Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
2009. január 9 <Q>- mym paksi atomerőmű-Amerikai-indiai együttműködés a tóriumról ITER ~ $10 billión CFNS ~ $1 billion | UT-IFS Super-X Divertor The KeT] CFNS-Hybrid Reactor A Thorium Power lett az első amerikai társaság, amelyik betörhet az indiai nukleáris piacra. Erre azt követően kerülhet sor, hogy végre aláírták a két ország közötti, az energiaszektorban történő együttműködésről szóló egyezményt. A Virginia államban székelő cég az indiai Punj Lloyd energetikai vállalattal kötött kereskedelmi megállapodást arról, hogy 50-50 százalékos részesedésű közös vállalkozást hoznak létre március végéig - nyilatkozta Seth Grea, az amerikai cégvezetője. Az együttműködés lényege, hogy a Thorium Power pénzügyi alapot hoz létre a nukleáris szektorban, tanácsadói szerepet játszik más cégek piacra történő bejutásában és segítséget nyújt a tórium üzemanyag kifejlesztésében. A tórium nukleáris üzemanyagként történő felhasználása jelenleg teszt alatt van, de az amerikai vállalat szeretné magát minél gyorsabban pozícionálni az indiai piacon, és nyereségessé tenni az előállítást. Mivel ebből az anyagból nincs jelentősebb ipari felhasználás, a készleteket nagyon pontosan fel kell becsülni, de India vagy első, vagy Ausztrália után a második legnagyobb birtokosa ennek az anyagnak a világon. Az atomenergetikai beszállítók gőzerővel törekszenek az indiai piacra bejutni, miután a Nuclear Suppliers Group nevű nemzetközi beszállítói tömörülés augusztusban megszüntette a kereskedelmi embargót az ország ellen. A tiltás harminc évig volt érvényben, ugyanis ennyivel ezelőtt hajtotta végre India első nukleáris próbarobbantását. A betörekvők között Oroszország áll az élen, nemrég írt alá együttműködési szerződést Indiával a polgári célú nukleáris programról. Ennek következményeként a Rosatom atomerőmű építésébe kezd a déli Tamil Nadu államban. Az amerikai kongresszus októberben adta meg végleges jóváhagyását ahhoz, hogy az ország társaságai részt vehessenek India kereskedelemi célú nukleáris programjaiban. A Mumbaiban történt terrortámadás azonban máris hatással van a döntésre, és beárnyékolni látszik az együttműködést; egy befektetési körülményeket vizsgáló hivatalos delegáció útját jövő márciusra halasztották. Ötven új atomerőművi blokkra van szükség az Egyesült Államokban A Shaw Group Inc. elnöke azzal a kérelemmel fordult a megválasztott Barack Obama elnök adminisztrációjához, hogy vállaljon kötelezettséget ötven blokk 2030-ig történő felépítésére. Ha a nemzet és az elnök hivatala komolyan veszi a globális felmelegedés megállítását, akkor a nukleáris termelési részaránynak a jelenlegi húsz százalékon kell maradnia - nyilatkozta Bernhard elnök úr a Power-Gen Nemzetközi Kereskedelmi Vásáron tartott megnyitóbeszédében. Ez megkívánja 45- 50 blokk üzembe helyezését, fenntartva jelenlegi flotta működését - szögezte le. Cége a Westinghouse Electric Co. partnere az atomenergetikai projektekben, és az Egyesült Államok nukleáris programjainak fele az ellenőrzésük alatt áll. Bernhard szerint az ország energiaigényének növekedése újabb atomerőműveket kíván, és minden blokk kb. 340 millió dolláros éves bevételt jelent annak a településnek, ahol majd felépítik azokat. Fisszió, fúzió és radioaktív hulladék A Texasi Egyetem tudósai egy kompakt fúziós reaktort kívánnak felhasználni a hasadási reaktorokból származó radioaktív hulladékok kezelésére. Kereskedelmileg hasznosítható energiát előállítani fúzióval (amelynek során kis rendszámú elemek atomjai egyesülnek) - évtizedek óta megvalósíthatatlannak és túl drágának tűnik. De az említett kutatók előhozakodtak egy olyan tervvel, ami egy másfajta célra használná a fúziót: eltüntetné a hosszú felezési idejű radioaktív hulladékokat a maghasadás (fisszió) segítségével. Valahogy így néz ki a dolog. A jelenleg üzemelő ún. hasadási reaktorokban az urán atommagjai hasadnak el az őket bombázó neutronok hatására, miközben felhasználható energiát bocsátanak ki. A folyamat azonban nukleáris hulladékot termel, amit aztán biztonságosan kezelni kell. A probléma azonban egy kissé komplikált azon tény miatt, hogy nem minden hulladék egyforma. Az egyik csoportot a visszamaradt leányelemek képezik, ezek még évszázadokig radioaktívak maradnak. Ez nem igazán jó, de bizonyos körülmények között kezelhető ügy. Az ilyen anyagokat lehet földfelszín alatt tárolni, és néhány száz év elteltével ártalmatlanokká válnak. A kellemetlen hulladékok másik csoportjába tartoznak azok az atomok, amelyek elnyelték a neutronokat, de nem hasadtak. Ezek új anyagokká alakultak át, többféle plutóniumot tartalmaznak (ami vegyileg is nagyon mérgező), és egyéb kevésbé barátságos elemeket is (transzuránok). Ezek egy része évezredekig is radioaktívak maradnak, még bonyolultabb elhelyezési problémákat okozva. De mi lenne, ha ezek a transzuránok önmagukat hasítanák szét? Még több energia származna a folyamatból, de ami fontosabb, a maradék hulladék ugyan radioaktív maradna, de általánosan rövidebb lenne a jellemző felezési idő. A mai hasadási reaktorok csupán a plutónium kis részét tudják elintézni, és nem alkalmasak az új elemek hasítására. De a fúziós folyamat, az igen! Az egyetem Fúziós Tanulmányok Intézetének vezető kutatója, dr. Swadesh Mahajan szerint a megoldás a kombinált ciklusú, fissziós-fúziós hibrid reaktor. Máltáján doktor és kollégái már publikálták a témával kapcsolatos hipotéziseiket a Fusion Engineering and Design nevű lapban. A koncepció középpontjában (egyelőre csak papíron létezik) az ún. „kompakt fúziós neutron eszköz” van, és a kompakt megnevezés maga az operatív lényeg. Az eddigi tervezési elképzelések szerint a fúziós reaktorok meglehetősen nagy méretűek kellenek, hogy legyenek. A franciaországi Cadarache-ban megvalósítandó ITER berendezésnek jellemzően 10 méteres az oldalmérete. A texasiak szerint az ő reaktoruk ezen méretei másfél méter körül lennének, és az egész berendezés egy kisebb szoba méretével lenne mérhető. (A képen jól összevethetők a méretek, és a jelentősebben kisebb költségről is fontos adatot tudunk meg.) Forrás: NEI SmartBrief, 2008. december Varga József Brit klímavédelmi és energetikai tervek 12. SAP vezetői tanácskozás Miamiban 2008 decemberében „Building a lowcarbon economy” (Alacsony széngazdaság kiépítése) címmel megjelent az Egyesült Királyság ßggetlen Klímavédelmi Bizottságának (Committee on Climate Change - CCC) jelentése. Ebben a bizottság sürgeti a brit kormányt, hogy 34%-kal egyoldalúan csökkentse az üvegházgáz (ühg) kibocsátását 2020-ra az 1990-es szinthez képest. Ezt a vállalást 42%-ra lehetne növelni, amennyiben globális megállapodást sikerül elérni a kibocsátáscsökkentés terén. 2050-re pedig 80%-kal kell csökkenteni a kibocsátást, ennek feltétele a csaknem teljesen szénmentes gazdaságra való átállás 2030-ra. A bizottság vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy az atomenergia ára versenyképes a konvencionális forrásokkal, még a leszerelési költségek és az urán áringadozásainak figyelembevételével is. A nukleáris kapacitások létrehozásának legfőbb akadálya az új atomerőművek építésének időigénye, a nukleárisszakember-utánpótlás és az engedélyezés. A fosszilis alapú energiatermelés kiegészülve a szémdioxid-befogás és -elhelyezés (carbon capture and storage - CCS) technológiájával mindig költségesebb lesz, mint a konvencionális energiatermelés, a szükséges járulékos technológiai folyamatok bevezetése miatt, mindazonáltal a bizottság véleménye szerint a CCS technológia elvben megvalósítható. A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt három évben jelentősen nőtt a szélturbinák és fotovoltaikus napelemek ára. De áremelkedés volt tapasztalható a fosszilis, nukleáris és megújuló energiatermelés terén is, amit az építési költségek, időtartamok és az anyagköltség növekedése (pl. az acél ára a fosszilis tüzelőanyagok drágulása miatt jelentősen nőtt), a szakképzett munkaerő hiánya és a szűk keresztmetszetek okoztak az ellátóláncokban. A bizottság megállapította, hogy a költséghatékonyság valószínűleg a nukleáris energia jelentős szerepe mellett szól az energiamixben a jövőben is, különösképpen akkor, ha az elektromosenergia-tárolás (pl. elektromos hajtású autók) elterjedése megnöveli a keresletet a tervezhető csúcsidőszakon kívüli (éjszaka is rendelkezésre álló) kapacitások iránt. Hosszú távon a bizottság azzal számol, hogy a 2050-re jelzett 80%-os kibocsátáscsökkentés elérhető lesz a GDP viszonylag kis részének (~1%) ráfordításával, és ez az ár csökkenthető abban az esetben, ha az összes technológia irányában nyitott marad a brit gazdaság, beleértve a megújulókat, az atomenergiát és a CCS-t Az atomenergia-ipari befektetések ösztönzésére a bizottság a következő politikai lépéseket tartja szükségesnek:- Világos elkötelezettség vállalása a nukleáris energia mellett az engedélyezés és tervezés során abban az esetben, ha a költségek ezt igazolják.-Átlátható és radikális hosszú távú kibocsátáscsökkentési célok vállalása a bizottság javaslatai szerint. Ezek a célok csak abban az esetben érhetők el, ha az elektromosáram-termelés majdnem teljesen szénmentes lesz 2030-ra.- Világos elkötelezettség kinyilvánítása az EU Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) megerősítésére. A brit kormánynak tartózkodnia kell a szén-dioxid-kvóta vásárlásaitól. Ugyanakkor a Lordok Házának Gazdasági Ügyek Bizottsága 2008 novemberében nyilvánosságra hozott jelentése megállapítja, hogy a megújuló energia célok költségesek és kockázatosak, az atomenergia a legmegbízhatóbb és legéletképesebb kis C02- kibocsátású alternatíva. „A Megújuló Energia Gazdaságossága” (The Economics of Renewable Energy) c. jelentésében a bizottság elismeréssel szól a brit kormány kötelezettségvállalásáról a megújulok használatának növelésével kapcsolatban, de szkeptikus a 15% megújuló részarány elérésének lehetőségét illetően 2020-ra. A jelentés megállapítja, hogy a hazai víz-, biomassza- és napenergia termelésének jelentős növelése az ország adottságai miatt korlátokba ütközik. Az egyedüli energiaforrás, mellyel a megújulok részesedése növelhető lenne a szél, de a szélkerekek csak megfelelő időjárási körülmények között szolgáltatnak áramot A szélerőművek ezért főként járulékos energiaforrásnak tekinthetők olyan más megbízhatóbb energiaforrások mellett, mint a szén- és atomerőművek. Ráadásul a megújulok nem lesznek olcsóak, figyelmeztet a jelentés, és bár áruk idővel mérséklődik, de jóval drágábbak maradnak, mint a konvencionális energiaforrások és az atomenergia. A megújulok magasabb ára és a megtermelt villamos energia hálózatba táplálásának ára 38%-kal fogja megnövelni az áram fogyasztói árát. Az atomenergia árszintjére az olajár változása és az ühg-kibocsátás ára alig van hatással az atomerőművek igen alacsony kibocsátása miatt, és a jelentés megállapítja, hogy minden költségbecslés szerint az atomenergia olcsóbb, mint a megújulok. „A megújuló energiaforrásokat nem vizsgálhatjuk elszigetelten az Egyesült Királyság energiarendszerétől, és támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek az atomenergiát mint a brit energiamix továbbra is meghatározó elemét kezelik” - szögezi le a jelentés. Szerbín Pável EU-szakértő Az Accenture szervezte rendezvényt az USA-ban tartották 2008. október 26-29. között. Ezen az érdemileg háromnapos rendezvényen 16 országból és 13 nagy ipari cégtől vettek részt vezetők és szakértők, hogy közvetlen eszmecserét folytathassanak a fejlesztőkkel. Szoros forgatókönyv szerint elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó előadások hangzottak el az SAP új koncepciójáról, gyakorlati bemutatók keretében ismertették a legsikeresebb megoldásokat (best practice). A világméretű pénzügyi válság hatásait csak még jobb munkával lehet elkerülni, vagy legalább mérsékelni. Ehhez pedig jó gazdasági programrendszer kell, mint az SAP. Nagyon sok kihasználatlan tartalék van még a megvásárolt, használt termékben is. Ezen tartalékok feltárására és az alkalmazó vállalat hasznára történő felhasználásához viszont még elmélyültebb ismeretek szükségesek, mint amivel pillanatnyilag rendelkezünk - tanulni kell, továbbtanulni. Az SAP most kész megosztani „titkait” a felhasználókkal, mert rájöttek, hogy nem a még nagyobb és még gyorsabb számítógépek, szerverek az alkalmazás sikertényezői, hanem a hozzáértő emberek. Olyan tanfolyamokra is be lehet jutni mostantól kezdve, amit eddig csak a fejlesztőknek tartottak. Természetesen most is gondoskodtak róla, hogy a „messziről jöttek” egy kis ízelítőt kapjanak Amerikából. Az érintetlen mocsárvilágba (kb. 2 Tolna megye) kalauzolták a tanácskozás résztvevőit egy kis csónakkirándulásra. Ugyan vadon élő, de már szinte háziasított aligátorokból is felbukkant egy-két példány. Sajnos a szervezők nem szóltak időben, hogy ezek a „dögök” a pillecukrot szeretik legjobban, amivel még közelebb csalogathatták volna, de így is nagy élmény volt. A feladat tehát adott: nyelvet tanulni, és ezen keresztül a programműködést, programnyelvet megtanulni. gyulai
