Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-11-01 / 11. szám

2010. november 3 NAÜ biztosítéki felügyelői képzés Magyarországon Az idei esztendőben immár hetedik alkalom­mal került sor a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) kétéves biztosítéki felügyelői képzési program magyarországi záróakkordjá­nak megrendezésére. A kéthetes eseményre a világ fejlődő országainak - az idei esztendő­ben Fehéroroszország, Uganda, Bangladesh, Myanmar, Jordánia és Indonézia - egy-eg/ képviselője látogatott hazánkba, hogy a nuk­leáris tudomány, kutatás-fejlesztés, termelés, bányászat (Pécs), valamint a vonatkozó hatósá­gi tevékenységek témakörében tájékozódjék. Az első hét vendéglátói az Országos Atom­energia-hivatal, a Központi Fizikai Kutatóintézet és az Izotóp Intézet mellett a BME Tanreaktora voltak, ahol a vonatkozó területek kiváló isme­rői tartottak rendkívül hasznos elméleti elő­adásokat és műhelygyakorlatokat A második hét a paksi atomerőmű által szervezett prog­rammal folytatódott A vendégek az erőmű üzemanyagciklusának különböző területeivel, a fizikai védelem újdonságaival, a baleset­elhárítás részleteivel ismerkedtek és különös figyelemmel hallgatták az erőmű eddig elért eredményeit és a közeljövő kihívásait bemu­tató előadásokat Az elméleti ismereteket a Karbantartó Gyakorló Központ megtekintése és az ott található berendezéseken lehetővé váló mérési gyakorlatok tették teljessé. A kifinomult, rendkívül sok területre kiterjedő szakmai program azonban nem lehetett volna teljes, ha a radioaktív hulladékok elhelyezésé­nek nemzeti stratégiájával nem ismerkednek meg a résztvevők. Az RFIK Kft. által üzemelte­tett Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) és a bátaapáti tároló megtekintése e területről is átfogó információkkal szolgált A magyarországi ismeretszerző túra Pécsett a Mecsek uránbányáinak nagy aktivitású hulla­dékok tárolására való felhasználásával kap­csolatos előadásokkal fejeződött be. A meg­valósított program a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség teljes elégedettségét hozta, melyhez a részt vállaló intézetek számos szakértőjének felkészültségére és támogatására elengedhe­tetlen szükség volt. Ezúton is köszönet mind­­annyiuk számára. Venczel László A középkori egyetemért A pécsi Középkori Egyetem Alapítvány - mely az első magyar egyetem történetét, maradványait és az Aranyos Mária-kápolna értékeit kívánja a nyilvánosság előtt bemutat­ni - októberben tartotta kuratóriumi ülését A rendezvényen elhangzott, hogy a Paksi Atom­erőmű Zrt-től kapott támogatást leporelló és kiadvány készítésére használták fel, és meg­emlékeztek Lipovszky Gyuláról, az atomerő­mű egykori rendészeti osztályvezetőjéről, aki sokat tett azért, hogy az atomerőmű felkarolja az alapítvány tevékenységét-S|t- mym paksi atomerőmű-Uj vezető a jogi osztály élén Dr. Czimmer Rolandot nevezték ki 2010. október 15-én a jogi osztály vezetőjévé, valamint a társaság vezető jogtanácsosává.- Hogyan indult a pályafutása, mely területen dolgozott korábban? 2003-ban végeztem a Pécsi Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi karán. Áz egyetem elvégzését követően egy budapesti ügyvédi irodában kezdtem el dolgozni, ahol főként egy nagy, multinacionális távközlé­si cég jogi ügyeivel foglalkoztunk. Itt egy évet töltöttem, majd 2004. november 1-jétől 2006. február 28-ig munkaerő-kölcsönzés keretében a paksi atomerőmű jogi osztá­lyára kerültem. Jogi előadóként kezdet­ben elsősorban a hatósági engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó jogi kérdésekkel foglalkoztam, például az üzemidő-hosszab­bításhoz kapcsolódó környezetvédelmi en­gedélyezésben vehettem részt, de fokoza­tosan bekapcsolódtam a jogi osztály egyéb feladataiba is. 2006. március 1-jétől az MVM Zrt jogi és igazgatási osztályán először jogi szakértő­ként, majd a szakvizsga letételét követően 2008-tól jogtanácsosként dolgoztam. Ez idő alatt lehetőségem volt a villa­­mosenergia-iparág több területének jogi szegmensével megismerkedni, ennek keretében részt vettem több erőmű-beru­házási projekt előkészítésében, a projek­tekhez kapcsolódó szerződések kidolgo­zásában, az Európai Unió bizottsága által a HTM-ek (hosszú távú megállapodások) vonatkozásában indított eljárásokban, a villamosenergia-termelői tevékenységhez kapcsolódó egyes engedélyezési felada­tok lebonyolításában. Közreműködtem az erőművek rendelkezésre állásának igénybevételére, kapacitáslekötésre és a termelt villamos energia értékestésére kötendő megállapodások kidolgozásá­ban, a villamos energia kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó különböző engedélyezési és szerződés-előkészítési feladatok végzésében. Lehetőségem nyílt rálátni a megújuló energiaforrással, a hulladékkal mint ener­giaforrással termelt villamos energia és a kapcsoltan termelt villamos energia kötele­ző átvétele rendszerének kialakításával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre, az úgynevezett KÁT-mérlegkör működésé­re, a menetrendezésre, az ún. 3-as energia­csomagnak történő megfelelés érdekében végzett előkészítő tevékenységre, a verti­kálisan integrált vállalkozásra vonatkozó speciális unbundling szabályok gyakorlati alkalmazására, az MVM-társaságcsoport­­ban a szén-dioxid-kibocsátás kereskedel­mével kapcsolatban felmerülő ügyekben történő vitelére. Részt vettem a Lévai-projekt munkájá­ban, az MVM Zrt. delegáltjaként az enge­délyezési munkacsoport tevékenységéhez kapcsolódó jogi feladatokat végeztem. Munkakörömbe tartozott továbbá az MVM Zrt. informatikai, távközlési, biz­tonsági, kommunikációs, számviteli és műszaki- szakterületei jogi ügyeinek in­tézése, szerződések előkészítése, vélemé­nyezése, jogtanácsosi szignálása, egyes kiemelt projektekben jogi szakértőként történő részvétel, meghatározott kérdé­sekben a vezető jogtanácsos helyettesíté­se. Természetesen vannak olyan kérdés­körök, amelyeket - figyelemmel a rájuk vonatkozó és időkorlátozás nélkül fenn­álló titoktartási kötelezettségemre - még csak összefoglalóan sem áll módomban megemlíteni. Az MVM Zrt.-nél betöltött munka­köröm mellett, 2008 januárjától az MVMI Informatika Zrt.-nél is jogi szakértő­ként dolgoztam 2008 decemberéig, amikor is előbb az MVMI ZrL ügydöntő Felügye­lő Bizottsága tagjának, majd 2010 októ­berében a testület elnökének választottak. 2010. október 15-től neveztek id a Paksi Atomerőmű Zrt jogi osztályának vezetőjévé, illetve a társaság vezető jogtanácsosává. Igyekszem minél hamarabb, teljes mélységében megismerni a feladatokat, ebben nagy segítséget nyújt a 2004. no­vember 1-jétől 2006. február 2 8-ig itt vég­zett munka, valamint az, hogy az MVM Zrt.-nél a paksi atomerőművet érintő, jogi vonatkozású ügyek egy része hozzám ke­rült intézésre. 2010. október 14-től kértem, hogy pár hónapig a Lévai-projektben való tagsá­gomat szüneteltessük, hogy teljes figyel­memmel az új megbízatással járó kihí­vásokra koncentrálhassak. Ezzel együtt a Lévai-projekt érdekében az erőműben több érintett kollégával tartom a kap­csolatot, amennyiben jogi kérdésekkel megkeresnek, akkor továbbra is a ren­delkezésükre állok. Igény esetén pedig- függetlenül attól, hogy a jogi osztályon kik tagjai a projektnek - minden mun­katársam részt fog venni ebben a tevé­kenységben.- Mit tart fontosnak kiemelni szakmai célkitűzései közül? Eddigi munkám során láttam jól mű­ködő mintákat arra vonatkozóan, hogyan kell/lehet egy nagy társaság jogi ügyeit ha­tékonyan kezelni, és e mintákat szeretném a paksi atomerőműnél is meghonosítani, alkalmazni. Természetesen a mintákat- több szempontból is - az erőmű specifi­kumainak, adottságainak, illetve a fellépő igényeknek megfelelően módosítani kell, ezekkel összhangban fogom kialakítani az osztály egyéb tevékenységeit is. Munkám során alapvető vezérlő elv számomra, hogy ez a társaság a vil­­lamosenergia-termelésről szól, a jogi szakág feladata annak biztosítása, hogy egyfelől a műszaki és egyéb szakterü­letek minden szükséges jogi segítséget megkapjanak munkájuk zavartalan el­végzéséhez, másfelől hogy a társaság működése minden körülmények között a vonatkozó hatályos jogszabályi ren­delkezések, társasági dokumentumok­ban, belső szabályozásokban rögzített kötelező érvényű előírások maradékta­lan betartásával történjen. Kárpáti Viktor A véradásról A paksi atomerőműben október 13-án tartott véradás eltért az eddigiektől. En­nek okát az adta, hogy kérés érkezett a vörösiszaptól sújtott, ökológiai katasztró­fát átélt ajkai térségből a sérültek ellátása miatti nagyobb vérmennyiség szükséges­sége iránt. A PA ZrL Vöröskereszt Alapszervezete ez alkalommal is az I. sz. orvosi rendelőbe várta az erőmű üzemi területén munkát végző valamennyi dolgozót. A véradáson 164-en jelentek meg, kik közül 12-en elő­ször adtak vért A vizsgálat során 18 főt ki­sebb eltéréssel kiszűrtek, akiknek további orvosi ellenőrzést javasoltak. A véradók között volt Lengyel Tamás kar­bantartó, az Ovit ZrL munkavállalója, aki most adott először vért. A véradás kollégái körében természetes dolognak számít, és biztatásukra jelentke­zett ő is. Öt hónapja dolgozik a cégénél, és ez volt az első alkal­ma, hogy véradáson részt vehetett. Mint mondta, nagyon hasz­nos kezdeményesnek tartja az erőműn belül szervezett véradást, amit a munkahelyi vezetők is rugalma­san támogatnak. Szá­mára jóleső érzés volt, hogy ezzel is segítem tudott másokon, és most már ő is biztatja kollégáig és kéri az erőműben dolgozókat, hogy bátran csatla­kozzanak a véradók táborához. LAnna Október 15-én zárult az orosz Atomsztrojexport, a francia­­németjapán ATMEA, a francia-német AREVA, majd a dél-koreai KEF*CO előadásai után Tengelicen a potenciális szállítók februártól tartó tervismertető napjainak sorozata. A pár éve a japán Toshiba többségi tulajdonát képező amerikai Westinghouse három európai üzletfejlesztési szakembere illetve négy budapesti USA követségi gazdasági alkalmazott volt jelen a partner részéről. A hallgatóságot az MVM és PA Zrt képviselőin túl az AEKI, ÉGI, ERŐTERV, ERBE, Mélyépterv, NUBIKJ, SOM System, IDS Scheer (projekt iroda), valamint az OAH NBI és NFM szakemberei alkották. Összesen mintegy 55 fő vett részt a rendezvényen. A Lévai projektről szóló szokásos magyar ismertetést követően a partnerek 4 fő tematikus csomagba foglalták az AP1000 atomerőmű típusról szóló előadásaikat: • Általános bevezető és értékek. • AP1000 aktualitások, 2010. szept állapot. • Biztonság - főbb tervezési megoldások, passzív rendszerek. • Biztonság - aktív rendszerek a mélységi védekezés jegyében. Az előzetesen kiküldött tucatnyi kérdésünket részben a fenti előadásokban, részben külön kiselőadásokban válaszolták meg. Sajnos nem teljes körűen, és a kiselőadásokból is csak ötöt (repülőgép becsapódás hatásai, MOX üzemanyag alkalmazása, terheléskövető üzemmód, 50 Hz-es villamos főberendezések, gyártás lokalizációja Magyarországon) adták át írásban is. Ezzel nem tűntek ki a korábban szerepelt szállító jelöltek sorából, mert azok többsége is inkább marketing Amerikai atomerőmű típus ismertetője Tengelicen (KÉPFORRÁS: HTTP//WWW.TODAYSENG1NEER.ORG) eseménynek, mintsem részletes műszaki adatismertetés­nek tekintette a rendezvényt, de ez a megközelítés az adott fázisban nem is nagyon kifogásolható. A Westinghouse szak­emberei láthatóan már meglévő, folyamatosan fejlesztett, sok helyen elmondott előadásaikat az adott napi igényekhez szabták hozzá. Az anyag egyébként professzionális színvo­nalú, jól felépített, az előadók pedig begyakorlottak voltak. Akik a hallgatóságból már eddig is behatóan foglalkoztak a típussal, viszonylag kevés újdonsággal találkoztak, legfeljebb a frissebb kínai, amerikai és angliai építési, engedélyezési tapasztalatok, hírek voltak számukra kiemelten érdekesek. Többeknek viszont ez volt az első részletes, egész napos ismerkedés a merészebben újító (innovatív), mintsem vissza­fogottabb fejlesztési lépésekre alapozó (evolúciós) megkö­zelítéssel, a szinte végletekig egyszerűsített, szabványos és passzív biztonságra alapozó típussal. Visszatekintve az elmúlt félév öt hasonló ismertetőjére a következők tetszettek belőlük: az oroszok az általunk már megszokott, de egyben megújult szemlélete, ATMEA egyelőre még csaktervezőasztalon meg­nyilvánuló műszaki eleganciája, az AREVA és a Westinghouse létesí­tések tapasztalatai, és a koreaiak lelkesedése, vevőorientáltsága. A rendezvények elérték az alapvető célokat: •Új szakaszba lépett a hivatalos kapcsolatfelvétel a lehetséges szállítókkal. •A Lévai projektben szerepet vállaló hazai partnereink mintegy 35-45 fős csoportjai és saját szakembereink első kézből tájéko­zódhattak. •A megbeszélések zöme tudatosan, nevelő jelleggel angolul, tolmá­cs nélkül folyt Cserháti András Szoborparkunk nagyjai 7. rész: Marx György Az atomerőmű ’ Tájékoztató és Látogatóközpontja , előtti parkban talál­ható a Paksi disputa nevet viselő szobor- <y csoport, mely az ■ atomenergia-kuta- “ tásban és gyakorlati megvalósításában ■■■■■■■ meghatározó szerepet játszó magyar tudó­soknak állít emléket. A parkban Teller Ede, Szilárd Leó, WignerJenő, Neumann János, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György, Habsburg Ottó és Lévai András bronzból készült mellszobra látható. Sorozatunkban szoborparkunk nagyjait kívánjuk bemutat­ni olvasóinknak. Sorozatunk mostani főszereplőjének szak­mai elhivatottsága alig ismert határokat. Mindvégig, az utolsó pillanatig keményen dolgozott, megtartotta egyetemi előadásait és élete utolsó két hónapjában is - bár ülve, köhögve - még három hosszú elő­adásra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémián és a paksi atomerőműben. Marx György (Budapest, 1927. május 25. - Budapest, 2002. december 2.) Kossuth­­dyas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - hasonlóan eddigi szoborparkos tudósainkhoz - sokat tett az atomerőmű érdekében. Alapvetően részecskefizikai és asztrofizi­kai kutatásokkal foglalkozott Legnagyobb, nemzetközi hírű felfedezése 1951-re datál­ható, ő mondta ki a leptontöltés megmara­dását. Ennek lényege, hogy minden atom­fizikai folyamatban a lepton nevű elemi részecskék három nagy családjára külön­­külön fennáll az a megmaradási törvény, hogy számuk állandó marad, ha az antiré­­szecskék számát negatívan számoljuk. Az akadémiai életben is vezető szere­pet töltött be: 1948 és 1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem elmé­leti fizika, majd 1970 és 1998 között az atomfizika tanszék oktatója volt. 1970- től 1992-ig az Atomfizikai Tanszék veze­tőjeként is munkálkodott. 1999-ben az amerikai Union College of Dudley tiszte­letbeli professzora lett. Szoborparkunk nagyjai közül többen is kötődnek a csillagászathoz, az űrkuta­táshoz valamilyen módon - ki többé, ki kevésbé. Marx György tevékenysége kiter­jedt a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, azaz a földönkívüli intelligens létformákat kereső projekt) kutatásokra is, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bioasztronómiai bizottságának pedig az elnöke volt. Számos díjat és kitüntetést kapott; ezekből csak néhány: Kossuth-díj, Szent-Györgyi Albert-djj, a Brit Fizikai Intézet (Institute of Physics) Bragg-érme, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Eötvös-érme, a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-érme, Akadémiai Díj, az MTA Arany János Közalapítvány nagydíja, Budapest Pro Űrbe díja, Flazám díj, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. Marx professzor rendszeresen megjelent a paksi atomerőmű rendezvényein, előadá­sokat is tartott ott, az atomenergia szószó­lója volt és nemzetközileg elismert szak­emberként is rendszeresen állást foglalt annak tiszta és biztonságos volta mellett. (Forrás: Wikipedia) Simon Zoltán Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, Kecskemét Mindszenti krt 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-882, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents