Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-02-01 / 2. szám

2010. február 7--------------------------------------------------------------------------------------------- m paksi atomerőmű---------------------------------------------------------------------------------------------­Japán közvélemény-kutatási eredmények A japán kormány kabinetirodája most tette közzé azon speciális lakossági felmérés ered­ményeit, amelyet november hónapban foly­tattak. Habár a megkérdezettek fele úgy nyi­latkozott, hogy a nukleáris energia használa­ta hasznos a globális felmelegedés elleni harcban, a válaszadók közel 80 százaléka el­lenzi a nagy aktivitású radioaktív hulladék­nak az ő lakókörzete közelében való elhelye­zését. A kabinetiroda lakossági kapcsolato­kért felelős hivatala háromezer nagykorú ál­lampolgárt keresett meg az országban, az ér­tékelhető válaszok száma 1850 volt. Hason­ló kutatást már 2005-ben is végeztek, most azonban új kérdések is bekerültek a hagyo­mányosan atomerőművi kérdéssorozatba. Ilyen volt, hogy ki a felelős a nagy aktivitású hulladék elhelyezéséért vagy például hozzá­járulnának-e végleges tároló építéséhez. A válaszadók 46,3 százaléka tudatában van annak, hogy az ország villamosener­­gia-termelésének harminc százalékát atom­erőművek adják. Ötven százalékuk azt is tudja, hogy az atomerőművi technológia nem bocsát ki szén-dioxidot, és így nem vesz részt a világméretű felmelegedésben sem. Ezek az értékek 2005-ben 35 százalék körüliek voltak. Az is ismert a lakosok előtt, hogy ha az elhasznált üzemanyagot újra fel­dolgozzák, azzal növelhető az uránkészletek felhasználásának hatékonysága (40,6%). Ez az érték 2005-ben 34,8% volt, jelezve a la­kosság ismeretszintjének növekedését. Ha az igenlő és körültekintően igenlő vá­laszokat összeadjuk, akkor a válaszadók 59,6%-a támogatja az atomenergiát (ez 55,1% volt 2005-ben). Ugyanakkor az atom­erőművek leállítása mellett szólók részará­nya (a jövőben és az azonnal válaszokat ösz­­szeadva) szinte semmit nem változott a 2005-ös adathoz képest (14,6%). Japán-kínai nukleáris együttműködés 2009. november 26-án a China Nuclear Energy Association (CNEA) és a Japan Atomic Industrial Forum (JAIF) képviselői egyezményt írtak alá az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről. A dokumentumot a CNEA elnöke, Zhang Huathu és a JAIF elnöke, Takuya Hattori lát­ta el kézjegyével. A ceremóniára a Kína ke­leti partvidékén található Qinshan atomerő­mű közelében került sor (Haiyan megye). Az egyezmény célja a nukleáris ipar szerepé­nek és annak biztonsága növelésének biz­tosítása a két országban, amelyet a két szer­vezet közötti együttműködés erősítésével kí­vánnak elérni. Ehhez az információk és a személyzet cseréjét, a konferenciákon való kétoldalú részvételt és a közös szemináriu­mok tartását tekintik eszköznek. A térségben (Dél-Koreát is ideszámítva) közel százötven reaktor fog működni az el­következő harminc évben. A nukleáris ener­giát tekintve ez a három ország komoly fe­lelősséggel tartozik az egész világ felé, így érdekeltek vagyunk az együttműködés és a szélesebb alaptevékenységek terén - nyilat­kozta Hattori úr. Zhang úr a két ország kö­zötti, kölcsönösen előnyös egyetértés mé­lyítéséről szólt. Ezzel az atomenergia támo­gatása úgy valósulhat meg, hogy a bizton­ság marad a legfőbb prioritás, és elérhetővé válik a fenntartható fejlődés biztosítása a tágabb térségben. A CNEA 2007 áprilisában jött létre, kb. kétszázötven cégből szerveződött privát tár­saságként. Szolgálata abban mutatkozik meg, hogy hidat alkot a kínai nukleáris ipar szereplői és a kormány között. Működésével szorgalmazza az atomenergia minél széle­sebb körű használatát, és a lakosság képzé­sében is szerepet vállal. A szervezet felül­vizsgálati programokat is végez az épülő és az üzemelő atomerőművekben, továbbá képzési programokat tart az üzemeltető sze­mélyzet számára és számos előírás kibocsá­tásában is részt vesz. Közösen a tiszta technológiákért Yukio Hatoyama japán miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök november­ben tartott csúcstalálkozójukon együttmű­ködésben állapodtak meg a tisztaenergia­technológiák területén. A megállapodás alapján ki fogják terjeszteni a meglévő kap­csolatokat a technológiai kutatás-fejlesztés terén, megoldásokat keresnek a globális energiabiztonság és a klímaváltozás kérdé­seire. A legfőbb kijelölt területek közé tar­tozik a hatékonyabb üzemanyagciklus, a meglévő nukleáris létesítmények hatéko­nyabb használata és a továbbfejlesztett föld­rengésvédelmi technológiák alkalmazása. Kitér még az egyezmény az atomenergiát most bevezetni kívánó országokkal való együttműködésre, illetve az Egyesült Álla­mokban építendő atomerőművek létesíté­sében való segítségnyújtásra. A klímaváltozással kapcsolatban egy kö­zös nyilatkozat kiadására is sor került, amely szerint mindkét ország nyolcvan százalék­kal próbálja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re. A nukleáris fegyverkezéssel és a leszereléssel kapcsolat­ban kijelentették, hogy céljuk egy atomfegy­verek nélküli világ elérése. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum Varga József Húszéves a Magyar Mérnökakadémia Január 29-én ünnepelte megalaku­lása 20. évfordulóját a Magyar Mér­nökakadémia (MMA), melynek elis­mert tagja lett dr. Katona Tamás Já­nos, a PA Zrt. tudományos tanács­adója. A Gellért Szállóban tartott ünnepségen Rubik Ernő professzor, az MMA alapító tagja, tiszteletbeli elnöke, dr. Németh Ta­más akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, továbbá dr. Ginsztler János akadémikus, az MMA alapító tagja és elnöke köszöntötték a kétszázöt fős tag­ságból megjelent 127 főt. A titkársági munkát végző hölgyek kö­szöntése után Szokol György, a jelölőbi­zottság elnöke ismertette az új tagok név­sorát. A villamosenergia-ipar és az atom­energia terén ismert mérnökakadémiai ta­gok (dr. Vajda György, dr. Hegyháti József, dr. Trampus Péter, dr. Aszódi Attila, dr. Ginsztler János, dr. Richtert Péter, dr. Pen­­ninger Antal, dr. Gadó János, dr. Berta 1st-IDC - Üzleti Intelligencia Az IDC a globális IT, távközlési és technológiai felhasználói piacok vezető információszolgálta­tó, tanácsadó és rendezvényszervező nemzetkö­zi cége, a világ 92 országában, így hazánkban is jelen van. A megalapozott döntések megho­zatalához már nem elegendőek a vezetői "meg érzések”, azokat alá kell támasztani részletek­be menő elemzésekkel A rendelkezésre álló adatbázisok, a felépített adattárházak egyre bo­nyolultabb összefüggésekre adhatnak választ, ha értő módon kérdezik le azokat A döntésho­zóktól már nem várható el az adatstruktúm olyan mélységű ismerete, melyet az elemzések szükségessé tesznek, ezért elkészíttetik azokat Az üzleti élet azonban néha gyorsabb reagálást követel, nincs időaz elemzőre várni-kitalálták hát az elemzési célú adatelérést - On Line Ana­lytical Processing (OLAP), mely több felhaszná­ló részére egy időben teszi elérhetővé az adato­kat, azok technikai részleteinek ismerete nélkül A korszerű rendszerek a megjeleníteni kívánt adatokhoz rögtön formát is ajánlanak (táblá­zat, diagmm) és a jövőre nézve is tájékoztatást adnak. Akár a döntési alternatívák várható ha­tásait is kimutathatóvá teszik. A BI-eszközök nem csupán a cég jobb po­zicionálásában nyújtanak általános támoga­tást, hanem az erősségek és gyengeségek fel­­térképezésében, a költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében is iránymuta­tást kínálnak. Szinte minden nagyobb szoft­vergyártó cégnek van Bl-megoldása (Adobe, Amazon, SAP, hp, IBM, Microsoft, Oracle, Sybase, Terradata), és természetesen folyik a vita melyik, mikor, miben hatékonyabb. A Mic­rosoft 2009-ben díjnyertes programja, a Mi­­croStrategy Reporting Suite hatékony, kényel­mes és ingyenesen letölthető. gyulai ván, dr. Czitán Gábor, dr. Szentgyörgyi Zsuzsa, dr. Apáthy István, dr. Gerse Kár­oly, dr. Zettner Tamás, dr. Emhő László, Kanada pályázókat keres atomerőművei üzemeltetésére Kanada megvételre ajánlotta fel