Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-12-01 / 12. szám
8 2010. december mym paksi atomerőmű Sugárvédelmi megbízottak XIII. őszi továbbképzése A siófoki Hotel Vértes adott otthont a tizenharmadik alkalommal megrendezett sugárvédelmi megbízottak őszi továbbképzésének. A szakmai program november 11-én délelőtt a 2010. évi főjavítások értékelése című előadással kezdődött Az előadó a főberendezések dózisteljesítmény-adatainak, valamint a kollektív és egyéni dózisok alakulásának ismertetése mellett felhívta a megbízottak figyelmét azokra a problémákra, hiányosságokra, amelyeket a sugárvédelmi szervezetek dolgozói tapasztaltak és amelyeken javítani kell. A délelőtti program folytatásaként foglalkoztunk az elmúlt év szakterületi kivizsgálásaival, azok tanulságaival és azokkal az intézkedésekkel, amelyeket annak érdekében hoztunk, hogy a hasonló események elkerülhetők legyenek. Egyik ilyen intézkedés volt, hogy az engedélyezett dózisterhelés szintjének túllépésével járó események számának csökkentése érdekében a sugárvédelmi megbízottakkal az őszi továbbképzésen meg kell ismertetni az elektronikus dózismérők viselésének szabályait, a hangjelzések típusait, az észlelésükkor teendő intézkedéseket. A második előadás ezzel a témával foglalkozott. A délelőtt záróelőadása a jelenleg jóváhagyás alatt lévő Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat módosításait mutatta be. A továbbképzés szervezése során mindig fontos szempont volt, hogy olyan témák is szerepeljenek, amelyek a sugárvédelem szakterületéhez való kapcsolódásuk miatt érdeklődésre tarthatnak számot a sugárvédelmi megbízottak körében. így a délutáni folytatásban Baleset-elhárítás az erőműben címmel Bana János tartott előadást, aki többek között ismertette a veszélyhelyzeti osztályozást, a besorolás alapjait, a BESZ működési állapotokat, valamint a veszélyhelyzeti tervezési zónákat. Az első nap zárásaként dr. Somlai János a Pannon Egyetem docense a sugárbalesetekről, a radioaktív anyagok alkalmazása, felhasználása során az embereket ért sérülésekről tartott ismertetőt. A továbbképzés második napját az Atomerőmű Tűzoltóság tevékenységét, feladatait bemutató előadással kezdtük. Ennek megtartására Schreiner István tűzoltási műszaki és mentési vezetőt kértük fel, aki egyben sugárvédelmi megbízott is. A következő előadás a jövő évi sugárvédelmi feladatokról szólt, ezzel is felkészítve a megbízottakat a szakterületüket érintő, várható problémákra, kiemelkedő sugárvédelmi feladatokra. A záró előadásban összefoglalót hallgathattak meg a résztvevők az ALARA-elv kialakulásának történetéről, alkalmazásáról és annak tapasztalatiról, mind a paksi atomerőműben, mind a nemzetközi gyakorlatban. A sugárvédelmi megbízottak XIII. őszi továbbképzését a felvetett témák, kérdések megválaszolásával és megbeszélésével zártuk. Ez mindig visszatérő, fontos része a továbbképzésnek, ekkor nyílik mód arra, hogy a problémák közvetlenül eljussanak a sugárvédelmi szervezethez és próbáljunk közösen megoldást találni rájuk. A továbbképzés során lehetőség nyílt a sugárvédelmi megbízottak egymás közötti és a sugárvédelmi szervezet szakemberei közti kötetlen beszélgetésekre, a problémák felvetésére, amelyek segítséget nyújtanak a mindennapos munkák során, lehetővé teszik a hatékony együttműködést. Antus Andrea A reteszpróbákról A „retesz”, „reteszpróba”gyakori kifejezések az atomerőmű üzemviteli és karbantartási munkáinak terminológiájában. Mit takarnak ezek pontosan? - erről kérdeztem Szőke Attilát, az üzemirányítási osztály vezetőjét.- Mit jelent a műszaki zsargonban a retesz?- A teljesség igénye nélkül a retesz előre meghatározott sorrendiségű automatikusan végrehajtott technológiai működést jelent, amelyet rendszerint egy meghatározott paraméter vagy állapot indít, és a vége egy előre meghatározott kapcsolási állapot.- Mi a reteszpróbák célja?- A reteszpróbák célja magának a reteszműködésnek, az érintett elemek együttes működésének ciklikus ellenőrzése, ezzel biztosítva azt, hogy valós feltételek esetén az elvárt hatás megvalósuljon. A reteszpróbák és a rendszerelemek egyéb üzemi próbái (például szivatytyújáratások) együttesen ún. tesztelési utasításokat alkotnak és a technológiai rendszerek üzemképességének megítéléséhez szükséges információkat biztosítják az üzemeltető részére.- Hogyan oszthatók fel a reteszpróbák? Milyen típusaik léteznek?- A reteszpróba kifejezést általában gépészeti rendszereknél használjuk, ezért ebből kifolyólag a reteszpróbák lehetnek az erőműben primer rendszeri, szekunder rendszeri, külső technológiai, vegyészeti stb. reteszpróbák. Léteznek villamos rendszeri reteszműködések is, de ezeket leginkább egy-egy komplex biztonsági rendszer próbája során ellenőrizzük, és ritkán nevezzük reteszpróbának ezt az ellenőrzést, inkább a kapcsolási vagy átkapcsolási próba a elterjedtebb megnevezés.- Kik, illetve milyen szervezetek végzik a reteszpróbákat?- A reteszpróbák végrehajtását általában azon szervezetek képviselői irányítják, amely szakterület felelős a forgatókönyvért. Ezek főleg üzemviteli szervezetek lehetnek. Általában az adott szakterület operátora vezeti a próbát a vezénylőből (blokkvezénylő, közös üzemi vezénylő, vízkivételi mű vezénylője), míg rendszerint az irányítástechnikai terület szakemberei, illetőleg a helyszínen a gépészek, esetleg karbantartó személyzet képviselői a résztvevők. A több szakterületet érintő, átfogó reteszpróbák a blokkügyeletes vezetésével kerülnek végrehajtásra.- Mikor hajtják végre a reteszpróbákat?- Az üzem közbeni reteszpróbákat a heti operatív értekezleten (hop) ütemezik be egyéves ütemtervből kiindulva. A próbáknak van ciklusideje (6 hét, 1 hónap, 3 hónap, félév), és ezek alapján áll össze ez az éves ütemterv. Előfordul, hogy meghibásodás vagy üzemzavar kapcsán soron kívüli próbát is végre kell hajtani, ezeket a kezelési utasításokban előírt esetekben kell elvégezni. Értelemszerűen a blokkleállási, főjavítás közbeni és blokkindítási próbákat a blokk adott üzemállapotában kell elvégezni, de ezek is ütemezetten történnek. A végrehajtást lépésről lépésre forgatókönyv szabályozza, és a végrehajtásról, annak eredményéről jegyzőkönyvet is fel kell venni, amelyet további feldolgozás követ Ezek alapján állnak elő az adott rendszer megbízhatóságát és rendelkezésre állását jellemző mutatók.- Van-e kockázata a reteszpróbáknak?- Bizonyos kockázata van a próbáknak, mert téves működés is előfordulhat, és ez okozhat berendezés-leállítást, termeléskiesést is, vagy egy-egy biztonsági rendszerelem üzemképtelenné is válhat a próba közbeni működéskor, és ez természetesen biztonsági vonzattal is bírhat Ám más oldalról megnézve ez egyben a próba célja is, azaz hogy egy-egy rejtett hiba inkább próba során derüljön ki, ne pedig akkor, amikor szükség van az adott funkció ellátására. A sokéves tapasztalat alapján bátran kijelenthető, hogy ez a kockázat elenyésző mértékű.- Van-e egyéb tudnivaló, érdekesség a reteszpróbák kapcsán?- Talán az, hogy az üzemidő-hosszabbítás keretében a tesztelési utasítások - próbaforgatókönyvek - elektronikus tesztelési utasításra történő átállásának folyamata az idén megkezdődött. A munka volumenét jellemzi, hogy jelenleg a négy blokk vonatkozásában 1354 tesztelési utasítás létezik. Az átállásnak azon túl, hogy egyik fő feltételét képezi a blokkok üzemidő-hosszabbításának, az lesz még a várható előnye, hogy a blokkszámítógépből rögzített paramétereknek, többletinformációknak (armatúra-futásidő, működési szám stb.) köszönhetően jóval átfogóbb adatokkal fogunk rendelkezni, mint ami most a papíros alapú verziókból kinyerhető, ezáltal a rendszerelemek állapotáról a jövőben pontosabb képet kaphatunk. Prancz Zoltán Szellőző- és klímagép-rekonstrukció A paksi atomerőmű egyik legnagyobb szabású projektje a szellőző- és klímagép-rekonstrukció. A bonyolult, több szakmás átalakításról Simon Zoltán beruházási programvezető adott átfogó tájékoztatást- Mi a feladata közelebbről a szellőző- és klímagépeknek?- Az emberek és a technológia által az építményeken belül igényelt klimatikus viszonyok (hőmérséklet, páratartalom) biztosítása mesterséges levegőellátással. A dolgozók, illetve a felhasználók tekintetében úgy is fogalmazhatnék, hogy ez az egészséges munkakörülmények biztosításának fontos alapfeltétele. A szellőztetőrendszerek nagy része az atomerőműben emellett biztonsági funkciót is ellát, így a mindenkori rendelkezésre állásuk kiemelt feltétel.- Miért van szükség rekonstrukcióra?- Az erőmű építésének időszakában létesített szellőztetőrendszerek berendezései mára teljes egészében elavultak. A 25-30 éves üzemidő alatt több mint 120 000 üzemórát futottak, így mechanikailag megkoptak, elhasználódtak, egyre gyakoribbak az anyagfáradásra viszszavezethető hibák. Üzemük sok helyen kézi szabályozású, karbantartásuk egyre több problémát és költséget vet fel. Számos rendszernél tapasztalható elégtelen légszállítás, nem megfelelő hűtő- vagy fűtőteljesítmény, a levegő nem megfelelő minőségű tisztasága, a nedvesítés hiánya, illetve jellemző a légátöblítés és hőterhelés elvitelének rossz kialakítása. Emellett az is elmondható, hogy a szellőztetőrendszerek által kiszolgált újabb technológiai berendezések a korábbiaknál általában sokkal szigorúbb követelményeket támasztanak a telepítési, környezeti körülményeikkel szemben. miatt fővállalkozási konstrukcióban. Ennek keretében kerül sor a kiviteli tervek elkészítésére, a klímaberendezések gyártására, valamint a kivitelezés és üzembe helyezés végrehajtására. A projekt a különböző eljárások (logisztikai, engedélyezési, végrehajtási) betartása mellett egyedi projektmenedzsmenttel és minőségbiztosítással valósul meg. Az elvi engedéllyel rendelkező műszaki terv alapján készülő kiviteli terveknek (gépész, építész, villamos-irányítástechnikai, számítástechnikai) időben, zsűrizetten rendelkezésre kell állniuk, hogy az engedélyezés, a gyártás, a helyszíni kivitelezés és az üzembe helyezés az ütemezés szerint valósuljon meg. A projektben részvevő tervező, gyártó, kivitelező és bonyolító szervezetek magas fokú rendelkezésre állása, szakmai tudása nélkül nem lehet egy ilyen bonyolult, komplex, több szakmás multiprojektet végrehajtani. A szellőző- és klímagép-rekonstrukció gyakorlatilag több egymással szorosan összefüggő és egymástól részben jól elkülöníthető projektek hal- Mi tehát a beruházás szabatos célja?- A beruházás célja az erőmű építése óta eltelt időszak környezeti és műszaki (hőtechnikai és technológiai) változásaihoz igazodó, korszerű és az adott technológiai helyiségekben megkívánt légállapot (hőmérséklet és páratartalom) biztosítása, a blokkok üzembiztonságának (rendelkezésre állásának) növelése és a karbantartási költségek optimalizálása mellett. Cél továbbá az automatikus, minél kevesebb kezelői beavatkozást igénylő integrált rendszerkialakítás, a kezelői feladatok távfelügyeleti rendszerrel történő támogatása, így teremtve meg egy korszerű üzemvitel lehetőségét.- Mikor és milyen konstrukcióban indult a megvalósítás? Milyen fő elemei vannak, és milyen szakterületek együttműködését igényli?- A beruházási feladat megvalósítása 2006-ban egyedi projektszerű „teamként" indult. A műszaki terv és elvi engedély alapján 2009-ben indult a projekt végrehajtása, a feladatok komplexitása maza, ahol a siker záloga a közreműködő erőforrások együttműködése.- Mi a bem házás műszaki terjedelme?-A beruházás érinti a +24,0 méteres szinten, a szellőzőgépházban lévő teljes szellőző- és klímarendszert beleértve az ellenőrzött zóna befüvó légkezelőit (UH jelű szellőzőgépek), a klímagépeket és hozzájuk tartozó recirkulációs elszívó ventilátorokat (UP jelű klímagépek), a villamos helyiségek (UG jelű) elszívó ventilátorait, a segédépületi befüvó légkezelőket (NS jelű szellőző gépek) és elszívó (NR jelű) ventilátorokat is. A beruházás átfogóan több műszaki rendszerszintű változás végrehajtását foglalja magába: kalorikus (előfütő, hűtő, utófűtő) oldalon változó tömegáramú rendszerek kialakítása, a mintegy 25 éve üzemen kívüli utófűtő rendszer újjáépítése a szárítási funkció biztosításához, PLC alapú vezérlés, felügyeleti rendszer, rezgésfelügyelet és rezgésdiagnosztika.- Hol tart most a megvalósítás? -Atervezettmeg/alósítás3 ütemben készül. Az 1. ütem (2009-2012) az utófutő rendszert, atartalékvezényiők, azsztavr-hetyiségek, a blokkvezénylők, a számítógéptermek, a közös üzemi vezénylők a számítógép inverter helyiségek és a keresztirányú villamos helyiségek klímarendszereit érinti, valamint magába foglalja a felügyeleti rendszer kiépítését is. Ebből számos feladat (a teljes teijedelem 35%-a) már elkészült A 2. ütem (2011-2015) az ellenőrzött zóna befüvó légkezelőire, a villamos helyiségek elszívó ventilátoraira, a segédépületi beluvó légkezelőkre és elszívó ventilátorokra teljed ki. A 3. ütem (2014-2017) a +24,0 méteres szinten levő klímagépek és a hozzájuk tartozó recirkulációs elszívó ventilátorok tartalék gépegységeinek cseréittartalmazza. PranczZottán Bevezetésre került az Asset Suite 6 (AS6) Projektmenedzsment (PM) modulja 2010. november 15-én elindult az AS6 PM- modul. Az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, az új folyamat bevezetéséhez kapcsolódó oktatás feladatairól, az eljárásrendi változásokról kérdeztük Csontos Erzsébetet, aki a PM-modul elindításán dolgozó munkacsoport vezetője.- A PM-modul elindítása elképzeléseiteknek megfelelően zajlott?- A PM-modul bevezetési koncepcióját át kellett gondolnunk és módosítanunk, így: • a PM-modul elindításra került 2010. november 15-én, • ez az MVM Informatika szempontjából az IT- rendszeréles indulásának, a PA Zrt. részéről a PM próbaüzemének minősül, • a kulcsfelhasználók oktatása befejeződött 2010. november 15-ig, a kulcsfelhasználók megkezdték a rendszer használatát, • a felhasználók oktatása befejeződik 2011. február 15-ig, • az eljárásrendek véglegesítése, oktatása, hatálybalépése megtörténik 2011. február 15-ig, és végül a • PM-modul éles indulása a PA Zrt. működésében 2011. február 15.- Az indulás óta milyen tapasztalataitok vannak a modul használatával kapcsolatban? Kaptatok-e visszajelzést a felhasználóktól?- Jellemzően azok a felhasználók, akik korábban is hasonló környezetben dolgoztak, illetve mélyebben ismerik a szakmai hátteret azok érezhetően könnyebben elsajátították a PM- modulhoz kapcsolódó új felület használatát. Nem csak a projekteket kezelő felhasználóknak nyújt többletinformációt a PM-modul. Minden felhasználó számára hasznos információk érhetőek el a modulban, amelyről már érkezett pozitív visszajelzés, hiszen a projektek leíró adatai, tömör műszaki terjedelemmel és a megvalósítás ütemezésével bármely AS6 felhasználó számára elérhetővé, áttekinthetővé válik. Például egy adott blokkon, adott főjavításon végrehajtandó átalakításhoz betervezett mut-feladatról az AS6 belső integrációján keresztül az érdeklődő eljuthat a projekt teljes megvalósítását tartalmazó adatokig (ütemezés, projektdokumentumok), ezzel képet kapva az átalakításteljes műszaki terjedelméről.- A kapcsolódó oktatások milyen ütemben zajlanak?- Az oktatások három területet érintenek. Az MS Project, MPM/EPM oktatások idei évre tervezett oktatásai megtörténtek, a meghirdetett csoportok majdnem teljes létszámmal feltöltésre kerültek. A PM felületének ismertetése a kulcsfelhasználók képzésével indult, mely oktatások alatt a teljes folyamat végső tesztelése is megtörtént, néhány apróbb rendellenesség kiderült az oktatások alatt, és az ezután induló felhasználói oktatások már stabilabb rendszeren történhettek. Ezek az oktatások még folyamatban vannak, és az év végi szabadságok kiadása is befolyásolja indításukat. Természetesen pótoktatásokra is sor fog kerülni januárban azok számára, akik munkahelyi elfoglaltság vagy szabadság miatt nem tudtak egy kurzusra sem bejelentkezni. Ezek meghirdetésére az idei oktatási kurzusok lezárása után kerül sor. Az oktatások harmadik területe a projektirányítási folyamathoz kapcsolódó eljárásrendek változásainak oktatása mégnem kezdődhetett el, mert az eljárásrendek társasági egyeztetése folyamatban van, erre csakjövőre kerülhet sor.- Az eljárásrendi változások mikor érik utol az új folyamat elindítását?- Az újonnan bevezetendő és kapcsolódó eljárásrendek társasági egyeztetését előreláthatóan decemberben le tudjuk zárni. Ezek után kezdődhet meg az eljárásrendek véglegesítése, illesztése a Paksi Atomerőmű Zrt. folyamat- és szabályozásinformációs rendszeréhez (modellezés System Architectben), majd az oktatási anyagok elkészítése. Az oktatásokat január második felére tervezzük központilag, minden végrehajtásban érintett munkavállaló számára. Az eljárásrendi oktatások után mondhatjuk el, hogy az eljárásrendek bevezetésre kerülhetnek, de ehhez a hatósági engedélyezéseknek is meg kell történnie, amire előreláthatólag 2011. február 15-éig sor kerülhet. Ettől az időponttól mondhatjuk, hogy lezárul az AS6 PM-modul próbaüzeme, és kezdetét veheti a rendszer éles üzeme. Susán Janka
