Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8-9. szám

2010. augusztus - szeptember 3- rfiyih paksi atomerőmű-Gyűjtőköri bővítés A látogatóközpont üzemtörténeti gyűjtemé­nye több mint 15 éve raktárba zárva várja azt a pillanatot, amikor a látogatók szeme elé kerülhet Ez a pülanat 2011 tavaszán fog elérkezni, akkorra alakul át a volt 306-os raktár a látogatókat és kutatókat is fogadó múzeumi intézménnyé. Országos gyűjtőkörű szakmúzeum létrehozása van folyamatban, amelynek gyűjtőkörébe fognak tartozni a hazai atom­­energetikával kapcsolatban lévő oktató- és kutatóintézmények, valamint azon ipari üzemek, amelyek termékeit az atomerőmű is hasznosítja. Ilyen nagy és neves üzem az 1920-ban ala­pított Gamma Műszaki Zrt amelynek műsze­reit a vüág számos országában használják. A szakmúzeum létrehozásának jelentőségét fel­ismerve, első­ként támogatta törekvésünket Zsitnyányi Attila vezérigazgató és Bäumler Ede tudományos igazgató. A cég 1955-ben hozta létre nukleáris profilját, 1960 óta fejlesztenek és gyártanak nagy sorozatban eszközöket a nukleáris mé­réstechnika különböző felhasználási területei számára. Az atomerőmű létesítésekor Paksra detektorokat, mérési összeállításokat szállítot­tak kibocsátási és környezet-ellenőrzési cé­lokra, mint például a vízldbocsátást felügyelő technológiai mérőrendszer. Paks bővítésére készülve új izotóplaborató- | riumot létesítettek, korszerűsítették a szcintil­­lációs gyártósorukat, így jobb minőségű, tar­­tósabb kristályokat tudnak előállítani. Gyártmányaikból saját múzeumot hoz­tak létre, amely igen fontos és ritka tech­nikatörténeti emlék. Az Atomenergetikai Múzeumba történő bemutatkozáshoz, tar­tós letétként rendelkezésünkre bocsátottak egy sugárszintmérő műszert, egy sugárve­szély fokozatjelzőt és egy spektrométert, mérőfejjel és ólomtoronnyal. Beregnyei S' Újabb ISO-minősítést szerzett az Atomix Kft. Az Atomix Kft. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakágazata megkap­ta azt az ISO-tanúsítványt, melyet Szinger Csaba, az ATOMIX Kft. ügy­vezető igazgatója 2009. június 25-én vett át Bujtás Gyulától, az EMT Zrt. vezérigazgatójától. A minősítés megszerzésével kapcsolatban az érintett vezetőktől, szakemberektől kér­tem tájékoztatást: Wolf Zoltán, az Atomix Kft vendéglátó és idegenforgalmi szakágazatának és az erő­mű éttermének opemttv vezetője:- Ez év januárban kezdtük az előtanú­­sítás lefolytatását A felmerült hiányossá­gokat április végéig igyekeztünk pótolni, kijavítani, s közben az egész rendszert újragondoltuk, átvizsgáltuk. Mindent a ve­vőközpontúság, a minőség és az élelmiszer­biztonság figyelembevételével építettünk ki. Ez a rendszerépítés valamennyi dolgo­zót érintette, és mindannyian tudatában vannak annak a célnak, amit a szervezet önmaga elé kitűzött, és amit a minőség és az élelmiszer-biztonság jelent Kővágó László, a Kővágó és Sz Bt szakér­tő cég tulajdonosa:- Szakértő csapatunkkal - köztük a je­lentős feladatot vállaló Sinka Magdolnával - széles körben foglalkozunk vállalatirányí­tási rendszerek bevezetésével és működ­tetésével. Munkánk kiterjed többek között az MSZ EN ISO 9001:2009-es rendszer működtetésével kapcsolatos szaktanács­­adásra, és felügyeljük az ISO 22000-es rendszer folyamatos működtetését is. Az egészségbiztonság és az élelmiszer-bizton­ság legmagasabb szintre történő emelésé­re törekszünk, és minden olyan tényezőre, ami erre hatással van, ezt befolyásolja, eset­leg veszélyezteti különösen nagy figyelmet fordítunk. Sänger Csaba, az Atomix Kft ügyvezető igazgatója:- Ezzel a tanúsítvánnyal az Atomix Kft elérte, hogy minden területe minőségbizto­sítással lefedett, az ISO megfelelő előírása szerint működik. Az Atomix Kft. célja, hogy maximális szolgáltatási minőséget bizto­sítson a megrendelőjének, azaz a paksi atomerőműnek. Komoly minőségirányítá­si rendszer biztosításával kívánjuk elérni a magas fokú élelmiszer-biztonságot Nagy eredménynek tekintjük, hogy megszerez­tük a minősítést, és egyben készülünk a jövő kihívásaira is. Bujtás Gyula, az EMT Zrt vezérigazga­tója:- A világ egyik legnagyobb tanúsító szer­vezetét, az NQA angol céget képviseljük Magyarországon. Végeztünk auditálásokat Svédország északi sarkköri részétől kezdve Anglián át Jemenig. A PA Zrt. beszállítói közül 2008. november 1. óta több mint száz céget minősítettünk. Sokféle, különböző irányultságú szakterületi auditort kellett biztosítanunk, és nagyszámú közvetlen beszállítói körrel foglalkoztunk. Az Atomix Kft-nél először a tűzoltási és kárelhárítási, majd a biztonsági szakágazatnál, később pedig az egyéb szervezeteknél végeztünk auditálást. Nagy Lászlóné, az ÁNTSZ Szekszárdi, Bonyhádi, Paksi Kistérségi Intézete közegész­ségügyi felügyelője:- Az ISO élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert most kezdik bevezetni az élelme­zéssel foglalkozók körében. Az Atomix Kft e tekintetben illetékességi területünkön úttörő munkát végzett Minden olyan léte­sítményben, ahol élelmiszert előállítanak, forgalmaznak csak a Veszélyelemzés, Kri­tikus Szabályozási Pontok (HACCP) rend­szer alkalmazása kötelező, amit az ellenőr­ző hatóságok szigorúan vizsgálnak. Az ANTSZ számára is fontos, hogy illetékességi területün­kön az Atomix Kft által üzemeltetett vendéglátó létesítményekben sza­bályozott keretek között végzik az ételek készíté­sét és forgalmazását. LovásúnéAnna Akkreditáció a villamosiparban Az MVM Erbe Zrt Méréstechnikai Labort a Nemzeti Akkreditáló Testület sikeresen akkreditálta egyes energetikai mérések végrehajtására, valamint erőművi létesít­mények és főberendezések teljesítmény- és hatásfokmérésére, meghatározására. Az akkreditáció kiterjed a villamos telje­sítmény, hőmérséklet, nyomás és nyomás­­különbség, relatív páratartalom, rezgés, zaj, füstgáz 02- és CO-tartalom mérésére, hőteljesítmény mérésére/számítására, va­lamint mindezekből teljesítmény és hatás­fok meghatározására a szén, szénhidrogén, megújuló és a nukleáris tüzelőbázisú ener­getikai létesítményekben. Az akkreditált vizsgálólaboratórium az általa végzett energetikai méréseket köve­tően közokirat besorolású mérési jelentést ad ki, amely az akkreditáció eredménye­képpen az Európai Unió egész területén nemzetközüeg elfogadott. A Méréstechni­kai Labor tevékenységének és az akkre­ditáció területi érvényességének bővítése is megtörténik a közeljövőben a helyhez kötött légszennyező pontforrások által ki­bocsátott gázok mintavételének és helyszí­ni vizsgálatának megkezdésével. Ezáltal célunk egy olyan komplex, energetikai és környezetvédelmi méréstechnikai szolgál­tatás biztosítása az ügyfelek részére, amely teljes körűen kiszolgálja az energetikai léte­sítmények üzemeltetését és karbantartását végző vállalatok mérési igényeit ENEF SWOT-ANALÍZIS Az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) Lehetőségek Munkabizottsága közzétette az atomenergia versenyképességét vizsgáló analízisének első eredményeit Az anyag egy kísérlet az atomenergia versenyképes­ségének tisztességes és részrehajlásmentes vizsgálatára a nukleáris energia általános erősségeinek, gyengeségeinek, lehetősége­inek és veszélyeinek - vagyis a klasszikus SWOT-módszer alkalmazásával történő - más energiaforrásokkal való összehasonlító értékelésén keresztül. A vizsgálat keretében különböző forrásokból származó gazdasági, környezeti és társadalmi hatásindikátorokat alkalmaztak. A SWOT-analízis első része az erősségek és gyengeségek átfogó vizsgálatá­nak eredményeit tartalmazza. Főbb következtetések: • Ma az atomenergia bázis üzemmódú, gyakorlatilag üvegházgáz-kibocsátás­­mentes áramtermelési mód, így megfele­lő eszköz lehet az éghajlatváltozás ellen. Az EU teljes áramtermelésének 1/3-át és szénmentes áramtermelésének 2/3- át szolgáltatja. • Minden áramtermelő technológia esetében a fenntarthatóság különböző dimenzióit - gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat - figyelembe kell venni, mégpedig a kis kibocsátást, az el­látásbiztonságot, alacsony költségeket és a lakossági érdekek megnyilvánulását • Nincs „jó” vagy „rossz” energiatechno­lógia, csak különböző fenntarthatósági szintű technológiák léteznek. • Az atomerőmű alaperőműként üzemel­tetve a leggazdaságosabb energiaforrás. Versenyképessége függ a főként import­ból származó gáz árától, a többnyire ha­zai forrásból termelt szén valamint a C02 árától, a jövőben pedig a szénleválasztá­­sos (CCS) technológia költségeitől. • Hosszú távon meg kell vizsgálni a decent­ralizált áramtermelés és az intelligens hálózatok hatását az atomenergia és más zsinórenergiák versenyképességére. Erősségek: Az anyagban bemutatott referenciák alapján az atomenergia fő erősségei a kö­vetkezők: A vizsgált forgatókönyvek széles spekt­rumában az atomerőmű jelenleg a legol­csóbb opció a centralizált alaperőművek között. A leszerelés és a hulladékkezelés költségei benne foglaltatnak a megtermelt energia árában. Az atomerőmű nem bocsát ki széndioxidot, az egész nukleáris ciklus üvegházgáz-kibocsátása nagyon kicsi (lásd ábra). A nukleáris energiatermelés sokkal érzéketlenebb az üzemanyagár-változások­­ra, mint a fosszilis erőművekből szárma­zó. Az uránellátás biztonsága a kitermelő országok politikai stabilitásán alapul, emellett a nagy energiasűrűség miatt a nukleáris üzemanyag kis helyen tárolható. Az üzemanyag-ellátó ciklus főbb elemei megtalálhatók az EU-n belül. Az atomre­aktorok rendelkezésre állása magas. A ku­mulált negatív környezeti hatások kiseb­bek az atomenergia használata során, mint a fosszilis üzemanyagok elégetése esetén. Az atomerőmű kevés hulladékot termel, de hosszú távú elhelyezése nagy kihívás. Az atomenergia társadalmi haszna magában foglalja a közvetlen foglalkoztatást és a sta­bil és előre jelezhető energiaárak pozitív hatását a gazdaságra. Gyengeségek: Az anyagban bemutatott referenciák alapján az atomenergia fő gyengeségei a következők: Az atomenergia tőkeigényes, ezért érzé­keny az építési költségek válto­zására. A lakos­sági elfogadott­ság és elvárások bizonytalansági tényezőt jelente­nek. A kis gyako­riságú balesetek hatása kiterjedt lehet. Az a kö­rülmény, hogy még nem épült tároló a nagy ak­tivitású hulladék végleges elhe­lyezésére, azt a benyomást kelti, hogy nincs is megoldás. Az uránkészletek végesek a korlátlan hoz­záférésű megújuló forrásokhoz képest Az uránbányászat és -feldolgozás hulladékai hosszú távú felügyeletet igényelnek. A pro­­liferációs aggodalmak a nukleáris ciklus különleges problémáját jelentik. A humán erőforrás rendelkezésre állása kritikus az atomenergia használatához. A civilszervezetek bírálták a jelentést. A Greenpeace kifogásolta az anyag ál­talános témamegközelítését, szerinte az alkalmazott mérőszámok nem megfelelők, és egy szisztematikusabb megközelítést ja­vasolt. Ez energia-forgatókönyvek alkalma­zását jelentené, melynek során az elejétől a végéig vizsgálnák az energiatermelés-to­­vábbítás-elosztás rendszerét, helyet adva az „intelligens hálózat” koncepciónak. A Sortir du Nucléare a következőket ki­fogásolta: • Az energiatémákat nem a különböző energiatermelő módszerek kapacitása­inak oldaláról kell vizsgálni, hanem az energiaszolgáltatást kell középpontba helyezni a termeléstől elkülönítve. • Megkérdőjelezték a centralizált energia­­termelés létjogosultságát, mivel a kicsi decentralizált hálózatok jobban kiegyen­súlyozhatok egyes egységeik kiesése esetén. • A fenntarthatóságot nemcsak egyes as­pektusai mentén kell értékelni, hanem integrált módon. (Forrás: European Commission, ENEF Working Group Opportunities, Streg­­thgs-Weaknesses-Opportunities-Threats (SWOT) Analysis. Part 1: Strenths and We­aknesses, 2010.) Dr. Szerbín Pável KT 0> O o 1000 900 ti; t 900 ■ year 2005 700 600 ■____________________________________■ y*« 2030 ex 500 1 ii 400 I V 300 200 100 0 I m za i 1 i 1 J Ki B \L* lüJi 2« &g 'in iZ /'s/S* ' Különböző energia technológiák üvegházgáz kibocsátása 2005-ben és előrejelzés 2030-ra. (Forrás: Paul Scherrer Institute, [Bauer et al., 2008]) Szoborparkunk nagyjai 5. rész: Kármán Tódor Az atomerőmű Tájékoztató és Láto­gatóközpontja előtti parkban található a Paksi disputa nevet viselő szoborcso­port, mely az atom­energia-kutatásban és gyakorlati meg­valósításában meg­határozó szerepet játszó magyar tudó­soknak állít emléket. A parkban Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György, Habsburg Ottó és Lévai András bronzból készült mellszobra látha­tó. Sorozatunkban szoborparkunk nagyjait kívánjuk bemutatni olvasóinknak. „Theodore von Kármán - Aerospace Scientist", azaz Kármán Tódor, űrkutató tudós. Mindössze 29 centbe került a bélyeg, melyet az ő tiszteletére bocsátottak ki az Egyesült Államokban, és amelyen a fenti felirat olvasható. Ha pénzben szeretnénk kifejezni Kármán munkásságának értékét akkor azonban jó ideig írogathatnánk a nullákat a fenti összeg mögé. A magyar származású amerikai tudós a szoborparkos sorozatunk ötödik részének főszereplője. Kármán (Budapest, 1881-Aachen, 1963) már fiatalon is tehetségesnek bizonyult: megnyerte az Eötvös Loránd alapította matematikai versenyt, majd később kitűnő minősítéssel szerzett gépészmérnöki okle­velet a budapesti József Műegyetemen. 1906-ban ösztöndíjjal Göttingenbe ment Itt Ludwig Prandtl tanszékére került, ahol a hidrodinamika és az aerodinamika modern kérdéseit kutatták. Az ösztöndű alatt az áramlástan, illetve a repülés elkö­telezett úttörője lett. Ekkor fedezte fel az akadály körül kialakuló áramlásban kelet­kező, leszakadó örvénysorokat: ez a híres Kármán-féle örvénysor elmélete. 1920foan Aachenbe ment ahol 193CHg dolgozott Az aacheni Kármán Intézet a repü­léstudomány világhírű centrumává fejlődött Kármán foglalkozott a turbulencia-elmélet­tel, a rugalmasságtan közelítő módszereivel, pontrácsok saját rezgéseivel - aminek a szilárd testek fajhőjének elméletében van fontos szerepe - az áramlások hasonlósági törvényeivel (a modellezés alapjaival), a lég­csavarmeghajtás elméletével és az anyagok szilárdságtani viselkedésével. Később megszervezte a pasadenai aerodi­namikai kísérleti laboratóriumot (1944 után ez lett a híres Jet Propulsion Laboratory). Ide tette át székhelyét azután, hogy megtörtént a hitleri hatalomátvétel Németországban. Fokozatosan hozzálátott a reaktiv meghajtás (lökhajtás, torlósugárhajtás) elvének és a szu­perszonikus repülésnek a megvalósításához. Kármán érdeklődési köre kiterjedt az űrku­tatás megvalósításának különböző kérdése­ire is. 1960ra létrehozta az űrkutatás célja­iban érdekelt kutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát az Asztronautikai Világszövetség (International Astronautical Federation) keretei között Eddigi szoborparkos szereplőinkhez hason­lóan róla is krátert neveztek el a Holdon. Amiben túltesz a többieken, az nemcsak az, hogy róla a Marson is neveztek el ilyen képződményt, hanem hogy ő segített is eljutni a csillagok közé. (Forrás: Muszakiak.hu, Wikipedia) Simon Zoltán Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-882, telefax: 1/355-7280 Internet www.npp.hu;www.atomeromu.hu BäumlerEde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents