Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

2009. június paksi atomerőmű Ötvenéves a magyar számítógép Kezdetben mindenféle elmés szerkeze­teket építettek, melyek egy-egy célfel­adatot oldottak meg, például mozgást, beszédet, madárdalt utánoztak. Ahogy fejlő­dött a kibernetika tudománya lettek egyre sokrétűbbek, bonyolultabbak a berendezé­sek, melyek valamilyen logikai függvény­­rendszert akartak megoldani - stratégiai szá­mítások, kódfejtés. Minél unlverzálisabban alkalmazható gépeket akartak alkotni, me­lyek ugyanakkor gyorsan és pontosan dol­goznak - ez vezetett el a számítógéphez. Én még csak nyolcadikos diák voltam - (most meg már 4 éve nyugdíjas), mikor az új­ságok arról tudósítottak (már azt is tudom 1959. január 21-én), hogy Budapesten bein­dult az M 3-as. No nem a Budapest-Miskolc, Debrecen autópálya építés - hol volt az még akkor! Szovjet tervrajzok alapján, de mégis az első hazai tervezésű, építésű elektroni­kus számítógép neve volt az M-3. Nem volt könnyű a fejlődés lépcsőfokai kö­zül kiválasztani a mértékadó mérföldkövet: • a II. világháború alatt a légvédelem eredményesen használt egy berende­zést, a lőelemképzőt A távcsővel be kel­lett "fogni" a célpontot, az elektronikus vezérlésnek megfelelően az összes lég­védelmi ágyú "célra tartott" - jó látási vi­szonyoknál a támadóknak nem volt esélyük. A vezérlő egység analóg szá­mítógépnek számított • a Kossuth-díjas Kozma László (1902- 1983) a legsötétebb elnyomás idején (1950-es évek) az ÁVO börtönében te­lefonos jelfogókból működőképes szá­mítógépet tervezett, melyet szabadulá­sa után megépített és 1958-ban üzem­be állított Programvezéreit volt ugyan, de nem a Neumann-elvű - nem belső programtárolás szerint működött A jelfogókból épített számítógép csak a ma emberének szokatlan. Az első német szá­mítógépet Konrad Zuse szintén ezekből al­kotta meg (1941-ben). Az erőmű blokki szá­mítógépéhez is relétér volt betervezve (309/1,310/1). A Magyar Tudományos Akadémia meg­alakította Kibernetikai Kutatócsoportját. Az általuk áttervezett és megépített (1957- 1959) számítógép egy új korszak szimbó­luma a magyar technikatörténetben. A te­­remnyi méretű gép 1968-ig működött - Bu­dapesten, majd Szegeden - azután leselej­tezték, széthordták. Néhány darabját sike­rült megmenteni, ezek közül többet a Ma­gyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ta­nulmánytára őriz. Az M 3-ban összesen: 500 alegység, 1000 elektroncső, 5000 kuprox dióda, 4000 ellenállás, 3000 kondenzátor volt. A gép fogyasztása 10-15 kW lehetett. Kezdet­ben naponta 20 elektroncsövet kellett ki­cserélni, majd a konstrukció módosítása után ez a szám 10-re csökkent. Az M-3-as 30 művelet/mp sebességgel számolt. Az M3-ast később megint áttervezték. Az ad­digi mágnesdobos tárat ferritgyűrűsre cse­rélték, valamint az alegységek csöveit hosszabb élettartamú (3000 órás) rádió­csövekre cserélték, melyeket az Egyesült Izzó akkor már gyártott. Az input-output információkat telexsza­lag segítségével oldották meg. A gép nyolcas számrendszerben működött, az eredmények is ebben a számrendszerben jelentek meg. Az M-3 operációs rendszer nélküli gép volt A programozása gépi kódban történt. A gép memóriája 1024 szavas, 31 bites szavakból álló volt. A számítógép építés megkezdésekor meg­alakult a matematikai és a közgazdasági osz­tály. Mire kész lett a gép máris hasznos prog­ramok futhattak rajta. Bár Magyarországon csak az M 3-as volt "gyors" számításokra ké­pes számítógép rengeteg összetett feladatot tudtak üzemeltetői, programozói megolda­ni. Főleg tervgazdaság szempontjából fontos mátrixszámításokat. Még az Erzsébet-híd el­lenőrző számításait is lefuttatták rajta. A számítógépet üzemeltető csoport, arra készült, hogy titokban egy második (tovább­fejlesztett) számítógépet is megépít (magyar alkatrészekből, magyar dokumentációval és tervekkel), de az Akadémia "leleplezte" ezt a tervet, a fejlesztést leállították, vezetőjét le­váltották. A fejlesztés, építés és üzemeltetés hatal­mas kaland volt a szerencsés résztvevők szá­mára. Most (2009. május 9. szombat) Ma­gyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ta­nulmánytára (Budapest, Prielle Kornélia u. 10.) családi napján Dömölki Bálint, Kovács Győző és Vasvári György, a kutatócsoport le­gendás munkatársai mesélnek az első ma­gyar számítógép tanulságos történetéről. Megtudhatjuk, hogyan született a szovjet ter­vek nyomán egy hamisítaüanul magyar szá­mítógép, hogyan működött ez a berendezés, milyen meglepő feladatokra használták, s milyen volt a mindennapi élet az ország el­ső számítóközpontjában. A szakmai tárlatvezetés fókuszába most az 1950-es évek második felét, s az 1960-as éveket helyezték. Az M-3 részegységei mel­lett más felbecsülheteüen értékű ritkaságok is bemutatkoznak. A Tanulmánytár teljes állapotában mutatja be a magyar informati­ka egyik legelső, unikáüs berendezését, Koz­ma László műegyetemi professzor jelfogós számítógépét (MESz-1), mely az első elekt­romechanikus számítógép volt az ország­ban. Működés közben figyelhető meg az el­ső magyar "műállat", a szegedi Katicabogár rekonstrukciója. gyulai ENEF HÍREK Az ENEF Információ-Átláthatóság munka­­csoport május 4-én Brüsszelben megrende­zett találkozóját Tóth János, az EESC Közle­kedés és Energia szekciójának elnöke ve­zette, melyen a Greenpeace, az ENS-Young Generation is képviseltette magát (emlékez­tetnék rá: az Európai Energia Fórum - ENEF - az Európai Bizottság szervezeti keretei kö­zött jött létre, közös platformot kínál a nuk­leáris kérdések megvitatásához a politiku­sok, az ipar és a lakosság részvételével - lásd interjúnkat Tóth Jánossal az előző lapszám­ban). A fő csapásirány a korábban kidolgo­zott ajánlás témájában kialakítandó kon­szenzus elérése volt. Az ajánlás a következő témákat érintette: • a lakosság informálása nukleáris té­mákról; • kommunikáció/párbeszéd az érdekel­tek között (lakosság, üzemeltetők, ha­tóságok, civil szervezetek, polgármes­terek, helyi intézmények, média, szak­értők); • hatékony lakossági közreműködés; • a döntéshozatali folyamat átlátható­sága. A vita főként megfogalmazási kérdé­sek körül zajlott, de az alábbi témák is fel­merültek; • melyek a lakosság részére nyújtott megfelelő információ meghatározó kritériumai; • mi a helyi szervezetek szerepe és ki biztosítja ezek megfelelő anyagi hát­terét. Felmerült, hogy a munkacsoport javasla­tait az Európai Bizottság hivatalos, de a tag­államokra nem kötelező jogi érvényű aján­lásban foglalja össze. Az ENEF plenáris ülését má­jus 28-29-én tartotta Prágában. Jan Fischer cseh miniszterel­nök kijelentette, hogy az előíté­letektől mentes vita az atom­energiáról a cseh EU elnökség egyik prioritása volt. Érintette az engedélyezés áramvonalasí­­tásának kérdését és kifejezte szilárd meg­győződését, hogy az atomenergia-ipari be­fektetések hozzájárulnak az európai gaz­daság fejlődéséhez. Robert Fico szlovák mi­niszterelnök rámutatott, hogy ha komo­lyan vesszük a klímaváltozást, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a nukleáris energi­át. Mirek Topolánek cseh parlamenti kép­viselő szerint el kell mozdulni végre az el­mélettől a gyakorlat irányába az atomener­gia területén. Kijelentette: tévednek azok, akik ideológiai vakság vagy lobbyérdekek­től vezérelve ellenzik az atomenergia hasz­nálatát. Patricia Lorenz a Föld Barátai szer­vezettől bejelentette saját szervezete, a Greenpeace és a Sortir du Nucléaire sajná­latos kivonulását az ENEF-ből. A munkacsoportok prezen­tációi sorában a Versenyképes­ség munkacsoport képvisele­tében Peter Faross Nukleáris Energiaigazgató az Európai Bi­zottság Közlekedési és Energia Főigazgatóságtól bejelentette, hogy hamarosan megalakul az új Intelligens Hálózatok alcso­port. Zoran Stande DG TREN főigazgató-he­lyettes figyelmeztetett, hogy bár a tagállam­ok visszafogják kiadásaikat a gazdasági ne­hézségek miatt, az EU-nak terveznie kell a jövőt, ezért nem engedhető meg a kutatási­fejlesztési ráfordítások drasztikus megnyir­bálása. Megemlítette a Stratégiai Energia Technológiai Tervet és fúziós kutatások kap­csán a Fenntartható Nukleáris Energia Technológia Platformot. A Kockázatok munkacsoport elnöke, Wal­ter Hohlefelder E.ON vezérigazgatói tanács­adó foglalta össze a harmonizáció, képzés és tréning, a non-proliferáció és hulladékkeze­lés terén elért eredményeket. Igor Vukovic az ENS-YGN (Európai Nukleáris Társaság - Fiatal Generáció) elnöke kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság felismeri a követ­kező területekbe való befektetések szüksé­gességét: • képzés és továbbképzés; • a tudás megőrzése és átadása; • a fiatal szakemberek bevonása. Tóth János az Átláthatóság munkabizott­ság elnöke áttekintette a munkacsoport te­vékenységét. Ismertette a munkacsoport 22 ajánlását, melyet a nukleáris témában érde­keltek dolgoztak ki az atomenergetikai in­formáció, kommunikáció és a döntés-előké­szítési folyamatokban való részvétel témái­ban. Thomas Hüner cseh energiaügyi minisz­ter-helyettes összefoglalva az ENEF munká­ját kijelentette, hogy minden egyes tárgyalt témában zárójelentést kell összeállítani és azokat hozzáférhetővé tenni az érdekeltek és a széles nyilvánosság számára. Szerbín Pável European Commission Hasznos ismeretek a teljesítmény-mutatórendszerről A biztonságos és megbízható villamosener­­gia-termelésben, így az atomerőműben is alapvető elvárás a tartósan jó minőségű telje­sítmény. A rendezett folyamataink hatékony működtetéséhez szükségünk van a minden­napi gyakorlatban jól használható útmutatást adó kiadványokra. A közelmúltban jelent meg a "Balanced Scorecard a gyakorlatban" cí­met viselő alapmű, immáron hazai esettanul­mánnyal is kibővített változata. Mit is jelent a Balanced Scorecard? A röviden BSC-ként használatos kifejezés megértéséhez néhány meghatározás (misszió, vízió, straté­gia) magyarosításán keresztül vezet az út. A misszió, a küldetés azt írja le, hogy milyen társadalmi feladatokat lát el, illetve kíván el­látni a szervezet, ezáltal a szervezet létjogo­­sultságát tisztázza. A vízió, a jövőkép annak az állapotnak a kifejezése, amelynek elérésére társaságunk törekszik. Ilyen értelemben olyan jövőbeli képet tartalmaz, mely azt mu­tatja be, hogy mit szeretnénk hosszú távon el­érni. Egy mélyreható, messzire tekintő és elér­hető jövőkép impulzust ad számunkra, orien­tál és rendet teremt, integrál és előmozdítja a sikert. A stratégia a szervezet olyan szándé­koltvagy követett, hosszabb időn keresztül ál­landó viselkedési mintája, amellyel alapvető céljait kívánja elérni. A stratégia két, egymás­tól világosan megkülönböztethető egységből tevődik össze: a stratégiai keretekből és a stratégiai célrendszerből. Míg a stratégiai ke­retek olyan strukturális elemeket tartalmaz­nak, mint a jövőkép, a küldetés és az üzleti modell, addig a stratégiai célrendszer hordoz­za a BSC tartalmát. Ez utóbbi azt írja le, hogy milyen alapvető célokat kell elérni a jövőkép teljesítéséhez. A célrendszerhez hozzátartoz­nak a szavakkal megfogalmazott stratégiai célok, a közöttük lévő összefüggések tisztázá­sa, a mutatószámok, a célértékek és a straté­giai akciók. A BSC valójában egy kiegyensúlyozott teljesít­mény-mutatórendszert takar. Megfelelő al­kalmazása lehetővé teszi tehát: a teljes körű áttekintést, a célok irányába való haladás el­lenőrzését, a valós idejű beavatkozást és a fo­lyamatos önkontrollt minden téren (célok, mérések, eredmények). Legalább négy azo­nos súlyú szempont szükséges egy szervezet tevékenységének teljes körű áttekintéséhez: a pénzügyi (tulajdonos), a vevő (ügyfél), a mű­ködési folyamatok és a tanulás-fejlődés (rendszerint a humán erőforrások és a szerve­zetépítés) nézőpontja. Az ajánlott szakkönyv 2000-ben jelent meg először német nyelven. Azóta már a negye­dik kiadását éli meg, és a szerzők a vissza­jelzések alapján folyamatosan fejlesztették a tartalmát. A szakkönyv eddigi sikere bizo­nyítja, hiába a számos publikáció BSC té­makörben, igény van olyan átfogó műre, amely e téma bevezetését gyakoriatorien­táltan mutatja be. A szerzők célja, hogy el­magyarázzák a koncepció alkalmazásával kapcsolatos módszereket, technikákat. így arra helyezik a hangsúlyt, hogy a BSC beve­zetés egyes lépéseit és az ezek során hasz­nálható "fogásokat" ismertessék. A szer­zők az IFUA Horváth & Partners cégcsoport tanácsadói, mindannyian több tucat BSC bevezetésében vettek részt, így a "frontvo­nalban" szerzett tapasztalatokat adták köz­re. A szakkönyvben rövid esettanulmányok is szerepelnek, amelyek plasztikussá teszik az elméleti megfontolásokat és segítik az is­meretek elsajátítását. Az eredeti gyakorlati példákat kiegészítették magyarországi ese­tekkel, így megtudhatjuk, hogy a BSC alkal­mazása a hazai cégek körében is bevett gyakorlat. E kiadvány segít strukturálni a különböző for­rásokból származó információinkat, így nem hiányozhat a könyvtárunkból. Sipos László Új elnököt és vezetőséget választott az MNT „De hova tűnt a Higgs-bozon?” 2009. május 7-i ünnepi közgyűlésén új tisztségviselőket és elnökséget választott a MagyarNukleárisTársaság(MNT) tagsága a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A közgyűlésen Pázmándi Tamás elnök és a szakcsoportok vezetői igen sikeres évről számoltak be. A közös eredmények között a Nukleon c. műszaki-tudományos, inter­netes folyóirat és az új honlap (mnLkfki.hu) elindítása, a tavaly májusban Budapesten szervezett NEST(et) oktatási konferencia és a VI. Nukleáris Technika Szimpózium emel­hető ki. A legaktívabb talán a tanári, a női (WIN) és az ifjúsági (FINE) szakcsoport volt. A tagság elfogadta Silye Judit titkár pénz­ügyi beszámolóját és dr. Koblinger László FB elnök értékelését a közhasznúsági jelen­tésről is. A tisztújítás eredményeként az MNT egy­hangúlag megválasztott elnöke Holló Előd, a VEIKI Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Zrt Atomerőművi Divíziójának szakigazga­tója lett Holló Előd a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának erősára­mú szakán végzett 1969-ben, azóta a VEIKI-ben dolgozik. Meghonosítója volt a kockázatelemzési és a biztonsági elemzési módszereknek, majd 1995-től az Atom­erőművi Divízió vezetőjeként ilyen projektek irányításával foglalkozott. Az atomenergia biztonsága érdekében, a valószínűségi biz­tonsági elemzések (PSA) területén végzett kimagasló tevékenységéért 2005-ben Eöt­vös Lóránd-díjban, 2008-ban Wiegner Je­­nő-díjban részesült. Az MNT két új alelnöke Elter József (Paksi Atomerőmű Zrt.) és a jelenlegi elnök, Pázmándi Tamás (KFKI AEKI), titkára Neubauer István (OAH NBI) lett Mellettük a tagság megválasztotta az új, nyolcfős el­nökséget és a Felügyelő Bizottságot is, melynek elnöke Hadnagy Lajos, tagjai Han­ti Ágota (mindketten PA Zrt) és LJjváry Sán­dor (Lánczos Kornél Reálgimnázium) lett A jelenlegi vezetőség mandátuma 2009. de­cember 31-én jár le, az új vezetőség megbí­zatása 2010. január 1-től három évre szól. A folyamatosság érdekében az elkövetkező átmeneti időszakban együttműködik a je­lenlegi és a megválasztott vezetőség. A Közgyűlést Hajdú Csaba (KFKI RMKI) LHC: Mit hol, miért, hogyan c., a Nagy Had­­ronütköztetőrőI (LHC) szóló érdekfeszítő és látványos előadása zárta. Mint elhangzott, a Genfi-tó alatt, a CERN kutatóközpont mel­lett felépített 8,5 km átmérőjű, 27 km hosz­­szú gyorsítóban 7 TeV energiájú protonokat (és később ólomatom-magokat) ütköztet­nek. A magyar kutatók részvételével is zajló, idén újrainduló munka során azon kérdé­sekre keresik a válaszL hogy milyen legki­sebb építőkövekből áll a világ, mely tör­vényszerűségek szerint működik, és hogyan jött létre. Ezért a kutatók a világegyetem ke­letkezését leíró Standard Modell ellenőrzé­sét, a Higgs-bozon megtalálását, a modell­be nem illő részecskék, azaz az „új fizika” keresését tűzték ki célul. HyL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents