Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

8 atomerőmű 2009. január Megalapoztuk az előttünk álló három év sikerét Öt évvel ezelőtt, a 2004. januári szá­munkban jelent meg a műszaki ve­zérigazgató-helyettessé frissen kine­vezett (2003. december 12.) Hamvas Istvánnal készült interjú, amelynek címe és üzenete azonos volt: Hinni kell és tenni is. Az akkori helyzetér­tékelés szerint mélyponton volt az erőmű, de Hamvas István hangsú­lyozta: az atomerőmű szakember­­gárdája meg tudja oldani a problé­mát. Az élet őt igazolta. István! Ebből a mély hullámvölgyből kivezető út értékelésére kérlek most.- Az akkori szakembergárda hitével semmilyen probléma nem volt, és még akkorjs igaz ez, ha sokan kétségbeesve fogalmaztak meg véleményt az üzemza­vari állapot miatt. Mindenki tudta, ha nem is hangoztatta, hogy ez meg lesz old­va, és "nekünk kell megoldani, nem má­soknak. Nem volt más kiút, hinnünk kel­lett a sikeres megoldásban, amelyhez a kezdő lépéseket azzal tettük meg, hogy megértettük az emberekkel, ne felülről várják a megoldást jelentő döntéseket. Mindenkiben benne volt a tenni akarás, csak meg kellett teremteni annak lehető­ségét, hogy fentről a koordináció jelentse a menedzselést, és mindenki a maga szakmai szintjén, a saját kompetenciája mentén dolgozhasson, amely egyébként az SZMSZ-ben jól meg volt fogalmazva. Erre jó példa a 2. blokk elindítása, amelynek előkészítéséhez 2004 elején még nem tudtuk a megoldást, de leültünk megbeszélni, mindenki végiggondolta a maga területét, hogy ő mit tehet ennek ér­dekében. Két hét alatt összeállt, hogyan le­het elindítani a 2. blokkot, de mindenki tudta, hogy ezt csak együtt tudjuk végre­hajtani. Együttműködővé vált a társaság olyan mértékben - és ezt később a hely­reállítási munkák is igazolták -, mint ami­lyen az üzembe helyezés időszakában volt. Nagyon fontos volt az is, hogy a biz­tonságot mindenki elsődlegesnek tekin­tette. Nem volt kétely abban és biztos le­hetett benne, ha valamit csinálni akar, de a biztonsági feltételek nehezen teljesíthe­tők, megkapja a szükséges vezetői támo­gatást. Magyarul, a cégvezetés legfelső szintjéig meg volt a biztonság prioritása. Az üzemzavar időszakát követően az atomerőmű és a hatóság viszonya is nyu­­godtabbá vált, és a munkákat hatékonyab­ban tudtuk a hatósággal elfogadtatni. Mindezeket tekintve én úgy gondolom, hogy abban az időben elég gyorsan kiala­kult egy nyugodt légkör, amely magával hozta az egyre megalapozottabb bizako­dást a problémák megoldására. Az első sikert a 2. blokk 2004. augusz­tusi elindítása jelentette, ezt követte a helyreállítási munkák elvi engedélyének a megszerzése, majd később a sikeres és problémamentes helyreállítás végrehajtá­sa. Nem látványos, de mégis nagy ered­mény volt a Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) elkészítése, és az ezekből fakadó fel­adatok megfogalmazása, majd végrehajtá­suk elkezdése. Egy sor biztonságnövelő intézkedést hajtottunk végre. Az átalakí­tási és rekonstrukciós munkákat a bizton­ság szempontjából rangsoroltuk, és az ér­tékelemzés eszközével racionálissá tettük. Fontos eredmény volt a korábban is meglévő elemekre alapozott stratégia ki­dolgozása a radioaktív hulladékok keze­lésének kérdésében, amelyet a hatóság el is fogadott. A végéhez közeledik a folyé­kony hulladékok feldolgozási technológi­ájának a megvalósulása, a szilárd radio­aktív hulladékok kiszállítása pedig meg­kezdődött. Jelentős siker a teljesítménynövelési programok végrehajtása, és az ötéves üzemanyagciklusra történő áttérés enge­délyeztetése. Nagyot léptünk előre a ver­senyképességünk és az üzemidő-hosszab­bítás szempontjából nélkülözhetetlen In­tegrált Műszaki Rendszer megvalósításá­ban. Bevezettük a PassPortot, amit ugyan nehezen tudtunk általánosan elfogadtat­ni, de végül mindenki megértette ennek a stratégiai célkitűzésnek a lényegét. Gondolom sok külső környezeti válto­zásnak is meg kellett felelni.- így van, például az EU-hoz történt csatlakozásunk kapcsán jogszabályi kör­nyezetváltozás következett be. Megtörtént a villamosenergia-piac nyitása, a közbe­szerzési törvény alkalmazási kötelezettsé­ge, és megszűntek a hosszú távú megál­lapodások. A törvényi változások közvet­lenül érintették a rezsióradíjasok foglal­koztatásával kapcsolatos feltételeket. Sok rezsióradíjasunk került az Atomixhez, va­lamint az MVM-társaságcsoport cégei­hez, így az Ovithoz, Erbéhez és a Vill­­keszhez. A nyugdíjtörvények változása követ­keztében nagyon sokan elmentek nyug­díjba, több száz fővel csökkent a létszá­munk, beleértve ezzel azt a tudáselvesz­tést is, ami ezzel járt. Az atomerőműnek az elmúlt 32 év alatt több mint 1700 nyug­díjasa lett, ám ebből közel 700 fő az elmúlt három évben ment nyugdíjba. Ennek ha­tásai a mai napig érezhetők. Nyilván en­nek a létszámcsökkenésnek, a tudásvesz­tésnek a hátterében ott állt a hatékonyság növelését célzó azon tulajdonosi elvárás, ami a létszám csökkenését elősegítette, de az is, hogy az elment szaktudás pótlá­sa megfelelően tapasztalt szakértők felvé­telével nem volt biztosítható, illetve a nyugdíjba vonuló szakemberek tudásá­nak átadására nem minden esetben volt mód. Sorolhatnám még a változásokat, hi­szen kialakult a holdingstruktúra is, vagy megszületett az új energiapolitikai kon­cepció, amely a kormány számára ki­mondja, hogy el kell kezdeni új atom­­erőművi blokk építésének előkészítését. Az elmondottak alapján az elmúlt öt évet eredményesnek tartom, a társaság mentálisan megváltozott, olyan társaság­gá vált, amely hisz magában és ennek megfelelően cselekszik. Ugyanakkor a sok változás felhívja a figyelmet arra, ha a változások hatásait nem kezeljük megfelelően, könnyen ne­gatív visszahatást eredményezhetnek. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség INSAG 18 nevű kiadványa is ja­vaslatot fogalmaz meg az atomerőmű­veket üzemeltetők részére. Az előttünk álló év legnagyobb kihívásának éppen ezért azt tartom, hogy a nyugdíjasokkal elment szaktudás hiányát megoldjuk. Ugyanakkor nagy kihívás a 2008. janu­ár 1-jétől bevezetett működési modell tudatos alkalmazása. Fontos, hogy foly­tassuk azokat a már megkezdett felada­tokat is, amelyek műszaki kihívást je­lentenek, amelynek keretét az üzemidő­hosszabbításra való felkészülés adja. Az előttünk álló három évben nagyon sok munka vár ránk ahhoz, hogy 2011- ben egy olyan engedélykérelmet nyújt­sunk be a hatósághoz az üzemidő-hosz­­szabbításra, amelyet a hatóság el is tud fo­gadni. Ehhez többek között a működési gyakorlatunkat úgy kell alakítani, aho­gyan azt beígértük a hatóságnak. Én hiszek abban, hogy a társaság mind­ezt sikerrel meg is fogja oldani. Ehhez persze megfelelő motivációra van szük­ség, és nem további változásokkal terhel­ni a társaságot, mert az előttünk álló há­rom év feladatai csak így oldhatók meg si­keresen. Köszönöm az interjút! Beregnyei Miklós „Álmodj, alkoss, új its r Influenza elleni védőoltás tapasztalatai 2009-es év a kreativitás és in­nováció európai éve, melynek angol nyelvű jelmondata: „Imagine, create, innovate!” Az „Álmodj, alkoss, újíts!” szlogennel indított kezdemé­nyezés célja, hogy előmozdítsa az alkotó és újító megközelí­tést az emberi tevékenység kü­lönböző területein, és hozzájá­ruljon ahhoz, hogy az Európai Unió felkészültebben nézzen szembe a világ kihívásaival. A kreativitás és innováció európai éve kapcsán a szervezők fel kíván­ják hívni az EU polgárok figyel­mét a kreativitás és az innováció jelentőségére, mint a személyes, társadalmi és gazdasági fejlődés kulcsfontosságú összetevőire. Az­által, hogy a kreativitásra és az in­novációra helyezi idén a hang­súlyt, az EU az egyes emberek al­kotó és újító potenciáljának erősí­tésével formálni kívánja Európa jövőjét a globális versenyben. Az Unió keretet biztosít az érintett té­mák megismertetéséhez és az Eu­rópa kreatív és innovatív potenci­álja növelésének mikéntjéről szó­ló politikai vita előmozdításához. Az előző európai évekhez hasonló­an az intézkedések európai, nem­zeti, regionális és helyi szintű rek­lámkampányokból, eseményekből és kezdeményezésekből fognak állni. „A kreativitás és az innová­ciós képesség egyaránt fontos em­beri tulajdonságok, valamennyi­ünkben jelen vannak, és - tudato­san vagy spontán - sok helyzet­ben és alkalmakkor használjuk őket. Ezzel az európai évvel azt szeretném elérni, hogy az európai polgárok jobban megértsék: az emberi adottságok és az egyén in­novációs képességei előmozdítá­sával javíthatunk Európán és elő­segíthetjük, hogy gazdasági és tár­sadalmi lehetőségei kiteljesül­jenek” - nyilatkozta Ján Figel, az Európai Unió oktatási, neve­lési és kulturális biztosa. A kreativi­tás és innováció éve egy átfogó kez­deményezés, ame­ly számos terüle­tet érint: az okta­tási és kulturális politikán kívül a vállalatpolitikát, a re­gionális politikát és a ku­tatási politikát is. A hivata­los weboldalon (http://cre­­ate2009.europa.eu) olvashatunk a hírekről, eseményekről, valamint e felület tartalmaz politikai/nyil­vános üzeneteket, a tevékenysé­gek eredményeiről szóló jelenté­seket, illetve külön oldalakon mu­tatja be az év partnereit. A szerve­zők számos olyan személyt felkér­tek az Év Nagykövete cím viselésé­re, akik fontos eredményeket ér­tek el a kreativitás és az innováció terén. Közülük 24-en fogadták el az ajánlatot, többek között Esko Tapani Aho, egykori finn minisz­terelnök, kiemelkedő üzletember, az innovációról szóló egyik uniós jelentés szerzője, Bengt-Ake Lund­­vall professzor, az innováció-kuta­tás vezető európai személyisége; Sir Ken Robinson, nemzetközi szaktekintély a kreativitás és az oktatás terén; Jean-Philippe Cour­­tois, a Microsoft International el­nöke; Rubik Ernő építészmérnök, egyetemi tanár és a híres Rubik kocka megalkotója; és Radu Mi­­háileanu, a romániai születésű francia filmrendező és for­gatókönyvíró. A nagy­követek saját or­szágukban és a világ más részein népszerűsítik az évet, és amennyiben alkalmuk van rá, részt vesznek a legfon­tosabb eseményeken. A kreativitást és az innovációt érintő kulcsfontosságú témák­kal kapcsolatban emellett hat nyil­vános vitára kerül majd sor 2009- ben Brüsszelben, amelyek célja, hogy platformként szolgáljanak a gondolatébresztéshez és az esz­mecserékhez, ami hozzájárulhat a kreativitással és innovációval kapcsolatos politikai vitához. A vi­ták témája a kulturális sokszínű­ség, a közszektor, az oktatás, az in­formációs társadalom, a fenntart­ható fejlődés, illetve a kreatív mű­vészetek és iparágak. Sípos László A Paksi Atomerőmű Zrt. és a NUK­­LEO-MED Kft. vezetői kiemelt fi­gyelmet fordítanak az atomerőmű területén munkát vállalók egész­ségének megőrzésére. Társasá­gunk vezetése jelenleg egy in­­fluenzapándémiás felkészülési terv készítésén dolgozik, de már megkezdtük az előttünk álló fel­adatok előkészítését. Ennek lénye­ge, hogy a szokványos influenza elleni védőoltás egy magasabb vé­dettségi szintet biztosít, ezáltal egy esetleges madárinfluenza-járvány esetén az oltottak nehezebben be­tegszenek meg. Társaságunk veze­tése minden önként jelentkező munkavállaló részére ingyenesen biztosítja a védőoltást. Az eddigi ta­pasztalatokról dr. Ótos Miklós főor­vos úr nyilatkozott.- Mennyire vesszük komolyan az influenzát és a védőoltást? - kérdeztem Ótos doktortól.- Sajnos a védőoltásokra eddig jelentkezettek alacsony száma alapján kijelenthető, hogy még mindig nem veszik kellően komo­lyan az influenzát az itt dolgozók. Van, akinek az influenza csak egy kisebb kellemetlenség, de fontos tudnunk, hogy a szövődményei akár halálosak is lehetnek! Az inf­luenza vírusának több altípusa is­mert, és génösszetétele gyakran módosul, ezért is alakul ki ellene, többnyire rövid időre szóló immu­nitás. Az influenza legfőbb tüne­tei: a magas láz, izomfájdalmak, levertség, végtagfájdalmak és a gyengeség. A betegség legtöbb­ször a tél második felében, a hideg idők elmúltával okoz jelentős jár­ványokat, amikor az emberi ellen­álló-képesség is csökkentebb. A madárinfluenza-vírus a vüág min­den táján előfordul, így Magyaror­szágon is izolálták azt a törzset (H5N1), amelyet elsősorban a köl­töző madarak terjesztenek. Az ál­latokkal szoros kapcsolatban lévő embereknél fordultak elő megbe­tegedések, de jelenleg egyik vírus sem terjed emberről emberre, így járványt sem okozhat. Az influen­zavírus esetleges génváltozása mi­att azonban olyan új törzs jöhet létre, mely emberről emberre is képes lesz terjedni, így világmére­tű járványt, pándémiát okozhat. Az ENSZ Égészségügyi Világszer­vezet járványügyi szakemberei szerint reális az esély arra, hogy a következő tíz évben egyre na­gyobb világméretű járvány alakul ki.- Mi az influenzapándémiás felkészülési terv lényege?- A Nemzeti Fejlesztési és Gaz­dasági Minisztérium, a Közleke­dési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztériummal közösen felkér­te a stratégiailag meghatározó fon­tosságú gazdasági egységek veze­tőit, így a Paksi Atomerőmű Zrt. vezetőit is, hogy a járvány meg­előzése érdekében dolgozzanak ki helyi intézkedési terveket. A szak­mai feladatok összehangolására egy orvosi végzettségű kormány­­biztost neveztek ki. A felkészülé­si tervben meg kell határoznunk a megelőzés módját, ezt szolgál­ják a védőoltások, és a betegek ke­zelését, speciális gyógyszerek tá­rolásával. A tervnek továbbá olyan gazdasági, szervezési fel­adatokat kell tartalmaznia, me­lyek a kieső munkaerő pótlását, legfontosabb munkafeladatok meghatározását és egyéb szüksé­ges intézkedéseket tartalmaznak. A felkészülést folyamatos feladat­sorként értelmezzük, és így a 2008. november 17-től december 17-ig első körben biztosított védő­oltások 2009. januártól folytatód­nak az I. számú orvosi rendelő­ben. Tisztelt Kollégák! Vegyük ko­molyan, a szakemberek javaslata­it, és jelentkezzünk az influenza elleni védőoltásra! A szervezési munkákat továbbra is a PA Zrt. humán igazgatóság személyzetfej­lesztési csoportja végzi, az elő­jegyzési időpont továbbra is az 50- 09-es telefonszámon kérhető. Sípos László

Next

/
Thumbnails
Contents