Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-12-01 / 12. szám

2010. december 9 Zm 'jg> mym paksi atomeró'míí-Szakmák az atomerőműben Sorozatunkban jelen alkalommal a szivattyú­karbantartó művezetői egységhez látogattunk. Szalai Tibor nukleáris karbantartó lakatos- Mióta vagy atomerőműves dolgozó?- 2002 januárjában egy városi karbantartó cég­től - Atomix Kft-s dolgozóként - kerültem az erő­műbe. Eredményes betanulást követően, mint­egy húsz hónap elteltével lettem immár a cégünk dolgozója. Elejétől kezdve - ezen a helyen, ahol most is vagyok - karbantartó lakatos munkakör­ben dolgozom. Visszaemlékezve a gépházban ta­pasztalt első percekre, csak néztem, mint kisgye­rek a karácsonyfát, lenyűgözött a hatalmas és rendszerezett gép- és csőhalmaz. Mivel a jármű­iparból jöttem, az itteni méretekkel, a szerteága­zó feladatkörrel, a nukleáris technológiával és a villamosenergia-ipari szakkifejezésekkel is meg kellett barátkoznom. Jellemző példa, hogy a jár­műiparban mást jelent a tápszivattyú, mint itt- Miért szereted ezt a felelősségteljes munkát?- Nem egy sablonmunka a miénk. A sokrétűsé­get a bonyolultságot jellemzi, hogy az általunk karbantartott hatszáz szivattyú, több mint nyolc­vanféle típusú. Szinte a tejes szivattyúarzenál megtalálható Pakson, a vizet szállítótól az olajig, a fogaskerék-szivattyútól, a lökőrudason keresz­tül a 12 járókerekes saválló acélból készült esz­közig, a zsebben is elférő keringtetőszivattyútól, a több tonnás tápszivattyúkig tart a választék. A 0,2 bar nyomású eszközöktől a 220 bar terhe­lést is elviselő berendezésekig ismernünk kell valamennyi eszköz karbantartási technológiá­ját A biztonsági követelmények teljesítése során a precíz munkavégzésre, a nagyfokú odafigye­lésre jellemző, hogy a javítások során számunk­ra a század milliméteres pontosság az elvárás. Folyamatos képzésben van részünk, különösen a korábbi berendezések korszerűbbekre történő kiváltása során meg kell tanulnunk az újak javí­tási technológiáját is, törekedve a minél hosz­­szabb idejű hibamentes működésre.- Milyen nagy volumenű, emlékezetes felada­tot sikerült végrehajtani az elmúlt időszakban ?- Legemlékezetesebb történetünk három éve, egy percenként kilencezres fordulatszámú pri­mer köri pótvízszivattyú hidraulikus tengelykap­csolójának javításával kezdődött. Úgy kellett megoldani a feladatot, hogy a két tengely közöt­ti távolságot meg kellett növelni. Ez komoly fej­törést okozott még a tervezőknek is. Többször konzultáltunk a mérnök kollégákkal, míg a lehe­tő legjobb megoldást sikerült megvalósítani. Nagy örömünkre szolgál, hogy azóta ez a beren­dezés teljesen hibamentesen működik.- Immár nyolc éve nukleáris karbantartó laka­tosként dolgozol, főnökeid és kollégáid elisme­rik szakmai tudásodat és tapasztalatodat. Mi­lyen a kapcsolatod velük?- Szókimondó és becsületes munkaviszonyra törekszem, próbálom mindenkivel megtalálni a hangot. Fontosnak tartom az emberi értéke­ket, a kapcsolatokat, különös tekintettel a ha­tékony kommunikációt, hiszen mi nap mint nap találkozunk és szorosan együttműködünk a műszaki háttértámogatást adó mérnökökkel és az üzemviteli kollégákkal is.- Hobbid?- Idekerülve Paksra „feltettem mindent egy lapra”. Maximalista emberként nekem a mun­kám egyben a hobbim is. Minden esetben át­gondolom tapasztalataimat és igyekszem megtervezni az előttem álló feladatokat is. Németkéren, családi házban élve a maradék időmet a ház körüli feladatok kötik le.- Család?- Feleségem szintén az atomerőműben dolgozik, MVM Erbe Zrt ügMteli munkatársaként Nagyob­bik, immár 26 éves fiunk magánvállalkozóként au­tógumi-szereléssel foglalkozik, kisebbik 23 éves fi­unk pedig egy kft alkalmazásában áll. Sipos L Ar- és belvízvédelem A Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat Tolna Megyei Szakcso­portja és a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Tolna Megyei Területi Szervezete november 12-én tartotta a „2010. évi ár-és belvízvédelmi tapasztalatok Tolna megyé­ben” című rendezvényét. A Tolna Megyei Mérnöki Kamara tanácstermében meg­jelent több mint negyven kollégát a házi­gazda, Bohli Antal elnök, és Gaál Zoltán, a MHT Tolna Megyei Területi Szervezet vezetője köszöntötte. Elsőként a Közép-dunántúli Környezet­­védelmi és Vízügyi Igazgatóságtól (KDT­­Kövízig) Antal Gábor hidrológus kolléga „A 2010. évi ár- és belvizeket kiváltó hidrometeorológiai körülmények Tolna megyében” címmel tartott prezentációt. Ezt követően Beke Zsolt, a KDT-Kövízig szakaszmérnökség-vezető képet adott az idei Tolna megyei főművi védművek ár- és belvíz-védekezési tapasztalatairól. Palo­­tásné Kővári Terézia, a Tolna Megyei Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mér­nöke közel nyolcvan fotó segítségével is­mertette a helyi vízi társulatok védekezé­si tapasztalatait, terveit. Legvégül Beke Zsolt a Sárköz, Völgység és Kapos-Kop­­pány térségek ár-, bel- és helyi vízkár­védekezési tapasztalatairól, fejlesztési le­hetőségeiről és a KDT-Kövízig Tolna me­gyére vonatkozó terveiről számolt be. Megállapítható, hogy mint az ország más területein, úgy Tolna megyében is a víztározók az árvíz elleni védekezés leg­hatékonyabb eszközei. Sipos László Teljesítménynövelés Jaslovské Bohunicében A hivatalos jelentések szerint befejeződött a szlovák Bohunice erőmű mindkét blokkján a modernizációs és teljesítménynövelési prog­ram. A többségi olasz (Énei) tulajdonban lé­vő Szlovák Villamos Művek közleménye sze­rint 500 millió eurót költöttek arra, hogy a 3. és 4. blokkok teljesítményét ez eredeti 483 megawattról 505-re emeljék. Az 1. és 2. szá­mú blokkot korábban le kellett állítani, mivel ez a követelmény feltételként szerepelt az or­szág 2004. évi EU-csatlakozása kapcsán. A fenti komplex program az üzemeltető legfon­tosabb beruházásának nevezhető, ha elte­kintünk a 2008 óta Mochovcében folyó, a 3. és 4. blokkok befejezésre vonatkozó tevé­kenységtől. Ezen blokkok indítása 2012- ben, illetve 2013-ban várható. A Szlovák Vil­lamos Művek szerint a teljesítmény növelé­sével elérték egyik legfontosabb, hosszabb távra vonatkozó céljukat - Amennyiben be­fejeződik a másik telephely blokkjainak indí­tása is, akkor ez segít megvalósítani Szlová­kia energiaellátási biztonságának növelését - nyilatkozta a cég elnöke, Paolo Ruzzini. - Ennek a beruházásnak köszönhetően Bohunice tiszta energiát fog előállítani, egyúttal értékes bázist teremt a kutatás és a fejlesztés számára - tette hozzá az elnök úr. A NucNet fenti hírével kapcsolatban Róbert Holy úrtól, (a két atomerőmű kommunikáci­ós vezetőjétől) kértem kiegészítést. A szá­momra megküldött sajtóközlemény szerint nőtt a nukleáris és a technológiai biztonság, a rendelkezésre állás, javult a veszélyhelyze­tek kezelési szintje és az üzemeltetés haté­konysága. A próbák sikeres elvégzése után a nukleáris hatóság engedélyezte a hőteljesítmény növelését 1375 megawattról 1471-re (+ 7%), és az egyéb fejlesztések se­gítségével sikerült az eredeti 440 MW-os vil­lamos teljesítményt 505 MW-ra növelni. Ez nagyjából 15%-os növekedést jelent (ez így stimmel, de láthatóan csak az elért végtelje­sítményben van összhang a két hír között). A közlemény megemlíti a 2006 áprilisában történt privatizációt, amikor az Énei tulajdoná­ba került a villamos művek 66%-a, a maradék 34% a vagyonkezelő tulajdonában van. A be­építettteljesítmény 5693 megawatt A terme­lőkapacitás 68,2%-a atomerőmű, 22%-a víz­erőmű és 9,8%-a hőerőmű. A foglalkoztatot­tak száma 2009 végén 5335 fő volt. Az idei év első felében a cég 11526 GWh villamos ener­giát termelt, és 10 534 GWh-ttáplálta szlovák villamos hálózatba. Fonás: NucNet, Slovenské elektráme a.s„ 2010. november Varga József Ercsey Tamás nyerte az erőmű játékát A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) hon­lapján Nukleáris ötpróbát indított 2009 nyarán. A játék lényege, hogy animáci­ós eszközökkel kell felépíteni egy-egy egyszerűsített atomerőmű-modellt, majd azokból egy komplett üzemet. A negyedévenkénti eredmények alapján a legjobb résztvevő kilenced magával erő­mű-látogatáson vehet részt. A 2010. kö­vetkező és egyben utolsó negyedévi eredmények alapján ilyen látogatásra 2010. november 30-án került sor. A győztes, Ercsey Tamás 11. évfolyamos gimnáziumi tanuló.- Honnan jöttél és hogyan találtál rá er­re a játékra?- Hódmezővásárhelyről érkeztünk tízen, a Bethlen Gábor Református Gimnázium­ból. Emelt szinten tanuljuk a matematikát, fizikát, és lehetőségünk van atomfizika­szakkörre járni hetente egy alkalommal. A Szilárd Leó fizikaversenyre is benevezünk rendszeresen, amit a paksi Energetikai Szakközépiskola szervez. Legutóbb az or­szágos legjobb kilencben benne volt a csa­patunk. Nagy Tibor tanár úr készít fel min­ket a versenyre, egyébként ő tartja az atom­fizika-szakkört is. Internetes böngészés közben a PA Zrt. honlapján vettem észre ezt a játékot, tudományos kategóriában. Ját­szottam, és egy kis idő elteltével kaptam egy levelet, hogy az én időm lett a legjobb.- Mi vonz a matematika-fizika felé, mik a jövőbeli terveid?- Reál beállítottságú vagyok, ezért is vá­lasztottam ezt a szakirányt a gimnázium­ban. 11. évfolyamra járok, matek-fizika emelt szintű érettségire jelentkezem. Buda­pestre készülök, a műszaki egyetemre, fi­zikus szeretnék lenni. Az atomenergiával való foglalkozást egy jó lehetőségnek tar­tom, szívesen jönnék ide dolgozni.- Milyenek a benyomásaid a mostani erőmű-látogatás után?- Tavaly a teljes csoporttal voltunk már erőmű-látogatáson, nagyon tetszett most is. Megnéztük a látogatóközpontot, majd az erőművet, izgalmas és érdekes hely volt számomra. Nagyon jó tapasztalatokat sze­reztem Varga József kísérőnk segítségével.- A magánéletben még mi érdekel, mi­vel foglalkozol?- A horgászás és a pihenés mellett a reál­szakkal kapcsolatosan rengeteget olvasok, böngészek az interneten, regisztrálva va­gyok e témával kapcsolatban sok honlapon. Ez tölti ki többnyire a szabadidőmet Orbán Ottilia Az idei már a 4. Digitális Esélyegyenlőségi Kon­ferencia (DEI), melyet a Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság rendezett Budapes­ten, a Gellért Szállóban november 18-án. Az eddigiek mind arról szóltak, hogy milyen mó­don akarják minél szélesebb körben elterjeszte­­j ni az elektronikus írástudást, hogy senki se ke- I rüljön hátrányba, ha nem fér hozzá, nem tudja | kezelni a számítógépet, az internetet, a különbö­­| ző közösségi portálok nyújtotta lehetőségeket. J Nemcsak az Európai Unió, de hazánk is szorgal­mazza az elektronikus ügyintézést, de nem elég az infrastruktúra megteremtése (mára legkisebb faluban is elérhetők az e-pontok), széles körű képzés is szükséges. Az idei konferencia alapvető mondanivalója azoknak a változásoknak a bemutatása volt, melyek a felhasználók és az informatikai eszkö­zök közötti kapcsolat módjában bekövetkeznek, és befolyásolják a digitális esélyegyenlőség ala­kulását | Magyar Gábor „A digitális bennszülött túlélő­­készlete" c. gazdagon illusztrált előadásában | felhívta a figyelmet, hogy a jövő nemzedéknek J rövidül és megoszlik a figyelemkoncentrációja, ezért a lineáris olvasás helyett a hipertexben va­ló ugrálással próbálnak gyorsabban információ­hoz jutni. Nagy ugrás történt az eszközök fejlesz­tésében. Berlinben vezető nélküli taxit lehet hív­ni a fuvarhoz, és a forgalomban teljesíti a felada­tot. Idén júliustól egy 4 furgonból álló konvoj mindenféle „kütyüvel” felszerelve 13 000 km-t tett meg spanyol tengerparttól a Sárga-tengerig emberi beavatkozás nélkül, önállóan. Csennely Péter vegyész, a Semmelweis Orvosi Egyetemen kutató professzora „A biológiai háló­­| zatok sokmilliárd éves evolúciója és a közösségi 4. DE! hálózatok optimalizálása” előadása azt mutatta be, hogy sok különböző rendszer mennyi min­denben hasonlít egymásra. Az ökoszisztéma, a piac és az éghajlat: egy-egy zavar után egyre las­sabban tér vissza egyensúlyi állapotba, miköz­ben jellegzetességeik egyre inkább felismerhe­tők, viselkedésének változatossága egyre nő - mintha tanulna. Az élesztő sejtcsoportnál speci­alizált végrehajtó, feladatelosztó, megoldó sze­repű elemekkel találkozhatunk. Stressz után megszakadnak a másodlagos kapcsolatok, majd újrarendeződve ismét kialakulnak. A ván­dorló megoldó elemek „érdeklődésorientáltak’ Díjkiosztó: A Neumann-díjat (Neumann János, a tárolt progra­mú számítógépek felépítésének és működésének kifejlesztője) azok kapták, akik nagy érdemeket sze­reztek a számítástechnikai kultúra elterjesztésének területén: • Havas Iván, BME Fotogrammetriai Tanszéken egyetemi oktató, máraztlRAL-on is programozott, • Dr. Bíró Miklós egyetemi professzor, a szoftver­minőségbiztosítási szakosztály elnöke. A Kalmár-díjat (Kalmár László szegedi matematika professzor, a kibernetika tudományok atyja) a szá­mítástudomány gyakorlati alkalmazásában élenjá­ró szakértők kapták: • Ifj. Benczúr András, az MTA SZTAKI kutatója, bűn­ügyi adatbányász, • Somlai-Fischer Ádám és Halácsi Péter, a PREZI program fejlesztői. (takarékosság, védelem, válaszbővítés a felada­tuk) eltárolják a megoldást. Egy felmérés szerint a magyarok rejtett képessé­geik alapján jó helyezést érnek el, benne vannak a legjobb 4-ben, de versengünk, nem működünk együtt, önbizalmunk, kockázatvállalásunk rend­kívül alacsony - mi eztszokjuk meg az iskolai fel­adatok megoldása során. Zárszóként megismerhettük a Leonar3Do prog­ramot és a hozzá fejlesztett eszközöket. Akik a Windowson „digitalizálódtak”, azoknak elkép­zelhetetlenül interaktívan működik a program, hajtja végre az alakzatok felépítését (gyurmázás) és jelenít' mega monitoron a megalkotott 3D-s felületeket, melyeket ezután bármely irányból körbejárhatunk. A megjelenítés még a szemüveg helyzetét is figyelembe veszi. gyulai A Tarján-emlékéremmel (Tarján Rezső az elektroni­ka egyik vezető személyisége, a társaság első elnö­ke) az informatikai képzés és továbbképzés kiemel­kedő szakértőit díjazták: • Abonyi-Tóth Andor, az ELTE oktatója, • Dr. Endrődi Tamás, a szegedi egyetem oktatója, • Krajnc László, volt légvédelmi parancsnok, ma oktató. A Kemény János-díjat (a BASIC nyelv, az időosztá­sos rendszerek kifejlesztője, úttörője volt) adomá­nyozták a 35 éven aluli fiataloknak, szakmai alkotó és publikációs tevékenységük alapján: • Dr. Laborczi Péter, ambiens rendszerek intelli­gencia fejlesztéséért, • Rátái Dániel, az első teljes körűen virtuális való­ságtermék kifejlesztéséért (LeonaűDo). Villamosenergia-rendszerünk „szíve” A Nukleáris Új ságíró Akadémia szervezésé­ben látogatást tettünk a Magyar Villamos­energia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) székházában, ahol egy kiváló elő­adást követően megtekintettük a hazai rend­szer „szívét”, a világszínvonalú irányítóköz­pontot. Bőséges tájékoztatást kaptunk a vil­lamosenergia-rendszerünk megbízható ve­zérléséről, az erőművek hálózatáról, a nél­külözhetetlen tartalékok képzéséről, az ösz­­szehangolásukról és a hálózatfejlesztési ter- I vekről. November 30-án elsőként a „Mavir az át­viteli rendszerirányító” c. prezentációt is­mertük meg. „A Magyar Villamosenergia­ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. elődjét, az Országos Villamos Teherelosztót (OVT) 1949 szeptemberében hozták létre, majd az első menetrendet október 24-én ad­ták ki az a nagyfeszültségű hálózathoz csat­lakozó erőművek számára. November 23- án írták az első bejegyzést az Országos Diszpécserszolgálat (ODSZ) üzemi napló­jába, így az addig egymástól függetlenül működő területi villamosenergia-szolgálta­­tók összekapcsolásával megszületett a ha­zai rendszer. A kezdetektől számítva im­máron a 4. vezénylőt vettük birtokba el­múlt évben azzal, hogy az Anikó utcai szék­házba költöztünk. A jelenlegi vezénylőben, a korábbi mozaikséma helyett hatalmas ki­vetítőn jelennek meg a nélkülözhetetlen in­formációk” - tájékoztatott Kapás Mihály, az ODSZ vezetője. Arra a kérdésre, hogy hogyan lett az OVT-ből Mavir, a következő a válasz: a vil­­lamosenergia-kereskedelem liberalizáció­jára történő felkészülés során az MVM Rt. vezetői 2000-ben hozták létre a Mavir Rt-t. Az OVT feladatait és eszközeit átvéve az MVM-ből, a szállítói engedélyes MVM Rt. megbízásából a rendszerirányítási tevé­kenységet a továbbiakban már a Mavir Rt. látta el. Ezt követően 2003. január 1-jétől a Mavir önálló rendszerirányítói engedélyes és korábbi hálózati és erőművi üzemirányí­tási tevékenységét a jogszabályok jelentő­sen kibővítették. Immár a Mavir dolgozói felelnek a hazai villamosenergia-rendszer üzembiztonságáért, így rendelkezniük kell a szükséges rendszerszabályozási tartalé­kokkal és diszponálnak a határkeresztező távvezetékek és hálózati kapacitások felett is. Feladataikat díjazás ellenében végzik a kereskedelmi szabályzatban, az üzletsza­bályzatban, a villamosenergia-törvényben és kapcsolódó rendeletekben foglaltaknak megfelelően. E rendszer többi résztvevőjé­től független szervezetként felelnek a biz­tonságos energiaellátásáért, így szem előtt tartják az áramszolgáltatás célját: Legyen ott, akkor, annyi, előírt minőségű villamos energia, amennyire a fogyasztónak szük­sége van! Az itt dolgozók felkészültek a ter­vezett, az előre látható és a váratlan, előre nem látható események és következménye­ik kezelésére, hogy ezeket észre se vegyük, az ellátás folyamatos legyen, a villamos energia paraméterei az előírt határértékek között maradjanak. Legvégül jelezném, a Mavir honlapján (www.mavir.hu) sok hasznos információ el­érhető. Sipos László A képen Ercsey Tamás középen, a két lány között áll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents