Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-10-01 / 10. szám
2010. október 7 paksi atomerőmű Akusztikus riasztó és tájékoztató rendszer Az információáramlás zökkenőmentes biztosítása érdekében, a szeptember 28-tól október 01-ig terjedő id& szakban zajlott a PA Zrt. üzemi területén telepített Akusztikus Tájékoztató és Riasztó Rendszer (ATRR) féléves karbantartása, ennek kapcsán kérdeztem az érintett szakembereket A rendszer funkcióiról Bana János osztályvezető' (VÍG BIG Balesetelhárítás) adott áttekintést:-A rendszer alapvető célja az, hogy veszélyhelyzetekben, illetve rendkívüli helyzetek esetén, az üzemi területen, valamint a KKÁT területén tartózkodók riasztását biztosítsa. Minden hét hétfőjén 1300-kor a rendszer próbája során a riasztójelzéseket megelőzően előre tárolt szöveges közlemény hallható, mert nagyon fontos hogy a dolgozók be tudják azonosítani, hogy melyik a „Katasztrófariadó”, és melyik a „Veszély elmúlt” jelzés. Vészhelyzetben a riasztójelzés után hallható a veszély jellegét közlő kiegészítő szöveges információ, mert a nukleáris vészhelyzeten kívül keletkezhet tűz vagy más egyéb rendkívüli helyzet is. Normál üzemállapot, illetve rendkívüli időjárás esetén az ügyeletes mérnök írásos engedélyével a rendszer felhasználható az üzemvitellel kapcsolatos közlemények kiadására, Uletve a dolgozók tájékoztatására is. Erre jó példa, hogy amikor a hóhelyzet miatt kiszámíthatatlanná vált a tömegközlekedés, akkor az ATRR segítségével tájékoztatták a munkavállalókat a buszok indulásának aktuáüs időpontjáról. Az rendszert ezen túl még személyek keresésére is lehet használni, akár a primerkörben, akár az erőmű egész területén akusztikusán utol lehet érni valakit, amennyiben szükséges. Baleseti helyzetben vagy gyakorlat alkalmával a Védett Vezetési Ponton a BESZ szervezet vezetése engedélyezheti ezeket a funkciókat. A riasztások, tájékoztatók összeállításánál műidig röviden és érthetően kell fogalmazni. Az ügyeletes mérnöknek le kell írnia és jóvá kell hagynia a szöveget, hogy egy témában több, tartalmilag különböző közlemény ne keletkezhessen. A közleményeket többször megismételjük, hogy mindenki meghallhassa és megérthesse azokat Nagyon fontos, hogy a rendszer folyamatosan üzemképes legyen, ezért az Erőmű Irányító Központ ügyeletes személyzete a nap 24 órájában bármikor képes továbbítani az információkat. Az Akusztikus Tájékoztató és Riasztó Rendszer műszaki hátteréről Péter Lajos rendszermérnököt (MVIGH LÉIG ÜFFO HTO) kérdeztem, aki az alábbiak szerint nyüatkozott Az ATRR-nek négy vezérlőközpontja van, ebből kettő „éles” központnak tekinthető, kettő pedig tartalék. Az egyik éles központ az Erőmű Irányító Központban helyezkedik el, ennek a tartalék rendszere az EIK-hoz közel található helységünkben, a másik pedig a saját tartalék rendszerével együtt a Védett Vezetési Ponton van. A rendszernek öt db+egy (KKAT) alrendszere van, három az üzemi főépületeket és az egészségügyi épületet, egy alrendszer az egyéb épületeket, és egy a teljes külső területet fedi le.Az alrendszerek központi egységei a helyi vezérlő állomásokhoz kapcsolódnak és ezek az állomások szólaltatják meg a hangszórókat. Mindegyik helyi állomást lehet külön-külön, Uletve tetszőlegesen csoportosítva is vezérelni. Ezáltal a rendszer szelektív riasztásra vagy tájékoztatásra is alkalmas. Amennyiben például valamilyen üzemeltetéssel kapcsolatos információt szeretnénk közölni, akkor az erőmű egész területe helyett lehetőség van egy-egy folyosón-, egy-egy üzemcsarnokban csak az adott helyi állomás hangszóróit megszólaltatni. Előre felvett szöveges információk mellett lehetőség van mikrofon segítségével élőbeszéd továbbítására is, az ÁVIT-ban megszabott feltételekkel. Ez egy ritkán használt funkció, mert vannak más, szélesebb körben használt hírközlő rendszerek is (intranet, e-mail) Törjék Ferenc osztályvezető aki egyben a BESZ Híradó Szervezet vezetője is - a következőkben foglalta össze röviden, hogy az atomerőmű területén tartózkodók ill. a környező lakosság riasztására, értesítésére nülyen egyéb rendszerek állnak még rendelkezésére az erőműnek. Különböző céUal létesültek egymástól műszaküag független tájékoztató és riasztórendszerek. Ezek közül az egyik legfontosabb talán a 30km-es körben élő lakosság tájékoztatását és riasztását célzó rendszer (LTRR) - közismert nevén: „sziréna rendszer” -, ami ugyanúgy alkalmas riasztójelek és szöveges üzenetek továbbítására mint a belső ATRR. Ennek átviteü közegét a paksi atomerőmű rádiórendszere biztosítja. A BESZ szervezet és a különböző együttműködők tájékoztatása, riasztására szolgál az ú.n. Pannon Futár rendszer, ami a Telenor hálózatát használja. A rendszer alkalmas az üzemviteli eseményekről szóló tájékoztató SMS küldésére is az üzemviteli és vezetői kör számára. A rendszer a hosszabb üzenetek továbbítása céljából rendelkezik e-maü küldésére szolgáló moduUal is, amely a társaságunk normál internet kapcsolatától független útvonalon, a Telenor hálózatán keresztül továbbítja az üzeneteketEzen kívül kizárólag a BESZ szervezet riasztását szolgálja az automata hívórendszer, amely alkalmas bizonyos visszirányú információk - üzenetek kezelésére is. A fentieken túl természetesen a vezetékes ül. a mobü telefonok is alkalmasak bizonyos szintű tájékoztatásra, de ezen rendszerek egy valós katasztrófa helyzetben valószínűleg túlterhelődnek, ezért ezek használhatóságára nem lehet a riasztást alapozni.” Kárpáti Viktor • • Teljesítménynövelés és biztonság - N 2010. szeptember 27-30. között az oroszországi Podolszkban szervezte meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a teljesítménynövelés (tn) hatásaival és tanulságaival foglalkozó regionális munkaértekezletét. A vendéglátó az OKB Hidropressz volt amely a paksi atomerőmű részére is végez elemzéseket, kísérleteket, így a modernizált üzemanyag kifejlesztésében is részt vett. Saját tapasztalatait az elvégzett, illetve folyó, tervezett tntevékenységről német-svájci, koreai és szlovák előadó osztotta meg a résztvevőkkel. A hallgatóság köréből pedig a cseh, magyar, ukrán eredményeket terveket mutatták be. A NAÜ részéről Ludovit Kupca mutatta be a világon folyó tn, üzemidő-hosszabbítási (üh) és bővítési terveket aláhúzva, hogy a tn az egyik leggazdaságosabb termelésnövelési-költségcsökkentési út. Az üh és az blokkok építése némiképp versenyez egymással, de az üh is egyértelműen gazdaságos. Az USA-ban 80 éves üzemidőhosszabbítási tervek is előfordulnak. A legnagyobb építési munkák Kínában zajlanak: a 60 épülő blokkból 23-at ott építenek, míg Oroszországban 11, Koreában 5, Indiában 4 blokk épül. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biztonsági tartalékok pontosabb meghatározására. Koreában az üzemelő 8 és az épülő 5 mellett további 7 blokknál kezdődött meg az első kapavágás. A KEPCO a Kori-3-4 és a Yonggwang-1-2 Westinghouse-blokkokon történt 4,5%-os teljesítménynövelés. Mint Hae Ryong Hwang elmondta, az első két blokkal tavaly végeztek, az utóbbi kettőben hamarosan szintén elvégzik az átalakításokat. A Leibstadti Atomerőmű BWR6/238 típusú forralóvizes reaktorának hőteljesítményét az 1984es 3012 megawattról először 3138 (ez lett az eredeti névleges érték), majd 2002-re 3600 megawattra növelték. Bár a próbaüzem több elvégzendő intézkedésre mutatott rá, ma már neszedével több áramot termel az egyblokkos erőmű, foglalta össze Horst Eitschberger. Imrich Krajmer - aki Pakson is jó ismerős - jelezte, hogy a Mohi 1-2. blokk teljesítményét 2008-ra növelték meg 7%-kal, Bohunicében pedig a 3. blokk augusztusban érte el az 500 MW villamos teljesítményt, a 4. blokk októberben következik. A WER-440 típusú blokkokon a nagyszámú átalakítást hosszú engedélyezés és előkészítés előzte meg, ami Mohiban folytatódik is. Nagy érdeklődés és a távolabbi vendégek részéről némi meglepetés kísérte a paksi előadást is, hiszen technológiailag sikeresen befejezett tn-projektről és konkrét, gyakorlati tapasztalatokról, a blokkok megfelelő állapotáról lehetett részletesen beszámolni. A cseh Dukovany Atomerőműben a reaktorok hőteljesítményét 5%-kal növelik. A négy WER-440-es blokkon 2012-re fejeződik be a projekt Oroszországban +4% a cél, míg Ukrajnában a teljesítménynövelés most nincs napirenden források és energiaigény híján; ott inkább bővítésben gondolkodnak, mert azt a létesítő orosz cég finanszírozni tudja. Az értekezlet zárásaként elhangzott, hogy a primer köri tn megvalósítása előtt a leállások és a szekunder köri hőséma (hatásfok) optimalizálása, a biztonsági tartalékok pontosítása célszerű. A teljesítménynövelést megfelelően össze kell hangolni a többi nagy projekttel. Ily módon a tn keretében végrehajtott nagyszámú átalakítás valójában az atomerőmű biztonságát és megbízhatóságát növeli. A résztvevőknek rendkívüli szakmai élményt jelentett annak a helyi gyárnak a megtekintése, ahol éppen a Novovoronyezsben, Szentpéterváron épülő WER-1200 típusú blokkokhoz gyártanak gőzfejlesztőket. Hadnagy Lajos Telephelyen kívüli fűtőanyag-tároló épül Japánban Augusztusban kezdődött meg annak az átmeneti tárolónak az építése, amely az első olyan létesítmény lesz, amely nem az adott telephelyen fogadja az elhasznált üzemanyagot. A beruházás Mutsu városában, Aomori prefektúrában valósul meg Az üzembelépés idejeként 2012 júliusát jelölte meg a beruházó, és a telephely az Újrahasznosítást Biztosító Üzemanyagközpont nevet kapta. Megépülése után fogadja majd a Tokiói Villamos Művek és Japán Atomerőmű Társaság erőműveiből kikerülő elhasznált üzemanyagot, és tárolja azokat egészen a feldolgozásra történő elszállításig. Az első időszakban 3 ezer tonna üzemanyagot, a későbbi bővítés után 5 ezer tonnányi fűtőelemet fogadhatnak majd itt. A két cég nemcsak a tervezésre vonatkozó kérelmek ügyében fordult a Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökséghez, hanem szeretne tervezési engedélyt kapni a szállítás során használandó konténerek gyártása üdében is. 1800 megawattos, könnyűvizes reaktorok a láthatáron Az Alkalmazott Energiák Intézete augusztusban nyújtotta be előzetes kalkulációit a Japán Atomenergia-bizottságnak a következő generációs könnyűvizes reaktorokra vonatkozóan. Arra számítanak, hogy mind Japánban, mind világszerte helyettesíteni kell a most üzemelő reaktorokat a harmincas évektől kezdve, és emiatt célszerű az állami és a magánszektornak összefogva kialakítania az új reaktorok építésének pénzügyi koncepcióit. Ehhez természetesen meg kell határozni a műszaki követelményrendszert és vizsgálni kell a piac jövőbeni viselkedési lehetőségeit. Vizsgálják a nyomottvizes és a forralóvizes technológiát is, a teljesítményszintet 1700-1800 megawatt körül szabták meg. A fejlesztési programot a 2008-as pénzügyi évben indították, hasonlóra az elmúlt 20 évben nem volt példa. Úgy számolnak, hogy Japánban, az Egyesült Államokban és Európában kb. 270 új blokkot építenek a 2030- 2050 közötti időszakban. Az igényt tovább növelheti azon országok jelentkezése, amelyek új belépőként most tervezik először a nukleáris energia alkalmazását. A nemzetközi alkalmazhatósághoz sztandardizált tervezés szükséges, ehhez viszont el kellett dönteni a fejlesztési célokat. Ezeket az alábbiakban határozták meg: - az építési és az termelési költségek csökkentése, - a legmagasabb biztonsági szint elérése a világon, - egyszerű üzemeltetés. Mindkét blokktípusnál alkalmazható például a készre szerelt részelemek beépítése, elérhető a világon leggyorsabb építési periódus (30 hónap), és még a földrengésállóság magas szintje is megvalósítható. Egyéb célok is meghatározásra kerültek: - 24 hónap hosszú kampány, - 80 éves élettartam, - 97%os rendelkezésreállási tényező a jó üzemeltetési és karbantartási tevékenység miatt, - a nyomottvizes blokkoknál akár 40 százalékos termikus hatásfok. A jelentésben foglaltak szerint az alapvető tervezési munkák 2015-re befejeződnek, a megvalósítást támogató tervcsomag pedig a 2024-es pénzügyi év végére lesz elérhető. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2010. szeptember. Varga József Lakossági tájékoztató és riasztó rendszer Központi í vezérlő számítógép Helyi vezérlő állomás
