Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-10-01 / 10. szám
6 2010. október mym paksi atomerőmű Szakmák az atomerőműben Száraz László 75 éves Előző számunkban Györki László művezető segítségével bepillantást nyertünk a külső üzemi karbantartások területén dolgozók életébe, munkájába. A Paksi Atomerőmű Zrt. turbina- és forgógép-karbantartó osztályon tett látogatásunk második állomása a forgógép-karbantartó üzem keretén belül működő fő-keringtetőszivattyúk (fksz) karbantartását végző művezetői egység. Az itt dolgozók feladata a primer köri forgógépek karbantartása, javítása és egyéb lakatos-szerelő tevékenységek elvégzése. Fksz-karbantartások - Präger Antal nukleáris műszakvezető- Mióta vagy erőműves dolgozó?-1984 májusában Tolnáról szerszámkészítőként - a „tűreszelők” mikrovilágából- jöttem a monumentális méretek birodalmába, a paksi atomerőműbe dolgozni. Nagy változásokat éltem át, fél év alatt szoktam meg az új, nehezen áttekinthető környezetet. Lakatosként kezdtem a fő-keringtetőszivattyúkat karbantartó csoportban. Sokat kellett tanulnom, igyekeztem mielőbb elsajátítani az ismereteket A tanulásban nagy segítségemre voltak szakmai elődeim, akiktől megszerzett szaktudás továbbadása jelenleg már az én és kollégáim feladata.- Miért szereted ezt a felelősségteljes munkát?- Büszkeséggel tölt el, hogy olyan berendezések karbantartását bízzák ránk, melyeknek kiemelt a jelentőségük az energiatermelésben. Jelentős szakmai kihívás a blokkonként 6 db egyenként 30 t-ás fksz-ek precíz karbantartása, mely több szakmát is magába foglal. Nem kis kihívás a főjavítások utáni egész éves hibamentes működés elősegítése. A munkánkat minősíti, hogy hosszú időszakra visszatekintve az fkszmeghibásodásból eredő blokkleterhelés nem volt Ez köszönhető az átgondolt műszaki fejlesztő tevékenységnek (új típusú kompenzátorok beépítése, járókerék-modernizálások, új típusú tengelykapcsolók beépítése, osztósík modernizálás, amely jelenleg előkészítés alatt áll, illetve új szerelőeszközök bevezetése) is, amely nemcsak a gépek megbízhatóságát javította, hanem megengedte a létszám szűkítését és segíti alacsony szinten tartam a dózis terhelését is. Műszaki feladataim mellett, műszakvezetőként szeretem a munkakörömből adódó kapcsolattartással járó feladatokat is.- Milyen emlékezetes feladatok voltak?- Kihívással szembesültünk 2008-ban, amikor is a 2. blokkon mind a 6 darab fksz járókerekét és tengelyét úgy cseréltük ki, hogy a leállási idő nem volt sokkal több, mint a szokványos időkeretünk. Határidőn belül sikerült jó minőségű munkát végeznünk. Természetesen ehhez kellet a jó csapatmunka, és szükség esetén a napi nyolc órán kívül még több áldozatvállalás is.- Immár nyolc éve műszakvezetőként dolgozol, főnökeid és kollégáid elismernek. Milyen a kapcsolatod velük?- Baráti a munkakapcsolat az fksz-karbantartó csoportban dolgozók között. Igazából nagyon is egymásra vagyunk utalva. Műszakonként a hat-hat főből egyformán ki kell vennie mindenkinek a maga részét a végső eredmény érdekében. Igaz, a szabadidőben nem járunk össze, de a munkákban már összeforrott a kollektívánk, jól megértjük egymást, igyekszik mindenki hibamentesen teljesíteni a feladatát.- Hobbid?- Korábbi hobbimat, a kertészkedést, szőlészetet két éve fel kellett hagynom, de maradt a szabadidőm hasznos eltöltése. Kondícióm, egészségem, a fizikai állóképességem megtartása és a mozgásigényem kielégítése érdekében immár nyolc hónapja rendszeresen sportolok.- Család?- Két gyermekem közül a 24 éves lányom a szekszárdi QSCH Kft.-nél diszponensként dolgozik. Kisebbik lányom 19 éves, ő Szekszárdon, a Szent László középiskolában informatikát tanul. Sipos László E nem mindennapi esemény adta apropóját beszélgetésünknek. Száraz László végig dolgozta az erőműberuházás időszakát a 26. sz. ÁÉV főépítésvezetőjeként, és számos erőműves építmény kivitelezésében vett részt. Jelenleg nyugdíjasként aktívan tevékenykedik a KKÁT bővítés munkálatain. Tiszaburán született 1935. szeptember 21-én, majd a család Ceglédre költözött, ahol boldog gyermekkorát töltötte, az általános és középiskoláit végezte. Immár aranydiplomás híd- és szerkezetépítő mérnök a Műegyetemen végzett (1955-1960). Első termelési gyakorlatra a 26-os Állami Építőipari Vállalathoz került, amely épp Pécsen épített hőerőművet.- Ez a pár hónap olyan meghatározó momentum volt az életemben, hogy egy életre elköteleztem magam ezen a területen, ötven év erőműépítés lett belőle - mondta mosolyogva riportalanyom. - Friss diplomásként a 26-os adott munkát - befejeztüka pécsi hőerőművet, majd ősszel megkezdtük Százhalombattán az 1860 MW teljesítményű erőmű megépítését Az első kapavágástól, amikor még az irdatlan sárban a kitűző cölöpök álltak 15 éven keresztül volt gondom, s távoztam építésvezetőként büszkén, a jól végzett munka dicsőségével utolsóként a már működő létesítményből. Főleg mélyépítési feladatokkal foglalkoztam, de a teljes közműhálózat (üt, vasút, kisebb hidak) kivitelezését is elvégeztük. Amire büszke vagyok, mert nagy szakmai teljesítményt jelentett, a három nagy vízkivételi mű (nyíltvíz-tartásos, keszonos, résfalas technológiával) kivitelezése a Dunamenti Hőerőműnél. Cégünknek és partnervállalatainak kiváló gárdája volt, akiktől szakmailag nagyon sokat tanultam. (Bonta József Kossuth-díjas főtechnológus, Nagypál Sándor és Kiss Miklós a Mélyéptervtől, Mátrai Gottwald Gyula.) Számos újítással jelentős, több száz milliós megtakarítást értünk el az új technológiák bevezetésével. Nem volt egy percig sem vitás, hogy részt veszek a paksi atomerőmű építésében is, hisz abban oroszlánrészt vállalt a 26-os Állami Építőipari Vállalat is. Első sikereink: a 3500 adagos konyha, a hidegvíz-csatorna, a 320 tonnás nehézkikötő, az l-es és ll-es vízkivételi művek voltak, majd a főépület, kiszolgáló segédépületek, a szellőzőkémények alapozása. A melegvíz-csatorna energiatörő műtárgyai akkor egyedülálló technológiai megoldással, párhuzamos süllyesztéssel kerültek a helyükre. A nagy vállalkozást Snajder Pál, Harczos Ignác, Csűrös Dénes, Kovács Gábor építésvezetők, Faragó Bálint irodavezető és Farkas János főépítésvezető fémjelzik. Két évig Tengiz - mint kiemelt beruházás - építkezésén az ivó-, tűzi-, iparivízhálózat és a központi kazánház kivitelezését vezettem. Jött a rendszerváltás, megváltozott a piaci helyzet. Öt éven keresztül műszaki igazgatója voltam a 26-os Állami Építőipari Vállalatnak. Ekkor Csehországban kulcsrakész, könnyűszerkezetes autószerviz állomásokat 14-15 helyen, -760 m2 alapterületűeket (Prága, Melnyik, Epeijes...}, később ezeknél lényegesen nagyobbakat, -3-4000 m2 Németországban (Berlin, Lipcse, Karl-Marx- Stadt...), valamint diákotthonokat, lakásokat (Dortmund, Münster, Siegen...) építettünk. Amit lehetett, előgyártottunk, és vasúton szállítottuk ki. Rengeteget utaztam, ingáztam a helyszínek között, de a nevezetességek, turistalátványosságok sohasem fértek bele, mert szorított a határidő - talán egyszer majd bepótolom. Amikor az erőmű meghirdette a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolójának építési tenderét 1995-ben, alapítottunk egy konzorciumot (26-os, 22-es, Vegyépszerés Delta Kft.), pályáztunk és nyertük. E projekt vezetésével bíztak meg. A vasbeton szerkezetnek hármas követelményt kellett kielégítenie: repedésmentesség, kötött testsűrűség és vízzáróság. A technológiát a Műegyetem építőanyag tanszékével közösen dolgoztuk ki. Ha egy m3 betonban 80 kg acél van, akkor az már túl van vasalva. A kérdéses szerkezetben 240 kg bedolgozását kellet megoldani a földrengésállóság érdekében, amit csak speciális vibrátorokkal lehetett elvégezni. Ez már szinte nem is vasbeton, hanem betonos vas. Mivel a tároló első ütemének első fázisát megfelelő minőségben, határidőre kiviteleztük, a további megbízásokat is rendre elnyertük. A most folyó kivitelezési ütemben a Vegyépszerrel és az Olajtervvel közösen dolgozunk. Az átadási határidő - jövő november - tartható. Május 17-ével ötven éve dolgozom az építő iparban, számtalan újítást, néhány szolgálati találmányt dolgoztam ki kollégáimmal. Minden nap Pestről járok le kocsival dolgozni Paksra. Már kb. 2 200 000 km-t vezettem, ha jövőre átadjuk a KKÁT keleti szárnyát, igazán nyugdíjba vonulok. Fiam, lányom egyetemet végeztek, dolgoznak. Öt unokám van - nem fogok unatkozni, gyulai Az európaiak és a nukleáris biztonság Eurobarometer-közvélemény-kutatás 2010 A XXL. század elején az energiakérdés továbbra is központi problémája a világnak, melyhez hozzájárul a globális éghajlatváltozás miatti aggodalom. Az Európai Unió nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagok importjától, amely az utóbbi években meglehetősen bizonytalannak mutatkozott. Ezért, valamint a gazdasági válság, az ingadozó energiaárak és a sokasodó környezeti hatások miatt az EU energiapolitikájának legfontosabb pillérei a fenntarthatóság, versenyképesség és az energiaellátás biztonsága. Az EU-nak több kihívással is szembe kell néznie a következő években, úgymint: • a növekvő (bár a válság miatt ideiglenesen némiképp lecsökkent) energiaigénnyel; • az energiaforrások diverzifikálásának és az ellátás biztosításának szükségességével - megfizethető árakon; • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásokkal. Az atomenergia alkalmas lehet a fenti kihívások megválaszolására, széles körű használata azonban folyamatos viták középpontjában áll. 2010 márciusában jelent meg az Európai Bizottság közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer „Europeans and Nuclear Safety” című publikációja, amely az Európai Unió lakosságának viszonyát vizsgálta a nukleáris biztonsághoz. Az eredmények szerint az EU állampolgárai a szegénység, az élelmiszer- és vízhiány után a legkomolyabb világméretű problémának a globális klímaváltozást tartják. 68%-uk egyetért azzal, hogy az atomenergia hasznos eszköz lehet a gáz- és olajfüggőség csökkentéséért vívott küzdelemben, 51% úgy gondolja, hogy az atomenergia hozzájárul a versenyképes és stabü energiaárak kialakításához, 46% szerint az atomenergia pozitív szerepet játszhat a globális felmelegedés megzabolázásában. Az atomenergia elfogadottsága az Európai Unióban a legutóbbi felmérés óta növekedett, elsősorban azért, mert alkalmas energiafüggésünk csökkentésére. Ugyanakkor a válaszadók továbbra is mindössze 17%-a véli úgy, hogy az atomenergia részarányát növelni kellene. A többség szerint az atomenergia részarányát inkább szinten tartani vagy csökkenteni kellene. Az európaiak több mint fele még mindig úgy érzékeli, az atomenergia kockázatai nagyobbak annak hasznánál. Csak egyharmad azok aránya, akik szerint az atomenergia inkább előnyös, de pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a támogatók aránya a legutóbbi vizsgálatok óta lassan növekszik. A magyar lakosság többsége viszont úgy gondolja, hogy személyesen neki és családjának az atomenergia több hasznot hoz, mint amennyi kockázatot jelent (51%), és mindössze 32% gondolja fordítva. Az európai lakosság 59%-a gondolja úgy, hogy lehetséges az atomerőművek liíil EUROIAROMUll ... • • European Commission biztonságos üzemeltetése, 47% bízik az atomerőműveket üzemeltető társaságokban, 40% gondolja úgy, hogy lehetséges a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezése, de mindössze 30% érzi úgy, hogy az atomerőművek biztonsága megfelelő egy terrortámadás kivédésére. Az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének lehetőségével leginkább azon európai országokban ért egyet a lakosság, ahol működik atomerőmű. Magyarországon a megkérdezett lakosság kiemelkedő arányban meg van győződve az atomerőművek biztonságos működéséről (80%). A magyar lakosság 70%-a gondolja úgy, hogy saját nemzeti hatósága megfelelően garantálja az atomerőmű biztonságos működését és 65% tartja jónak a törvényi szabályozást. A magyarok hasonló módon kiemelkedően bíznak az atomerőműveket működtetőcégekben (72%, EU27 - 47%). A radioaktív hulladék végleges elhelyezése vita tárgya sok európai országban. Ez a kérdés megosztja a közvéleményt, melynek kockázatérzékelése negatív (49%) a hulladékkezelés témájában. A hulladékkezelés ügye egyértelműen negatívan befolyásolja az atomenergia lakossági elfogadottságát. Az európaiak jó néven vennék, ha az Európai Unió rendelkezne megfelelő jogi szabályozással a hulladékkezelés terén. A vizsgálatból kiderült, hogy a magyar lakosság európai viszonylatban is kiemelkedő arányban gondolja úgy (76%), hogy a radioaktív hulladék végleges elhelyezése biztonságosan megoldható. A tanulmány szerint az európai lakosság mérsékelten tájékozott nukleáris kérdésekben, a magyar lakosság tudása alaposabb. A képzettség, tudás, informáltság és az atomenergia lakossági elfogadottsága között közvetlen összefüggés van. Minél nagyobb a tudás szintje, annál nagyobb az elfogadottság. Az Eurobarometer vizsgálatok eredményeiből kiderült, hogy az EU lakossága az alábbiakban látja az atomenergia főbb előnyeit csökkenti az olaj- és gázfüggőséget (ellátásbiztonság), alacsony és stabil energiaárakat biztosít (versenyképesség) és hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz (fenntarthatóság). Dr. Szerbín Póvel TechNet szakmai nap A Microsoft Magyarország ingyenes szakmai konferenciát rendezett 2010. október 4-én informatikai szakembereknek, és ehhez kibérelte a Millenáris összes előadótermét. Most nemcsak egy-egy programcsomagról, de ezek összefüggéseiről, egymást támogató lehetőségeiről is szó volt. Néhány előadáscím ízelítőül: • A virtuális számítási teljesítmény hatékony kiaknázása. • Office 2010 és online alkalmazások. • Kis- és középvállalatok rendszerfelügyeleti megoldásai. • SQL szerver, Exchange Server 2010, Small Business Server (SBS). • Alkalmazásplatform a felhőben: Windows Azure. • Könnyen kezelhető, biztonságos kliens stb. Az előadás-sorozatot végighallgatok között 50 db szakkönyvet sorsoltak ki - Gál Tamás: A kapun túl - témája a tűzfal, a hozzáférés-megosztás és a felhasználók engedélyezése, kitiltása. Szabadon letölthető az internetről. gyulai
