Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

6 mym paksi atomerőmű 2009. április Running Girl, Dankó Ildikó a szupermaratonon Sokan ismerik a bázisról. Dankó Ildikó már hosszú ideje dolgozik határidő-tervezőként az üzemviteli igazgatóság karbantartás-tervezés irányításánál. Vékony, filigrán teremtés. Nem is hinné róla az ember, hogy mekkora erő, ener­gia lakozik benne. Márpedig nem oly régen megmutatta, hogy mire képes. Olyan teljesít­ményt mutatott fel a sportban, mely alapján nyugodtan elmondható róla, hogy egy igazi Running Girl (futó lány). Mindezt nem csupán az idén március 19. és 22. között rendezett BSI Balaton Szupermaratonon való részvétele iga­zolja, hanem a felkészülés időszakában történt erőpróbáknak, kihívás­nak való megfelelése is. Dankó Ildikónak lét­eleme a sport. Koráb­ban kézilabdázott, foci­zott és judózott. Az utóbbi tíz évben fut, kedvtelésből. A futást akkor szerette meg, amikor még fiát vitte fo­ciedzésekre, és miköz­ben a gyermeke edzett, ő a pálya körül futkáro­­zott. Tavaly szeptember­ben indult először ver­senyen, Makk Imre fu­tótársa biztatására. ló időt és távot futott, 2 óra 10 perc alatt 21,3 km-t. Aztán volt még egy ver­seny, most pedig harmadikként a Balaton Szu­­permaraton. Szeretné elnyerni a „Félmaraton Mánia” elnevezésű program keretében az aranyérmet, ami mind a négy évszakban zajló félmaraton teljesítése után szerezhető meg, és ha jól mennek a dolgok, nyárra meglesz.- Kedves Ildikó! Hogyan készültél a verseny­re, és miként zajlott?- Ahogy januárban meghirdették, azóta készül­tem rá. Csak kinti edzéseket csináltam. A "Google-fóld" nevezetű program alapján kimér­tem az Ürgemezőn egy 16 km-es kört, és ezt min­den másnap végigfutottam. Télen, hóban, mínusz 11 fokban, egyedül. Az ASE pálya régi lelátóján gyakoroltam, ahol a tíz lépcsősort futottam végig hetente egyszer, oda-vissza százas sorozatban. A versenyen egy négyfős női csapatban indul­tam. Siófokról kezdtünk, váltófutásban, aztán Fonyód, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred után ismét Siófokra tértünk vissza. Az első nap Szán­tódról Szemesig futottam 16 km-t, 91 perc alatt. A második nap 88 perc alatt 15,6 km-t futottam második váltóban Balatonmáriafürdőről Keszt­helyre. A harmadik nap a pihenő napom volt. A negyedik nap pedig én kezdtem Balatonfüred­­ről, és Balatonalmádiig 90 perc alatt tettem meg a távot. Összesítésben 16 csapat között tizen­egyedikek lettünk, korcsoportban kilencedikek. Az időjárás kegyetlen volt. Végig északi szél fújt, és két napon, csütörtökön és pénteken még a hó is szakadt. Az erős szél, a jeges eső, hó va­lamennyiünket megviselt. Szombaton és vasár­nap szép időnk volt, bár akkor is erősen fújt a szél. Emelkedőn kellett felmenni, és hiába küz­döttem, úgy éreztem, hogy egy helyben állok, mert a szembeszélben nem éreztem, hogy va­lamit is haladok.- Megérte? Mit adott neked ez a verseny?- Szenzációs élmény volt! Bár nem kevés anya­gi kiadásba került - a nevezés 25 ezer, a szállás 28 ezer forintba - nekem mégis mindent megért, hogy ott lehettem, abban a karneváli hangulat­ban! Szólt a zene, a tribün tetején pedig a szpí­ker produkált fergeteges műsort Mindenki min­denkit szeretett, és mindenki mindenkinek druk­kolt. Engem 18 éves Sándor fiam vitt le csütörtö­kön és vasárnap ő várt a célban. Annyira meg­fogta az egész, hogy elhatározta, idén elkísér a Hortobágyra, jövőre pedig szeretne velem futni. Hálával tartozom masszőrömnek, Feil Csábinak, aki teljesen rendbe tette fájó végtagjaimat, mire a verseny kezdődött Először ugyanis a bal lábfe­jemen lett csonthártyagyulladás, aztán a bal tér­dem fájt és a hátsó combomon történt részleges izomszakadás. Ez egy olyan nemzetközi verseny volt, ahol az angol, olasz, francia, német, cseh, osztrák, román és a magyar versenyző barátja volt a másiknak, és drukkolt érte, buzdította őt. Sok ismerőssel, baráttal találkoztam. Nagyon jó buli volt! És meg tudtam csinálni! Szavakban ne­héz kifejezni, hogy mit adott nekem ez a verseny!- Ildikó! Szó, ami szó, igazi Running Girl vagy, gratulálok! A továbbiakhoz sok sikert kívánok! Lovásziné Anna mm Ot meccs után nyeretlenül Öt forduló telt el a 2008/2009-es Soproni Liga küzdelmeinek tava­szi sorozatából, de a Paksi FC még nyeretlen. A mérleg három döntetlen és két vere­ség. A Kecskemét és a Kaposvár elleni pontosztozkodás hazai pályán csaló­dást keltő, bár utóbbi mérkőzésen az időjárási körülmények nem épp a leg­megfelelőbbek voltak. A Budapest Hon­véd ellen idegenben is újabb egy pont­tal gazdagodott a PFC. A második fél­időben, játékban már mutatkoztak bíz­tató jelek, az egyenlítő gólt Tököli a 92. percben szerezte. A következő játékna­pon az MTK látogatott a Fehérvári úti stadionba. A találkozó ugyan sokáig 0:0-ra állt, de végig nagy iram volt a pályán és több lehetőség is adódott a kapuk előtt. Csernyánszki és Végh több alkalommal is bravúrral védte kapuját a góltól. A végjátékban azonban egy, a paksi kapu előtti kavarodás után az MTK-s Kanta lózsef lőtt a paksi hálóba, így kialakítva az l:0-s végeredményt. A mérkőzés után Gellei Imre a Paksi FC vezetőedzője így nyilatkozott: ''Nekünk az MTK-val ebben a bajnokságban nem volt szerencsénk. A Hungária körúton és most is a nyolcvannyolcadik percig vezettünk, illetve döntetlenre állt a mérkőzés. Valóban egy hajtós, küzdel­mes, rakkolós találkozót akartunk vív­ni, hiszen a játékban ügyes MTK játé­kosokat szerettük volna olyan párharc­ra kényszeríteni, amiből mi jöhetünk ki győztesen. Lehetőségeink nekünk is voltak, igaz az ellenfelünknek is. Úgy érzem, hogy ezen a mérkőzésen nem érdemeltük meg a vereséget". A leg­utóbbi játéknapon Diósgyőrben ven­dégszerepeit a Gellei egylet. Az első fél­időben a PFC eldönthette volna a há­rom pont sorsát, de nem tette, mert a legnagyobb lehetőségek is kimaradtak. Tököli, Báló, Sipeki és Éger helyzetinél Köteles László a hazaiak hálóőre több­ször bravúrral mentett. A fordulás után már kiegyenlítettebbé vált a játék, mindkét kapust foglalkoztatták a felek. Köteles továbbra is válogatott formá­ban védett, de Csernyányszkinak is akadt dolga bőven. A 70. perctől foko­zatosan mezőnyfölénybe került a DVTK, bár ebben a játékvezető is haté­konyan közreműködött. A 77. percben megszületett az összecsapás egyetlen gólja, melyet Tóth Mihály szerzett. A hajrában még Tökölinek akadt helyze­te, de sajnos kimaradt, így ismét pont nélkül maradt a Paksi FC. "Óriási fö­lényben futballoztunk az első félidő­ben, az történt a pályán, amit mi akar­tunk, de az ellenfél kapuját az a Köte­les védte, aki válogatott formában ját­szott. A második félidőben nem kap­tuk meg azt az egyenlő feltételekkel va­ló játékot. Ez az időszak ennek okán ki­egyenlítettebbé vált, de ekkor sem érez­tem, hogy gyengébbek lennénk a Diós­győrnél. A szerencsésebb csapat nyert! Ok gyengébb játékkal győztek, mi jó játékkal veszítettünk, ezért igazságta­lan néha a futball". A Paksi FC a Sop­roni Liga 14. helyén áll 21 ponttal, öt győzelemmel, hat döntetlennel, kilenc vereséggel, 24 rúgott és 36 kapott gól­lal. Áprilisban sorrendben a Vasas (04.11.) és a Zalaegerszeg (04.18.) láto­gat a paksi stadionba, majd Győrben (04.25.) vendégszerepei a PFC. A hóna­pot az FC Fehérvár (04.29.) elleni hazai találkozó zárja. Faller Gábor Számítógép a nyugdíjasklubban Tisztelet Paksnak Örvendetes eseményekről szá­molt be Szanyi Nagy János, a Paksi Atomerőmű Nyugdíjas­klub vezetője. Két hírrel is szol­gált, és mindkettő a számító­géppel van összefüggésben. Az egyik, nagy sikernek számító esemény a klub életében, hogy tag­jai közül 15 fő részt vett egy számí­tógépes tanfolyamon, amit mind­annyian lelkesen és szép eredmény­nyel elvégeztek. A paksi Városi Mű­velődési Központ által szervezett 36 órás képzésen a nyugdíjasklub tag­jai ismeretet szereztek szövegszer­kesztésből, táblázatkészítésből, elektronikus levelezésből és az in­ternet használatából is, sőt gazdag információhoz jutottak a különböző hasznos programok, mint például az adózást, adóbevallást megköny­­nyítő programok terén is. A másik, igen nagy örömre okot adó tény, hogy a klub a Paksi Atom­erőmű Dolgozóinak Szakszervezete (Padosz) jóvoltából egy számítógép­pel gazdagodott, és így már a gyakor­latban is kamatoztathatják újonnan szerzett számítógépes ismereteiket A klub vezetője elmondta, hogy a Padosz eddig is segítette a klub mű­ködését, és különböző módon támo­gatta az erőmű nyugdíjasait. A szá­mítógépnek nagyon örülnek, hisz nem mindenki rendelkezik otthon számítógéppel és internetes elérhe­tőséggel, itt viszont odaülhetnek a gép elé, és egyik klubtársuk mobil internetes kapcsolata révén a világ­hálóra is felcsatlakozhatnak. Szanyi Nagy lános a nyugdíjas­klub nevében köszönetét fejezi a Pa­dosz felé, nemcsak ez utóbbi, ha­nem korábbi támogatásukat illető­en is. Lovásziné Anna Tisztelt Paksi Atomerőmű Zrt.! Tisztelt paksi és Paks környéki Vállalatok! Tisztelt paksi Polgárok! Levelem címét egy kicsit Moldova György író­tól „loptam”, de ennél kifejezőbbet nem találtam. „Tisztelet Paks!”-nak. Az Önök önzetlen anyagi tá­mogatása, segítsége nélkül nem érhette volna el a „Jótékonysági futás” a célját és nem kerülhetett volna sor a Gyermekklinika Sebészeti Osztály két műtőjének felújítására. Amikor mi itt Pécsett meghajtjuk fejünket a Bonyhádi Easy Star ultratriatlonos futói előtt (tel­jesítményük emberfeletti), ugyancsak tisztelgünk a paksi atomerőmű, a paksi vállalatok és polgá­rok előtt. Őszintén köszönjük támogatásukat. A Pécsi Gyermekklinika és annak Sebészeti Osztálya az elmúlt évek során is sok paksi gyer­meknek segített egészségének visszanyerésében, ígérjük, hogy az Önök támogatásával a felújított műtők és az ott dolgozó munkatársak továbbra is megkülönböztetett gondoskodással és figyelem­mel végzik az Önök gyermekeinek gyógyítását. Őszinte köszönettel és tisztelettel a műtétre szo­ruló gyermekek, valamint a Sebészeti Osztály munkaközössége nevében: Pintér András dr. gyermeksebész professzor Közel hatmillió forintért futottak Figyelemfelhívó futást szerveztek a bonyhádi Easy Star Sportegyesület ul­­tratriatlonosai. A kezdeményezés ke­retében több mint kétszázan futottak a hétvégén (összesen közel 2500 km-t!), hosszabb-rövidebb távra bekapcsolód­va a Budapest-Pécs közötti útvonalon. Három sportolónak sikerült a teljes, 210 km-es távot is teljesítenie 35 óra alatt: a szervező Easy Star sportolói kö­zül Tamás Zsoltnak és Szító Ervinnek, illetve a szegedi Fendrik Lászlónak. A nyolc várost (Budapest, Érd, Ercsi, Dunaújváros, Dunafóldvár, Paks, Bony­­hád, Pécs) érintő futás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a pécsi gyer­mekklinika nehéz helyzetére, hogy a megkezdett műtőfelújítás befejezésé­hez még hiányzik 7 millió Ft. Á Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógy­ászati Klinika Sebészeti Osztálya látja el Dunántúl kétharmadának fejlődési rendellenességgel világra jött újszülöt­teit és gyermekeit, rosszindulatú daga­natos gyermek betegeit, a húgy- és ne­mi-szervek kórképeit és még sok más, az életet megkeserítő anomáliát. A futók a két nap során vittek ma­gukkal egy adománygyűjtő urnát, melyben 250 ezer Ft gyűlt össze. Ezen­kívül Érd önkormányzata 35, Ercsi ön­­kormányzata 50, a Dunafóldvárért Ala­pítvány és a település alpolgármestere 55 ezer Ft-ot utalt át a klinika számla­számára, a Paksi Atomerőmű Zrt. kép­viselője pedig 5 millió Ft-os utalásról tá­jékoztatta a futókat! A hetekkel ezelőtt megkezdett médiafelhívásoknak kö­szönhetően a Gyermekklinika sebésze­tének számlaszámára - 11992000- 02500300 - is folyamatosan érkeznek a támogatások. A pécsi Széchenyi téren célba érő csapatot többszáz ember fogadta hatal­mas ovációval. A sportolók könnyezve ölelkeztek, nagy örömmel szívükben, hiszen nem mindennapi teljesítményü­ket siker koronázta.

Next

/
Thumbnails
Contents