CANDU tí­pusú atomerőműveinek üzemeltetési jo­gát, mivel a kormány szerint ez a tevékeny­ség külső befektetőket igényel, így fellen­dülés várható a további működésben és csökkenthetők az adófizetők költségei is. A konzervatív kormány még májusban jelentette be, hogy vagy el kell adni az ál­lami tulajdonú Atomic Energy of Canada Limited (AECL) által üzemeltetett nukleá­ris részleget, vagy szövetségre kell lépni nagy nemzetközi szakmai cégekkel. Az atomerőművi részleg stratégiai befektető­ket igényel, hogy kiaknázhassa az emis­sziómentes üzemeltetésben rejtőző lehető­ségeket, erősítse a globális jelenlétet és csökkentse az adófizetők gazdasági kocká­zatait - nyilatkozta Lisa Raitt, a természe­ti erőforrásokért felelős miniszter. A ne­hézvizes CANDU-technológia világszerte ismert, a ma üzemelő reaktorok kb. 10 szá­zaléka ebbe a típusba tartozik. Kanadá­ban az ország villamosenergia-termelésé­­nek közel 15 százalékát biztosítják ezek a reaktorok. Júniusban Ontario államban felfüggesztettek egy többmilliárd dolláros tervet, amelynek keretében új blokkokat építettek volna. A döntést a költségek vár­ható túllépésével és az AECL bizonytalan jövőjével indokolták. Egy hónapja egy szövetségi kormány­zati felülvizsgálat úgy találta, hogy a cé­get új formába kell önteni. A lehetséges partnerek között szerepel az Areva, a Toshiba-Westinghouse és a GE-Hitachi. A jelentés megemlíti még a japán Mitsu­bishi Heavy Industries céget és az orosz Roszatomot is mint jelentős ipari szerep­lőket. A befektetőknek biztosítaniuk kell az ország nukleáris politikájának alapve­dr. Stróbl Alajos, Jamrik Péter, Lengyel Gyula, Vavrik Antal) alapításkor limitált köre egy kiváló paksi szakemberrel, dr. tő céljait: a biztonságos, megbízható és környezetbarát üzemeltetést, az eddigi költségeknek a kormány számára törté­nő megtérülését, valamint lehetővé ten­ni Kanada számára, hogy a nukleáris ipar kihasználhassa hazai és globális le­hetőségeit. Nem tettek közzé összeget a várható el­adással kapcsolatban. Az viszont ismert, hogy az ország költségvetési deficitje re­kordértéket fog elérni idén (52,2 milliárd USD). Az eladás nem érinti az AECL orvo­si izotópokat gyártó reaktorát. Az ötvenkét éve üzemelő berendezés jelenleg karban­tartásra le van állítva. Franciaország egymiliiárd eurót fektet a jövő nukleá­ris iparába Nicolas Sarkozy francia elnök közel 51 milliárd euró költségvetésű tervet jelentett be december közepén. Ennek legfőbb célja a foglalkoztatásban - a nyolcvanas évek óta - tapasztalható hanyatlás fékezése. Ezt leg­inkább az új technológiák fejlesztésével kí­vánja elérni a kormány, együttműködve a kis- és közepes vállalkozásokkal. A pénzt nemzetközi piacokról és a korábban meg­segített bankok visszafizetéseiből kívánják biztosítani. A legnagyobb összeget, 11 mil­liárd eurót kimagasló színvonalú kutató­­központok létrehozására költenék. Egy 2,2 milliárdos összeget a fenntartható fejlődést vizsgáló szervezet kapna, amely az új tech­nológiák demonstrálására (mint például a szén-dioxid föld alatti tárolókba történő visszapréselése) szakosodna. Közel 1,4 mil­­liárdot költenének arra, hogy a kutatási és az üzleti tevékenységeket összehozzák öt-Katona Tamás János kollégánkkal bővült, aki e jeles eseményen vehette át a tagsá­got igazoló oklevelet és a díszes MMA- jelvényt. Itt került sor a 2009. évi TEKHNÉ érem kitüntetés átadására dr. Karsai István ré­szére. Dr. Ginsztler János tájékoztatta a résztve­vőket a külföldi mérnökakadémiák üdvözle­teiről, ahol is kiemelte, hogy cseh, lengyel, horvát és dél-koreai mérnökakadémiák lét­rejöttét jelentősen segítette az MMA. Meg­tudtuk, hogy az amerikai, a svéd és az angol kollégáknak jelentős szerepük volt abban, hogy az MMA-t a CAETS (Mérnökakadémi­ák Világszövetsége) tagjának választották megalakulása után öt évvel, már 1995-ben. Ezt követően tájékoztatást kaptunk a május 13-14. között immár 4. alkalommal megren­dezésre kerülő „Magyar Műszaki Értelmi­ség Napja” rendezvény MMA által koordi­nált szervezéséről, melynek mottója: Hogyan tudnak a műszaki és természettudományos szakemberek hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez? Sipos László tíz vegyes (magán- és állami) tulajdonú in­tézetbe. Egymiliiárd eurót szánnak a negyedik generációs atomreaktorok fejlesztésére, amelyeket a hivatalos dokumentumok a legbiztonságosabbnak tartanak, és üzem­anyag-felhasználásuk is kedvezőbb a most üzemelő reaktorokénál. Még nincsenek részletek a menetrendekről és a potenciá­lis projektekről, de az egyik lehetőség az Areva által korábban javasolt Antares nagy hőmérsékletű, gázhűtésű reaktortípus le­het. Korábbi tervekből az is kiderül, hogy a cégnek volt már javaslata egy kereske­delmi forgalomra szánt 600 MW hőtel­jesítményű reaktorra is, amely folyamathőt produkálna hidrogén előállítására. A világon jelenleg két fejlesztési irány­zat van a jövő reaktorait illetően, mindket­tő széles körű nemzetközi részvételt és tá­mogatást élvez. Mindamellett a programok kissé lelassultak, néhány lehetséges terv évek óta csupán papíron történő elemzé­sek sorának tekinthető. Az egyik irányzat a Generation IV International Forum, ame­ly számos kormány támogatását élvezi. A másik az Inpro, amely a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség vezetése alatt folyik. A gyakorlatban az Egyesült Államok Ener­giaügyi Minisztériuma tűnik vezetőnek, amely egy prototípus megépítésén fárado­zott Idaho államban, 2010-es indítással. Azonban a pénzügyi alap feltöltésének megtorpanása miatt az indítás csak a 2020-as években várható. Jelenleg azért van némi haladás, a minisztérium üzleti szerződéseket köt tudományos tanulmá­nyok elvégzésére. Oroszországban is kezdődött egy prog­ram az Antares típushoz hasonlító egység (GT-MHR) kifejlesztésre, de ez is akadozik, és csak 2020 környékén várható eredmény. Forrás: INuclearSpace Varga József Megkezdte munkáját az MNT új elnöksége A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) 2008-ban megválasztott új tisztségviselői elnökségi ülést tar­tottak 2009. január 2-án Budapes­ten. Az MNT új elnöke, Holló Előd meghívására összehívott megbeszé­lésen részt vettek a szakcsoportok vezetői, képviselői is. Az ilyen ösz­­szetételben első elnökségi ülés cél­ja az elnökségi feladatok és munka­­megosztás tisztázása, az aktuális te­endők megbeszélése volt. Az elnök bevezetőjében megkö­szönte az előző elnökség munká­ját, és jelezte, mely két területe­ken szeretne a korábbiakhoz ké­pest hangsúlyeltolódást az elnök­ség munkájában. Kifejezte, hogy egyrészt az elnökségi tagok között határozott munkamegosztásra gondolt, melynél az adott terület koordinátora teljes körű felhatal­mazást kapna a feladatok végre­hajtásának irányításában. Más­részt a szakcsoportok és az elnök­ség között erősebb kapcsolatot tar­tana szerencsésnek, melynél a szakcsoport munkája során na­gyobb hangsúlyt kapna az MNT- hez való kötődés. A Társaság 2010. május 13-án Köz­gyűlést tart, melynek fő feladata a 2009. évi közhasznúsági jelentés, valamint a szakcsoportok éves be­számolójának megtárgyalása, elfo­gadása. Az MNT jelenleg leginkább aktuális feladata az Európai Nukleáris Társa­ság (ENS) égisze alatt február 14-17- e között Budapesten megrendezés­re kerülő PIME kommunikációs konferencia szervezésében való köz­reműködés. Pázmándi Tamás el­mondta, az előkészítés rendben fo­lyik; a résztvevők közül kb. 40 fő február 17-én a paksi atomerőműbe látogat. A Nukleáris Technikai Szimpózium (NTSZ) és a középiskolásoknak szó­ló nukleáris szaktábor szintén is­mét komoly előkészítést igényel. A sikeres NTSZ szervezését Cserháti András vette át Aszódi Attilától. A két éve indított, Nukleon c. inter­netes nukleáris tudományos-mű­szaki folyóiratnak továbbra is fon­tos szerepet szán a társaság a hazai szakmai életben. A Nukleon főszer­kesztői feladatait - Cserháti And­rás leköszönése miatt - Radnóti Ka­talin vállalta a szerkesztőbizottsági ülésen. Hadnagy NuclearSpace

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents