Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-08-01 / 8-9. szám
2 2010. augusztus - szeptember- mym paksi atomerőmű-VIII. Marx György-emlékverseny A neves tudósról elnevezett sakktornát immár a nyolcadik alkalommal rendezték meg Pakson. A 2010. augusztus 5-16. közötti verseny történetében először fordult elő, hogy a férfiak győztese elérte a nyolc pontot. A megnyitón a verseny főtámogatója, a Paksi Atomerőmű Zrt nevében Rékánk Géza műszaki igazgató kiemelte, hogy a cég által támogatott idei sakkverseny azért is különösen jelentős, mert felkészíti a hazai versenyzőket Almási Zoltánt és Berkes Ferencet illetve Mádl Ildikót és Vajda Szidóniát a közelgő sakkolimpiára (a másik paksi, Ács Péter a hazai bajnokira készül). A 2010-es versenyt az oroszországi Hanti-Manszijszkban rendezik szeptember 19. és október 4. között Kállai Gábor sakknagymester elismeréssel szólt a paksi atomerőmű támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a verseny emléket állít Marx György nagy tudású fizikusnak, aki sokat tett az atomerőmű megépítése érdekében. Viktor Laznicka lenyűgöző teljesítménnyel rukkolt ki. Timman és Berkes legyőzése világossal már sejttette, hogy ez a fiú remek formában van. A 3. fordulóban sötéttel kivédekezte a nála nyolcvan ponttal előrébb álló, világranglista-23. Almást akit ekkor fél ponttal előzött meg. A 4. körben rossz napja lehetett, hiszen remizett a sereghajtó Robsonnal, ám a torna feléhez érve világossal megverte Ácsot Előnye egy pontra hízott Almásival és másfélre Berkessel szemben. A visszavágókörben sem adta alább: ugyanúgy né^ pontot kasszírozott mint korábban, sajnos a két paksit újra legyőzte. Ami a mieinket illeti, végeredményben nem szerepeltek rosszul. Berkes 5,5 pontot gyűjtve túllendült az ötven százalékos határon, szereplése a második helyhez volt elég a vele holtversenyben végző, de kevesebb győzelemmel záró Almási előtt Ács első félidei sakkja halvány, bár az Almási ellen a nyitókörben sötéttel elért remije biztató volt Ács végül 4,5 ponttal negyedik lett A hőiteknél annak ellenére győzött a 17 éven át világbajnok, 11-szeres olimpiai bajnok 69 éves Gaprindashvili, ho^ félidőben még e^pontos hátrányban volta mezőny legmagasabban jegyzett résztvevőjével, Mádl Ildikóval szemben. A szintén az olimpiára készülő magyar megverte a verseny előtt Élőpontjai alapján negyedik helyre taksált grúzt világossal, sőt az 5. körben az ukrán Kononenko ellen is sikerrel szerepelt A „második félidőben” azonban mintha behúzta volna a kéziféket Négy remivel és egy vereséggel leküzdötte magát a harmadik helyre. A paksi színeket képviselő, szintén válogatott Vajda Szidónia jól kezdett de végül az ötödik helyen fejezte be a viadalt Tóth Lili a papírformának megfelelően 2,5 ponttal utolsó lett Vöröss Endre Vendégek az atomerőműben A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója, Horváth Gergely július 14-én látogatásttetta paksi atomerőműben. Programja tájékoztatóval kezdődött, amit a 4. blokki reaktorcsamoki látogatófolyosó és a blokkvezénylő, a turbinacsamok, a hideg-meleg vizes csatorna, valamint az új blokkok tervezett helyének megtekintése követett 2010. július 15-én a paksi atomerőmű ben já Varga Mihály, a KÉSZ HoldingZrt elnök-vezériga gatója, valamint Malomsoky József vállalkozó vezérigazgató-helyettes, Vőneki Róbert a KÉS Ipari és Gyártó Kft ügyvezetője és Árvái István K-ARTS ügyvezetöj 4 napot töltött Felsőzsolcán Adorján János, Csordás Jenő, Fojdl Antal, Jantner Csaba és Majkut Milán a munka- és tűzvédelmi osztályról. Felújítási munkáikkal az Ovit Zrt. árvízkárosult munkavállalóinak nyújtottak támogatást. Az árvíz által sújtott területeken a mintegy 3200 érintett lakóházból több száz dőlt össze, a többi lakhatatlanná vált, illetve javításra szorul, több helyen 20 centit sülylyedt az aljzat megsemmisült a burkolat megrepedtek a válaszfalak, a pincékben tönkrementek a kazánok. A kárfelmérések befejeztével elkezdődhetett a helyreálh'tás, a megrongálódott házak lakhatóvá tétele, felújítása. A kormány célja az, hogy október 31-ig valamennyi összedőlt ház újjáépüljön. A másik fontos feladat hogy azokat a házakat amelyek bár nem dőltek össze, de jelentősen megsérültek, helyrehozhassák a tulajdonosaik. Közülük azonban sokan nem tudják önerőből megoldani házaik lakhatóvá tételét- Az önszerveződő civil mozgalmakra nagyon nagy szerep hárul az ilyen helyzetekben - fogalmazott Csordás Jenő, a munka- és tűzvédelmi osztály vezetője. - Segítségnyújtási szándékunkkal megkerestük Mittler István kommunikációs igazgatót, akitől megtudtuk, hogy Felsőzsolcán több Ovit-os kolléga házában is jelentős kárt okozott az árvíz. Ezért cégcsoporton belüli támogatás keretében felvettük a kapcsolatot Horváth Miklóssal, az Ovit Zrt. vezér-Árvízi segítségnyújtás igazgatójával, majd augusztus 11-én útnak indultunk az atomerőmű által biztosított kisbusszal.- Megdöbbentő kép fogadott minket, a médiában látottak nem mindig adták vissza a helyzet súlyosságát - hangoztatta Jantner Csaba. A vízben a legtöbb vályogház 1-2 nap alatt összedőlt, a többszintes házakban az emberek az emeleten laktak, víz, villany, gáz nem volt. Minden, ami a pincékben, garázsokban volt, tönkrement- A helybéliek elmondása alapján a felsőzsolcai családok sok adományt kaptak, de a kézi erő nagyon kevés, és sajnos általános szervezetlenség volt tapasztalható az adományok elosztása során is - mondta Fojdl Antal. A négy nap alatt két Ovit-os családnál, szakmunkával járultak hozzá a felújítási munkálatokhoz - többek közt betonoztak, szigeteltek, kerítést, járdát építettek. Az építési anyagokat a házigazdák biztosították, a munkához szükséges szerszámokat, eszközöket a helyszínen, az Ovit támogatásával vásárolták meg. A szállásukról és a mindennapi ebédről is a felsőzsolcai Ovit-kirendeltség gondoskodott.- Az egyik háznál a szobában megsüllyedt padlózatot állítottuk helyre. Jó érzés, hogy amit tettünk, arra nagy szükség volt. Mindenütt érezhető volt, hogy az ottani emberek mennyire várják a segítséget, és mennyire hálásak érte - mondta Adorján János.- A munkát látva, a helyiek közül többen szóvá tették, hogy eddig ilyen segítséget mástól még nem kaptak - tette hozzá Csordás Jenő. Majkut Milán elmondta, hogy az összedőlt házaknál érdemi munkát még nem láttak, egyelőre csak a kevésbé sérült házakat javítgatják tulajdonosaik, és rengeteg tennivaló van a településen a hideg idő megérkeztéig, ezért sokkal több segítségre lenne szükség. Jantner Csaba is hasonlóan látja a helyzetet: - A felújítási munkákkal a helyiek önerejükből nem fognak bírni. Ha meg is kapják az anyagi támogatást, rengeteg szakmunkára és segédmunkára lesz szükség, ezért bízom benne, sokan lesznek, akik szükségét érzik, hogy segítsenek a rászorulókon. Megemlítették, hogy a természeti katasztrófa mellett lopások és egyéb visszaélések is súlyosbítják az ott élők életét.- Célunk az, hogy a cégen belül felkeltsük a figyelmet, hogy szeptemberben és októberben is lesz még bőven munka, és az ott élők nagyon hálásak a fizikai segítségért is. A jelenlegi helyzet legfontosabb tanulsága az, hogy a civil kezdeményezéseket társadalmi szinten erősítem kell, mert nagyon sok a tennivaló. Utólag jutott tudomásunkra, hogy többen szívesen csatlakoztak volna hozzánk, ha hallottak volna a lehetőségről. Ezért a továbbiakban szívesen közvetítünk a rászorulók és a segíteni szándékozók közt - hangsúlyozta Csordás Jenő. Kárpáti Viktor Az atomenergia helyzete Európában Az európaiak atomenergiához fűződő viszonyának alakulásáról ír Herczog Edit a Confrontations Europe, egy civilszervezet honlapján megjelentetett cikkében. 