Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-02-01 / 2. szám

8 2010. február <o>- mympaksi atomerőmű Felkészülés az 1. blokk főjavítására Interjú Bárdos Zoltán osztályvezetővel Bárdos Zoltán az ESZI-főiskolán végzett, majd pályakezdőként az erőműbe jött dolgozni. Turbinagé­pész, operátor, főgépész, majd blokkügyeletes lett, a karbantartás­irányítási osztály vezetőjének pedig 2 éve nevezték ki. Őt kérdeztük az 1. blokk idén esedékes munkálatairól.- Mi a szerepetek a főjavítás során?- Az üzemviteli, karbantartó és műszaki szervezetek munkáját kell összekoordinál­nunk. Ezek résztvevői a saját feladataikat profi módon végzik, de a másik két szerve­zet munkájáról csak keveset tudnak - rossz esetben félismerettel ítélik meg a másikat. Bármely munka esetén mindhárom terület összhangja elengedhetetlen. Az üzemvitel a munkabiztonsági feltételeket biztosítva át­adja a berendezést a karbantartónak, aki a műszaki szervezet útmutatása szerint javít. Ez a koordinációs munka természetesen fő­javításokon a legjelentősebb, de a blokkok üzeme alatt végezhető javításokat is osztá­lyunk irányítja, egy jól működő kis csoport keretében.- Mik a főjavítás legfőbb momentumai?-A blokk leállítása, főjavítása és elindítá­sa. A főjavítás két alapvető munkasora (kri­tikus útnak hívjuk) egyrészt a reaktor szét­szerelése, üzemanyag átrakása és a reaktor összeszerelése, másrészt ezzel párhuzamo­san jelen stratégia szerint mindhárom biztonsági rend­szer karbantartása és ellenőr­zése. Ez a két feladatsor együtt meghatározza a főjavítás hosz­­szát, de ezek „árnyékában” számtalan egyéb karbantartási és létesítési munkát kell elvé­gezniük a karbantartóknak.- Milyen gyakran van szükség főjavítási munká­latokra a paksi blokkok esetében?- Természetesen évente, hi­szen a nukleáris üzemanyagot a hasadóanyag fogyása miatt cse­rélni kell. Számos ciklikus munkát, létesítési feladatot és az üzem során jelentkező meg­hibásodást is csak leállított blokkokon lehet javítani az előbbiekben már ismertetett módon. t/3 |- Időtartamban mennyivel -hosszabb a négyéves főja- | vitás, mint az éves gyakori-1 ságú? s- Jelen stratégia szerint a há­rom egymást követő év rövid főjavításainak hossza 26 nap - az üzemanyag átrakása mel­lett nem szükséges a reaktor belső anyag­­vizsgálata és így a belső elemeinek kiemelé­hetők. A jelentősen hosszabb feladatsor időigénye 57 nap.- Mik a kihívások, amik­kel egy főjavítás során szembesültök?- A rutin műveletsor ellené­re nincs két egyforma főjaví­tás. Önmagában kihívás az el­sődleges biztonsági és a gazda­sági szempontnak történő együttes megfelelés. Nevezete­sen a számtalan előírásnak va­ló megfeleléssel a kritikus út szabta időtartam alatt minősé­gi karbantartást kell elvégez­ni. Ehhez jönnek a nem terve­zett, váratlan események, amit prompt kell kezelni. Példa erre a 2009. évi főjavítás 4. és 3. blokki nem megfelelő új szbv­­üzemanyag-kazetta esete.- Hogyan készültök fel a fő­javítási munkálatokra - ha fel kell külön készülnötök?- Természetesen jóval a főja­vítás előtt kezdődik a felkészü­lés. A tervezők folyamatosan tervezik a munkákat. A felada­tokat még a papíros munkautasítás meg­születése előtt ellenőriznünk kell, jóval a fő­javítás előtt. A felkészülés is írott dokumen­tum alapján előírt lépcsőkben és határidők­se. A negyedik évben az üzemanyag teljes ki­rakása mellett el kell végezni a reaktor belső vizsgálatait is és azon feladatokat, melyek csak üzemanyag nélküli reaktornál végez­kel zajlik. Ez a főjavítás-tervezési ütemterv. Talán legfontosabb momentuma a főjavítá­si terv elkészítése, mely dokumentum min­den lényeges információt hordoz: leállítási­­indítási-vezetői ütemtervek, elrendezési ter­vek, munkavédelmi szabályok, engedélykö­teles munkák, beszállítói kör listája és a tel­jes munkalista. A dokumentumot a blokk le­állítása előtt két héttel kötelezően beadvá­­nyoznunk kell az OAH NBI-nek.- Volt már példa tapasztalatcserére külföldi erőműves kollegákkal?- A finnekkel van Uyen kapcsolat. A kü­lönbözőségek ellenére is hasznos a tapasz­talatcsere, oda-vissza tanulhatunk egymás­tól. A közeljövőben is érkeznek hozzánk finn szakemberek, és természetesen a saját kol­légáink is több ízben vendégeskedtek náluk.- Milyen fejlődési, javulási lehetősé­geket láttok a jövőre nézve, ami leg­alább ötlet szinten már jelen van?- Számos területen lehet javítani. Örök ilyen terület a kommunikáció, de új gondo­latoknak, javító szándékoknak is teret kell nyerniük: műszaki felülvizsgálatok részle­tesebb áttekintése, az egy térrészben vég­zett nagyobb volumenű munkák külön ko­ordinációja stb. De a folyamatok csiszolása mindig jelen lesz és ez így helyes. A tanu­lás és képzés, annak gyakorlati realizálása folyamatos kell legyen, ameddig csak dol­gozni tudunk. Simon Zoltán Néhány kép azokról a munkákról, melyeket tavaly elkezdtünk és idén folytatunk Az épületek felújításának hatása az energiafelhasználásra és a környezetre Szoftvertechnológiai fórum A fenti címmel rendezett konferenciát a Ma­gyar Tudományos Akadémia Energetikai Bi­zottsága az Akadémián a múlt év végén. Ez az alkalom is része volt a három éve kezdett előadássorozatnak. A szakma legnevesebb hazai szaktekin­télyeit sikerült megnyerniük az ügynek, hogy rövid 20-20 percben foglalják össze a szűkebb szakterületük eredményeit, várha­tó hatását a jövőre. A téma azért ilyen fon­tos, mert az energiafelhasználás egyharma­­da a lakossági fogyasztás (pl. fűtés). A lakás­­állomány zöme a kor színvonalának megfe­lelő ipari technológiával készült rossz hőtechnikai tulajdonságú panellakás. Nem csoda hát, hogy a meghirdetett program je­lentősen támogatja az utólagos szigetelést, a nyílászárócserét, fűtési rendszer szabá­­lyozhatóvá tételét - sorolta Varjú László ál­lamtitkár. Az energiatakarékosság értéké­vel kevesebbet kell termelni, ami az erőmű­szektor összetételétől függően CCE-kvótát is jelent, amivel kereskedni is lehet a világpi­acon. A felújítás (szigetelés és nyílászárócsere) negyedére csökkentette a lakások éves ener­giafelhasználását. Ideális a „passzív ház" - amikor a komfort fenntartásához nem kell külső energia -, a beruházás tíz év alatt meg­térül. További megtakarítások lennének el­érhetőek, ha csökkentenénk komfortigé­nyünket - néhány fokkal kevesebb a nappa­liban, inkább öltözzünk fel. Nem kell min­den helyiséget egyformán fűteni - egészsé­gesebb a hűvösebb szobában való alvás. A fűtés szabályozása vegye figyelembe a kül­ső hőviszonyokat, széljárást, szélerősséget. Nemcsak a napkollektorok segíthetnek a melegvíz-ellátásban, de a távozó vizek hője is visszanyerhető lenne megfelelő hőcseré­lőkkel. Az ország több településén létesítettek mintaházakat, ilyen például a dunaújváro­si SOLANOVA is. Az épület homlokzatára 16 cm hőszigetelés, a déli oldalra háromszoros üvegezésű, argontöltésű ablakok ke­rültek. Víztakarékos zuhanyfeje­ket, csapkifolyókat szereltek fel a melegvíz-fogyasztás csökkentése érdekében. A háztartási meleg víz felét napkollektorok energiája fe­dezi, amit árnyékoló tető­ként szereltek a földszinti üzletsor fölé. A lakásokhoz a szellőztetőrendszerre hővis­szanyerő rendszert alakítot­tak ki. A felújításnak kö­szönhetően negyedére csök­kent a lakók fűtési számlája - számolt be a projektről dr. Zsebik Albin. Másik kiváló példa az óbudai „Faluház”. Nyolcszáznyolcvanhat lakás egy összefüggő tömbben - akár egy falunyi ember. A pályá­zat elnyerése után fél év alatt kivitelezték a felújítást, most lett kész, a napokban adták át. Hitetlenkedtek is a hollandok, akik meg­figyelőként vettek részt a programban. Dr. Lenkey László a fóldhőhasználat ma­gyarországi adottságaival és lehetőségeivel foglalkozott. Bár országunk termálvizekben gazdag, nem mindenütt és nem korlátlanul. Egy-két kilométeres mélységben lévő réte­gekben találhatók a hévizek. Hőfokuktól függően több lépcsőben lehet hasznosítani energiájukat. Akinek a házát Izlandon nem lehet földhőből fűteni, kárpóüást kap. Sok műszaki problémát okoz a víz oldott sótartalma. A lehűtött vizet vissza kell saj­tolni, hogy a kút el ne apadjon. Érdekes pél­da: Szeged ivóvizét hűteni kell, mert 30-40 °C víz jön a kútból. Dr. Stróbl Alajos is a föld­hő kinyerésén fáradozik, de nem fúr olyan mélyre. A hűtőgépszerűen működő hőszivattyús rendszerek hőcserélő csöveit egy ma­ximum 100 méteres kútba vagy csak a fagyhatár alá telepítik, ezekből fedezhe­tő egy-egy épület padlófű­tése. A szivattyúzási ener­gia háromszorosát vonja ki ezen a módon a környezetből, és teszi ol­csóbbá a fűtést, de a háztartási melegvíz-el­látásba már nem tud besegíteni a kis hőlépc­ső miatt. Németországban minden ötödik új lakás hőszivattyús. A nagyon hasznos és lényegre törő kon­ferencia hozzászólói nehezményezték a pá­lyázatok rendszertelenségét, az elnyerhető összegek csökkenését, elbírálásuk vonta­­tottságát. Számos külföldi példát hoztak a hazai gyakorlat ellenkezőjére. gyulai A Neumann János Számítógép-tudományi Tár­saság által életre hívott előadás-sorozat 30. eseménye került megrendezésre a Budapesti Műszaki Egyetem Informatikai Intézetében 2010. február 2-án. Dr. Gyimóthy Tibor, a Szegedi Tudományegye­tem Szoftverfejlesztési Tanszék vezetője el­mondta, hogy az Európai Unió létrehozta a NESSI-t (Networked European Software & Services Initiative). Jövőképe szerint a szolgálta­tások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának és gazdaságának alapvető inf­rastruktúráját. Figyelembe véve a központi aján­lásokat tagországonként az érvényes törvények, jogszabályok szerint kell testre szabni leendő e­­közigazgatásunkat. A kutatás feladataira a Nemzeti Technológiai Platformot 30-40 pályázat formájában 90 magyar informatikai vállalat, in­tézmény alapította 2007 októberében. A prog­ram első fázisa, a stratégiai kutatási terv lezárult, következik a megvalósíthatósági tanulmány el­készítése. Az eddig elvégzett munkát tárják az ér­deklődők elé azzal a szándékkal, hogy megis­merjék, bírálják, észrevételekkel javítsák annak minőségét. Dr. Sittner Károly, a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára a téma törvényi hátterére hívta fel a fi­gyelmet (2008. CXI., 2009. UI. és LX.), mely már megteremti az e-közigazgatás kereteit. Egyelőre az e-közigazgatás és az e-egészség felhaszná­lókra optimalizált, könnyen átlátható rendszeré­ről van szó. Gondolnak a hátrányos helyzetűekre is nyilvános végpontok kihelyezésével, felzárkóz­tató oktatással segítve őket. Dr. Risztics Péter, a BME Irányítástechnikai és In­formatikai Tanszék docense kiemelte, hogy való­di szolgáltató közigazgatási rendszer létrehozása a cél. Az eddig eltelt időben megegyeztek a kü­lönböző területek szakértői az interoperabilitás, folyamatleírás, biztonság, fejlesztési módszerek és követelmények kérdésében. A programok nyílt forráskódban készülnek, kihasználják a S0A nyújtotta előnyöket. A kidolgozásnál figye­lembe veszik más országok jó gyakorlati megol­dásait. Dr. Kondorosi Károly, a BME Irányítástechnikai és Informatikai Tanszék docense a program­ban résztvevők munkaterületét ismertette (16 munkacsoport), hogy mindez az EU FP7-es ke­retprogramjához csatlakozik. A korábban meg­írt programok, programrészek egy-egy na­gyobb módosítása helyett praktikusabb volt új­raírni, most mégsem avulnak el, mert tartal­muk, logikájuk átmenthető a SOA-n keresztül. Különböző rendszerek összekapcsolásánál a szakmáknak, szervezeteknek rengeteg egyez­tetési feladata van. • A hozzászólók felhívták a figyelmet, hogy a tör­vényeknek, jogszabályoknak megfelelő folya­matok kialakítása ma már automatizálható, de nem várható el tőlük „emberi intelligencia". • Ember-ember kapcsolatban a nehezen értel­mezhető jogszabályok is alkalmazhatók, de automaták között ez már nem működik. •Van olyan kutatás, hogy az egyeztetési jegyzőkönyvek szövegéből kimutatható, hogy megegyezésre törekszenek-e a felek. gyulai 1 - földfelszín közeli kollektor 2,4, 5 - kútba helyezett szondák 3 - levegő-víz hőcserélő A 3. blokk mintájára idén az 1. és 2. blokkon el kell végezni a PRISE kiépítés teljes villamos és irányítástechnikai szerelését A dízelgépházakban folytatódnak a vezérlés átalakítások Folytatódnak a dízel generátor segédüzemi átalakítások a 4. blokkon Idén a 4. blokkon tervezik a nagynyomású előmelegítők gyorsmegkerülőjének elbontását

Next

/
Thumbnails
Contents