Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
12 2010. január A nukleáris energia és az megtakarítás az EU-ban (2009) _________________________________________________________$k ELI energiaforrások 2007. (%) A Foratom a korábbi évek gyakorlatának megfelelően átdolgozta a különböző energiatermelési technológiák üvegházgáz-kibocsátását (ühg) összehasonlító jelentését. Ebben megerősítik, hogy a növekvő ühgkibocsátás következtében megfigyelhető klímaváltozás a legnagyobb környezeti veszély, mellyel a világnak ma szembe kell néznie. A légköri ühg-koncentráció csökkentésére való törekvés nemzetközi szinten prioritást élvez, ezt bizonyítja a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása. Az elektromos energia tiszta, de előállításához fosszilis tüzelőanyagokat: szenet, kőolajat, gázt kell elégetni. Az energiatermelés a jövőben egyre inkább a szénmentes energiaforrások, a víz-, szél-, nap-, geotermális és nukleáris energia felé tolódik el. A felsorolt energiaforrások kielégítik a kibocsátásmentes fenntartható energiatermelés követelményeit. Ezek közül a nukleáris energia jelenleg az egyetlen eszköz, amellyel korlátozni lehet az ühgkibocsátást, és ugyanakkor alkalmas nagy mennyiségű energia előállítására stabil és alacsony áron. A fosszilis fűtőanyagok használatával szemben a nukleáris energiatermelés nem jár közvetlen ühg-kibocsátással. Az atomenergia és a megújuló energiaforrások nem termelnek üvegházgázokat az energia előállításának fázisában, de van kibocsátás az üzemanyag bányászata és dúsítása, az erőműépítés, a kiégett fűtőelemek és melléktermékek elhelyezése, a hulladékkezelés és az erőművek leszerelése során. Például a nukleáris ciklusban is történik ühg-kibocsátás, mert fosszilis alapú energia kell az uránbányászathoz és az üzemanyag előállításához, a ciklus létesítményeinek felépítéséhez és az építőanyagok előállításához. Az elektromosenergia-termelési láncban az összes ühg-kibocsátás nagymértékben függ az erőmű tulajdonságaitól (típus, kapacitás, hatásfok, rendelkezésre állás, élettartam) és az erőmű földrajzi elhelyezkedésétől. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (1), az OECD International Energy Agency (2) és a World Energy Council (3) által publikált adatokból számított ühg-kibocsátási sávok (t C02eq/GWh) az egyes energiatermelési láncokra vonatkozva a következő táblázatban vannak összegezve. A fenti adatok alapján látható, hogy a nukleáris ciklus kibocsátása a teljes élettartamot figyelembe véve 2-59 tonna C02 egy gigawattóra megtermelt elektromos energiára vetítve, a fosszilis tüzelőanyagok ühg-kibocsátási (C02eq) átlagértéke 385- 14641 C02eq/GWh, a megújuló energiaforrások energialáncának kibocsátása pedig a 7-7311 C02eq/GWh sávban mozog. A Foratom által a fent említett források és az Eurostat adatai alapján elvégzett számítások szerint az egyes fosszilis energiatermelési láncokra a következő ühg-kibocsátási (C02eq) átlagértékek adódtak (f/GWh): szén - 960; olaj - 720; gáz - 480. Ezen adatokat felhasználva egy teljesen atomenergia-mentes elméleti opció esetén, ha az EU mind a 146 atomreaktorát leállítanák, akkor a vízenergia kivételével az összes többi energiaforrás teljesítményét 1,45 faktorral kellene megnövelni, hogy elérjék a 3 361 694 GWh összes 2007. évi elektromosenergia-termelés szintjét. A vízenergia növekedésével azért nem lehet számolni, mert az EU-ban számottevő kihasználatlan vízenergia-kapacitás nem áll rendelkezésre. Két további feltételezés a számításokhoz: a nem foszszilis energiaforrások kibocsátása = 0, nincs súlyzótényező a gáz vagy szél esetleges nagyobb arányú növekedésére. Az eredmény azt mutatja, hogy az összes atomreaktor kiesése esetén az Európai Unió összes C02eq kibocsátása 2037 millió tonnára nőne 1405 millió tonnáról, a különbség 631 millió tonna C02eq. Vagyis az ühg-kibocsátás 44,92%-kal nőne, ha nem lenne nukleáris energia. Ez a kibocsátási megtakarítás majdnem egyenlő az Egyesült Királyság teljes ühg-kibocsátásával, ami 636,5 millió tonna évente. A Kiotói Jegyzőkönyv alapján az EU kibocsátás-csökkentési kötelezettsége mintegy 446 millió tonna C02eq. Hasonló módszerrel kiszámították a többi megújuló energiaforrás ühg-kibocsátás-megtakarítását, az eredmények az alábbi táblázatban láthatók. Ühg-kibocsátás-megtakarítás az EU elektromosenergia-iparában (millió t C02eq) Forrás: kibocsátásmegtakarítás 2007-ben, az IEA, IAEA és WEC fosszilis kibocsátásadataival számolva és az Eurostat erőmű termelési adatai alapján Ugyanazt az elméleti forgatókönyvet alkalmazva a világban jelenleg működő összes reaktor (437 db) leállítása esetére a 2006. évi energiamix (5) alapján elvégzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés nélkül az összes C02eq kibocsátás 2,1 milliárd tonnával (21,32%-kal) 10,118 milliárd tonnáról 12,276 milliárd tonnára nőne. Összehasonlításként: az UNFCCC becslése szerint a Kiotói Protokoll Tiszta Fejlődés Rendszere (Clean Development Mechanism - CDM) összesen 1,2 milliárd tonna ühg-kibocsátás-csökkentést generálna 2012-ig. A Kiotói Jegyzőkönyvben az aláíró felek által vállalt öszszes ühg-csökkentési kötelezettség 549 millió tonna C02eq. A világ atomenergetikája a kiotói kibocsátáscsökkentési vállalásoknál négyszer több ühg-kibocsátást takarít meg, meghatározó módon hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A „Nuclear Energy and Greenhouse Gas Emissions Avoidance in the EU 2009” Foratom állásfoglalás nyomán: Dr. Szerbín Pável EU-szakértő Energia/Technológia IEA 2000 (2) IAEA 2000 (1) WEC 2004 (3) Lignit 790-1182 837-1464 1062-1372 Szén 756-1310 757-1085 Olaj n/a 547-903 657-866 Földgáz 389-511 385-690 398-499 Napenergia (fotovolt) 13-731 30-280 13-104 Vízenergia 2-48 4-237 4-120 Biomassza 15-101 31-61 15-49 Szél 7-124 9-48 7-15 Nukleáris 2-59 9-21 3-20 Aktuális információk, évfordulók 2010. január közepétől február közepéig Január 16. - Jámbor Pál költő, író és politikus születésnapja Pakson e napon született Jámbor Pál (1821-1897) költő, író, politikus és igazgató-tanár. Az írói álnevei közül legismertebb az 1843-tól használt Hiador. Az 1988. október 6-án megalakult Jámbor Pál Társaságjavaslatára Paks Város Önkormányzata és a Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése 1998. március 15-én Jámbor Pál mellszobrot állíttatott a Szent István téren. Január 22. - A magyar kultúra napja 1823. január 22-én született Kölcsey Ferenc szatmárcsekei házában a költő alkotása a "Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból", amely a nemzetünk Himnusza lett. A vers születésnapja a magyar kultúra napja. Január 29. - 20 éve alakult a Magyar Mérnökakadémia A térségünkben elsőként, 1990. január 29-én alakult. A szervezési munkákban nagy segítséget jelentett a külföldön már régóta működő, nemzeti mérnökakadémiák tapasztalatait a Magyar Mérnökakadémia (www.mernokakademia.hu) számára átadó Mérnökakadémiák Világszövetsége, a Councü of Academies of Engineering and Technological Sciences (CAETS). Január 30. - Mérnökbál a Műegyetemen MŰEGYETEM 1782 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a Makadám Mérnök Klub közreműködésével január 30-án rendezi meg a 14. országos mérnökbált a Műegyetem aulájában és dísztermében. Február 1. - A Magyar Köztársaság emléknapja A köztársasági gondolat is hagyományokkal rendelkezik hazánkban. Annak emlékére, hogy 1946. február 1-jén az országgyűlés törvényt fogadott el a köztársasági államformáról, a kormány 2005. július 27-i döntése alapján e nap a Magyar Köztársaság emléknapja. Február 6. - A magyar űrkutatás kezdete, Bay Zoltán holdradarkísérlete Az először 1994-ben megtartott rádiótechnikai napon a szakemberek arra a bravúrra emlékeztek, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1946. február 6-án a saját fejlesztésű radarral - a világon akkor egyedülálló eljárással - megmérte a Föld és a Hold közötti távolságot. Azóta e napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének. Február 7. - A föderatív Európai Unió születésnapja Az Európai Közösségek tagállamai 1992. február 7-én a hollandiai Maastrichtban írták alá a föderatív Európa, az Európai Unió alapjait lerakó szerződést. 1991. december 11-én az Európai Közösség (EK) 12 országának vezetője megállapodott az 1957-es római szerződéssel létrehozott és az 1987-es okmánnyal módosított EK helyébe lépő szervezet alapszerződésében és annak később megvalósítandó gazdasági és pénzügyi uniójában. Február 13. - Mérnökbál Szekszárdon A Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) február 13-én rendezi az immáron 14. farsangi mérnökbált Szekszárdon, a PTE Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolai Kar aulájában. A zenét a bonyhádi Royal zenekar szolgáltatja. Bővebb információ: www.tmmk.hu. Február 15. -190 éve ismerjük az áram mágneses hatását Oerstedt, Hans Christian (1777-1851) dán fizikus és kémikus, a fizika és a kémia professzora, 1820. február 15-én vette észre, hogy a mágnestűt egy vezetékben folyó áram erőtere kitéríti, ebből megállapította az elektromosság és a mágnesesség kölcsönhatását. E megfigyelése lett az elektromágnesesség, valamint az elektrodinamika alapja. Sipos László Nuclear Engineering International A Hyperion kis reaktorok gyártására alkalmas létesítmények építését tervezi A Hyperion Power Generation cég kis "reaktorgyár" felépítését tervezi az Egyesült Királyságban, és a beruházásra két évet szánnak. A cég úgy tervezi, hogy a meglévő brit beszállítói vonalat használja majd a 27 megawattos (villamos teljesítmény), önszabályozó reaktor gyártása során. Az itteni gyártásból származó egységekkel kívánják ellátni az európai piacot. A cég további két telephellyel számol: ezeket az Egyesült Államokban (Észak- és Latin-Amerika ellátására), illetve Ázsiában (valószínűleg Japánban) hoznák létre. A brit helyszínről nincs még döntés, de valószínűleg a Cumbria megyében található és nagy nukleáris vonzáskörrel rendelkező Sellafield térsége jöhet szóba. John Deal, a Hyperion vezetője úgy nyilatkozott, hogy tárgyalásokat folytatnak a térség gazdasági fejlesztésében érdekelt szervezetekkel. Ezek lezárása valószínűleg pár évet vesz igénybe. Hasonló tárgyalások folynak a lehetséges beszállítói oldal képviselőivel is. A gyártómű közel kétszáz embernek adna munkát. A kis reaktorok szerepe a decentralizált energiaellátásban, a távoli bányák és katonai létesítmények kiszolgálásában, a vízszolgáltatásban és a szennyvízkezelésben mutatkozhat meg. A cég jelenlegi álláspontja szerint valószínűleg 2010-ben nyújtják be az amerikai nukleáris hatóságnak a tervezéshez szükséges engedélykérelmet A reaktor várható gyártási költsége 30 millió amerikai dollár körül alakulhat, a megtermelt villamos energia költsége 10 dollárcent/kWh alatt alakul majd. Ha a reaktor és a telephely költségeit összegezzük, akkor kb. 2000 USD/kW fajlagos költség körül leszünk -tette hozzá a cégvezető. Csakúgy, mint a száznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cég, a reaktor is kicsi. Az átmérője 1,5 méter körüli, magassága 2 méter, a hőteljesítmény 70 megawatt. A tervezett kampányhossz tíz év, ezt követően a gyártóműbe visszaszállítva egyben cserélik az üzemanyagot a következő üzemeltetési ciklusra. Óriás turbinák a láthatáron A Mitsubishi Heavy Industries befejezte új gyárának építését Hyogo prefektúrában (Japán). A létesítmény elsődleges célja atomerőművi gőzturbinák forgórészének gyártása lesz. A tervek szerint a maximális lapáthosszúság elérheti a 177 centimétert is, így a vüág legnagyobb egységei készülhetnek itt. A cég nyilatkozata szerint a gyár jelentős szerepet fog játszani a továbbfejlesztett nyomottvizes reaktorblokkok igényeinek (US-APWR és EU-APWR) kiszolgálásában, illetve az új üzemmel a cég gyártóképessége is felfuthat az évi tíz rotoregységig. Forrás: Nuclear Engineering International, 2009. november Varga József
