Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
2009. április 5 K9 r- mym paksi atomerőmű-Tíz évre szól a megállapodás az atomerőmű és a TETT között Amint arról a regionális hírportálok is beszámoltak a közelmúltban, tízéves megállapodás jött létre a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (közhasználatú nevén: TEIT) között. A megállapodás bizonyos szempontból folytatólagosnak is tekinthető, minthogy a korábbi keretszerződés lejárt, s a felek ezúttal kifejezetten hosszú távra kívánták rendezni az együttműködés alapjait. A szervezet keretében - amint erről honlapjukon beszámolnak - Bács- Kiskun megye részéről hét, Tolna megye részéről hat település önkormányzata működik együtt, név szerint: Bátya, Dunaszetbenedek, Dunaszentgyörgy, Fadd, Foktő, Gerjen, Géderlak, Kalocsa, Ordas, Paks, Pusztahencse, Tengelic és Úszód. (Paks korábban is, éveken keresztül teljes jogú tagja volt a szervezetnek, azzal a különbséggel, hogy az atomerőműhöz kapcsolódó közigazgatási, hatósági rendszere miatt pénzügyeit külön rendezte. 2004-től viszont rendes tagja lett a TEIT-nek az egységesebb fellépés érdekében.) A társulás központja Kalocsa város önkormányzati hivatala. Együttműködésük közös platformját a földrajzi fekvés (az atomerőmű körüli 12 km-es körzetben fekvő településekről van szó), illetve az itt élő, mintegy 60 000 főt számláló lakosság képviselete jelenti. A társulás - amint neve is jelzi - ellenőrző és információs feladatokat végez az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója működésével kapcsolatban. Célja az erőművel, illetve a nukleáris iparral történő együttműködés, valamint az őszinte párbeszéd megteremtése és fenntartása, a kölcsönös bizalom továbbépítése, a biztonságos működés feltételeihez való hozzájárulás. Az ellenőrzési tevékenység keretében a TEIT tagjai - hasonlóan más érdeklődőkhöz - az alkalmazott technológia bármely pontjára betekintést nyerhetnek, legyen az a nukleáris villamosenergia-termelés, a radioaktív hulladékok, az elhasznált, nukleáris üzemanyag kezelése, tárolása vagy az erőmű környezeti hatásai. A társulás polgármestereiből alakított ellenőrzőbizottság bejuthat az általa megjelölt objektumokba, betekinthet a kapcsolódó dokumentumokba, továbbá a lakosság kiemelt érdeklődésére számító programok, létesítések, műveletek esetén helyszíni társadalmi kontrollt végezhet. Az atomerőmű sugárvédelmi környezet-ellenőrző rendszerének mérési adatait havi rendszerességgel, kérés nélkül megkapja, összevetheti a párhuzamos hatósági mérések eredményeivel, illetve saját méréseivel (a TEIT az atomerőmű szakmai segítségével, valamint a polgári védelmi szervekkel együttműködve saját mérőhálózatot épített ki). A TEIT információs tevékenysége is többrétű. Egyebek mellett gondoskodik a környezeti háttérsugárzás-mérés adatainak közzétételéről a megyei és kistérségi újságokban, kábeltelevíziós hálózatok képújságán keresztül. Rendszeresen tart tájékoztató lakossági fórumokat. Látogatásokat szervez az atomerőműbe és a KKÁT-ba a környező településekről. Az információs tevékenység sikere érdekében kiépítette és folyamatosan ápolja sajtókapcsolatait. A megbízható sajtókapcsolatok mellett hatékony módja a tájékoztatásnak a direkt informálás, amelyre éppen a közvetlen környezetben van igazán lehetőség. (Mint időnként tapasztalható, az országos médiumok számára szenzációértéke a sok esetben pontatlanságoktól, csúsztatásoktól sem mentes negatív híreknek van leginkább, amelyeknek hatásos ellenszere az említett direkt tájékoztatás). Török Gusztáv, a TEIT elnöke, Kalocsa polgármestere elmondása szerint az üzemidő növelésben, amelynek előkészületei most folynak, a társulás is többletszerepet vállal, ezek a pluszfeladatok megjelennek a mostani megállapodásban is. A szerződéses összeg 180 millió forint, amelynek egy része a társulás működését és a közösen végzett feladatok finanszírozását szolgálja, a többit felosztják a települések között egy 1992-ben létrehozott számítási módszer alapján, amelyben figyelembe veszik a lakosság számát és az atomerőműtől való távolságot. Az összeg az atomerőmű körzetében fekvő települések működését, fejlesztését segíti. Prancz Zoltán Idén is a nyúl „tojta” a húsvéti tojást? Bár húsvét ünnepe már elmúlt, túl vagyunk a begyűjtött hímes tojásokból készített finom rakott krumplin, mégis pár szóval megemlékeznék e különleges ünnepünkről. Húsvét ünnepe keresztény ünnepnek számít, lézus Krisztus feltámadására való emlékezés. Az elmúlt évszázadok során az ünnep és a szimbólumok is sokat változtak. Elsősorban talán a gyermekes családokban merült már fel a kérdés: miért a nyúl "tojja" azt a bizonyos húsvéti tojást? Miért ünnepeljük mindig más napokon a húsvétot? Nem minden nap locsolják az ember lányát kútvízzel vagy éppen kerti slaggal kora tavasszal... A csibe a születés, a feltámadás szimbóluma, így régen nagy eseménynek számított a kiscsibe születése. A tojás pedig az új életet, a termékenységet juttatja eszünkbe. Ez rendben is lenne, de még mindig itt van a kérdés: tapsifüles hogy kerül a képbe? A válasz egy németországi hagyományban keresendő. Annak idején ugyanis húsvétkor gyakran küldtek gyöngytyúkot (Haselhuhn-t) tojással ajándékba, nevét azonban sokszor lerövidítették és csak "HasT'-ként emlegették. így egy félreértés következtében - a nyúl jelentése németül Hase, kiejtésében valóban hasonlít a gyöngytyúk német Hasi kiejtésére - kezdtek el nyuszit ajándékozni. Nem kellett sokáig várniuk a magyar csibéknek sem, a nyuszi átvette az irányítást, persze csak húsvétkor. Ezért "tojja" nálunk is a nyuszi a tojásokat. Húsvét dátuma számomra mindig is olyan volt, mint a totó-lottó. Az emberek többsége minden év elején csak találgat, hogy az aktuális évben mikor is lesz húsvét. Mi valójában ennek az oka? Más ünnepnapokkal ellentétben a húsvét nem fix, hanem úgynevezett mozgóünnepünk. Mégis mi alapján kerül megállapításra, hogy melyik évben mikor van húsvét? Húsvét vasárnap mindig a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Ami még mozgóünnepünkkel kapcsolatban is biztosra vehető, hogy minden évben március 22. és április 25. közé esik. Húsvéti hagyományaink közül még ma is él a tojásdíszítés, mely készülhet színes, mintás, viaszolt, rajzolt, vésett, patkóit eljárással is a már ismert és jól bevált hagyományos tojásfestésen kívül. Háziasszonyoknak bizonyára ismert technika, amennyiben a kész tojásokat végül megkenjük egy kis szalonnahéjjal, úgy szép, fényes lakkfelületet kapunk. Ä fészekrakás hagyománya a húsvéti tojások számára valószínűleg abból vezethető le, hogy a képeslapokon és más húsvéti ábrázolásokon szereplő nyúl a "Lepus1' fajhoz tartozik, és e faj a többi nyúlfajtától elétérően nem üregben él, hanem fészket rak. A tojásfestés és fészekrakás tradíciója mellett népszerű még a locsolkodás. A fiúk az elmúlt évtizedek - sőt nyugodtan beszélhetünk évszázadról - szokásait tekintve kicsit viszszafogottabbak lettek. A lányok nagy örömére már csak elvétve találkozunk szódásüveggel vagy jó hideg kútvízzel teli vödörrel locsolni induló fiatalemberrel, gyakoribb a szolid, női családtagtól e napra kölcsönkért parfümös üveg. Korábban pedig nagy hagyománya volt a patakban fürdetésnek is, mely később slaggal történő locsolássá finomult, de találékonyabb férfitársainknak mindezek hiánya sem okozhat problémát, hiszen megelégednek ők a fürdőkád adta lehetőséggel is. Remélem, hogy 2010. április 4-ig egyik nőtársunk sem fog elhervadni. T.-P.A.M. Paksi Kistérségi Kulturális Kalauz A Paksi Kistérségi Közkincs Kerekasztal kiadásában megjelent a kulturális területen dolgozó intézményi és civil kollégáknak, közösségeknek, egyéni és csoportos alkotóknak, előadóknak és minden érdeklődőnek a "Paksi Kistérségi Kulturális Kalauz" című ingyenes kiadvány. A kiadványt kézbe vevők a paksi kistérség területére kiterjedően átfogó képet kaphatnak a területen működő kulturális intézményekről és elérhetőségeikről, megkönnyítve ezzel a kapcsolatfelvételt, az egymásra találás lehetőségét. A füzet hasznos információkat tartalmaz a kistérségünkbe látogatóknak, segítséget kaphatnak a települések megismeréséhez, az eligazodáshoz. A kiadvány tartalmazza a települések 2009. évre tervezett rendezvényeit, bemutatva a települések kulturális kínálatát. A kiadvány a tervek szerint első állomása egy sorozatnak, mely a kistérségünk kulturális "közkincseit" hivatott bemutatni. WollnerPál Aktuális információk, évfordulók Április 18. - Műemlékvédelmi világnap 1984-ben nyilvánították április 18-át nemzetközi műemlékvédelmi világnappá. Világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, amelyeket meg kell menteni. Április 22. - Föld napja A Föld napja elnevezésű világméretű környezetvédelmi akciónap 1970-ben indult az USA- ból. A szervezők aktuális akciókkal felhívják a figyelmet a környezet védelmének fontosságára. Április 23. - Könyv és a szerzői jogok világnapja 1995-ben az oktatással, kultúrával, tudománnyal és kommunikációval foglalkozó világszervezet (UNESCO) a könyv napjává nyilvánította április 23-át, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyben a szerzői jogok világnapja is legyen, különös tekintettel az internet elterjedésére. Április 28. - A dolgozók emléknapja Minden évben április 28-án a szakszervezetek szerte a világon azokra a dolgozókra emlékeznek, akik munkájuk következtében vesztették életüket, váltak sérültté vagy betegedtek meg. E nap nemcsak az emlékezésé, arra is alkalom, hogy hangsúlyozzuk: a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések zöme megelőzhető, és küzdjünk a munkahelyi biztonság javításáért. Május 1. - Majális, a munkavállalók szolidaritási napja 1882-től a munkások nemzetközi ünnepe, felvonulást első ízben, 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. A munkavállalók szolidalítási napja mára már átalakult, a felvonulások elmaradtak, majálisokat és fórumokat rendeznek ezen a napon. Hatszáz éves hagyomány a májusfaállítás és a mai kor kedvelt eseménye, a majális is méltán népszerű. Május 1. - 110 éves a Közlekedési Múzeum A Közlekedési Múzeum Európa egyik legrégebbi alapítású műszaki múzeuma, gyűjteménye, kiállításai nemzetközileg elismertek. Száztíz éve nyílt meg a látogatók előtt az első 3100 négyzetméteres kiállítótér, melyben a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a postai távbeszélő és távírda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. Május 3. - Anyák napja Május első vasárnapján, az anyák napján minden gyermek és felnőtt őszinte szeretettel köszönti az édesanyját. Az amerikai eredetű hagyományt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést éppen nyolcvan éve, 1925-ben szervezték. Május 4. - Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje, a tűzoltók napja Magyarországon 1991-től május 4-én ünnepeljük a tűzoltók napját, emlékezve Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére. Florianus római katonatiszt volt Noricum földjén, aki a legenda szerint már ifjú korában megmentett egy égő házat a teljes elhamvadástól. Május 5. - Európa napja Az 1949. május 5-én, Londonban megalakult Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964-ben határozta el, hogy május 5-ét minden évben Európa napjaként ünnepük. Célja, hogy az embereket minél szorosabban bevonják az európai egyesítési folyamatba. Május 9. - Győzelem napja 1945. május 9-én Európában befejeződötta II. világháború, megtörtént a fasizmus kapitulációja, így e nap a győzelem napja. Május 14-15. - Magyar műszaki értelmiség napja Május 14-15. között rendezik a III. magyar műszaki értelmiség napja programsorozatot. Május 14-én az MTA Díszteremben tartandó szakmai nap fő témája: az energia és energetika. Május 15-én az Országház Felsőházi termében a műszaki intézmények, szervezetek vezetőinek köszöntői után beszédet mond dr. Sólyom László köztársasági elnök is. Ezt követően dr. Molnár Károly miniszter és Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója tart előadást A Bánki Donát-kiállítás helyszíne: a Felsőházi terem előtti társalgó. Bővebb információ: www.mmk.hu Sipos László