2004-ben az atomenergiával kapcsolatban az volt a kérdés: hogyan zárjuk be az atomerőműveket? 2010-ben a kérdés teljesen másként vetődik fel: hogyan hosszabbítsuk meg az atomerőművek élettartamát, hogyan tartsuk meg vagy növeljük az atomenergia lehetőségeit? Melyek azok a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági követelmények, melyeknek eleget kell tennünk? Milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy biztosítsuk ezen növekvő szektor szakember-utánpóüását? Az Európai Unió bővítése ellentmondásokkal terhelte meg az európai energetikát. A közép- és kelet-európai országoknak feltétlenül szüksége van az atomenergiára az energiaellátás biztonságának biztosításához, hiszen nagymértékben függenek keleti szomszédjaik fosszilis üzemanyagaitól, így az EU bővítése radikális változásokat hozott az erőviszonyok terén az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban. 2009- ben a 20-20-20 vállalások (20-20- 20% megújuló részarány, üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, energiahatékonyság növekedése 2020-ig) jelezték Európa felismerését, hogy az atomenergia a megoldás része lehet Ennek alapján sikerült egyetértenünk a Fenntartható Energia Technológia Terv elindításában (SET-Plan) - ezen belül kiterjedt atomkutatás támogatásában - és egy általánosan kötelező nukleáris biztonsági szabályozási keret felállításában. 2010- ben a Nukleáris Biztonsági Direktíva elfogadása után vagyunk, és tárgyalunk a Radioaktív Hulladék Direktíváról. Nem alaptalan a remény, hogy az unió energiapolitikai törekvései erősebb nemzetközi dimenziót kapnak erősebb globális szabályozási alaplevekkel, kiegészítve nonproliferációs törekvésekkel, szénmentes gazdaság kialakításával és természetesen az atomenergia hasznosításával. Ma az atomenergiához fűződő viszony új dimenziót érzékelhetjük, ez egyfajta PPP-t jelent, de más értelemben: szakmai, politikai és közösségi megközelítést (professional, political and public), megtoldva a felelősséggel. Az atomenergia nehézségeinek szakmai aspektusait tekintve a megfelelő képzés, az alkalmasság és a hozzáértés alapján a szabályozó szervezeteknek és a hatóságoknak 100%-ig biztosítaniuk kell az atomerőművek nukleáris és sugárbiztonságát. A kormányok és akadémiai intézetek sürgős feladata, hogy felkutassák, alkalmazzák és megtartsák a legtehetségesebb fiatal tudósokat és kutatókat, akik letéteményesei az atomenergia újjászületésének. Politikai szinten jelenleg négy fő kapcsolódó téma van napirenden: a globális felmelegedés, az atomenergia szerepe a 20-20-20 perspektívában, az energiaellátás egyre növekvő problémája és az energiabiztonság kérdése. Az európai döntéshozók tisztában vannak a spirálisan növekvő energiaigény kihívásaival és felhívják a figyelmet az új technológiák kifejlesztésének és az életstílus megváltoztatásának szükségességére, melyeknek el kell vezetniük a szén-dioxidkibocsátás csökkenéséhez. Ebben nagy szerepe lehet az atomenergiának, amely egy reális megoldási opció lehet Közösségi szinten az atomenergia azon ipari tevékenységek közé tartozik, amelynek nagy elvárásokkal kell szembenéznie az átláthatóság biztosítása és a döntéshozatal elszámoltathatósága terén. Nagyfokú bizalmat kell kialakítani a lakossággal és átláthatóságot biztosítani, és azt fenn is kell tartani. A közösségnek fel kell kínálni a részvételt a döntéshozatali folyamatban. Az atomenergia felelősségteljes alkalmazásának elve szerint meg kell határoznunk azokat a teendőket, amelyek biztosítják az atomenergia mint megbízható, fenntartható és környezetbarát energiaforrás potenciális képességeinek kibontakozását. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy az atomenergia alkalmazása hasznos, felelősségteljes és fenntartható módon történik. Összefoglalva: a döntéshozóknak nem szabad kizárni egyetlen energiaforrás alkalmazását sem politikai és ideológiai okokból, sem európai, sem tagállami szinten. A kulcstényezők, melyeket figyelembe kell venni az európai energiamix összeállításánál a következők: a környezetvédelem, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és fenntartható, versenyképes szénmentes gazdaság kialakítása. Az atomenergia meghatározó módon hozzájárulhat ezen európai célok eléréséhez. Herczog Edit: Nuclear energy: its role and perception in the European legislation and in the Member States in 2010 publikáció alapján összeállította Szerbín Pável. (Forrás: http://www.confmntations.org/spip. php?rubrique46.) HEBC: reneszánszát éli a nukleáris energia A fenntartható versenyképesség tükrében tették közzé július közepén a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2010. évi jelentését, melynek az energetikával foglalkozó fejezete szerint a nukleáris energia a reneszánszát éli több európai országban, ez pedig új lendületet ad a fejlődésnek. Magyarországon az atomenergia azon terü\ letek egyike, amelyet a politikai erőtér szerencsére érintetlenül hagyott. Az immár 12. alkalommal közzétett éves jelentés szerint Magyarország nem bővelkedik primer energiahordozókban, a nukleáris energia kínálja az egyetlen kivitelezhető megoldást az importfüggőség és a szénkibocsátások csökkentésére, ami a megfizethetőség, a biztonság és fenntarthatóság szempontjai alapján is az előtérbe kerül. A kereslettől és a meglévő erőművek leállításától függően nyitva kell tartani az új nukleáris létesítmények megépítésének lehetőségét, és nagyobb figyelmet kell fordítani a szakember-utánpótlásra is. A jelentés szerint a technikai fejlettség jelenlegi szintjén biztosan kijelenthető, hogy a következő 30-40 év energiafelhasználásának zömét a hagyományos energiaforrások fogják biztosítani. Az is tény azonban, hogy a hagyományos energiafelhasználás végét nem a készletek kiapadása fogja jelenteni, hanem a kitermelésük lesz egyre drágább, ezért az alternatív energiaforrások használata egyre versenyképesebb lesz. Az energiagazdálkodás fenntarthatósága a hosszú távú célkitűzéseken múlik, ezért az Európai Unió az elérendő célokat 2020- ig tűzte ki, ami Magyarország számára is kijelöli az utat, éppen ezért fontos, hogy már a mostani lépések is a 2020-as célok szem előtt tartásával történjenek meg. A HEBC tagjai szerint mind energetikai, j mind környezeti és fenntarthatósági szem| pontból komoly lehetőséget jelentenek az | újrahasznosítható energiaforrások, ezért érdemes az energetikai rendszeren belül nagyobb hangsúlyt helyezni a zöldenergia-fajtákra. Véleményük szerint a hulladékok energetikai célú hasznosítása szintén nagy jövő előtt áll. Magyarországnak lehetősége lenne mind a szél, mind a nap és geotermikus energia nagyobb arányú kiaknázására, ahhoz azonban, hogy az ipari méreteken túl a háztartásokban is elterjedtebbek legyenek a megújuló energiaforrásokra épülő energiatakarékos megoldások, jelentős infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. A jelentés szerint mindezek mellett a víz a következő évtizedek stratégiai kérdése, elérhetősége jelentős mértékben felértékelődik mind térben, mind időben, mind pedig minőségben. A jelentés megállapítja azt is: az emberiségnek életmódváltásra van szüksége, hogy megtanuljunk energiatakarékosán és tudatosan élni. Mayer György Tomás Zák (a kép bal oldalán), a dukovany-i atomerőmű vezérigazgatója 2010. augusztus 24-én a paksi atomerőműben tárgyalt vendéglátóival a két atomerőmű lehetséges együttműködési területeiről.
