Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

201° ianuár--------------------------------------------------------------------------------------------------------myíh paksi atomerőmű-------------------------------------------------------------------------------------­A nemzetközi kapcsolatok jelentősége a reaktorfizikai osztály nézőpontjából A paksi atomerőmű reaktorfizikai osztályán (rfo) mindig is fontosnak tartották a nemzetközi kapcsolatok kiépítését és ápolását. Ennek jelen­tőségét a mai napig abban látják, hogy a nagyvilágra való kitekintés, a nemzetközi szinten történő bemu­tatkozás egyrészt az osztály és a kol­légák munkájának megmérettetését jelenti, másrészt a külföldi erőmű­vek és szakmai szervezetek tevé­kenységének, eredményeinek megis­merése sok tapasztalattal és hasz­nosítható ismerettel szolgál. Mi itthon egy kicsit szigetüzem vagyunk - mondja dr. Nemes Imre, a reaktorfizikai osz­tály vezetője hisz teljesen más témákkal foglalkozunk, mint a cég többi szervezete, ahol elsősorban gépész, vegyész, karbantar­tási stb. ügyek kerülnek előtérbe. Számunk­ra ezért nagyon fontos, hogy a szakmában információt cseréljünk és megmérettessük magunkat. Ezt pedig a külföldi kapcsolatok révén tudjuk megvalósítani. Egy-egy konfe­renciára készülve összefoglaljuk az adott tárgyban végzett munkánkat, csiszoljuk ide­gen nyelvi tudásunkat, előadói képességein­ket Mások előadásait hallgatva pedig bővül ismeretünk mindarról, hogy hol milyen szakmai előrehaladást értek el vagy éppen mivel küszködnek. A számos rendezvény közül, melyre meghívást kapunk, csak azo­kon veszünk részt, amiket saját munkánk te­kintetében hasznosnak ítélünk. A reaktorfizikai osztály nemzetközi kap­csolatában az egyik legerősebb fórum az Atomic Energy Research, vagyis az AER kol­lektíva. Ez a WER típusú reaktorok fizikájá­val foglalkozó intézmények nemzetközi szer­vezete. Titkársága Budapesten, a KFKI AEKI- ben található. Az AER-nek alapítása -1989 - óta tagja a paksi atomerőmű, mely képvise­letében dr. Nemes Imre 1992 óta vesz részt az AER Tudományos Tanácsában és a C mun­kacsoport vezetésében. A tudományos ta­nács összegzi az éves munkát és dönt a kö­vetkező évi programokról. Erre a rendezvény­re minden olyan ország delegálja szakembe­reit, akik érintettek ezen a területen, így pél­dául jelen vannak orosz, ukrán, cseh, szlo­vák, bulgár, finn, német és magyar kollégák. Az AER évi rendszerességgel szervezi nagy­szabású szimpóziumát, mindig változó hely­színnel. Hazánkban a legutóbbi szimpózium 2008 októberében a rfo szervezésében, igen nagy sikerrel zajlott Egerben. Az AER munkacsoportokat is működtet különböző témákban. A paksi kollégák az erőműves tapasztalatokkal, mérésekkel fog­lalkozó C munkacsoport gyűléseit szervezik immár több mint 15 éve rendszeresen. A legutóbbit ez év júniusában Tengelicen tar­tották, ami a többi rendezvényhez hasonló­an, igen nagy népszerűségnek örvendett. A másik nagy európai szintű szervezet, amelynek munkájában rendszeresen részt veszünk, a The Utility Group, azaz a TUG. Fő célja, hogy növelje a nukleáris reaktorok rendelkezésre állását és szervizelhetőségét az üzemanyag- és zónajellemzők optimali­zálása révén. Ennek csak erőművek lehet­nek tagjai - kizárja a hatóságokat és üzem­anyaggyártókat - tekintve, hogy a felhaszná­lók tapasztalatainak nyíltan történő kicse­rélését helyezi előtérbe. A TUG is szervez éves nemzetközi konferenciákat, melyek kö­zül egynek Budapesten, a Hotel Gellértben a paksi atomerőmű volt a házigazdája. Nemzetközi tekintetben rendkívül hasz­nos a Studsvik Scandpowerrel való kapcso­lat, ami főleg reaktorfizikus, elméleti - számí­­tós feladatokra koncentrál. A reaktorfizikai osztály még 1994-ben vásárolta a Studviktől a HELIOS számítógépes programot, ami a mai napig munkájuk alapját képezi. A Studsvik Scandpower egy mérnökiroda, ami­nek kihelyezett részlegei a világ különböző pontjain megtalálhatók, és folyamatosan fej­lesztett szoftvereit széles körben használják az erőművekben. A Studsvik félévente szer­vez Users Group Meetingeket, melyeken ke­resztül a paksi kollégáink kitekintést kap­nak a WER-es világon kívüli többi erőműves területre is. A tavalyi budapesti találkozót a Kempinski Hotelben a reaktorfizikai osztály szervezte, ugyanúgy, mint a legelső, 90-es évekbeli találkozót. Mint ahogy dr. Nemes Imre elmondta, a re­aktorfizikai osztály munkatársaitól általában elvárás, hogy előadással utazzanak egy-egy külföldi vagy éppen belföldi konferenciára. A rendszeres részvétel révén mondható, hogy munkánkat széles körben ismerik és elisme­rik. Általános tapasztalat, hogy amikor egy ország sorra kerül valamely évente ismétlő­dő konferencia megrendezésében, a helyi in­tézmények és vezetők ezt széles körben igye­keznek kihasználni, hogy önmagukat reklá­mozzák, munkájukat, tevékenységüket a vi­lágnak megmutassák. Sajnos, hasonló akti­vitás nemigen mutatkozik nálunk az rfo ál­tal rendezett, időnként nagyszabású, máskor kisebb létszámú nemzetközi összejövetele­ken, konferenciákon, ezen a téren bőven akadnak kihasználatlan lehetőségek. Örven­detes lenne, ha úgy az anyagi hátteret, mint a szakmai érdeklődést tekintve nagyobb tá­mogatást kapnának ezek a rendezvények, hisz az erőmű teljesítménye büszkén vállal­ható, ezt bátran képviselhetik a paksi atom­erőmű munkatársai. Lovásziné Anna Lengyel útkeresés GMF-segítséggel 7 The nudear Hírek a nagyvilágból A NucNet alapján ÚJ TECHNOLÓGIA NÖVELI MAJD A NUKLEÁRIS ENERGIA TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁT A Finnish Energy Industries friss je­lentése szerint az elkövetkező 40 évben olyan új technológiák megjelenése vár­ható, melyek növelik majd a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát. A szóban forgó jelentés a "Hogyan te­gyük a kihívásokat lehetőségekké - egy karbonfüggetlen jövőkép 2050-re a villa­­mosenergia-termelés és fűtés vonatkozá­sában" címet viseli, és abból az alapfelté­telezésből indul ki, hogy a nukleáris tech­nológia negyedik generációja kereskedel­mi felhasználás alatt áll majd a 2040- 2050-es években: "Az új nukleáris energetikai technoló­gia segítségével az atomerőművek na­gyobb hatásfokot érnek majd el a nukle­áris üzemanyag felhasználása során, és mindemellett kevesebb nukleáris hulla­dék is keletkezik majd, mint jelenleg. Az új technológia kereskedelmivé válása kor­dában tartja majd a nukleáris üzem­anyagok árát és lényegtelenné teszi az uránhiánnyal kapcsolatos kérdéseket. Az új technológia növeli majd a nukleáris energia társadalmi elfogadottságát is." A szervezet elmondása szerint a jelen­tés a finn klíma- és energetikai politiká­kat támogatja, és egy olyan jövőképet vá­zol fel, mely szerint 2050-re karbon­független módon kerülne előállításra a villamos energia és a fűtés, mindezt a gaz­dasági növekedés fenntartása mellett. Aki a teljes, angol nyelvű jelentésre kí­váncsi, a www.energia.fi oldalon találja azt FEBRUÁRBAN KEZDŐDNEK A HOLLAND KUTATÓREAKTOR CSŐVEZETÉK-FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAI 2010. február 19-én kezdődnek meg a Hollandiában található High Flux Reactor (HFR) primer hűtőkörének csővezeték-fel­újítási munkálatai - tette közzé a hírt a Nu­clear Research and Consultancy Group (NRG). Az NRG Pettenben működteti a HFR-t a tulajdonosa, a Joint Research Centre of the European Commission megbízása alapján. A reaktor újraindítása 2010 au­gusztusának második felére várható az NRG elmondása szerint. 2009 februárjában a holland hatóságok egyéves üzemidő-hosszabbítási engedélyt adtak a HFR-nek, amit egyébként még 2008-ban állítottak le egy előre beterve­zett karbantartási és javítási időszakra, de nem indították újra, mert egy gázbubo­­rék-folyamot fedeztek fel, ami időszako­san a primer hűtőkörbe áramlott be. A deformálódás és a gázbuborékfolyam okát a korrózióban találták meg, amely a reaktortartály betonból készült részén volt felfedezhető és ami a tartály alumíni­umból készült részére is kihatással volt. Az NRG elmondta: az alumíniumból ké­szült és betonba ágyazott hűtőköri csőve­zetékrendszer javítása számos olyan pont­ra fókuszál majd, ahol ismert a korrózió, il­letve a lokaüzált deformálódás jelenléte, valamint arra a pontra, ahol a kis buborék­folyamot felfedezték 2008-ban. A javítás során a csöveket körülvevő betont el kell tá­volítani annak érdekében, hogy az új anya­got rá lehessen hegeszteni a meglevő rend­szerre. A csővezetéket ezután korróziómentes réteggel vonják be. Mielőtt a csöveket be­tonba ágyazzák, a rendszert kiterjedt vizsgálatoknak és tesztelésnek vetik ma­jd alá, tette hozzá az NRG. A NUKEM ELADTA LEÁNYVÁLLALATÁT AZ ATOMSTROYEXPORTNAK A Németországban található Nukem csoport (Nukem GmbH) hivatalosan is nyélbe ütötte Nukem Technologies névre hallgató leányvállalatának eladását az orosz Atomstroyexport részére. A Nukem elmondása szerint a Nukem Technologies - mely világszerte foglalkozik mérnöki tevékenységgel, ra­­dioaktívhulladék-kezeléssel és leszere­lési munkálatokkal - eladása visszame­nőleges hatállyal vált érvényessé 2009. január 1-jei kezdő dátummal, miután a szükséges "formális előfeltételek" telje­sültek. Ulf Kutscher, a Nukem Technologies ügyvezető igazgatója elmondta: "Az Atomstroyexport személyében olyan stra­tégiai befektetőre leltünk, aki tökéletesen megérti a tevékenységünket és tovább is fejleszti majd azt." A URANIUM ONE FEL­VÁSÁROLTA A KAZAHSZTÁNI KARATAU URÁNBÁNYA FELÉT A kanadai bázissal rendelkező Urani­um One befejezte a kazahsztáni Karatau uránbánya 50 százalékos részesedésének akvizícióját, jelentette be az észak-ameri­kai cég. Kazahsztán a múlt hónapban hagyta jóvá az ARMZ Uranium Holding Com­pany, más néven az Atomredmetzoloto (ARMZ) közös vállalkozáshoz kapcso­lódó tulajdonrészének megvételét. Az ARMZ tulajdonosa a nukleáris energi­ával foglalkozó orosz állami vállalat, a Rosatom. A Uránium One korábban kijelentette, hogy a Karatauban folyó termelésből 2010-ben a részesedése várhatóan 2,3 millió fontnyi U308 lesz, körülbelül 14 USD költséggel számolva eladott fonton­ként. Teljes termelési kapacitás mellett a Uranium One termelési részesedése Karatauból várhatóan 2,6 millió fontnyi U308 lesz évente. Simon Zoltán 2009. november 25-26. között nemzetközi kon­ferenciát rendeztek Gniewinóban, melynek az adta aktualitását, hogy Lengyelország új atom­erőmű építését tervezi. Érdekes megkeresés érkezett az elmúlt év végén a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkor­mányzatok Szövetségének (GMF) spanyolországi központjába. Gniewino polgármestere, Zbigniew Walczak azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezethez, hogy egy, az általuk megrendezés­re kerülő konferencián segítsen bemutatni a la­kosság és az atomerőművek kapcsolatát, a le­hetséges együttműködési módokat, az előnyö­ket és az esetleges hátrányokat amelyet egy nukleáris létesítmény jelenthet az őt körülvevő régióra. A kérés azért volt szokatlan, mert ez volt az első alkalom, amikor egy olyan ország fordult a GMF- hez kéréssel, ahol jelenleg még nem üzemel atomerőmű. A GMF természetesen örömmel tett eleget a megkeresésnek, hiszen a lengyel példa jól mutatja, hogy a lakosságot már a döntésho­zatal előtt jóval korábban be kell vonni a folya­matokba. A házigazdák számára annál is inkább fontos volt a külföldi lakossági vélemények megismerése, mivel Gniewino a Balti-tenger közelében fekszik, a tengerpart pedig kiemelt turisztikai övezetnek számít az országban. Ezért kíváncsiak voltak ar­ra, hogy más országokban milyen hatással van például egy atomerőmű közelsége a turizmusra. A GMF három tagországát: Spanyolországot, Hollandiát és Magyarországot kérte fel a lakos­ság és a közelében levő atomerőművek közötti kapcsolatrendszer bemutatására. Mariano Vila d' Abadal, a GMF spanyol főtitkára arról számolt be, hogy országában az atomerő­mű és a lakosság békésen megfér egymás mel­lett. Nyaranta ezrek fürdőznek a Costa Brava ten­gerpart azon szakaszán, amelynek közvetlen kö­zelében atomerőmű található. Jap Gelok, a hol­landiai Borsele város polgármestere bemutatta a térséget ahol az atomerőmű régóta fontos sze­replője az ipari tevékenységnek. Elmondta, hogy az atomerőmű több száz embernek ad munkát és közvetve még több család megélhetését biz­tosítja. A problémamentes üzemelés következté­ben pedig az emberek elfogadták az atomerőmű jelenlétét. Dohóczki Csaba, a Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társulás (TEfT) képviseletében részlete­sen beszélt a paksi atomerőmű és a közvetlen közelében levő településeket tömörítő társadal­mi szervezet közel két évtizedes kapcsolatáról. A TEÍT történetének és tevékenységének bemuta­tása mellett az előadásban kiemelt hangsúlyt kapott az atomerőmű társadalmi, gazdasági sze­repvállalása, amely nagymértékben hozzájárni a térség fejlődéséhez. A konferencián a lengyel ipari minisztérium kép­viselője kijelentette, hogy a közelmúltban elfoga­dott új energiapolitika a szénfelhasználás csök­kentését irányozza elő. Jelenleg a villamosener­­gia-termelés 96%-átszéntüzelésű erőművekben állítják elő. A cél a szénfelhasználástól való füg­gőség és egyben a szén-dioxid-kibocsátás csök­kentése. Az új energiapolitika az atomenergia al­kalmazását is támogatja. A tervek szerint Len­gyelország első atomerőműve 2020-ban kezde­né meg üzemelését A lehetséges atomerőmű egyike helyszíne a konferenciának helyt adó Gniewino/Zamowiec térsége. Ezen a területen az 1980-as években már folyamatban volt egy atomerőmű építése, de azt a rendszerváltás so­rán leállították és azóta sem fejezték be. A konfe­rencia résztvevői megtekintették az egykori építé­si területet, amely ma ipari parkként működik. A gniewinói konferencia egyben vitaindító fó­rum is volt. A rendezvényen megjelentek a len­gyel kormány illetékes vezetői, európai uniós képviselők, a környék és az atomerőmű további lehetséges helyszínének polgármesterei, ön­kormányzab képviselői, a műszaki tudományos élet képviselői, egyetemek, főiskolák tanárai, hallgatói, valamint a lakosság érdeklődő tagjai. A konferencián különböző vélemények hang­zottak el, melyek részben az atomenergebka mellett, részben pedig a megújuló energiafor­rások minél nagyobb arányú alkalmazása mel­lett érveltek. D.Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents