Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-12-01 / 12. szám
10 2010. december mym paksi atomerőmű-Hogyan tovább Műegyetem? Az új egyetemi épület, a Ql-es A felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján a kormány pályázatot írt ki 2010 januárjában a „kutatóegyetem” minősítés elnyerésére. Ünnepélyes keretek között április 16-án a Parlamentben hirdették ki, hogy az ELTE, a Debreceni Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett a BME is kutatóegyetem lehet. A Műegyetem majd’ 3 milliárd Ft pályázati támogatásban részesül az évek során. Hosszú távú tervek szerint öt kiemelt kutatási területet jelöltek ki, és elismert szakemberek bevonásával kidolgozták ezek stratégiáit is. A célok és stratégiák ismertetésére konferenciát hívtak össze november 17-re. Péceli Gábor rektor jelentős megújulási programokról beszélt. Megemlítette, hogy a közelmúltban adták át a Lágymányosi Egyetemi Campus Ql épületét, ahol a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tanszékei kapnak helyet. Mellette épül meg a 02, melyet az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) bérel kutatólaborjai számára. Pálinkás József, az MTA elnöke gratulált a kutatóegyetemi címhez. Mindig szívesen jön, mert szoros a kapcsolat, ide szinte már hazajár. Denk András a Magyar Mérnöki Kamara képviseletében javasolta, hogy iktassanak a képzésbe egy 0. évfolyamot, mely a matematikai, fizikai és nyelvi alapokat mélyítené el a továbbképzéshez szükséges mértékben, mert jelenleg nagyon nagy a lemorzsolódás. Következett a kutatási projektek bemutatkozása: Fenntartható energetika - projektvezető: Gróf Gyula docens, az energetikai gépek tanszék vezetője. A globális energiakereslet növekedése és az ellátásbiztonság, a fosszilis energiahordozók hektikus áralakulása és a készletek véges volta, valamint az éghajlatváltozás és az azt okozó "üvegházgázok" kibocsátásának csökkentése mind-mind olyan feltétel, melyeknek a fenntartható energetikának meg kell felelnie. Dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos igazgatója, mint felkért hozzászóló a kutatás, fejlesztés és innovációs stratégiai tervet körültekintően jónak ítélte. Járműtechnika, közlekedés, logisztika - projektvezető: Varga István docens, közlekedésautomatika tanszék. A nemzeti jövedelem tekintélyes részét adó ágazat, a hazai járműipar kiszolgálása mellett a közlekedés biztonsága és hatékonyságának növelése a feladatuk. Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem - projektvezető: Szarka András docens, alkalmazott biotechnológia. Ez az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, melynek az egészséges élelmiszer termelése, előkészítése, technológiák kifejlesztése a célja. Hatékony minőségvizsgálati módszerek kidolgozása, bevezetése. Gyógyszermolekulák, hatóanyagok hatásmódjainak felderítése. Idősek, betegek életminőségét javító berendezések kifejlesztése. A természetben lebomló műanyagok fejlesztésén is dolgoznak (cukrot tejsavvá bontják, majd polimerizálják). Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány-projektvezető: Mihály György egyetemi tanár, a fizika tanszék vezetője. Az idei fizikai Nobel-díj a gráfén, a szén egy speciális formájának előállítási módszeréért járt. Többek között ezen módszereket kutatják itt is. A felületi nanostruktúrák különleges tulajdonságai következtében méltán kerültek az érdeklődés központjába. A molekuláris elektronika eredményei még messze vezetnek. Intelligens környezetek és e-technológiák - projektvezető: Charaf Hassan docens, automatizálási és alkalmazott informatikai tanszék. Eddig is már nagy hagyományokkal rendelkeznek a naprakész tudású fejlesztőmérnökök képzésében, kiket rögtön alkalmaznak a hazánkba települt multinacionális cégek laborjai. Több mérnök, informatikus kell a gazdaság fellendítéséhez. A szükséges létszámot biztosítják majd az időszerű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező, az élenjáró iparral szimbiózisban élő egyetemi kutatóműhelyből kikerülők. gyulai fVZ EU áttörést kezdeményez a radioaktív hulladék végleges elhelyezésében Az Európai Bizottság november 3-án nyilvánosságra hozta direktíva-tervezetét, melyben felkéri a tagállamokat nemzeti programok készítésére, hogy mikor, hol és hogyan fogják létrehozni és működtetni a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, a legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelelő tárolóikat Ebből az alkalomból GüntherOettinger, az EU energiaügyi biztosa így nyilatkozott: „Gondoskodnunk kell arról, hogy biztonsági előírásaink a lehető legmagasabb szintűek legyenek, hogy polgárainkat, vizeinket és a földjeinket megvédjük a radioaktív szennyezés kockázataitól.” Az anyag leszögezi, hogy a radioaktív hulladék hosszú távú biztonságos kezelésére szolgáló technológia rendelkezésre áll, a javasolt EU direktíva megkönnyíti a megvalósítást Bár a többi toxikus hulladékhoz képest az eddig felhalmozódott radioaktív hulladék mennyisége csekély, a jogilag kötelező érvényű szabályozás fontos a követelmény ahhoz, hogy a tagállamok végre meghatározzák és hosszú távon meg is valósítsák nemzeti hulladékkezelési programjukat. Az irányelv konkrétan a következőkről rendelkezik: A tagállamoknak az irányelv elfogadásától számított négy éven belül ki kell dolgozniuk nemzeti programjukat. Ennek a következőket kell tartalmaznia: a hulladékkezelő létesítmények megépítésére és működtetésére vonatkozó terveket az építkezés konkrét ütemtervének meghatározásával, mely magában foglalja a mérföldköveket, a végleges elhelyezési megoldás részletes technológiai leírását, a becsült költségvetést és a finanszírozási modellt. A nemzeti programokat be kell mutatni a Bizottságnak, amely szükség esetén a tagállamokat terveik módosítására kérheti. Két vagy több tagállam megállapodhat egy közös végleges tároló létesítéséről. A radioaktív hulladék EU-n kívüli országokba történő kivitele végleges elhelyezés céljából nem megengedett. A tagállamoknak megfelelő módon tájékoztatniuk kell a közvéleményt, és lehetővé kell tenniük, hogy részt vehessen a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó döntéshozatalban. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségáltal meghatározott biztonsági szabványok és rendszabályokjogilag kötelező erejűvé válnak. A javasolt direktívát kommentálva Santiago San Antonio a Foratom vezérigazgazgatója kijelentette: „az Európai Unióban a kisaktivitású hulladék, amely a képződő radioaktív hulladék 85%a, már biztonságosan elhelyeztetett Örömünkre szolgál, hogy a direktíva elismeri azt a világméretű tudományos-technikai konszenzust hogy a nagy aktivitású hulladék (vagy a kiégett fűtőelemek, amennyiben azokat hulladéknak tekintjük) mélységi geológiai elhelyezése a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb opció - mint azt az elmúlt 30 év kutatómunkája is bizonyítja.” A Greenpeace, bár elismeri, hogy a direktíva-javaslat hozzájárul az átláthatóság növeléséhez a radioaktív hulladék kezelésének témakörében, kijelentette: „Ez a javaslat nem sokkal több, mint egy PR-fogás azzal a céllal, hogy meggyőzze az európai közvéleményt a radioaktív hulladékkezelés megvalósíthatóságáról. Ami nekünk valójában kellene, az egy határozott szándék amely annak a veszélynek a csökentésére irányul, hogy a radioaktív hulladékot a jövő generációkra és a környezetre terheljük. Mérnöki zsenialitásra lenne szükség a fehérizzásig forró és rendkívül veszélyes radioaktív hulladék biztonságos mélységi geológiai elhelyezésére legalább olyan hosszú időre, amíg az emberiség létezik a földön. Elégtelen a tudományos ismeret és jelenleg nem létezik egyetlen lerakóhely sem, bár a Bizottság arra hivatkozik, hogy ez egy bizonyított módszer. Attól félünk, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladék néhány százezer év alatt áttör a vízbázisokba.” Dr. Szerbin Pável Mozgalmas éve lesz jövőre a radioaktívhulladék-kezelőnek Elbúcsúzott a sajtó munkatársaitól december 7-i évértékelő sajtótájékoztatóján Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója, mert az év végén nyugdíjba megy. Utódja Dr. Kereki Ferenc lesz. A társaság jövő évi terveiről szólva többek között elhatott, hogy mind a Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-íároló, mind pedig a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának továbbépítése fontos állomáshoz érkezik. Minta cégfeladatairól Hegyháti József elmondta: aTolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba eddig összesen 2400 hordó, a paksi atomerőműből származó kis aktivitású hulladékot szállítottak. Afelszíni tároló jövőre mégmintegy 600 hordóttud fogadni, mert a létesítménynek 3000 darab tárolására van engedélye. A jövő év legfontosabb feladata a felszín alatti létesítmény építésének folytatása lesz. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) idén 480 darab, az atomerőműben elhasznált fűtőelemet vett át 50 évnyi tárolásra. A létesítményben 16 tárolókamra van kész, melyekbe eddig már több mint 6547 kiégett kazettát helyeztek el. Jelenleg 4 újabb kamrával bővítik a létesítményt, melyeknek jövő év végére kell elkészülniük. A Pest megyei Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban elhelyezett kis- és közepes aktivitású hulladékokat nem az atomerőmű termeli, hanem olyan intézmények, amelyek működésük során szintén felhasználnak radioaktív anyagokat. Itt jelenleg a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra összpontosítanak a szakemberek. A cég negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza meg. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. Hegyháti József mind a négy program kapcsán elmondta, hogy a társaság kimondottan jó kapcsolatot ápol az ott élő lakossággal, melyben nagy szerepe van a térségi önkormányzati társulásoknak is. Mayer György Új európai stratégia a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiáért Fenti címmel az Európai Bizottság november 10-én hozta nyilvánosságra a 2020-ig szóló energetikai akciótervét (Communication on Energy 2020: A strategy for competitive, sustainable and secure energy). A közlemény felvázolja a főbb megtárgyalandó témákat a magyar EU-parlamenti elnökség ideje alatt megrendezendő első EU Energetikai Csúcstalálkozóra. Bár a fő hangsúly az energiatakarékosságon és a pán-európai integrált energiapiac megteremtésén van, az anyag elismeri az atomenergia hozzájárulását a kis kibocsátású gazdaság létrehozásához és az EU hosszú távú versenyképességének biztosításához. A dokumentum atomenergiát érintő főbb megállapításai a következők: Jelenleg az EU áramtermelésének 45%-a származik kis kibocsátású forrásokból, főként atom- és vízenergiából. Az EU egyes régióiban ennek a termelő kapacitásnak az egy negyede kiesik 2020-ra a korlátozott üzemidő miatt. A kibocsátás kereskedelmi rendszer (ETS) keretében a stratégiának biztosítani kell a nagyobb energiamegtakarítást és a kibocsátásmentes beruházások számának növekedését. Az ellátási oldalon a prioritás továbbra is a megbízható és versenyképes energiaforrások fejlesztésén van. Az áramtermelés területén a befektetéseknek biztosítaniuk kell, hogy az áram kb. 66%-át alacsony kibocsátású forrásokból állítsák elő a jelenlegi 44% helyett. Biztosítani kell, hogy az atomenergia szerepe az áramtermelésben - jelenleg egyharmad származik atomenergiából - nyílt és objektív értékelés tárgya lehessen. Az Euratom összes előírásait szigorúan teljesíteni kell, különösen a nukleáris biztonság területén. Figyelembe véve az utóbbi években az atomenergia iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődést, elő kell segíteni a kutatást a hulladékkezelési technológiák és megvalósításuk területén, valamint a hosszú távú jövő előkészítésének vonatkozásában az új generációs hasadási rendszerek területén a fenntarthatóság és a kogeneráció biztosításához, továbbá a fúzió megvalósításában (ITER). Az EU-nak továbbra is a világ élvonalában kell lennie a biztonságos atomenergetikai rendszerek kifejlesztése, a sugárzó anyagok szállítása és a radioaktívhulladék-kezelés terén. Biztosítani kell a sugárbiztonságot és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer szabályainak érvényesülését. A Stratégiai Energiatechnológia Terv által megfogalmazott középtávú stratégia minden szektorra érvényes. A főbb technológiai - második generációs bioüzemanyagok, intelligens hálózatok, szénbefogás és tárolás, elektromos közlekedési eszközök, új generációs atomtechnológia, megújuló fűtés és hűtés - demonstrációs projektek fejlesztését fel kell gyorsítani. A nukleáris technológiák területén a nemzetközi együttműködés jó eredményeket hozott. Az EU-nak ösztönöznie kell a tagállamokat az összes nemzetközi nukleáris és sugárbiztonsági rendszabály és előírás törvényi kötelezővé tételére és érvényesítésére világszerte. Az EU energiatechnológiájának és innovációjának vezető szerepét négy meghatározó projekt fogja biztosítani: intelligens hálózatok, innovatív energiatárolás, második generációs bioüzemanyag-kutatás, intelligens városok - partnerség az energiamegtakarításért. Dr. Szerbin Pável Forrás: http://ec.europa.eu/energy/strategies/20!0/2020_en. htm http://www.foratom.org/e-bulletintout-1378/other-articles-tout-1385/776-eu- 2020-energy-strategy-endorses-contribution-of-nuclear-to-energy-and-climategoals.html Jubileumi Energetikai Fórum Az Energiapolitika 2000 Társulat „A Nemzeti Energiapolitikáért 2000- 2010” címmel rendezett konferenciát Budapesten, a Ráday utcában 2010. november 30-án. Az egyesület szakmai és közéleti tevékenysége nemzeti elkötelezettségű, a környezetbarát energiapolitika kidolgozásának segítésére, népszerűsítésére és védelmére törekszik, a közjó érdekében. Dr. Szergényi István: „Energia és civilizáció” c. előadásában rámutatott, hogy egy adott civilizáció életképességét az határozza meg, hogy miként él tudása hatalmával, és hogyan képes a természet erőforrásaival összhangban cselekedni. Az emberiség előtt álló kihívások (a túlnépesedés, az élelmiszer-, a víz- és az energiahiány stb.) sokasodnak, ami új helyzetet teremtett. A problémák nem oldhatók meg azzal a felületes hozzáállással, hogyha eddig úrrá lettünk a nehézségeken, az ezután is úgy lesz. A fejlődő társadalmak is jobban szeretnének élni, több energiát használni. Takarékoskodnunk kell az energiahordozókkal, mert egy részük véges - használjuk a megújulókat. A szezonális, helyi termesztésű élelmiszereket fogyasszunk - megtakarítjuk a szállítási költségeket. Dr. Büki Gergely: Megújuló energiák hasznosítása - stratégiai kérdés az Európai Unió felé tett vállalásunk (13%) 2020-ra, majdnem duplája a mostani megújuló kapacitásnak - kb. egy paksi blokk teljesítménye, de miből jöhet ez össze. A lakások, épületek fűtésigényét (teljes energiaigény 40%a) hőszigeteléssel csökkenthetjük és geotermikus energiával pótolhatjuk. Nap- és szélenergia, biomassza, vízerőművek energiatermelése, ezen törekvések támogatása vezethet célhoz. Süli János: Az atomenergetika helyzete és a Lévai-projekt - A teljesítménynövelés (mintha egy új reaktorblokkot építettünk volna) és remélhetőleg az üzemidő-hosszabbítás egy időre biztosítja a gazdasági világválság okozta kisebb mértékű energiaigénynövekedés fedezetét. A Lévai-projekt az életciklusuk végére ért, korszerűtlen erőművek pótlására építendő atomerőművi blokkok előkészítésével foglalkozik. A finanszírozás biztosítása, a majdani létesítés kereteinek meghatározása, valamint a szállítói tender előkészítése. Szakmai elemzéseket kell végezni a környezeti hatásokról, a 2020 utáni évekre vonatkozó fogyasztói igények alakulásáról, a regionális energiapiacról, illetve a szükséges rendszer szintű szabályozási és hálózatfejlesztési igényekről. A projektmunka fontos elemét képezi még a telephelyi, környezetvédelmi, vízjogi és létesítési engedélyek megszerzése. Dr. Lakatos István: Szénhidrogének szerepe a 21. században - Az energetika felhasználás egyre inkább háttérbe szorul az iparral és a közlekedéssel folytatott versenyben, hogy a meglévő készleteket legoptimálisabban használjuk fel. A kinyerhető készletek egyre nehezebben, drágábban termelhetők (olajpala, olajhomok). Magyarországi kitermelés az igény 10%-a. Dr. Járosi Márton: Az Energiapolitika 2000 Társulat 10 éve - Visszatekintett e politikailag független szakmai társaság nevéhez fűződő eseményekre, melyek jelentősen befolyásolták a hazai energiapolitikát. Konferenciáik, a havonta jelentkező Energiapolitikai Hétfő Esték, a bármikor elérhető honlap (www.enpol2000.hu), hírlevél széles körben látogatott. gyulai
