boomját kijelenthető, erős politikai háttértámogatás mellett van lehetőség az atomenergia gyors bővítésére. Az villamosenergia-ellátás bővítése a jövőben mindenekelőtt Kínában és Indiában valósul meg, melyek már most rendelkeznek ambiciózus atomprogrammal. Fontos szempont a fűtőanyag-ellátás biztosítása. Amennyiben figyelembe vesszük az olyan nem konvencionális készleteket, mint a foszfátásványok, ez az arány 700 évre nő. Ha elkezdődik egy nagy atomenergetikai bővítés, egy fenntartható uránfeltárás indulhat el, melynek során más uránforrások felfedezése is várható. Szerbín Pável Ismert hagyományos készletek Összes hagyományos készlet ha Összes, a nem A jelen nukleáris technológiákkal 100 év 300 év 700 év Reprocesszá lássál és gyors neutron reaktorokkal_____> 3000 év_________ ______> 9000 év__________ _______> 21000 év Az uránkészletek rendelkezésre állása a mai (2006) fogyasztás alapján (forrás: OECD NEA 2008) Eszes ESZI-sek Eredményes hónapokat mondhatnak maguk mögött az ESZI diákjai. Több tanulmányi versenyen szerepeltek kiemelkedő eredménnyel. Az előbb említett versenyek közül szeretnék néhányat megemlíteni a szaktanárok segítségével. Aranyérmes lett az ESZI diákja a Tolna Megyei Szilárd Leó Fizikaversenyen. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Tolna Megyei Csoportja és a Szüárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány 1994 óta minden évben megrendezi a versenyt A megrendezésre kerülő rendezvényen a középiskolák 11. és 12. évfolyamosai egyéni és csapat kategóriában indulhatnak. Csábi József Dávid, az ESZI 12. C osztályos tanulója maximális pontszámmal nyerte a 12. évfolyamosok egyéni versenyét A verseny történetében is kimagasló teljesítmény - mind a négy feladat hibátlan megoldása - méltán érdemelt aranyérmet Vas Gábor 12. C osztályos tanuló dicséretben részesült Az ESZI csapata a harmadik helyezést érte el. A csapat eredményéhez hozzájárult a versenyen Csábi József Dávid, Vas Gábor 12. C, Fodor Attila, Schmidt Péter 11. C osztályos tanuló. Felkészítő tanáruk Faragó Zoltán és Nagyné Lakos Mária volt Az ESZI diákjai részt vettek a Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen is. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, valamint a szekszárdi I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda immár nemzetközi rangú versenyt írt ki az általános és középiskolások részére, amelyre a versenyzők a hat kategóriában küldhetnek be pályaműveket. (http://www.ibela.hu/neumann/files/ Donto_2010.pdf). Grafika kategóriában az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium diákjai kiemelkedő eredményeket értek el. Pápay Rita (11. B osztály) 1. helyezést, Schön Péter (12. B osztály) 3. helyezést, Gyutai Vanda (1W/13. osztály) tanulónk pedig 4. helyre került az eredménytáblán. Pápay Rita nyertes képének a címe Róka, amelyet digitálisan festett meg. Ezzel a technikával 4 éve készít képeket, amelyet az interneten is közzétesz. A festés nagyon időigényes, és megtalálható benne minden nehézség, amely egy olajfestmény elkészítéséhez szükséges (http://mau-wolf. deviantart.com). Schön Péter egy blogban írt a versenyről, a cím slapec.tk. Gyutai Vanda 5 képpel nevezett, amelyek montázsok és fotómanipulációk. Stílusa egyedi és rendtóvül letisztult (http://almandyn. deviantart.com) - számolt be a programról Kirr Ágnes tanárnő. Szerencsére ilyen „zsenipalánták” járnak az ESZI-be. Gratulálok nekik és felkészítő tanáraiknak az eredményes munkához. Csak így tovább! Pmkob Ágnes Kishírek a nagyvilágból 2010. április REKORDSZINTŰ ATOMTÁMOGATÁS AZ USA-BAN Rekordszintű támogatást ért el az atomenergetika az USA-ban: a Gallup közvélemény-kutató intézet által meg kérdezettek 62%-a a nukleáris energia villamosenergia-termelés érdekében történő felhasználása mellett álL Először 1994ben kérdezték erről a lakosságot; akkor 57%os támogatást élveztek az atomerőművek A pártpolitikai hovatartozástól függően azonban vannak eltérések a lakosságot tekintve. A Demokmta Párt (Barack Obama pártja) hívei közül 51 % támogatja a nukleáris energiát, míg a Republikánus Párt (George W. Bush pártja) támogatói, illetve a Republikánus Párt felé húzó függetlenek között kiemelkedően magas a támogatási arány: 74% voksol az atomerőművek mellett (Forrás: Gallup) PUTYIN AZ ATOMPIAC NEGYEDÉT AKARJA Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Oroszország atomenergetikai piaci részesedésének növelését adta ukázba az illetékeseknek egy volgodonszki találkozó alkalmával Jelenleg 16%ot birtokolnak az oroszok a teljes világpiacon, éseztszeretné az ország de facto vezetője egynegyedes ré szesedésne emelni Putyin elmondása szerint hazája jelenleg 15 nukleáris reaktort tervez, illetve épít otthon és külföldön. (Forrás: Agence France-Presse) ATOMERŐMŰ ERDÉLYBEN Románia második atomerőműve Erdélyben fog megépülni, de a pontos helyét még nem döntötték el, mivel az a majdan választott technológiától függ- mondtaazország gazdaságijai minisztere. A franciák már felajánlották a segítségüket, de Karút da is szóba került Az új erőmű az előzetes becslések szerint 202őban kezdené meg működését, de a különféle késések miatt ez akár 10 évvel is kitolódhat Azországjelenlegi erőműve Cemavodában található, az ország délkeleti részén. (Forrás: Agence France-Presse) 20%-0N AZ ATOM AZ AMERIKAI ENERGIAMIXBEN Tavaly év végi adatok alapján 20,2%át biztosítja az amerikai villamosenergiatermelésnek a nukleáris energia. Ennél kicsit többet, 23,7%ot a földgázból nyernek, 6,8%otpedigvízenergiábóL Az atom részesedésének több mint dupláját állítják elő szénből, összesen 44,4%ot (Forrás: Wall Street Journal) LENGYEL ATOM 2020-RA Lengyelország 2020-ra szeremé üzembe állítani valaha épült első atomerőművét A kormány nukleáris energiáért felelős vezetője szerint már 2016-ban elkezdik majd a munkálatokat a tervek szerint A tisztviselő hozzátette: szorosak ugyan a határidők, de reálisak. A kormány tavalyi nukleáris stratégiája egyébként egy második erőművet is előirányzott, konkrétan 2025-re. Lengyelország jelenleg a villamos energiájának 94%át biztosítja széntüzelésű erőművekkel, de a kormány szeremé ezt 60%-ra csökkenteni a 2030-as év eljöveteléig, méghozzá úgy, hogy addigra az energiamix 9,3%át a nukleáris rész tegye ki (Forrás: Agence France-Presse) FONTOSAK A HITELGARANCIÁK Az állami hitelgaranciák szerepének fontosságára mutat rá egy illinois-i atomerőmű kommunikációs menedzsere. Mint ismeretes, Barack Obama amerikai elnök 8 milliárd dollárnyi hitelgaranciát nyújtott nemrég két reaktor építéséhez Georgiában. Az erőműves szakember elmondása szerint egy amerikai atomerőmű építése átlagosan 6-8 milliárd dollárt kóstál és a cégek általában külső befektetőkre támaszkodnak a beruházás során. Ilyenkor az állami hitelgaranciák nyújtják a befektetők részére azt a monetáris biztosítási amire szükségük van a kiemelkedően magas pénzügyi kockázatoktól mentes invesztáiláshoz. (Fornís: Illinois Times) Simon Zoltán
